Mit mond a vizsgálati jelentés egy használt autónál?

Használt autó vásárlásakor a szakértői jelentés és a kárbejegyzés ellenőrzése már sok vevő rutinja lett. De mit nézünk a TUVTURK vizsgálati jelentésben, amit az eladó nyújt át a dossziéban? A legtöbbünk először az eredményt nézi meg, majd a sorokat elolvasása nélkül bezárja a dossziét. Pedig, mint aki több mint harminc éve van ebben a szakmában, elmondom: hivatalos vizsgálati jelentés olyan dolgokat is elárul, amelyeket a szakértői vizsgálat nem lát; helyesen értelmezve olyan nyomokkal van tele, amelyek megváltoztathatják a vásárlási döntésedet. Ebben a cikkben lépésről lépésre végigmegyünk azon, mely szempontokat ellenőrzik a jelentésben, mit jelent valójában a "megfelelt/nem felelt meg" fogalma, az érvényességi időktől kezdve egészen addig, mit kell tenni, ha a jelentés nem elérhető.
Milyen ellenőrzéseket tartalmaz pontosan a vizsgálati jelentés?

Az időszakos járművizsgálat egy hivatalos ellenőrzés, amely megállapítja, hogy a jármű biztonságos-e a közúti forgalomban és megfelel-e a környezetvédelmi előírásoknak. Az állomáson a jármű meghatározott sorrendben, speciálisan felszerelt ellenőrzőpontokon halad végig. A főbb ellenőrzött rendszerek a következők: fékrendszer, világítás és elektromos berendezés, kormányzás és felfüggesztés, valamint a kipufogógáz-kibocsátás. Ez a négy fő szempont alkotja a jelentés gerincét.
A jelentés alsó részében pedig olyan részletek szerepelnek, amelyek nem tűnnek fontosnak, de a tapasztalat szerint igen fontosak: a kipufogó csatlakozásait, a váz korróziós állapotát, az üzemanyag-vezetéket, az olajszivárgásokat és a felfüggesztés csatlakozásait egyenként vizsgálják. Még a ablaktörlő és az ablakmosó rendszer is a vizsgálat része; a régi vizsgáztatók szavaival élve: "ha nem látod az utat, a bizalom sincs meg". Emellett felszerelés-ellenőrzés is történik: elsősegélycsomagot, két visszaverődő háromszöget, tűzoltó készüléket és pótkereket keresnek. A hiányzó tételeket enyhe hibaként rögzítik a jelentésben; ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra a járművekre, amelyeknek gyárilag nincs pótkereke, defektmentes (runflat) gumiabroncsosak vagy gumijavító-készletesek.
Érdemes néhány technikai küszöbértéket is ismerned. Személygépkocsiknál a gumiabroncs futófelületi mélységének legalább 1,6 mm -nek kell lennie. A rendszámtábla domborítása, fóliázása vagy az olvashatóságot akadályozó engedély nélküli beavatkozás, mint például csavar vagy festék, súlyos hibának minősül, és a vizsgálatot nem hagyják jóvá. Ha nincs érvényes kipufogógáz-kibocsátási mérés, az szintén súlyos hibának minősül; LPG-vel üzemelő járműveknél a gáztömörségi jelentés hiánya enyhe hiba tételének számít.
Megfelelt-e vagy sem: mit jelentenek az eredménykategóriák?
A vizsgálati jelentés négyféleképpen zárulhat: Hibátlan, Enyhe hibás, Súlyos hibás és Forgalomra alkalmatlan. Sok vevő a "megfelelt" és "nem felelt meg" kettősségében gondolkodik; a valóságban a kép egy árnyaltabb, és megéri elolvasni a sorokat.
