Mit tesztelnek az F1 csapatok a szimulátorban?

Akármit is látunk a képernyőkön a versenyhétvégén, az autó igazi vizsgája nagy része még azelőtt megtörténik, hogy látnánk: a gyárban. Egy hatalmas mozgásplatformon a pilóta órákig ugyanazt a kanyart ezernyi alkalommal járja be, egy virtuális világban, ahol senki nem kopik el a gumiabroncsok, és senkinek nem kerül különösebb pénzbe. De pontosan mit tesztelnek ezek a berendezések, és az ülésben ülő személy versenyző, vagy inkább a mérnökök meghosszabbítása?
A versenyző-szimulátor körforgás: Nem játék, hanem mérnöki laboratórium
Az F1-es csapatok gyári szimulátorai bár a hazai versenyberendezésekkel közös családba tartoznak, árcédulájuk egészen más ligában van. A professzionális versenyzős-körforgásos (Driver-in-the-Loop, röviden DiL) szimulátorok több százezer dollártól indulnak; egyes becslések szerint egészen 10 millió dollárig is felmennek. A kokpit egy masszív térháztól (spaceframe) épül fel, amely pontosan tükrözi a valódi versenyautóban lévő vezetési pozíciót; ugyanaz az ülés, ugyanaz a versenykormány, ugyanaz a pedálszerkezet. Körülötte repülőgép-minőségű mozgásplatform és 360 fokos projekció, illetve környezeti LED-kijelzők találhatók.
De a lényeg nem a felszerelés, hanem a szoftver és az adat. A valódi járműadatok, az aerodinamikai térképek, a gumiabroncs viselkedése és a felfüggesztés jellemzői közvetlenül a szimulációba kerülnek; a virtuális autó a lehető legjobban hasonlóan reagál, mint a valódi autó. A csapatok professzionális platformokat, például az rFprot használnak, miközben saját szellemi tulajdonú szoftvereiket is fejlesztik. A cél nem az, hogy a szimulátor izgalmassá váljon: hanem az, hogy a versenyző visszajelzése elég pontos legyen ahhoz, hogy a mérnököknek is hasznos legyen. Ha a mozgásplatform vidámparki játékká válik, akkor valahol hiba van; a jó mozgás anélkül érezteti az autó tetteit, hogy zavarná a versenyzőt.
Kiemeltek
- A professzionális DiL szimulátorok több százezer dollártól egészen 10 millió dollárig terjedhetnek
- Egy 7-postos vizsgálati asztal körülbelül 100 jelet rögzít 1000 Hz frekvencián
- A szimulációs versenyzők egyetlen gyári ülés alatt gond nélkül teljesítenek a teljes versenytávolságnál többet
- A 7-postos asztalon a négy kerékaktor mellett három különálló aeroloader található
Mit tesztelnek az F1-es csapatok a szimulátorban?
A válasz röviden: mindent, ami a pályán kipróbálni drága, veszélyes vagy lehetetlen. A versenyhétvége előtt a versenyzők órákon át tesznek virtuális köröket; a gumiabroncs kopása, a különböző üzemanyag-terhelések és az időjárás-változások szimulálva vannak. A szimuláció legnagyobb szuperereje az ismétlés: a rajtok, az előzési forgatókönyvek, az energiagazdálkodás, a biztonsági autó utáni újraindítások és a versenystratégiák anélkül próbaként futnak le, hogy egy gramm gumiabroncs vagy csepp üzemanyagot is felhasználnának. Egyetlen gyári ülés alatt különböző beállítási irányok, energiagazdálkodási stratégiák és egyensúlyi módosítások próbálhatók ki; a mérnökök pedig a versenyző megjegyzéseit hasonlítják össze a szimulációs adatokkal.
Kritikus a pályakörnyezet valóságossá tétele is, mivel a versenyző agya vizuális jelzésekből dolgozik. Ezért dolgoznak a csapatok külső szimulációs szoftverekkel, amelyek részletesen modellezik a pályákat. Az új pilótának a pálya megismerése is ugyanezen az úton megy: az a pilóta, aki már a pályára lépés előtt több száz virtuális kört megtett, az első igazi kiszálláskor nem érzi magát idegennek.
Mi a szimulációs versenyző valódi feladata?
Ha az ülő emberre nézünk, egy versenyzőt látunk; valójában a munkakör jóval szélesebb. A szimulációs versenyző szerepe a versenyhétvége előtti, alatti és utáni időszakra terjed ki; a versenyző két versenypilótával és a mérnöki csapattal dolgozik együtt. A tartalék pilóta a Grand Prix jelentős részét a szimulátorban tölti, különböző versenystratégiákat és beállításokat kipróbálva. A csapatok ezt nyíltan a fejlesztésre használják, és a program az elemzés és a beállítási munka terén évről évre magasabb szintre kerül.
Ennek a szerepnek ma már konkrét karrierútja is van: a csapatok dedikált csapatokat és személyzetet tartanak fenn a világszínvonalú szimulációs környezet kiépítéséhez. Tehát az a pilóta, akinek a nevét a képernyőkön sosem hallotta, és aki péntek reggel a gyárban a századik virtuális rajtot tölti, közvetlenül hozzájárulhat ahhoz, ahogy a vasárnapi autóba ülő pilóta teljesít.
