Az Európai Unióban haladékot kaptak az belső égésű motorok

Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága elfogadta a személyautók és a könnyű haszongépjárművek CO2-célkitűzéseit felülvizsgáló tervezetet. A 48 igennel, 30 nemmel és 2 tartózkodással elfogadott határozat szerint a 100%-os csökkentési cél, amely gyakorlatilag a belső égésű motor végét jelentené 2035-ig, személyautóknál 87,5%-ra módosult. Három éve az európai autóipar felett lebegő kérdésre végre körvonalazódik a válasz: 2035 után is eladhatók lesznek Európában benzin-, dízel- és hibrid járművek. De hogyan fognak pontosan működni az új egyensúlyt megteremtő mechanizmusok, és milyen lépések állnak még a folyamat előtt?
Mit szavaztak meg a bizottsági szavazáson
A Környezetvédelmi Bizottság (ENVI) szavazása valójában azt jelenti, hogy az októberben a három nagy képviselőcsoport között létrejött megállapodást a Parlament szintjén is jóváhagyták. A konzervatív EPP, a szociáldemokrata S&D és a liberális Renew Europe alkotta középső platform az európai autóiparra nehezedő nyomás figyelembevételével a jelenlegi célok rugalmasabbá tétele mellett egyezett meg. A megállapodás mögött ott állt az Ipari Bizottság október 22-i, 49 igennel, 27 nemmel és 5 tartózkodással, valamint a Közlekedési Bizottság szintén október 22-i, 27 igennel, 18 nemmel és 1 tartózkodással adott támogatása.
Ahogy azt mindenki tudja, aki ebben a témában jártas, a Parlament három szakbizottságának ugyanazon szöveghez ugyanazon a héten adott zöld jelzése nem véletlen, hanem a politikai ritmus működésének jele. A középső platform megállapodása egy híd, amelyet egy olyan piac valósága és az éghajlati célok politikai elkötelezettsége között vertek, amely piac immunrendszerét fokozatosan igyekeznek hozzászoktatni az elektromos meghajtáshoz.
A legfontosabbak
- A 2035-ös autós cél 100%-ról 87,5%-ra csökkent; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélkereskredikkel 95%-ra egészül ki
- Rombuszoknál a 2030-as cél 35%-ra, a 2035-ös cél 80%-ra módosult
- 1,4-es és 1,2-es szorzójú szuperkreditek jönnek az EU-ban gyártott, 4,2 méterig terjedő elektromos járműveknek
- A nulla kibocsátás definíciója kibővül a megfelelő megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokkal működő járművekre is
- A következő lépés: 2026 decemberi plenáris szavazás, majd az EU Tanácsának tárgyalásai
Új cél a személyautóknál: 87,5% és az acélkereskredi-mechanizmus

A tervezet középpontjában a 2035-re meghatározott új csökkentési arány áll. A gyártóknak a 2021-es bázisévhez képest 95%-kal kell csökkenteniük a CO2-kibocsátásukat; a fennmaradó 7,5 pontos különbség az EU-ban gyártott, tanúsított alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél használatával kompenzálható. Vagyis az ütközőzónát az EU hidrogénalapú acélgyártásából származó osztályzati pontokkal töltik fel.
Ez a mechanizmus kétirányú kihívás. Egyrészt légzési teret ad a keresletet erőltető autóiparnak, másrészt garantált piacot teremt Európa zöld acélba befektető acélgyárainak. A felülvizsgált rendelet hatálybalépésétől 2034 végéig tartó időszakban lehet majd az acélkrediteket beszámítani; erre az időszakra a felső határ 3 pont szinten marad. 2035 előtti hitelek a célok 3%-át, 2035-től kezdve pedig 7,5%-át kitehetik.
Mélyebb rugalmasság a furgonoknál
A könnyű haszongépjárművek oldalán az összehasonlítás még szigorúbb. 2030-ra az érvényben lévő 50%-os csökkentési cél 35%-ra csökken; még a Bizottság saját tervezetében is 40% szerepelt. 2035-re pedig 100% helyett elegendő lesz a 80%-os csökkentés. A furgonoknál is alkalmazható lesz az acélhitel, azonban a felső határ 7,5%-ra korlátozott. A kereskedelmi flottát üzemeltető vállalatok villamosításra való áttérés költségeivel kapcsolatos aggodalma ennek az elméleti engedménynek a fő oka.
| Kategória | Régi cél | Új cél | Acélhitel |
|---|---|---|---|
| Személyautó 2035 | 100% | 87,5% | 7,5 pont (95%-ra egészíti ki) |
| Furgon 2030 | 50% | 35% | - |
| Furgon 2035 | 100% | 80% | 7,5%-os felső határ |
Szuperhitelek és a nulla kibocsátású definíció bővítése
A tervezet iparpolitikai pillérében két további fontos szabályozás is szerepel. Az első az EU-n belül gyártott és a 4,2 métert meg nem haladó elektromos személyautók 1,4 járműként való beszámítását lehetővé tevő szuperhitel-rendszer; a nagy hatékonyságú modellek esetében ez a szorzó 1,2 szinten lesz. A szociális lízing program keretében nyilvántartásba vett járműveknél a szorzók még magasabbak. A második a nulla kibocsátású jármű (ZEV) definíciójának kibővítése: csak az megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokkal működő járművek is nulla kibocsátásúnak számítanak majd, amelyek megfelelnek a Megújuló Energia Irányelveknek. Ez azt jelenti, hogy a szintetikus üzemanyagok és a bioüzemanyagok oldala számára régóta várt kapu tárul ki.
