Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. MOTORSPORT
  3. Drift
  4. D1GP szenzorokkal ellátott zsűrivel teszteli a drift pontozást

D1GP szenzorokkal ellátott zsűrivel teszteli a drift pontozást

  • Drift
  • Szerző: Lütfi Mete Odabaşı
  • Létrehozás: 2 november 2026
Miközben a gumi füstje még szét sem oszlott, a táblán megjelenő tizedesjegyekkel ellátott pontszám hatalmi harcot indított a drift-bírság között az ember és az érzékelő között.
Miközben a gumi füstje még szét sem oszlott, a táblán megjelenő tizedesjegyekkel ellátott pontszám hatalmi harcot indított a drift-bírság között az ember és az érzékelő között.

Képzeljük el: a pilóta befejezi a futamát, és még mielőtt kiszállna az autóból, mielőtt a gumi füstje eloszlana, az eredmény már megjelenik a kijelzőn - a tizedesjegyig pontosan. Öt éve ez még tudományos-fantasztikusnak tűnt a drift világában. Most pedig pontosan a vita közepén állunk: a pontot még mindig a lelátón ülő három ember adja, vagy már az autóra szerelt érzékelők és a műholdas kapcsolat? A D1GP érzékelős pontozási rendszerétől a Formula Drift 2026-ban bevezetett adatközpontú zsűri értékelési keretrendszeréig a drift történetének legfrissebb technológiai átalakulásának vagyunk tanúi. De vajon a gép valóban helyettesítheti az emberi zsűrit? Ha készen állsz, nézzük meg együtt.

Miért ilyen nehéz feladat a drift pontozása?

Először tisztázzuk: a drift a motorsport egyik legkülönösebb versenyszáma. Mert a cél nem az, hogy a leggyorsabb legyél. A D1GP hivatalos szabálykönyve így határozza meg az egyedi futamot: gyorsabb, nagyobb és határozottabb drift szöggel vezetni egy adott kanyarokkal teli pályán, és a szögeket gyorsabban tudni váltani. Vagyis a sebesség számít, de egyensúlyban kell lennie a szöggel; és bár a szög számít, ha nem stabil, az átmeneti nagy szögeket egyáltalán nem értékelik. Egyszerre kell a kanyarban ragadnod, miközben csúszás közben ollóként jobbra-balra kidobod az autót.

A D1GP hivatalos képlete meglepően egyszerű: sebességszög szorozva a szögponttal, plusz a swing pont. A szabálykönyvben található példaszámítás jól mutatja, mit szeretnék mondani: 9,8 × 9,7 + 0,5 = 95,56. A sebességre és a szögre egyaránt 10,00 teljes pont jár; az átlépés élessége, vagyis a swing pedig 0 és +3 között hét fokozatban pontozható. De itt rejlik a dolog titka: ki vagy mi adja ezt a három számot? És itt robban ki az egész vita.

A drift pontozás gerincét három fogalom alkotja: a line (az autó által követett vonal és a clipping pontokhoz való közeledés), a angle (a drift szöge) és a style/impact (folyékonyság, hatás, agresszivitás). Sorozatról sorozatra változik e három súlya, de mindenkinek ugyanaz a közös problémája: megkülönböztetni a nyertest, amikor két autó szinte tökéletesen azonosat vezet. Egy lelátón ülő zsűritag számára ez egy másodperceken belül meghozandó döntés. És ha nem sikerül meghozni, kezdődik a vita.

A legfontosabb tudnivalók

  • A D1GP-ben az eredményeket a futam befejezése után másodperceken belül hirdetik ki, a tizedesjegyig pontosan.
  • A Formula Drift 2026-ban az időmérő eredményének körülbelül 80%-át átruházta a telemetriára.
  • A DRIFT/RS rendszer minden autót másodpercenként 20-szor olvas be, centiméteres pontossággal.
  • A Drift Masters és a FIA hasonló szervezeteinek zsűri értékelésében az emberi ítélőképesség továbbra is központi szerepet játszik.

D1GP és az érzékelős pontozás: Hogyan működik a DOSS rendszer?

D1GP'nin DOSS sistemi, araba düzlüğe çıkmadan skoru ekrana vurarak drift eleme turlarının ritmini kökten değiştirdi.

Japánban a kérdésre adott válasz nagyon pragmatikus lett: mérj meg mindent, amit mérni tudsz. A D1GP pontozását a DOSS nevű gépi pontozási rendszer, két egyedi futam, a TOP16 chase összecsapások és a megszakítási mechanizmusok alkotják. A szezonban használt rendszer szép tulajdonsága, hogy az eredményeket a futamok befejeztével azonnal kihirdetik; a néző a számon a képernyőn még azelőtt látja, mielőtt az autó elhagyná az egyenes szakaszt. Ez a sebesség különösen az selejtezőkörökben teljesen megváltoztatta a verseny ritmusát.

