Csak félig megtöltve a tartályt üzemanyagot takarítunk meg?

Az üzemanyagtartályt mindig félig megtölteni tanácsa az egyik klasszikus üzemanyagtakarékossági tipp, amely évek óta kering a sofőrök között. A logika első pillantásra szilárdnak tűnik: ha kevesebb üzemanyagot viszel, a jármű könnyebb lesz, a könnyebb jármű pedig kevesebbet fogyaszt. A fizika eddig elfogadja. A papíron mutatkozó tömegmegtakarítás azonban azt, hogy a valóságban hány liternek, hány percnek, hány megállásnak felel meg, legtöbbször egyáltalán nem számítják ki. Ezen az oldalon a 100 literes tartályos forgatókönyv alapján elvégezzük a számítást, és külön-külön vizsgáljuk meg a félig tele tartály stratégia valós nyereségét városi és hosszú úti profilokban.
Az üzemanyag súlya: hány kilogrammot szállítasz literenként?
A számítás alapja az üzemanyag sűrűsége. A benzin literenként körülbelül 0,72-0,75 kg, a dízel pedig 0,82-0,85 kg tartományban van; a gyakorlati számításban a benzinhez 0,75-öt, a dízelhez 0,832-0,835 kg/L-t használni megfelelő közelítés. A dízel körülbelül 12-13 százalékkal sűrűbb üzemanyag, mint a benzin. Egy 100 literes tartálynál ez kézzelfogható különbséget jelent:
- Benzinnél a tele tartály körülbelül 75 kg; a félig tele tartály stratégia azt jelenti, hogy átlagosan körülbelül 19 kg-mal kevesebbet szállítasz a tartályban - a valódi különbség a tele és a félig tele közötti 37,5 kg.
- Dízelnél a tele tartály körülbelül 83-84 kg; a tele és félig tele közötti különbség körülbelül 42 kg.
Tehát egy dízel járművel félig tele tartályzal közlekedni a benzineshez képest valamivel nagyobb tömegmegtakarítást biztosít a tartályban. Csakhogy nem maga a tömeg, hanem a jármű teljes súlyához viszonyított aránya a meghatározó. Tele tartánnyal is, egy átlagos benzinessel is, az üzemanyag súlya kevesebb, mint a jármű teljes tömegének 5 százaléka. Kis járműnél ez az arány valamivel jelentősebb, nagy és nehéz járműnél pedig még elhanyagolhatóbb. De mennyit mozdít meg valójában ez a tömegkülönbség a fogyasztást?
Kiemelt pontok
- 100 literes tartályban a tele-félig tele különbség: benzin 37,5 kg, dízel ~42 kg.
- Minden 43,5 kg többlettömeg a fogyasztást körülbelül 1-2%-kal növeli.
- Egy 60 literes tartályú családi autónál a kétszeri félig töltés stratégiája összesen mindössze ~3,5 km többlet-hatótávolságot biztosít.
- Ez a többlet-hatótávolság átlagos sebességfeltételezéssel körülbelül 5 percnek felel meg.
Mennyire növeli a súly a fogyasztást?

A jármű tömegének az üzemanyag-gazdaságosságra gyakorolt hatása az iparágban széles körben elfogadott mérőszával fejezhető ki: a járműbe épített minden 43,5 kg (100 font) belső súly körülbelül 1-2 százalékkal rontja az üzemanyag-gazdaságosságot. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez az arány kis és könnyű járműveknél kifejezettebb, nagy és nehéz járműveknél pedig gyengébb; a hatást a hozzáadott tömegnek a jármű teljes tömegéhez viszonyításával magyarázzák.
Alkalmazzuk ezt a mérőszávot a 100 literes forgatókönyvre. A tartályban lévő 37,5-42 kg-os tele-félig tele különbség a fogyasztásban nagyjából 1 százalék nagyságrendű ingadozásnak felel meg. Egy 8,0 L/100 km-t fogyasztó benzinesnél ez körülbelül 0,08 L/100 km-es különbséget jelent. Más szóval egy tele tartánnyal 8,16 L/100 km körül fogyasztó jármű, félig tele tartálynál körülbelül 8,08 L/100 km-re csökken. Mérhető, igen; de hogy ez összemérhető-e azzal az árral, amit fizetni fogunk, az egyelőre nem ismert.
