IGTC pontrendszer: Öt kontinens, egyetlen ponttáblázat

Tegyük fel, hogy februárban Bathurstban 12 órán át, júniusban Spaában egy teljes napon át, októberben Indianapolisban 8 órán át ugyanazok a márkák versenyeznek. És mindezek a futamok ugyanabba a bajnokságba számolódnak be? Igen, ráadásul olyan rendszerrel, hogy egy versenyző akár a 30 autóból álló mezőnyben az első háromba is beérhet, mégis egyetlen pontot sem szerezhet. Ez hülyén hangzik? Kicsit. Az Intercontinental GT Challenge, azaz az IGTC pontosan ezért a GT-világ legnehezebben megfejthető kirakósdarabja.
Ezen az oldalon a kirakós pontozási és gyártói képviseleti oldalát fejtem meg: miért csak a kiszemelt autók gyűjtik a pontokat, miért nem alapítanak a gyártók saját csapatokat, és hogyan egyesül két egymástól távoli világ, mint Bathurst és Spa, egyetlen bajnokságban. Készen állsz? Kezdjük is.
Mi az az IGTC, és miben különbözik a többi GT-bajnokságtól?
Az Intercontinental GT Challenge egy 2016-ban az SRO Group által alapított, FIA GT3-szabályzatnak megfelelő autókkal futott globális kitartási sorozat. Magát a világ egyetlen globális GT3-sorozataként határozza meg, és ez az állítás nem üres: Míg a GT World Challenge kontinensenként külön bajnokságokat irányít, az IGTC a világ minden tájáról származó válogatott független kitartási versenyeket gyűjti egyetlen ernyő alá. Vagyis ez nem egy klasszikus "minden héten ugyanaz a pálya, ugyanaz a naptár" sorozat; öt kontinens öt ikonikus pályája, mindegyik verseny önmagában legenda.
Az első szezonban, 2016-ban négy gyártó volt: Az Audi, a Bentley, a McLaren és a Mercedes. 2026-ra viszont a mezőny kiszélesedett; a visszatérő BMW, Ferrari, Mercedes-AMG és Porsche mellé csatlakozott a Chevrolet és a Ford, és ez lett a 2020 óta látható legnagyobb IGTC-mezőny.
Kiemeltek
- Az IGTC az 2016 óta az SRO Group által rendezett, a világ egyetlen globális GT3-sorozata.
- Egy gyártó futamonként legfeljebb négy autót nevezhet, de a pontokat csak a legjobb két autótól veszi fel.
- A versenyzői bajnokságban minden, az első tízbe beérő név pontot gyűjt, whichever gyártó színeiben fut is.
- 2026-ban 6 gyártó nevezett: A 2020 óta legnagyobb mezőny.
- A pontszerzéshez az autónak a győztes távolságának legalább 75%-át teljesítenie kell.
A versenyek függetlenek, de a bajnokság egyetlen: A naptár logikája

Az IGTC legérdekesebb vonása, hogy naptára valójában nem a saját versenyeiből áll. Az itt szereplő fordulók vagy független szervezések, mint a Suzuka 1000km és a Bathurst 12 Hour, vagy más bajnokságokon belül futott versenyek, mint a 24 Hours of Spa vagy az Indianapolis 8 Hour. Mivel mindegyik azonos műszaki szabályzatnak megfelelő autókkal fut, az IGTC ezeket az eseményeket a saját ponttáblájával teríti le. Gondolj úgy rá, mint öt különböző házigazda egyetlen vendégkönyvre.
A 2026-os naptár ennek a logikának szép példája: Februárban a Bathurst 12 Hourral indulás, májusban a Nurburgring 24 Hours, júniusban a CrowdStrike 24 Hours of Spa, szeptemberben a Suzuka 1000km, októberben pedig az Indianapolis 8 Hourral zárás. A naptárt gondosan úgy állították össze, hogy két 24 órás verseny ne közvetlenül egymás után következzék. Minden forduló a maga karakterét hozza a bajnokságba: A Spa változékony időjárása, Suzuka technikailag kihívást jelentő kanyarjai, Indianapolis bankett ováljába torkolló kanyarjai, Bathurst hegyi utakhoz hasonlóan kanyargós pályája... Ugyanaz a pontrendszer, egészen más vizsgák.