| Eredmény | Jelentése | Megjegyzés a vevő számára |
|---|---|---|
| Hibátlan | Nincs hiányosság; a rendszámtáblára és a jelentésre az érvényességi időt jelző matricát ragasztanak | A legtisztább kép; őrizd meg a jelentést |
| Enyhe Hibás | A jármű megfeleltnek minősül, újabb vizsgálat nem szükséges; a hiányosságok orvoslását várják | Kis költségjelzés, alkupont |
| Súlyos Hibás | A jelentést nem hagyják jóvá; egy hónapon belül a hibákat orvosolni kell, majd ugyanarra az állomásra kell visszamenni | Súlyos javítási költség lehetősége |
| Közlekedésre alkalmatlan | Élet- és vagyont követelmény szempontjából veszélyes hiba; a jelentést nem hagyják jóvá, az állapotot a közlekedési rendésznek jelentik | Kerülje el ezt a járművet |
A súlyos hibák példáinak megtekintése segít a használtautó-vásárlónak megérteni, mit akartam mondani: a fékrendszer súlyos meghibásodásai, a kormányzás és a futómű problémái, a váz vagy a karosszéria repedései. Ezek nem kozmetikai hiányosságok, hanem a járművázát és biztonságát érintő kérdések. Ha a jármű a "közlekedésre alkalmatlan" kategóriába esik, a közlekedésbiztonság szempontjából veszélyesnek minősül, és ez a vevő számára piros vonal. A súlyos hibás vagy közlekedésre alkalmatlan minősítést kapott járműnek a hibák elhárítása után ugyanabban az állomáson újra vizsgázni kell; a hónapon belül visszatérő járművek esetében egy ismételt vizsgálat díjmentes.
Kiemeltek
- A vizsga eredménye négy kategóriába tartozik: Hibátlan, Enyhén hibás, Súlyosan hibás, Közlekedésre alkalmatlan.
- Személygépkocsiknál az első vizsgálat a 3. életév végén, ezt követően kétévente történik.
- A jelentés nem helyettesíti a szakértői jelentést; a kettő különböző dolgokat mér.
- A lejárt vizsgájú járműért minden késedelmi hónap után 5%-kal magasabb vizsgadíjat kell fizetni.
- A jelentés mostantól digitálisan is elérhető, és az e-Államigazgatásból lekérdezhető.
Miért kritikus dátum a jelentésen szereplő érvényességi idő?
Használt autó vásárlásakor az egyik első dátum, amit érdemes megnézni, a vizsga érvényességének lejárati dátuma. A kötelezettségi ütemterv a járműtípustól függ: személygépkocsiknál az első vizsgálat a 3. életév végén, ezt követően kétévente történik. Hivatali autóknál ez az időszak az első két év végén kezdődik; taxiknál, buszoknál és teherautóknál, azaz kereskedelmi járműveknél az első év végén, majd évente ismétlődik. A motorok a személygépkocsikkal azonos ütemtervet követnek, míg a traktorok háromévente esnek vizsgára.
Amikor az eladó által átadott jelentést nézi, ne csak az eredményt, hanem a dátumot is olvassa el. Egy nagyon rövid hátralévő idejű jelentés azt jelenti, hogy a vásárlás után röviddel új vizsgaköltség vár. Ha a jármű vizsgája már rég lejárt, a helyzet még komolyabb: a 2918. számú közúti közlekedési törvény 35. paragrafusa értelmében minden késedelmi hónap után 5%-kal magasabb vizsgadíjat kell fizetni, és a késedelmek 30 napos szakaszokban kerülnek kiszámításra; már 1-től 20 napig terjedő késedelem is egy hónapnak számít. A lejárt vizsgájú jármű ráadásul a forgalomban hibásnak minősül, és közigazgatási bírsággal találkozhat. Tehát amikor az eladó azt mondja, hogy "nincs szükség vizsgára, most néztem meg", a dátumellenőrzés adja meg az első valódi hivatalos képet.
Mi a különbség a szakértői jelentés és a vizsgajelentés között?
Ez a kettő a leggyakrabban összekevert dokumentumok, és valójában nem egymás riválisai, hanem kiegészítői. A vizsga jogilag kötelező, időszakos biztonsági és kibocsátási ellenőrzés; elmaradása pénzbírsághoz és a forgalomtól való eltiltás gibi szankciókhoz vezet. A szakértői vizsgálat pedig adásvétel előtt készített, nem hivatalos állapotfelmérés; a jármű piaci értékéről és a vizsgálat napján fennálló állapotáról nyújt biztosítékot a vevőnek és az eladónak.