Városi és hosszú távú használati profiloknál változik-e a különbség?
Változik, mert a súly fogyasztásra gyakorolt hatása a fékezés és gyorsítás intenzív használatánál nő. Városban folyamatos az állj-folyam jellegű közlekedés; minden gyorsításnál újra meg kell nyerni a szállított tömeget, minden fékezéskor ez az energia hőként vész el. A súly itt közvetlenül a számlára íródik. Autópályán viszont a sebesség állandóhoz közeli, és a fogyasztást meghatározó tényező nem a nehézségi erő, hanem az aerodinamikai ellenállás; minél nő a sebesség, annál kisebb lesz a tömeginézet részesedése. Ezért a fél tank stratégia elméleti hozama városi használatban valamivel magasabb, mint hosszú úton, ám egyik profilban sem lehetséges az 1 százalékot meghaladó nyereségről beszélni.
Differenciálegyenlettel a tiszta válasz: mit nyújt a kétszeri fél tank?
A dolog finomsága az, hogy ahogy a tank kiürül, a jármű könnyebbé válik, és a fogyasztás is ennek megfelelően fokozatosan csökken. Ezt a változó tömeg hatását megragadni csak úgy lehet, ha a számítást differenciálegyenlettel oldjuk meg. Egy 60 literes tartályú, 8 L/100 km fogyasztású tipikus családi autóra elvégzett ilyen számítás egyértelmű eredményt ad: ahelyett, hogy egyszer tele tankolnánk és felhasználnánk, kétszer fél tankot töltve ugyanaz az üzemanyag összesen csak ~3,5 km -rel több utat biztosít.
Váltsuk át ezt a 3,5 km-t időre: átlagosan 40 km/h-s sebességfeltételezéssel a nyereség a fél tankos stratégiánál körülbelül 5 perc. Tehát az a minden gondosan betartott fél tankos tankolási fegyelem egy tartály üzemanyagonként öt percnyi extra hatótávolságot ér. Ezzel szemben a stratégiának van egy költsége is: ugyanazért az üzemanyagért kétszer kell az állomásra menni, vagyis tartályonként két megállás, két kitérés, két várakozás a pumpánál. Dízel járműveknél a tartály valamivel nehezebb, de a hatékony dízmotorok tömegérzékenysége alacsonyabb; a számítás itt is kb. 5 perc marad.
Nagy járműnél valóban nő a különbség?
Nő, mert mind a tömeg, mind a fogyasztás mértéke változik. Egy 2x90 literes, azaz összesen 180 literes tartálykapacitású, városban 14,3 L/100 km fogyasztású nehéz dízel járműnél elvégzett ugyanaz a számítás szerint a fél tank stratégia tartályonként körülbelül 14 percet nyújt. Ez érezhetően több annál az 5 percnél, ami a tipikus családi autónál adódik; de a mindennapi használatban az egy hét errandjainak egyetlen alkalomba tömörítése, az öko-vezetési technikákkal a vezetési stílus javítása vagy az 50 mph felett minden 5 mph-s emelkedés visszautasítása ugyanazzal az erőfeszítéssel sokszorosa megtakarítást hoz. Például ismert, hogy flottajárműveknél az öko-vezetési alkalmazások a fogyasztást akár 15 százalékkal is csökkenthetik; az 1 százalékos tank-játék e mellett statisztikai zaj.
A gyakori tankolás láthatatlan költsége és a tartály aljának kockázata
A fél tank stratégia számításában nemcsak liter, hanem idő és távolság is van. Ugyanannyi üzemanyag két részletben megvásárolni extra kilométereket jelent az állomásra oda-vissza utazásra; ezen kilométerek egy részét magával a megtakarított üzemanyaggal nyerik vissza. Egy mindig tele tartállyal autózó vezető nagyjából kétszeres hatótávot és feleannyi megállót ér el tartályonként. Míg a nyereség percekben mérhető, a költség minden tankoláskor rendszeresen beszedésre kerül: az állomásra vezető út és a pumpánál eltöltött idő formájában.