De a D1GP ebben a kérdésben nem is zárt ajtó. A szabálykönyv mechanikus mérési rendelkezései valójában nagyon jól összefoglalják a sorozat filozófiáját: ha a mérőeszközt a zsűrizésnél használják, a rendszert először a D1 Association hivatalos jóváhagyásán kell átesnie. És a kritikus rész - az elv szerint csak a mérhető elemeket kell mérés alapján pontozni; a nem mérhetőket, vagyis például a két autó közötti távolságot és az érintkezés okozatiságát bíróknak kell értékelniük. Vagyis a D1GP a gépet és az embert nem versenytársként, hanem együttműködő partnerként pozicionálja. Az érzékelő a sebességet és a szöget olvassa ki, az ember dönti el, kié a hiba.

Formula Drift 2026: A pontszám 80%-a mostantól telemetrián alapul

Az amerikai oldalon történt fejlemény viszont radikálisabb. A Formula Drift a 2026-os szezonbanpartnerséget kötött a Race Data Labs-szal, és bevezette a Universal Drift Scoring Method (UDSM) nevű adatorientált értékelési keretrendszert. Az új formátumban a PRO selejtezőkörben a pontszám körülbelül 80%-a automatizált: a line és az angle az autóból érkező telemetria alapján azonnal mérésre kerül. Az emberi bírókra jutó rész nagyjából 20%.

De miért hozott az FD ilyen döntést? A sorozat saját magyarázata a következő: a rendszert a bírók számára a verseny közben használt megbízható referanciaeszközként tervezték. A cél a hosszú bírósági tanácskozások okozta holtidők megszüntetése - vagyis azok a percekig tartó, a közönséget lehűtő várakozási pillanatok két pilóta között. Csak képzeljük el: a csapatviadalban mindkét autó hajszállal ment át, a zsűri három perce vitatkozik, a lelátó lassan elcsendesedik. Az UDSM pontosan ekkor lép be, és ugyanazt a fizikai adatot teszi a bírók elé.

Persze nem mindenki van meggyőzve erről. Egyes pilóták és rajongók úgy vélik, hogy a zsűrizési válság megoldására bevezetett rendszer maga válhat új vitatémaivá. Az FD versenyzőitől érkező legérdekesebb ellenvetés inkább filozófiai: bármilyen objektív is a számítógépes bíró, a drift mindenekelőtt egy olyan show, amely a bírák és a tömeg megnyerésére épül. Vagyis ha az érzékelő határozza meg a pontszámot, ki méri azt a hatásfaktort, amely a lelátón egyenesen tart, és a hajszálakat a fejére állítja?

DRIFT/RS: Másodpercenként 20-szor olvasó mesterséges intelligencia bíró

A három megbeszélt rendszer közül a legambíciózusabb a Drift Kings International Series által 2026-ban hivatalosan bevezetett DRIFT/RS. Egy öntanuló mesterséges intelligencia bírói rendszer. A rendszert 2026. október 3-án a Serres Racing Circuiten rendezett szezonzárón vetették be a gyakorlatban, és a 2026-os versenyeken a pályán használták. De hogyan működik?

Mi van az autón?

Minden autóban egy két antennás doboz és egy RTK-vevő található; a pozíció és az irány (heading) információ közvetlenül innen érkezik. A sebesség, a valódi drift-szög, a gázállás és a négy kerék pozíciója a pályahatárhoz képest ebből az adatból származtatódik. Műholdfronton bőkezű a felhozatal: GPS, GLONASS, Galileo és BeiDou egyszerre támogatott, több mint 30 műholddal dolgozik. Az RTK-mérést egyszerűen így érdemes elképzelni: a normál GPS néhány méteres hibahatárral ad pozíciót; az RTK pedig a rögzített referenciaállomásnak köszönhetően ezt centiméteres szintre viszi le. A drift szög méréséhez centiméteres pontosság elengedhetetlen - ahhoz, hogy kiszámítsd a különbséget az autó orra által mutatott irány és a tényleges haladási irány között.

És a rendszer másodpercenként 20-szor olvas be minden autót, minden körben tanulva egyre élesedik. Gázszelep-érzékelő sincs; a rendszer a lassulási gyorsulásból (körülbelül -1,8 m/s², vagyis nagyjából 0,18 g) tudja kikövetkeztetni, hogy a pilóta elengedte-e a gázt.

