Miért növeli a hideg időjárás a fogyasztást?

Egy nyáron átlagosan 6 litert fogyasztó autó ugyanazon az útvonalon, azonos tempóval vezetve télen hirtelen túlléphet a 7 literen. Nem csak a vezető változik; a levegő hőmérséklete is. De miért növeli a hideg idő a fogyasztást, és ebből a növekedésből mennyi a motor, mennyi a gumik, és mennyi a szokásaink műve?
A probléma nem redukálható egyetlen okra. Amikor a hőmérséklet esik, egyszerre négy külön mechanizmus lép működésbe: a motor hosszabb ideig dolgozik dús keverékkel, az olajok és folyadékok sűrűbbé válnak, a gumiabroncs nyomása csökken, a kabin és az elektromos rendszerek energiaigénye nő. Ha ehhez jön a téli üzemanyagkeverék és a rossz útviszonyok, a kép városi használatban jelentősen felerősödik. Vegyük sorra.
A legfontosabbak
- Ha a hőmérséklet 24°C-ról 7°C-ra esik, a városi üzemanyag-fogyasztás 12-28%-kal nőhet
- Minden 10°C-os hőmérséklet-csökkenéskor a gumiabroncs nyomása 0,07-0,14 barral csökken
- A 10 perces alapjáraton melegítés 0,25-0,50 litert éget el
- A téli benzin 1,5-3%-kal kevesebb energiát tartalmaz, mint a nyári
A növekedés mértéke: Mennyivel többet fogyasztunk?

A hatás nagysága nem túlzás. A hivatalos adatok szerint, amikor a külső hőmérséklet 24°C-ról 7°C-ra esik, egy benzinüzemű autó városi fogyasztása 12-28% között nőhet. Rövid távolságoknál a motor soha nem melegszik fel teljesen, ezért ez az arány városi használatban éri el a legmagasabb szintet. Autópályán, ahol a motor folyamatosan üzemi hőmérsékleten van, a növekedés sokkal szerényebb marad.
Ha az útviszonyokat is figyelembe vesszük, a kép tovább bővül: a hó, a jég és a sár 7-35% között növelheti a fogyasztást. Tehát télen a gumik hótolása, a kerékcsúszás és a folyadékok lehűlése a hideg időjárástól független, második fogyasztási tételt hoz létre.
Miért dolgozik dús keverékkel a motor hidegen?
A belső égésű motor akkor éri el leghatékonyabb állapotát, amikor eléri a 80-90°C-os üzemi hőmérsékletet. Hideg motorban az üzemanyag nem párolog el; a hengerfalakra tapadó benzin nem vesz részt a begyújtásban, és az égés nem fejeződik be. Ennek kompenzálására az ECU szándékosan több üzemanyagot fecskendez be - ezt hívják dús keveréknek. Az eredmény: literenként nyert energia csökkenése, ugyanis ugyanolyan távolsághoz több üzemanyag kell.
A kulcskérdés az idő. Minél gyorsabban melegszik fel a motor, annál rövidebb a dús keverék időszaka. Télen a kezdő hőmérséklet is alacsonyabb, és a kabinfűtés a motor hőjét kivezeti a külső térbe; vagyis a motor egyszerre próbálja fűteni önmagát és Önt is. Rövid ingázó távolságoknál a motor lehet, hogy soha nem éri el a teljes hőmérsékletet - ezért a fogyasztásnövekedés nem az autópályán, hanem a városban robban.
Melegítés alapjáraton: a legdrágább szokás
Úgy tűnik logikusnak, hogy parkolóban beindítjuk a motort és bemelegítjük az autót, de mérnöki szempontból ez pontosan fordítva van. A 10 perces alapjárat 0,25-0,50 litert éget el és 600-1.200 grammot CO₂ termel - ráadásul a járműnek semmi haszna nincs belőle. Modern befecskendezésű motorokban nincs indok a 30 másodpercnél hosszabb alapjárati üzemmódra; a motor leggyorsabb és leghatékonyabb felmelegedési módja a finom elindulás vezetéssel. Terhelés alatt az olaj és a hűtőfolyadék sokkal gyorsabban melegszik, mint alapjáraton.
Az olaj viszkozitása és a belső súrlódás
Hidegben az olaj sűrűbbé válik; a sűrű olaj nagyobb erőt igényel a főtengely és más mozgó alkatrészek forgatásához, és ez az erő az üzemanyagból származik. A címkén szereplő első szám itt a meghatározó: a 0W és 5W osztályú alacsony viszkozitású olajok hidegben könnyebben folynak, és javítják az üzemanyag-gazdaságosságot. Ezzel szemben a magasabb viszkozitású olajok általában jobb kopásvédelmet nyújtanak - vagyis a gyártó használati útmutatójában ajánlott viszkozitási osztálytól való eltérés azt jelenti, hogy a csekély üzemanyag-megtakarítást kopási kockázatra cseréljük fel. Ez nem minden vezető számára jelenthet érdemi különbséget; a helyes teendő az, hogy betartjuk az útmutatót.