Hogyan működik a gyártói pontverseny?
Most jöjjön a dolog szíve. Az IGTC elsősorban egy gyártói bajnokság: a valódi cím a szezon végén a legtöbb pontot gyűjtő gyártót illeti. De itt a pontozási logika eltér attól, amihez szoktunk, mert a gyártók ahelyett, hogy saját autóikat indítanák, kiválasztott eseményeken helyi csapatokat támogatnak. Tehát gyári csapatot nem látsz; a gyártó márkája arra a hétvégére már versenyző csapatok vállára teszi a kezét.
Négy autót neveznek, két autó kap pontot
A szabály világos: egy gyártó minden eseményen legfeljebb négy autóval képviseltetheti magát, de a pontokat csak a legjobb helyen célba érő két autójáért gyűjti. Gondolj bele: a márka harmadik és negyedik autója bármilyen jól is versenyez, a gyártói számlához való hozzájárulásuk nulla. Ez egy elegáns egyensúlyi szabály, amely arra ösztönzi a gyártókat, hogy négy autó halmozása helyett minőségi két-három autós kombinációt állítsanak össze.
Ki jogosult pontszerzésre, ki nem?
Íme, amit a legtöbb néző észrevétlenül hagy: a pályán lehet 27 autó, de nem mindegyik gyűjt IGTC-pontot. A teljes szezonra szerződést kötő gyártók autói jogosultak pontszerzésre; a többiek csak az adott verseny saját belső küzdelmében versenyeznek. A 2022-es Gulf 12 Hours előtt rekordot döntő, 30 autós mezőnyből csak 16 autó volt jogosult pontszerzésre. A 2026-os Indianapolis 8 Hour-on is a 27 autós mezőnyből mindössze 21 autó, vagyis csak a négy bejegyzett gyártóhoz, a BMW-hez, a Ferrarihoz, a Mercedes-AMG-hez és a Porsche-hoz kötődő autók szerezhettek IGTC-pontot.
Van egy besorolási feltétel is: a 2026-os szezonban ahhoz, hogy egy autó pontot gyűjthessen, teljesítenie kellett a győztes autó megtett versenytávolságának legalább 75%-át. Tehát nem elég meglátni a célvonalat, a pályán is eleget hosszú ideig kell maradni.
Milyen a ponttáblázat?
Az SRO-világ standard pontvázlata így működik: az első 25, a második 18, a harmadik 15, a negyedik 12, az ötödik 10 pontot kap, és a táblázat az első tízig mélyül. Az IGTC-ben is 2026-ban a pontok minden versenyen az első tíz pozícióra oszlottak el. Tehát egyetlen verseny megnyerése 25 pontot jelent; egy ötversenyes szezonban minden pont aranyat ér.
Miért csak kiválasztott versenyeken gyűjtenek pontot a versenyzők?
A versenyzők oldalán a logika demokratikusabb: a bajnokság versenyzői rangsorának első tíz helyén célba érő minden név pontot gyűjt, függetlenül attól, melyik gyártónak versenyez. De ahhoz, hogy egy versenyző pontot gyűjthessen, az adott versenyen pontszerzésre jogosult keretben kell helyet foglalnia; a teljes szezonos gyártók minden eseményre előre meghatározzák, mely autók kapnak pontot. Ezért ha egy versenyző a verseny összesített értékelésén akár ötödik is lett, de az autója nem került be a jogosult listára, a versenyzői bajnokság számlájára semmi sem íródott.
A versenyzői kontingens oldalán is van egy korlát: mindegyik gyártó négyautós keretében három Pro nevezés engedélyezett. Tehát egy gyártó, amely négy autót nevez, nem tudja mind a négyet teljesen profi csapattal feltölteni; legalább egy autó másik kategóriában kerül értékelésre. Ez egy újabb szabály, amely egyensúlyt tart a teljes gázal álló gyári erő és az ügyfélversenyzés között.
Hogyan fejlődtek a szabályok az idők során?