Hogyan oszlik el a 100 pont?

KategóriaPontRészletek
Line40A clipping pontok 30, a kapcsolat 10
Angle30Átlagos szög 12, csúcsszög 8, korrekció 10
Impact30Folyékonyság 15, stabilitás 15, korai kezdési bónusz +3

A súlyozás rugalmas az esemény szerint - a line lehet 40, 50 vagy 60 pont, míg az angle csökkenhet 30-ra vagy 20-ra. A rendszer automatikus észlelési listája pedig egyre átfogóbb: a 0,7 másodpercig 2 fok alá süllyedő szög alulkormányzásnak számít, és nullázást eredményez; ha egy kerék a pályahatáron kívülre kerül, 2 line pontot levonnak, két kerék esetén pedig a kör nullázódik. Az érintkezés és a hibás fél azonosítása, a vezető lassítása, az elöl haladó autó megelőzése, a hiányzó kör, sőt még a követő korai gázadása is automatikusan rögzítésre kerül.

A tandem csatákban a követő; a közelségért 50, a vezető vezetési stílusának utánozásáért 20, a saját line és angle teljesítményéért egyenként 15 pontot kap; minden kört 0-10 közötti minőségi jeggyel értékelnek, döntetlen esetén szóba jön az One More Time. És a kedvenc részletem: a 3D visszajátszó képernyőn a követő alatt egy közelségi halo jelenik meg - 1 méter alatt zöld, 3 méter alatt narancssárga, efölött piros. Az "ezért kaptam 77 pontot?" kérdést tevő pilótának már olyan jelentés is adható, amely megmutatja, hogy minden pont melyik mérésből származik. Az átláthatóság terén ez tényleg hatalmas lépés.

Ahol az emberi zsűri még mindig király

De átadta-e a gépnek az egész világ? Nem - és itt van a dolog szép része. A Drift Masters 2026 szabályaiban az angle 20 pontot ér; a csapatcsatákban a lead körhöz 10, a chase körhöz 9 pontos zsűriértékelés járul, és a zsűritagok mindkét kört figyelve választják ki a összességében jobban teljesítő versenyzőt. Vagyis a klasszikus módszer: figyelj, hasonlíts össze, dönts. A FIA 2026-os Intercontinental Drifting Cup szabályzata külön line-zsűrit és külön angle-zsűrit is definiál; az angle-zsűri minden clipping zónában pontozza az autó szögét. Az elektronikus támogatás nem mintha nem lenne, de a zsűri padsoraiban továbbra is emberek ülnek.

A regionális sokszínűség külön történet. A Szaúd-Arábiai Toyota Bajnokságban az selejtezés 100 ponttal indul, és három zsűritag von le pontot a line, az angle, a sebesség és az agresszivitásért. Az új-zélandi Drift South-ban minden kör 100 pontra értékelendő, a rangsort a legjobb egy lead kör és a legjobb egy chase kör alapján állítják fel. A Red Bull Car Park Drift pedig egészen más formátum: a versenyző maga határozza meg a pályakonfigurációját, és megpróbálja a lehető legtöbb pontot szerezni az akadályokból. Minden sorozat a maga klímája szerint épített ki pontozási kultúrát.

Gép vagy Ember? Talán a drift válasza mindkettő egyszerre

Akkor térjünk vissza a kezdeti kérdéshez: lehettek-e az elektronikus pontozás helyettesítői az emberi zsűrinek? Ha megnézzük az összes rendelkezésünkre álló bizonyítékot, a válasz a következő: önmagában nem tudja kiváltani - de amikor együtt működik, gyökeresen megváltoztatja a drift pontozását. A D1GP a mérhető dolgokat szenzorokra bízza, a szürke zónákat, mint az érintkezés és az okozatiság, a zsűrére hagyja. A Formula Drift az UDSM-et nem a zsűri helyettesítőjeként, hanem a zsűri referenciaeszközeként pozicionálja. A DRIFT/RS pedig a legbátrabb mozdulattal a pontszám szinte teljes egészét előállítja, de az összetevők listáján még mindig hagy emberi jóváhagyást igénylő pontokat.

Őszintén szólva úgy tűnik, ez a vita soha nem ér véget. Az egyik fél a gép objektivitását védi: ugyanaz a kör, ugyanaz a pontszám, nincs fellebbezés. A másik fél a drift lelkét védi: a tömeg felállásának pillanatát nem tudod centiméteres adatokkal megmérni. Sőt, a Drift Masters olyan felmérést is készített, amelyben nyíltan megkérdezi a közönségtől, hogy az ítélkezés embernek, technológiának vagy mindkettőnek kellene-e lennie. Tehát a vita már átugrott a paddockból a lelátóra, és onnan minden képernyő előtt ülőhöz.