Nem csak a motorolajról van szó: a váltó- és a tengelyolajok is sűrűbbé válnak hidegben, a vizes út pedig lehűti a gumikat, növelve a súrlódást. Már enyhe esőben is mérhető mértékben nőhet a fogyasztás.
A gumik: A csendes fogyasztói bűnös
Amikor a levegő hőmérséklete 10°C -ot csökken, a gumikban a nyomás 0,07–0,14 barral (1–2 PSI) csökken. Ez nem azért történik, mert levegő szökik ki a gumiból, hanem mert a levegő lehűlve összehúzódik - de az eredmény ugyanaz: a hiányosan felfújt gumi nagyobb gördülési ellenállást termel. A 8 PSI -nal hiányosan felfújt gumik a fogyasztást akár 4%-kal is növelik, és a gumi élettartamát 10 000 km-nél jobban megrövidítik. Minden 1 PSI-es veszteség az üzemanyag-gazdaságosságot körülbelül 0,2–0,3%-kal csökkenti. Havonta egyszer - és évszakváltáskor gyakrabban - végzett nyomásellenőrzés a legolcsóbb megtakarítási művelet, amit télen elvégezhetünk.
A téligumi külön fejezet. A kialakításukból eredően puhább keverékűek és mélyebb mintázatúak; ez kissé növeli a gördülési ellenállást és a fogyasztást. Ennek ellenére ezt a veszteséget nem lehet elvetni, ha összevetjük a hideg és vizes úton nyújtott fékezési és tapadási előnyükkel - elég csak tudni, hogy a különbség létezik, hogy a fogyasztásnövekedést a helyére írjuk. Az általános szabály a következő: a gördülési ellenállás 10%-os csökkenése az üzemanyag-gazdaságosságban körülbelül 1%-os javulást eredményez.
A levegő sűrűsége, a szél és a kiegészítők terhelése
A hideg, száraz téli levegő körülbelül 11%-kal sűrűbb, mint a meleg nyári levegő. Ez a levegő, amelyen a járműnek át kell haladnia, az autópálya-fogyasztást körülbelül 1,3%-kal növeli. Minden 10°F (≈5,5°C) hőmérséklet-csökkenéskor az aerodinamikai ellenállás 2%-kal nő, és az ellenállás minden 2%-os növekedése körülbelül 1%-os veszteséget okoz az üzemanyag-gazdaságosságban. Azt, hogy télen az átlagos szélsebesség is magasabb, tovább súlyosbítja: a szembe szél minden 10 mph-os növekedése az üzemanyag-hatékonyságot akár 13%-kal is csökkentheti.
Fogyaszt az utastér- és ülésfűtés?
Itt egy éles különbségtételre van szükség. Az utastér-fűtés a motor hulladékhőjét használja; vagyis önmagában nem éget extra üzemanyagot. De a fűtés hatásához szükséges ventilátor, jégmentesítés, fényszórók, ablaktörlők, tükör- és ülésfűtés az alternátoron keresztül termel áramot - és ez az áram a motortól származik. A fűtés hatása a fogyasztásra közvetett: nem közvetlenül, hanem az elektromos terhelésen keresztül fejti ki. Olyan hideg körülmények között, amikor a hőmérséklet alaposan leesik, ez a többletterhelés a teljes fogyasztásban már mérhetővé válhat.
Az ülésfűtés ebből a szempontból okos választás. Hideg indításnál ülésenként legfeljebb körülbelül 120 W -ot fogyasztanak; mivel a teljes utastér levegőjének melegítése helyett közvetlenül a testet melegítik, a kívánt komfortot jóval kevesebb energiával biztosítják. Elektromos járműveknél elfogadott, hogy ez a különbség az utastér fűtéséhez képest akár 25%-ot is megtakaríthat - bár a belső égésű motornál pontosan ugyanez az arány nem érvényes, a logika ugyanaz: a pontszerű fűtés olcsóbb, mint a térfogati fűtés.
Benzines, Dízel és LPG: Három különböző reakció a hidegre
A három üzemanyagtípus nem érzi ugyanúgy a hideget. A benzines motor hideg indításnál a klasszikus dús keverék stratégiát alkalmazza, és ahogy melegszik, visszaáll a normálisra. A dízel pedig a hideg legkeményebb ügyfele: a kompressziós gyújtás a hideg hengerben megnehezíti a begyulladást, az izzítógyertya és a szívócső-fűtők működésbe lépnek; ráadásul maga a gázolaj hidegben jóval sűrűbbé válik, mint a benzin, és extrém hidegben zselésedik. A téli dízelkeverékek zselésedésgátló adalékanyagai a cetánszámot is negatívan befolyásolják, ami kis hatékonyságcsökkenést okoz.
Az LPG érdekes kivétel: mivel gáz halmazállapotban kerül a hengerbe, hidegben jobban keveredik a levegővel, és nem szorul annyi dúsításra. Azonban az LPG-s járművek liternként többet fogyasztanak, és a legtöbb rendszer hideg indítást benzinnel indít, és a motor felmelegedéséig benzinten marad - vagyis a hideg indítás dús keveréke az LPG-s járműben is jelen van. Összességében rövid téli távolságoknál az LPG költségelőnye fennmarad, de nem nő olyan nagyra, mint ahogy várható lenne.
| Üzemanyagtípus | Alapvető probléma hideg időben | Melegedési viselkedés |
|---|---|---|
| Benzines | Hidegben el nem párolgó üzemanyag, dús keverék | Dús keverékkel indul, melegedéskor visszaáll a normálisra |
| Dízel | A kompressziós gyújtás megnehezül, az üzemanyag sűrűbbé válik/zselésedik | Az izzítógyertya és a szívócső-fűtők működésbe lépnek |
| LPG | Felmelegedésig benzinten működik | Hidegben benzinnel indul, felmelegedéskor átvált LPG-re |
Mindháromnál nem szabad kihagyni egy közös tételt: a téli üzemanyagkeverékeket. A téli benzin 1,5-3%-kal kevesebb energiát tartalmaz, mint a nyári benzin. Vagyis függetlenül attól, hogy hidegebb lesz-e az idő, maga az üzemanyag is kicsit gyengébb télen a kúton. Ez a vezető kontrollján kívül eső, de figyelembe veendő hatás.
Hogyan csökkenthető a hidegbeni fogyasztás
A lehetőségek egyszerűek, és többségük nem igényel semmilyen költséget:
- Ne melegítse üresjáratban: 30 másodpercnél hosszabb üresjárat felesleges; rövid és finom vezetéssel melegszik fel leggyorsabban a motor.
- Ha van motorblokk-fűtés, használja: ez lerövidíti a hidegindítás dús keverékének idejét; ideális esetben körülbelül 2 órával indulás előtt, időzítővel kapcsolja be.
- A guminyomást havonta legalább egyszer, hideg gumion ellenőrizze; évszakváltáskor gyakrabban nézze utána.
- Ha van rá lehetőség, parkoljon védett, melegebb helyen, például garázsban; a motor gyorsabban éri el az üzemi hőmérsékletet.
- Kerülje a hirtelen gyorsítást és a magas sebességet: az agresszív vezetési stílus a városban 5%-kal, autópályán akár 33%-kal is ronthatja az üzemanyag-fogyasztást; hideg motornál a hatás még nagyobb.
- Vonta össze az útjait, és távolítsa el a felesleges terhet az autóból: hidegindításkor minden külön út külön bemelegedési időszakot jelent.
Összegzés: Télen a növekedés elkerülhetetlen, a pazarlás nem
A hideg idő növeli az üzemanyag-fogyasztást, mert a fizika csak egy irányban működik: hideg motornál az üzemanyag nem párolog el jól, a besűrűsödött olajok növelik a belső súrlódást, a lehűlő levegő leereszti a gumikat, maga a levegő pedig sűrűbb, így nagyobb ellenállást okoz. Városi használatban a 12-28%-os növekedés normális, és lehetetlen teljesen megszüntetni. Amit meg lehet szüntetni, az a pazarlás: az üresjáraton történő melegítés, a hiányos guminyomás és a szétszórt utazások. Helyes melegítéssel, megfelelő nyomással és összekapcsolt útutazásokkal a növekedés jelentős részét visszanyerheti - a maradék a tél természetes ára marad.
Források
- Ismerje meg a tényeket: A hideg idő hatása az üzemanyag-hatékonyságra
- Hogyan hat a kedvezőtlen időjárás az üzemanyag-gazdaságosságra
- Guminyomás télen
- Az alanszorosodás-ellenállású gumik pénzt takaríthatnak meg Önnek a benzinkútnál
- Hogyan befolyásolja a motorolaj viszkozitása az üzemanyag-gazdaságosságot
- Téli időjárás és a gázolaj
- Téli keverékű gázolaj: amit a kamionosoknak tudniuk kell
- A hideg idő befolyásolja az üzemanyag-fogyasztást?
- Rendben van télen használni az autó ülésfűtését?
- Vezetési tippek az üzemanyag-megtakarításhoz