Az IGTC pontrendszere egyáltalán nem változatlan. A 2020-as szezon előtt frissítették a versenyzői szabályzatot. Ezt követően, a 2024-es szabályváltozás előtti időszakban a gyártóknak külön be kellett jelenteniük autóikat; azután a szabályok nyitottá váltak, és a fő GT3 osztály összes autója és versenyzője automatikusan jogosulttá vált. 2024-ben a gyártói pontrendszert gyökeresen átdolgozták; a Sportscar365 beszámolója szerint a gyártói pontrendszert felülvizsgálták, és a versenyzők ranglistája a gyártótól független első tíz pontozási logikát kapott.
A melléktsítusok is átalakultak az idő folyamán: 2016-ban Am kategória volt, 2018-19-ben Bronze, 2021-22-ben Pro-Am, 2023-tól pedig Independent Cup. A főversenyzők címét a Pro kategóriában adják, míg az FIA besorolás szerint bronz fokozatú versenyzők számára az Am oldalon külön címmeghatározás létezik.
Működik-e a rendszer? A 2026-os szezon válasza
Mivel naptárunk már a 2026 végéhez ért, láthatjuk a rendszer gyümölcsét is. A 2026-os versenyzői bajnokságot Maxime Martin nyerte, Mercedes-AMG színeiben, 72 ponttal; a bajnokság az Indianapolis 8 Hour után dőlt el. Csapattársa, Maro Engel 68 ponttal második, Luca Stolz 61 ponttal harmadik lett. A gyártók bajnokságát pedig a Porsche nyerte. Az Independent Cupban Kerong Li 93 ponttal került a csúcsra; Ralf Bohn indianapolisi győzelme neki hozta a második helyet.
Ha a történelemre tekintünk, a rendszer következetesen működik: Az Audi 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban és 2021-ben, a Porsche 2019-ben, 2020-ban és 2024-ben, a Mercedes-AMG 2022-ben és 2023-ban, a BMW 2025-ben nyerte meg a gyártók címét. A versenyzők oldalán olyan nevek kerültek fel a listára, mint Laurens Vanthoor, Dennis Olsen, Jules Gounon, Charles Weerts és Kelvin van der Linde. Kenny Habul a mellékkategóriákban összesen négyszer nyert címet, így e világ elválaszthatatlan alakja lett.
Röviden: Hogyan működik az IGTC pontrendszere?
Foglaljuk össze, mert megérdemelted a kérdés egyértelmű válaszát: Az IGTC-ben a bajnoki címet a gyártók kapják; egy gyártó eseményenként legfeljebb négy autóval képviselteti magát, de a pontot csak a két legjobb eredményéért kapja. A versenyzők ranglistáján a pont a gyártótól függetlenül minden futam első tíz helyezettje között oszlik el; ezeket a pontokat csak azok a versenyzők gyűjthetik, akik olyan autókban ülnek, amelyeket teljes szezonos gyártók pontszerzésre jogosnak jelöltek. A pontszerzéshez az autónak a győztes távolságának legalább 75%-át teljesítenie kell.
Tehát egy oldalon a tömeges, de szelektív gyártói számítás, a másik oldalon pedig az egyéni teljesítményt jutalmazó versenyzői tabella. Mindkettő ugyanazon a pályán, ugyanabban a futamban, ugyanazokkal a szabályokkal működik, de egymástól teljesen eltérő logikákkal. E kifinomult egyensúly tartja talpon a GT3 világának legglobalizáltabb sorozatát. Amikor a következő Bathurstöt nézed, nézzél újra a pályára: Most már te tudod, hogy a 27 autóból hány versenyzett igazából a bajnokságért.
Források
- Intercontinental GT Challenge hivatalos weboldala
- 2026-os versenyzői állás - Intercontinental GT Challenge
- Intercontinental GT Challenge - Wikipedia
- Sport- és műszaki szabályzat (PDF)
- Az IGTC átalakítja a gyártói pontrendszert - Sportscar365
- Chat GT3: Hogyan számolják a pontokat?
- Intercontinental GT Challenge - SRO Motorsports Group