A gyakorlatban így gondoljon rá: a muayene jelenti elmondja, hogy a jármű aznap megfelelt-e a közúti biztonsági szabványoknak. A szakértői jelenti tartalmazza a festett alkatrészeket, a festékréteg-vastagság méréseit, a mechanikai részleteket és a piaci összehasonlítást. A kettő együtt kell, nem egymás helyett. Ráadásul a szakértői jelenti sem varázspálca; a jármű vizsgálat napján lévő állapotát mutatja meg, egy holnap jelentkező hibát nem jósol meg. Ugyanakkor a műszaki vizsgán ellenőrzött tételyek, mint a váz korróziója és az alsó csatlakozók, éppen azok a pontok, amelyekre egy jó szakértő is a legnagyobb hangsúlyt fekteti. Ha a két jelenti azonos tételeiben ellentmondást lát, a feltendendő kérdések listája magától hosszabbodik.
Mit tehet a vevő, ha nincs műszaki vizsgai jelenti?
Ha az eladó nem tud naprakész műszaki vizsgai jelentést bemutatni, nincs minden ajtó bezárva. A jármű tulajdonosán kívüli személy is elviheti a járművet a műszaki vizsgaállomásra a tulajdonostól kapott meghatalmazási dokumentumokkal. Így a megvásárolni kívánt járművet megvizsgáltathatja a saját nevére, még a vásárlási döntés meghozatala előtt, a hivatalos időszakos műszaki vizsga keretében. Ez a módszer a fék-, futómű- és kibocsátási értékeket is, amelyeket a szakértői vizsgálat háttérbe szorít, független mérésnek vet alá.
Néhány gyakorlati pont indulás előtt: az időpontokat ingyenesen lehet foglalni az állomás honlapján, a hívóközpontban vagy az állomási kioszkokból; az eljárás átlagosan egy órát tart, a nagy nagyvárosi állomásokon érdemes közel két órát szánni rá. A műszaki vizsga előtt tartozásellenőrzés történik: ha a közlekedési bírság, a gépjárműadó és a híd-autópálya-tartozások nincsenek rendezve, időpontot adnak a járműnek, de a vizsgát nem lehet elkezdeni. A szükséges dokumentumok közé tartozik a forgalmi engedély, a személyazonosító okmány, a kötelező felelősségbiztosítás igazolása és a kipufogógáz-mérés igazolása; LPG-s járműveknél Gáztömörségi Jelentést is kérnek. A jármű futásteljesítményét a sor számának felvételekor viszik be a rendszerbe; azaz a vizsgálati nyilvántartásban az adott napi km-érték hivatalosan rögzítésre kerül. Ez kézzelfogható adat, amely a későbbiekben a tiéd lehet, ha futásteljesítmény-vita alakul ki.
A jelenti olvasása kárbejegyzés-lekérdezéssel együtt
A műszaki vizsgai jelenti önmagában nem elegendő; az átfogó ellenőrzés csak három forrás együttes olvasásával jön létre: a Tramer kárbejegyzés, a szakértői jelenti és a tesztvezetés. A kártörténetet lekérdezheted a Biztosítási Információs és Felügyeleti Központ nyilvántartásaiból az e-Devleten keresztül, a vizsgálati nyilvántartásokhoz pedig a rendszám és az alvázszám, valamint a futásteljesítmény megadásával is hozzáférsz. Ezek a lekérdezések kézzelfogható adatelőnyt is biztosítanak az alkudozásban; a jelentésben szereplő súlyos hibasor a legpontosabb dokumentum, amely az árbeszélgetésben megerősíti a kezed.
Régi szabály, hogy a futásteljesítmény-adrán önmagában nem szabad megbízni; a műszón lévő szám és a vizsgálati nyilvántartásokban szereplő km-értékek összehasonlítása a legolcsóbb lépés, amelyet a visszabillentés lehetősége ellenére meg lehet tenni. Rejtett hiba gyanúja esetén viszont a alsó védőburkolat vizsgálatát, az olajpálcán látható tejes megjelenést vagy a radiátorban lévő olajat mint tüneteket komolyan kell venni; ha figyelmen kívül hagyják, a jármű értékében 15-30%-os veszteség kockázata áll fenn. Régebben mindezek a lekérdezések telefonon, sorban állva, napokat igénylő munkák voltak; most egyetlen este alatt, az otthon elhagyása nélkül elvégezhetők. Nem a változó szokásokról van szó, hanem a hozzáférés egyszerűségéről.