Az én véleményem a következő: az érzékelős rendszerek megoldják a drift pontozás megbízhatósági problémáját, de a karakterét nem, mert a karakter éppen abban a vitatott, emberi, kicsit kaotikus oldalban rejlik. A következő néhány szezon megmutatja, hogy e hibrid modellek közül melyik marad talpon. Egy dolog biztos: az, hogy ki adja a pontot, innentől kezdve legalább olyan sokat beszélt téma lesz a driftben, mint a 60 fokos szög. Te mit mondasz - a zsűri székbe érzékelő üljön, vagy ember?

Források

  • Drift.RS - Öntanuló AI bíráskodás és versenykezelés
  • D1 pontozási szempontok - D1GP szabálykönyv 2024
  • Universal Drift Scoring Method - Race Data Labs
  • A Formula DRIFT bejelentette a jelentős versenyformátum-változásokat - Racer
  • A D1GP pontozási rendszere elmagyarázva: DOSS, csaták és pontok - Arigato Japan
  • D1 Grand Prix - Wikipedia
  • A teljes DRIFT/RS AI bíráskodási rendszer 11 perc alatt - Drift Kings
  • Hogyan történik a D1GP időmérő pontozása? - Reddit

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Lütfi Mete Odabaşı

Lütfi Mete Odabaşı

Fiatal, dinamikus autó- és motorsportrajongó, aki szeret kutatni és tanulni. Mete fiatalok szemével gazdagítja autós hírekkel, tudással és kultúrával foglalkozó platformunkat. szorosan követi az autótechnológiai újdonságokat és a motorsportban történt fejlődéseket, és amit megtanul, hasznos, tartalmas tartalmakká alakít az otomobilgi.com számára.

Kapcsolódó tartalmak

A tandem driftben az igazi csata nem a saját vonalad meghúzásában rejlik, hanem abban, hogy a rivális szögét érintés nélkül, centiméterre lemásold.
DriftTandem Csata: Mi történik, amikor párban driftelünk?
D1-ben a pontok a képlettel 103-ra emelkednek, míg a Formula Drift-ben a pilóta 100 ponttal indul, és a zsűri levonásokat alkalmaz; két kontinens, két ellentétes filozófia.
DriftHogyan pontoznak a driftben? A D1 és a Formula Drift különbségei
A drift már nem csak Japán és az USA luxusa; Rigától Kínáig globális szenvedély, amely tízezernyi szurkolót tölt meg gumifüstpelle.
DriftA D1-en és a Formula Driften túli driftsorozatok
Daigo Saito, mindkét nagy drift-bajnokságot megnyerve egyedül írta újra a történelmet, amely a D1GP-től a Formula Driftig ível.
DriftHogyan vált Daigo Saito nemzetközi drift-hédré?
A drift három kontinensen ugyanazt a művészetet három különböző nyelven űzi: Japán kegyelme, Amerika show-e, Európa pálya-fegyelme.
DriftHogyan különbözik a drift-kultúra Japóniában, Amerikában és Európában?
Órákig tartó felkészülés mögött mindössze néhány perces show rejtőzik a pályán; a driftverseny napja pontosan ennek az átalakulásnak a története.
DriftHogyan zajlik egy versenynap egy drift szervezetben?
Odaibán már az pontszámítás is véget ért; a korona illik Koudai Sobagiri fejére, a fiú, aki az RC driflből került ki.
DriftKoudai Sobagiroi 2026-os D1GP-bajnokságig vezető útjának története
Az asztalon álló, néhány centiméteres váz a drift kultúra lekicsinyített, de soha sem leegyszerűsített formája.
DriftMilyen szenvedély a távirányítós drift?
Egy hegyi gyerek, akinek még pit passja sem volt, tehetségének köszönhetően sikerült a legszigorúbb ajtókat is teljesen feltárnia a motorsportban.
DriftHogyan lett Keiichi Tsuchiya a drift királya?
A gyári beállítású kormány a mindennapi utazásra lett tervezve; aki driftelni akar, magának kell felépítenie a szöget.
DriftAngle Kit: Miért életbevágó a kormányzási szög a driftben?

Címkék

  • drift pontozási rendszer
  • d1 grand prix
  • formula drift
  • drift masters
  • drift kultúra
  • tandem drift
  • drifttechnikák
  • drift királyok
  • udsm
  • elektronikus zsűrizés
  • rtk gps-telemetria
  • művi intelligenciás bírórendszer

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve