A nullaól indított Kia tervezettség Peter Schreyerrel

2006 egyik napján csörren a telefon Münchenben, egy kényelmes fotelben ülő tervezőnek, aki olyan legendákat jegyez, mint az Audi TT és a Volkswagen New Beetle. A másik végén merész ajánlat érkezik: Építs a nulláról tervezési identitást egy koreai autómárka számára. Peter Schreyer számára ez volt karrierje legnagyobb kockázata és legnagyobb lehetősége. De hogyan alkotott ezt az ember olyan arcot, amely tíz év alatt a világ tíz legjobban fogyó márkája egyikévé tett egy márkát, amelyet a "megéri az árát, de koreai autó" bélyeg jellemez? A válasz egyetlen hűtőrácsban rejlik.
Ki volt az Audi TT építésze?
Peter Schreyer, aki 1953-ban született a bajorországi Bad Reichenhall városkában, a szülei farmján nőtt fel, és kisgyerekként szenvedélyesen kötődött az autókhoz és a repülőgépekhez. 1975-ben ipari formatervezést kezdett tanulni a müncheni alkalmazott tudományok egyetemén, 1978-ban diákként kezdett dolgozni az Audinál. Audi-ösztöndíjjal közlekedésdesign-tanulmányokat folytatott a londoni Royal College of Art-on, majd 1980-ban hivatalosan is megkezdte karrierjét az Audi külső, belső és koncepciótervező csapataiban.
A következő 25 évét az Audinál és a Volkswagen-csoportnál töltötte: Kaliforniai Audi-stúdió, a Volkswagen külső formatervezési részlege, olyan projektek, mint a Golf IV és a New Beetle. De ami a tervezéstörténelembe írta a nevét, az valahol máshol történt. A Audi TT, amelyet Freeman Thomasszal és az Audi csapatával közösen fejlesztett, 1995-ben koncepcióként mutatkozott be a frankfurti autószalonon, 1998-ban pedig elindult az utakra. A TT-t, amelyet 1999-ben az Auto Europe az év legjobb új autójának választott, a járműtervezés világának egyik legbefolyásosabb munkájaként tartják számon ma is.
Tehát Schreyer már bizonyított név volt, amikor a Kiahoz érkezett. De miért mondta igent arra, hogy otthagyja Európa kényelmes világát, és Dél-Koreába költözzön? A válasz egyszerű: sehol máshol nem volt esélye nulláról kezdeni. Egy tervezési nyelv felépítése a nulláról minden tervező álma.
A Kia problémája 2006-ban: Egy semleges márka lenni

Most gondoljuk el, milyen helyzetben volt a Kia akkoriban. A márka 2005-től az európi piacra összpontosított, és a növekedési stratégiája középpontjába a tervezést tette. De a Kianak volt egy megítélési problémája: nem volt olyan márka, amelyet "a szükségesen túl is kívánt" jellegűnek tekintettek. Schreyer saját szavai szerint a Kia "semleges képet" mutatott; ha valaki a Kiára gondolt, egy olyan elfelejthetetlen sziluett elevenedett fel, amelyről nem derült ki, hogy sem japán, sem koreai.
Meséljem el ezt egy hétköznapi hasonlattal: A Kia az a diák volt az osztályban, akinek a nevét senki sem emlékezett pontosan, akinek nem voltak rossz jegyei, de sosem tűnt ki. Az iskolában pedig a leggyorsabb módja a feltűnésnek, ha valakinek egyedi stílusa van. Pontosan ez volt az a feladat, amelyet Schreyer kapott: Olyan arcot adni a Kiának, amely távolról is felismerhető.
A legfontosabb tények
- Peter Schreyer 2006-ban lett a Kia vezető designigazgatója.
- A tigrisorru hűtőrács először a 2007-es frankfurti autószalonon szereplő Kee koncepcióval mutatkozott be.
- A Kia globális értékesítése 2006-ban 1.141.000 darab volt; tiz évvel később a márka a 3 millió felé szaladt.
- Schreyer 2012-ben a Kia egyik elnökévé vált, az első nem koreai vezetőként.
Hogyan született meg a tigrisorro?
A Kee koncepció: Ahol az arc először megjelent
A mérföldkő a Kee koncepció volt, amelyet a 2007-es Frankfurti Autószalonon mutattak be. Európában, Schreyer felügyelete alatt tervezett sportautó könnyű alumínium paneleket és súlycsökkentő műanyag elemeket használt; de az igazi meglepetés elölnézetben volt. A Kee mutatta be az új vállalati hűtőrácsot, amelyet azért terveztek, hogy a Kia felismerhető arcot kapjon. A rács hamarosan "tigrisorr" (Tiger Nose) néven vált ismertté.
Schreyer gondolata a következő volt: egy autó eleje az identitása. A márkának erős vizuális jelre, pecsétre volt szüksége; távolról is látszania kell, hogy az autó egy Kia. A rácsot háromdimenziósan tervezték, nem egy sík felületre rajzolt szájként, hanem valódi arcként. Gondold el: a tigris erős, ugyanakkor kifejezésgazdag és egyedi. Egy márka elejének pontosan így kell lennie.
Vita a "tigris" név körül
Érdekes részlet: Schreyer maga nem akarta elkeresztelni így az elnevezést. Nem szerette volna, hogy a "tigris" szó elavult asszociációkat keltsen az ázsiai gazdaságokkal kapcsolatban; a cég munkatársai, mint Kevin Kearns, egyszerűen "Kia szignatúra rácsnak" nevezték ezt az elemet. Ma is mindenki a "tigrisorrot" emlegeti, de a hivatalos nyelv visszafogottabb. Van még valami: Schreyer nyíltan kimondta, hogy ezt a rácsot a BMW veserácsához hasonlóan tartós márka-jelképpé akarta tenni. Tehát a cél nem egy szezonra szóló divat volt, hanem évtizedekig tartó identitás.