Azoknak is van megoldásuk, akik elvesztették a jelentést: a e-Devlet portálon jelentésszám nélkül is végezhető vonalkódos járművizsgálati jelentés lekérdezés, a vizsgálat állapota pedig külön is lekérdezhető. A 2023 szeptemberében hatályba lépett rendeletmódosítással a vizsgálati jelentések digitálisan is kiállításra kerülnek; a digitális jelentésnek köszönhetően papírmegtakarítás várható, a vevő szempontjából pedig az elveszett jelentés problémája nagyrészt a múlté lett. Ne feledjük: a vizsgálat utáni új érvényességi időt már nem vezetik be a Gépjármű Forgalmi Engedélybe, magát a jelentést adják ki, és a járműben tartani kell.
Mire érdemes figyelni, ha a jelentést az eladótól kéri?
Amikor kézben tartja a jelentést, az alábbi sorrendben javaslom haladni:
- Olvassa el az eredménykategóriát: még enyhe hiba esetén is nézze meg, milyen hibasorok szerepelnek.
- Ellenőrizze az érvényesség dátumát; ha hamarosan lejár, számolja be az új vizsgálat költségét.
- Hasonlítsa össze a jelentésben szereplő km-értéket a műszerfalon leolvasott értékkel és a Tramer lekérdezésben szereplő adatokkal.
- A fék, a felfüggesztés és a váz korrózió sorait értékelje együtt a szakértői jelentéssel.
- Ellenőrizze a jelentés digitális másolatát az e-Devlet vagy az állomás lekérdező oldalán.
A vizsgálaton elkövetett hiányosságok is kincsesbányát jelentenek a vevő számára. A leggyakrabban elbukó tételek a nem működő tompított-mélylámpák, a hibás féklámpák és irányjelzők, a nem megfelelő futófelület-mélységű gumiabroncsok, a nem megfelelő fékteljesítmény, a kormány játéka, a szélvédő repedései, a kipufogószivárgások és a nem működő ablaktörlő rendszer. A vizsgálati jelentés minden hibasora jelzés arra nézve, hogy a jármű mely területét hanyagolták el a karbantartás során; a rendszeresen karbantartó tulajdonosok járművein ezek a sorok ritkán szerepelnek.
Következtetés: a jelentés elolvasása a döntés fele
Használt jármű esetén a vizsgálati jelentés hivatalos dokumentum, amely elmondja, hogy a jármű az adott napon megfelel-e a jogszabályi biztonsági és károsanyagkibocsátási előírásoknak; négy eredménykategóriával működik, személyautóknál hároméves kor után kezdődik, kétévente megújítandó, és nem helyettesíti a szakértői jelentést, hanem annak kiegészítő része. Helyes használata három lépésben foglalható össze: kérje el az eladótól a friss jelentést, olvassa el a dátumát és a hibasorait, az eredményt pedig a káresemény-nyilvántartással és a szakértői megállapításokkal együtt értelmezze. Ha nincs jelentés, megoldás a meghatalmazás útján saját maga által kiválasztott állomáson végzett vizsgálat. Harmincéves tapasztalatom alapján a legköltségesebb hibák nem az el nem olvasott, hanem a ki nem nyitott jelentésekből erednek.
Források
- Járművizsgálat Lekérdezési Eredmény - TÜVTÜRK
- Digitális Vizsgálati Jelentés - TÜVTÜRK
- Járművizsgálat Késedelmi Díj Kiszámítása - TÜVTÜRK
- Vonalkódos Járművizsgálati Jelentés Lekérdezése - e-Devlet
- TÜVTÜRK Vizsgálati Állapot Lekérdezése - e-Devlet
- Amit érdemes tudni a TÜVTÜRK járművizsgálati folyamatáról
- Hogyan zajlik a Tüvtürk járművizsgálat?
- Mik a súlyos hibák a járművizsgálaton?
- Ellenőrzőlista használt autó vásárlásakor
- Hogyan olvassuk el a szakértői jelentést?