A valóban komoly kockázat azonban nem a költség, hanem a technikai oldal: a tartály folyamatosan aljáig történő kiürítése növeli annak esélyét, hogy a tartály aljára lerakódott üledék károsítsa az üzemanyagszűrőt, az üzemanyagpumpát vagy a katalizátort. Ezen alkatrészek bármelyikének cseréje többszöröse annak az üzemanyagnak, amit évekig félig tele tartállyal meg lehetne takarítani. A gyakorlati tanács: tankoljunk, mielőtt a mutató a negyed alá csökken; ez egy ésszerű alsó határ, amely egyszerre kezeli az üledék kockázatát és a téli hónapokban a tartály belsejében lévő páralecsapódás aggodalmát.
És mi a helyzet a tartállyal kapcsolatos többi elterjedt hiedelemmel?
A fél tartály mítosza mellett néhány, a tankolási kultúrához kötődő hiedelemnek is szembe kell néznie a valósággal:
- A hajnali hűvösben történő tankolás nem működik; mivel az állomások az üzemanyagot hőmérséklet-szabályozott földalatti tartályokban tartják, a nappal és a reggel közötti sűrűségkülönbség a gyakorlatban túl kicsi a méréshez.
- A tartály tele tartása a párolgás elkerülése érdekében ugyanabba a kategóriába tartozik; az üzemanyag folyadék-gőz egyensúlya üres tartályban is stabil marad, és ezen az úton nyert mennyiség elhanyagolható.
- Mennyi út marad, amikor a mutató nullán áll? A legtöbb autóban nagyjából 10-20 mérföld tartalék található; ez egy tervezett biztonsági ráhagyás, nem pedig olyan hatótáv, amit szokássá kellene tenni.
- A súlyon keresztüli megtakarítást kereső vezetőnek a valódi szereplőkre kell összpontosítania: például a tetőcsomagtartóhoz hasonló plusz terhekre és a külső kiegészítőkre. Egy tetőcsomagtartó autópálya-sebességnél 6-17 százalékkal, gyorsúton akár 10-25 százalékkal is növelheti a fogyasztást; a tetőcsomagtartók által növelt légellenállás inkább gyorsúton büntet, mint városban. Itt válik nyilvánvalóvá, hogy az 1-2 százalékos hatás, amelyről minden 43,5 kg-onként esik szó az autó belsejében, mennyivel kisebb egy tetőcsomagtartó aerodinamikai büntetése mellett.
Az észszerű egyensúly: hogyan kellened kell a tartályt?
Amikor az összes számot egymás mellé tesszük, a tiszta válasz ez: a fél tartályos stratégia egy tipikus autóban mérhető, de értelmetlen megtakarítást hoz; a nyereség egy tartály üzemanyagonként pár kilométer, azaz percek nagyságrendjében van, és általában nullázódik a gyakori tankolás idő- és útköltségével. Csak nagyon nagy tartályú és magas fogyasztású autóknál ér el a különbség a tíz percet meghaladó szintet.
Ennek megfelelően a gyakorlati tanács egyszerű: tankoljunk, mielőtt a mutató a negyed alá ér, vegyünk tele tartályt, és az energiánkat azokra a tényezőkre fordítsuk, amelyek valóban meghatározzák a fogyasztást. A korai sebességváltás, a hirtelen gyorsítás és fékezés elkerülése, a rövid és hideg motorral tett utak egyetlen útba való összefoglalása, a guminyomás gyártói értéken tartása és a nagy sebességnél minden néhány km/s-es növekedés elutasítása - ezek a tételek változtatják meg szemmel láthatóan a tartálymatematika képét. Az üzemanyag-fogyasztást nem a tartályban, hanem a lábon és az útvonalon nyerjük el.
Források
- Penzt lehet-e spórolni a kutaknál, ha csak félig töltjük meg az üzemanyagtartályt?
- Üzemanyag-mítoszok lebontása
- Üzemanyag-fogyasztási tippek - Hatékonyabb vezetés
- Litrnyi gázolaj kg-ban (1 liter = 0,832 kg)
- Benzin vs. gázolaj sűrűsége
- Üzemanyagtartály-kalkulátor
- A félig teli tartály mítosza
- Olcsóbb-e félig teli tartállyal tankolni?
- Üzemanyag-fogyasztás: jobb-e a félig teli tartály, mint a teli?
- Öko-vezetési technikák