A gyártás oldalán természetes, hogy a 4,2 méteres határ néhányak számára korlátozónak tűnik; a cél nyilvánvalóan az európai kisautó-szegmens gyártási kapacitásának megőrzése és az árak elérhetőségének megkönnyítése. A legtöbb ázsiai eredetű kompakt elektromos járművel szemben a hazai gyártási bázis megtartása áll e szorzók mögötti valódi számítás.
Rugalmasabb vonal, mint a Bizottság 90%-os javaslata
Nem szabad figyelmen kívül hagyni az itt lévő mélységbeli különbséget. Az Európai Bizottság a 2025 decemberében bemutatott autóipari csomagjában 90%-os csökkentést javasolt 2035-re, és megkövetelte, hogy a fennmaradó 10% teljes mértékben EU-ban gyártott zöld acéllel és e-üzemanyaggal/bioüzemanyaggal legyen kiegyenlítve. A parlamenti bizottság által elfogadott szöveg viszont mind alacsonyabban, 87,5%-ra megy le, mind eltörli a teljes kiegyenlítés feltételét. Tehát még a Bizottság vonalánál is egy lépéssel tovább mentek.
Nagy szerepe volt ennek az eredménynek a felépítésében annak a megegyezésnek, amelyre Németország és Franciaország október elején jutott. A két ország 2035-re a kiegyenlítés nélküli 90%-os csökkentési képleten állapodott meg; ismert, hogy Franciaország e közös álláspontra való átlépésében meghatározó volt a német támogatás az európai gyártási feltételekkel kapcsolatban. Ha a Tanács szavazásán ez a két nagy ország ugyanazon az oldalon áll, az jelentősen megkönnyíti a minősített többség számítását.
Mi lett volna az érvényben lévő szabály értelme
A 2023-ban a Fit for 55 keretében elfogadott jelenlegi szabályozás szerint 2035-től kezdve az új személyautóknál és furgonoknál 100%-os csökkentést irányoztak elő. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az új benzines és dízelműködésű járművek értékesítése Európában gyakorlatilag megszűnik. Most ez a kép változik: A 87,5%-os (acélkredittel 95%-os) csökkentési cél alatt 2035 után is lehetőség marad belső égésű és hibrid járművek forgalomba helyezésére.
Ipari reakciók: A rugalmasság nem volt elég
Miközben a beszállítói ipart képviselő CLEPA pozitívan fogadta a kompromisszumot, kifejezte, hogy a valódi rugalmassághoz további módosítások szükségesek. A gyártók ernyőszervezete, az ACEA szerint az autók oldalán nyújtott rugalmasság a terjedelmet és az időtartamot tekintve elégtelen maradt. Röviden: ez az új egyensúly egyeseknek túl sok, másoknak pedig egyáltalán nem elég.
Fontos az a folyamat is, amely a gyártókat ebbe a helyzetbe juttatta. Az autóipar már évek óta figyelmeztetett, hogy az elektromos járművek iránti kereslet a vártnál lassabb, az USA pedig eltávolodik az elektromos járművekre vonatkozó politikájától, ezért a célok nem reálisak. Amint a keresleti oldal nehézségekbe ütközött, és a versenytársak eltérő szabályokkal versenyeztek az exportpiacokon, a politikai rendszer válasza ebbe az irányba alakult.
Az ellenzők kifogása is nyilvánvaló: Még ha a nullszennyezéssel működő járművek értékesítése eléri is a 100%-ot, a kritikusok úgy számolnak, hogy 2050-re az európai flotta legfeljebb 83%-a lehet nullszennyezéssel működő. Emellett felmerül, hogy a megújuló üzemanyagok kreditezése gyengítheti a szabványok működését. Ezek a kifogások a decemberi plénumi szavazáson és a Tanács tárgyalásain ismét napirendre kerülnek.
Hová tart a folyamat: Decemberi plénum és a Tanács tárgyalásai
A Bizottság szavazásával még nincs vége a folyamatnak, csak az első nagy kapun léptek át. 2026 decemberében a Parlament plénuma megtartja a tárgyalási mandátumot meghatározó szavazást. Ezt követi az EU Tanácsának folyamata minősített többséggel, amely legalább 15 ország és az EU népességének legalább 65%-ának jóváhagyását igényli. Ezekben a szakaszokban a szöveg még mindig változhat.
Ugyanebben a szavazásban a vállalati flottákat szabályozó, tiszta vállalati járművekre vonatkozó rendeletet is lazították. A Parlament azt is javasolja, hogy a Bizottság 2027. december 31-ig fogadja el az elektromos járművekre és a plug-in hibridekre vonatkozó együttműködési technikai követelményeket. A rendelet a hidrogénes acélgyártás reményeként is olvasható.
A helyzet összefoglalása a következő: A 2035-ös dátum továbbra is az asztalon van, de már nem 100%-hoz, hanem 87,5%-hoz kötött. Egy olyan ember számára, aki harminc éve követi az ágazat átalakulásait, a legmeglepőbb nem maga a cél, hanem az, hogy Európa a kompenzációs mechanizmusok révén közvetlenül a saját iparpolitikáját építette be az emissziós szabályba. A folyamat végét a Tanács szavazása zárja le; addig minden szám tárgyalásra nyitott.
Források
- CO2 emissions: adjusted targets, more incentives for clean vehicles - European Parliament
- European lawmakers push to ease car CO2 emission targets - Reuters
- EU Parliament: Environment Committee votes to relax CO2 rules - electrive
- EU Parliament committee backs lowering 2035 car emissions reduction target to 87.5% - Anadolu Ajansı
- Az ENVI-szavazás újabb lépés egy pragmatikusabb CO2-keret felé - ACEA
- Az EU autóipari javaslata reményt ad a hidrogénes acélgyártásnak - gasworld
- Az EU törvényhozói gyengébb 2035-es autókárosanyag-kibocsátási célt támogatnak - Automotive News Europe