Hogyan kell kiszámítani az autóadásvétel közjegyzői költségeit?

Az árulás-vásárlás területén az egyik legvitatottabb kérdés, hogy ki fizeti a közjegyzői költségeket, és mi alapján állapítják meg. Egy több mint harminc éve ebben az üzletben dolgozó szerkesztőként elmondhatom: régen alacsony, fix szolgáltatási díjat fizettetek ezért a műveletért, és kész is volt a dolog. A 2026. január 1-jén hatályba lépő szabályozással ez a korszak lezárult; mostantól a jármű eladási árától függő, progresszív illetékrendszerrel állunk szemben. Ez a változás alapjaiban változtatta meg az átírás költségének kiszámítási módszerét is - és sajnos a legtöbb vevő nem tudja, hogyan jön ki ez az összeg, mielőtt kilép a közjegyző ajtaján.
Ebben a cikkben elemzőkre bontjuk a jármű tulajdonosváltása során felmerülő költségeket, bemutatjuk, mi alapján kerül megállapításra az illeték, a bértöl való eltérő nyilatkozat szabályát, amely az alap kritikus csapdája, a vevő-eladó közötti megosztás jogi keretét, valamint az átirással együtt a gépjárműadó és a kötelező biztosítás helyzetét. A cél nem az aktuális összegek bemagoltatása, hogy a módszert mutassuk be az évente az újraértékelési rátának megfelelően változó számok mögött. Aki ismeri a módszert, azt is maga számítja ki.
Mi alapján kerül megállapításra a közjegyzői költség járműátírás esetén?
A járműátírás költségének alapja az 492. számú Illetéktörvényhez mellékelt (2) számú tarifatétel. A 7566. számú törvénnyel bevezetett és 2026. január 1-jén hatályba lépő szabályozásig függetlenül a jármű értékétől fix szolgáltatási díjat kellett fizetni a közjegyzői átírásért. Ebben a rendszerben egy 500 ezer líra értékű jármű ugyanolyan költséget generált, mint egy 3 millió líra értékű; ez az eljárás egyszerű volt, de az igazságosság érzésével nemigen egyeztethető össze.
Az új rendszerben az alapelv a arányos illeték: az eladási ár 2 ezrelékét, azaz 0,2 százalékát kell illetékként megfizetni, és ezen összeg alatt van egy minimális küszöb. A jármű értékének növekedésével a költség is nő. Tehát manapság az átírási költséget sem a motor űrtartalma, sem a járműosztály nem határozza meg, hanem közvetlenül a bevallott eladási ár - és ahogy hamarosan látni fogjuk, néha a kaszko érték.
Kiemelt témák
- 2026. január 1-jétől az átírási illetéket az eladási ár 2 ezrelékében, arányosan szedik; a fix díjas korszak véget ért.
- Az illeték alapja a bevallott összeg és a kaszko értéklistában szereplő érték közül a magasabb; az alacsony összeg feltüntetése nem csökkenti az illetéket.
- Az átíráshoz a vevő nevére szóló kötelező biztosítás és a MTV-tartozásmentesség előfeltétel.
- Engedéllyel rendelkező galériákhoz történő értékesítés esetén nem kell illetéket fizetni; ez a mentesség nem terjed ki a galériából magánszemélynek történő értékesítésre.
A közjegyzői átírási költség összetevői

Az a tévedés, hogy a közjegyzőnél fizetendő összeget egyetlen tételnek hisszük, a leggyakoribb hiba ennek a számításnak. Valójában a költség három fő összetevőből áll, és mindegyik más-más művelet ellenértéke.
Arányos eladási illeték
Ez az a tétel, amelyet az állam felé kell megfizetni. Az eladási ár 2 ezrelékét számítják ki, és nem eshet a jogszabályban meghatározott minimális összeg alá. Egy millió líra értékű jármű esetén a 2 ezrelék két ezer líra - és nem 2 százalék. E két arány egymással való összekeverése klasszikus hiba, amely tízszeresére torzítja a számítást.
Átruházási szolgáltatási díj
A második tétel a közjegyzői ügyintézés ellenértéke: a szerződés megírása, a rendszerbe való bejegyzés, valamint az új forgalmi engedély, azaz a nyilvántartási okirat kiállítása. Ez az összeg a közjegyzőtől és a szerződés oldalainak számától függően kis mértékben változik. Vagyis két különböző közjegyzőnél néhány száz líra eltérés ugyanannál a járműnél természetes.