Hogyan vált a tervezési nyelv rendszerré?
Egyetlen szép rács nem elég egy márka megváltoztatásához. A lényeg az volt, hogy a szétszórt tervezőcsapatokat egyetlen nyelv köré gyűjtsék. Schreyer vállalta az összes tervezési tevékenység felügyeletét a frankfurti, irvine-i, tokiói és a koreai Namyang Tervezőközpontban. A Namyang, Hwaseongban található központ, amely a jövő Kia autóinak szülőhelyeként ismert; Schreyer rendszerének szíve ott dobogott.
A Kia saját történetmesélése ezt az időszakot a "tervezésre fókuszáló irányítás" korszakának kihirdetéseként írja le. Schreyer filozófiájának neve pedig az "egyenesség egyszerűsége" volt: tisztaság, egyszerűség és jó arányok. Vagyis nem bonyolult görbékkel csalogatni a szemet, hanem tiszta vonalakkal karaktert teremteni. Ebben az időszakban a Ceed és a Soul gibi modellek termelésbe kerültek, és a Kee által előrevetített tervezési nyelv a koncepciók színpadáról a sorozatgyártás modelljeibe került.
Schreyer egy másik fontos álláspontja a következő volt: elutasította, hogy lassú, fokozatos evolúcióval érjenek célt. Veszélyesnek tartotta a fokozatos formatervezési változásokat; mert a feledésbe merülés kockázatát hordozták. Ezért a Kia arcát nem kis igazításokkal, hanem egy határozott lépéssel változtatták meg.
Valóban megváltozott a Kia globális megítélése?
Itt jönnek képbe a számok. Schreyer 2006-os érkezésekor a Kia világszerte 1.141.000 darabot adott el, és csak Nagy-Britanniában alig talált 36.000 vevőt. Tíz évvel később, 2016-ban a márka világszerte hárommillió eladott járművet célozott, Nagy-Britanniában megközelítőleg 87.000 eladást ért el, és a világ kilencedik legnagyobb eladású autómárkája lett.
Az őszinteséghez hozzátartozik, hogy ez a felemelkedés nem kizárólag a dizájn érdeme volt. A Hyundaval közös platform- és hajtáslánc-megosztás, az erős kereskedői hálózat és az okos marketing is nagymértékben hozzájárult. De a dizájn része önmagában is elég nagy volt ahhoz, hogy gyökeresen megváltoztassa a márka megítélését. A Kia a "semleges és felejthető" pozícióból felismerhető arccal és egységes karakterrel rendelkező márkává fejlődött. Az iparági sajtó Schreyer szerepét meghatározónak ítélte ebben az átalakulásban.
Dehogyan is változtatta meg Peter Schreyer teljesen a Kia arcát?
A rövid és velős válasz ez: Schreyer négy kontinensre szétszórt dizájnközpontokat egyetlen fegyelem alá vonotta, a 2007-es Kee koncepttel a tigrisorrokat a márka állandó védjegyévé tette, és az "egyenes vonal egyszerűségének" filozófiájával a Kia távolról is felismerhető márkává alakult át. A semleges megítélés helyét egy évtized alatt globális dizájnidentitás vette át.
Schreyer után: Hol van ma az örökség?
Schreyer Kia-kalandja 2018-ig tartott vezető dizájndirektorként; 2012-ben a cég három elnökének egyikévé nevezték ki, és az első nem koreai lett, aki ezt a címet viselte. 2018 novemberében Luc Donckerwolke vette át a Hyundai-Kia vezető dizájndirektori posztját; Schreyer pedig a csoporton belül a dizájnmenedzsment elnöki pozíciója került, és 2023 végén vonult nyugdíjba teljes munkaidős tisztségéből. Nyugdíjasként továbbra is támogatja az olyan intézményekkel való együttműködéseket, mint a Royal College of Art, valamint a diákdíjakat. A 2021-ben megjelent Roots and Wings című könyv a Bauhaustól a jazzzenéig ívelő inspirációs forrásokat, valamint a német dizájn hagyomány és a koreai kultúra összefonódását mutatja be.
A Kia oldalon viszont él az örökség. A márka jelenlegi időszakát Karim Habib és az Opposites United filozófia képviseli; a tigrisorr "Tiger Face"-sé fejlődött, és az olyan modelleken, mint az EV6, az EV9 és a K4, új értelmezést nyer. A rács formája megváltozott, de az elv ugyanaz maradt: A Kia továbbra is olyan márka, amelyet a homlokzatáról ismernek fel.
Egy autómárka arca erősebb identitásigazolvány lehet, mint a logója. A BMW-t a veserácson, a Kiat pedig a tigrisorron ismerjük fel. Egy telefon, egy merész döntés és a nulláról felépített rendszer; néha egy márka sorsa ennyire kézzelfogható részleten fordul meg.
Források
- From Design to Philosophy | Innovation Powered by Kia Design
- Peter Schreyer
- Influential designer Peter Schreyer honored with new book Roots and Wings
- Meeting Peter Schreyer - the man behind Kia's tiger nose grille
- New Sports Concept Holds the "Kee" to Kia's Future
- Kia Kee concept (2007): first official pictures
- Kia Kee news - Frankfurt show
- A Kia kinevezi tervezőfőnökét, Schreyert: az első nem koreai elnök
- Peter Schreyer 10 évet ünnepel a Kia Motorsnál
- A Kia tervezőfőnöke elárulta: a tigrisorrt örökre megőrzik