Hogyan egyeztethető össze a szimulációs adat a valódi telemetriával?
Egy modern F1-es autó gyakorlatilag egy adatközpont kerekeken; minden edzésen hatalmas mennyiségű valós idejű telemetriát termel. A sebesség, a sebességváltó és a tucatnyi különböző csatorna a pályáról a gyárba áramlik. A szimulációs oldalnak is ugyanazon a nyelven kell beszélnie: a szimulátorban keletkezett adatokat összehasonlítják a pályáról érkező valódi telemetriával, és ha eltérés van, a modellt javítják. Így a virtuális autó folyamatosan önmagát kalibrálja, hogy csökkentse a valódi autóval közti különbséget. E ciklus nélkül a szimulátor csak egy drága játéklenne.
7-Post tesztasztal: a szimulátor fizikai testvére

A szimuláció digitális világa önmagában nem elég; az F1-es csapatok a felfüggesztések optimalizálására széles körben alkalmazzák a 7-post nevű dinamikus tesztasztalokat. A logika egyszerű, de lenyűgöző: ahelyett, hogy az autót a pályán terhelnék, a pálya autóra gyakorolt hatását utánozzák az autó alatt. Négy kerékaktuator alkalmazza a függőleges útrezgéseket, míg három további aeroloader-aktuator - kettő hátul, egy a harmadik pozícióban - szándékosan aerodinamikai terhet visz az autóra. A cél a tapadás és az általános teljesítmény növelése a csillapítás, a rugók, a gumik és a downforce optimalizálásával.
A teszt adatmennyisége önmagában is esemény: egy tipikus F1-es 7-post teszt nagyjából 100 jelet rögzít 1000 Hz-en. Találó, hogy az utcai autógyártók ezeket az asztalokat normál esetben nem használják - hiszen az utcai autók nem vannak kitéve az F1-es autókhoz hasonló aerodinamikai terheknek. Ez az asztal egy olyan kategória termékspecifikus eszköze, ahol a downforce mindent eldönt.
Valósághű a szimulátor, vagy csak átverés?
Az őszinteség kedvéért: egyetlen szimulátor sem képes tökéletesen visszaadni a valódi G-erőket, a változó szelet, a fizikai kimerültséget vagy a versenynapi tapadást. A legnehezebb rész nem is a sebesség, hanem az autó és az út közötti határfelület: a gumik a kitett rezgéseknek megfelelően eltérő tapadást mutatnak, és a vezetőnek valós időben kell éreznie ezt a rezgést. Ezért akadnak olyanok is, akik szkepticizmussal közelítnek a szimulátoros munkához; történelmileg egyes pilóták távolságtartással viszonyultak a szimulátoros versenyzéshez, azzal a gondolattal, hogy a szimulátor soha nem tudja teljesen másolni az igazi F1-élményt. A szimuláció pályán mutatott megfelelőjéről szóló viták sem érnek véget - az egyensúly minden csapatnál a saját modellje pontosságától függ, és minél jobb a modell, annál megbízhatóbb a kimenet.
Akadémiáktól a gyárig: Fiatal pilóták készülnek a szimulátorral
A szimulátor egy másik csendes ügyfele a jövő pilótái. A csapatok pilótafejlesztési programjai fizikai kondíciót, teszteket és szimulátoros szekciokat foglalnak magukban; az akadémiák strukturált utat kínálnak, amelynek célja, hogy a fiatal versenyzőt az F1-es kokpitbe juttassák. Például egy csapat akadémiája fizikai edzést, mentorálást, médiacoachingot és szimulátoros szekciokat kínál egyetlen csomagban. Még az F1 Academy versenyzői is a csapatok szimulátoraiban készülnek fel a szezon előtti pályára. Röviden: a szimulátorszék ma már az új alkatrész és az új karrier első tesztereíne.
Összefoglalás: Virtuális kör, valós nyereség
Az F1 szimulátorok és a 7-póteos tesztpadok a pályán kívül maradnak, de felgyorsítják az autót a pályán - rejtett laboratóriumok. A szimulátorban új alkatrészeket, beállításokat, stratégiákat és pályákat próbálnak ki kockázat nélkül; a tesztpadon a felfüggesztés és a downforce viselkedését fizikailag vizsgálják; a valós telemetria köti össze ezt a két világot. És a fő feladat a szimulátoros versenyzőkre hárul: ők azok a hősök, akiknek a neve nem szerepel a képernyőkön az autó fejlődésében. Ha legközelebb azt látja, hogy egy pilóta péntek csodálatos beállítással ragyog, jusson eszébe a kulisszák mögött megtett több ezer virtuális kör.
Források
- Az F1 szimulátoros versenyző szerepének ismertetése
- Az F1 szimulátoros versenyző szerepének kulisszái mögött
- Ez nem játék: kipróbáltunk egy professzionális driver-in-the-loop szimulátort
- Milyen szimulátort használnak az F1-es versenyzők edzéshez és gyakorláshoz
- Milyen szimulátorokat használnak az F1-es versenyzők?
- 7-póteos tesztpad
- Többpóteos tesztpad
- Az F1 szimulátoros versenyző szerepének kulisszái mögött
- Aston Martin Aramco versenyzői akadémia
- Az Audi Revolut F1® pilótafejlesztési programja