Rendszám készítési díj
A harmadik tétel akkor lép életbe, ha a rendszám változik: két rendszám készítési díja. Ha a rendszám ugyanaz marad, ezt a tételt nem kell megfizetni; ha a rendszám megújul, a költségvetésbe be kell építeni. Új jármű esetén a nyilvántartásba vétel és a rendszám tételei együtt keletkeznek, és az első nyilvántartásba vételkor is ugyanaz, a 2 ezrelékes mérték számlázási összeg alapján érvényesül; ezt az ügyintézést jellemzően a kereskedő vállalja.
Ezért a teljes képlet egyszerű: Viszonylagos illeték + átruházási szolgáltatási díj + (rendszámcsere esetén) rendszámdíj. Csak az illeték kiszámítása és a szolgáltatási díj elhagyása a számítás második klasszikus hibája.
Illetékalap: Miért nem működik az alacsony összeg feltüntetése?
Ez az a pont, amelyet évek óta ezzel a területtel foglalkozó szakember a leginkább hangsúlyoz az olvasóknak. Az Illetéktörvény 43. pontja értelmében a közjegyzőnél feltüntetett vételár nem lehet alacsonyabb, mint a jármű kaszko biztosításául szolgáló érték - a Törökországi Biztosítási Szövetség kaszko értéklistáján szereplő összeg. A gyakorlatban a bevallott összeg és a aktuális kaszkoérték összehasonlításra kerül, és amelyik magasabb, arra az összegre számítják fel az illetéket. Vagyis 1 millió lírás járműre 300 ezer líra beírása nem csökkenti az illetéket; a közjegyző már a kaszkoérték alapján bonyolítja az ügyet.
A kaszko értéklista az utolsó 15 modellévet fedi le. Régebbi járműveknél a listán szereplő legrégebbi modellérték alapján modellévenként 10 százalékos kedvezménnyel állapítanak meg egy értéket. Sérült járműveknél a kárösszeg csak hivatalos dokumentummal - bírósági határozattal, hivatalos szakértői jelentéssel vagy biztosítási szakértői jelentéssel - igazolható, és csak akkor vonódik le az értékből; ha a járművet már megjavították, kedvezmény nem adható.
Nem csak arról van szó, hogy az alacsony feltüntetés nem csökkenti az illetéket: ha a tényleges vételár a hasonlókhoz képest nyilvánvalóan alacsonyabban kerül bevallásra, az adóhatóság adóellenőrzéssel a tényleges összeg alapján adóztathat; az Adózás Rendjéről szóló törvény 30. pontja alapján a hivatalból történő megállapítás útja is nyitva áll. Röviden: alacsony összeg beírása rövid távon semmilyen hasznot, hosszú távon csak kockázatot jelent. A szerződés emellett bélyegadó alá esik; ez az adó a szerződés összege alapján kerül kiszámításra, és a közjegyző szedi be.
Ki fizeti a közjegyzői költségeket: a vevő vagy az eladó?
A jogi keret egyértelmű: az illetéket azok fizetik, akik az ügyintézést igénylik. A gyakorlatban azonban a költségek nagyrészt a vevőre hárulnak, és jellemzően előre megfizetésre kerülnek. Ez azonban nem kötelezettség, hanem szokásjog. A felek megoszthatják a költségeket, vagy az egészet az eladóra háríthatják; a lényeg, hogy az ár megtárgyalása alkalmával ez a tétel is tisztázásra kerüljön. A vita arról, ki legitim a noteri pulpituson, felesleges feszültséget okoz mindkét félnek.
Ezzel szemben az eladónak átruházhatatlan kötelezettségei vannak: a meg nem fizetett gépjárműadó és a közúti bírságok az eladó felelőssége; gépjárműadótartozással rendelkező jármű egyébként nem ruházható át. A szakértői vizsga díjánál az általános gyakorlat az, hogy ha az eladó állja, ez bizalomgerjesztő a vevő számára - kis gesztus, de meghatározza az alkudo hangnemét.
A gépjárműadó és a kötelező biztosítás helyzete az átruházással
A noteri átírás adó- és biztosítási szempontból is mindkét felet érintő előfeltételekhez kötött. A vevő nevére szóló kötelező felelősségbiztosítás megkötése nélkül a noteri átírás nem történik meg; ha nincs biztosítás, az eladás érvénytelenítve lesz. Ezért a noteri megjelenés előtt a kötvényt már ki kell állítani. A casco nem kötelező, de az átruházás pillanatában számolni kell azzal, hogy a régi kötvény nem köti le az új tulajdonost.
A gépjárműadó oldalon a szabály a következő: az átruházás előtt nem létezhet adótartozás sem az aktuális, sem a korábbi évekre; tartozással terhelt jármű nem ruházható át. Az adót a jármű nyilvántartott adóhivatala évente január elején veti ki, és januárban illetve júliusban két részletben is fizethető. Az új tulajdonos adókötelezettsége az átruházást követő évtől kezdődik - vagyis az átruházás évében az adó azt terheli, akinek a nevére a jármű abban az évben be van jegyezve. A gépjárműadó összegét a jármű kora, a hengerszám (motortérfogat) és a típusa határozza meg; minél nagyobb a térfogat, annál magasabb az adó, minél idősebb a jármű, annál alacsonyabb. Ez a vételi döntés teljes költségkalkulációjának elengedhetetlen része.
Ellenőrző lista az átruházás előtt
- A gépjárműadó- és közúti bírságtartozások lekérdezése
- A műszaki vizsga határideje nem múlt el
- Nincs bejegyzett jelzálog vagy végrehajtás
- A kötelező felelősségbiztosítást a vevő nevére megkötötték
- A forgalmi engedély, a személyazonosító okmány és a többi szükséges dokumentum készen áll
Ha a dokumentumok teljesek, a noteri ügyintézés 20-30 perc alatt befejeződik; a nyilvántartásba vétel automatikusan történik a noternél, az új forgalmi engedélyt pedig postázják a lakcímre. Bizonyos esetekben - fogyatékos személyek járművei, a forgalomból kivont járművek, külföldi állampolgárságú vevő-eladó ügyletek - azonban külön fel kell keresni a Közúti Nyilvántartási Irodát.
Illetékmentesség kereskedelmi értékesítésnél
A gépjármű kereskedelmi értékesítésére felhatalmazó igazolvánnyal rendelkező vállalkozások részére történő értékesítések esetén arányos illetéket nem kell fizetni. Az itt rejlő csavar az, hogy a mentesség csak a magánszemélytől a kereskedő felé irányuló értékesítés esetén érvényes. A kereskedőtől járművet vásárló magánszemély a saját átruházásánál megfizeti az illetéket. Illetékmentességet várni a kereskedőtől való vásárláskor a számítást eleve megbolygatja; míg az átruházási szolgáltatási díjat kereskedőnek történő értékesítés esetén is továbbra is meg kell fizetni.
Az átruházási költség a teljes tulajdonlási költségen belül
Az autótulajdonlás valódi költsége az árcédulánál kezdődik, de ott nem ér véget. Az átruházási költség használt autó vásárlásakor a vételárhoz hozzáadott külön, egyszeri tétel; azt ugyanabba a táblázatba kell tenni az üzemanyag, a biztosítás, a gépjárműadó, a karbantartás, a gumiabroncs és a fék költségeivel együtt. Bár ennek a tételnek az éven belüli aránya kicsinek tűnik, a vásárlás pillanatában hirtelen megugrást okoz a pénzáramlásban - ez általában az első meglepetés költség, amely a hitel lejártának helyén kezdődik.
A kérdés összefoglalása tehát a következő: az autó átírásának közjegyzői költsége a vételárhoz viszonyított, a vételár ezreszerinti 2%-án számított relatív illeték és a minimális határ közül a magasabb összegből, a hozzáadott átírási szolgáltatási díjból és - ha a rendszám változik - a rendszám díjának összegéből áll; az illeték alapjául szolgáló bevallott összeg nem lehet a kaszkozási érték alatt, és a költség - ellenkezőleg való megállapodás hiányában - szokásjog szerint a vevőt terheli. Az a olvasó, aki ismeri ezt a három mondatot, anélkül készítheti el mindig a saját számítását, hogy évről évre meg kellene jegyeznie a megújuló összegeket.
Egy utolsó megjegyzés: az összegek minden év január 1-jén az értékkövetési aránynak megfelelően frissülnek. Ezért ez az oldal nem egy számot, hanem egy módszert tanít - és a módszerek nem avulnak el.
Források
- Járműeladási illeték kalkuláció 2026 - HesapRobotum.com
- Közjegyzői járműeladási díj és ügyintézés 2026 (HesapKurdu)
- Közjegyzői díjak 2026 - Járműeladás (Ayboğa Law Firm)
- Közjegyzői költség kalkuláció 2026 (Av. Burakhan Çalışkan)
- Hogyan történik a járműeladás a közjegyzőnél, mennyibe kerül az átírás? (Sigortam.net)
- Gépjárműadó és közlekedési közigazgatási bírságok (GİB)
- Adók és jogi kötelezettségek járműeladásnál (Trinkoto)
- Mennyibe kerül évente az autótulajdonlás? (Hangikredi)