Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
  4. Kibocsátás és Környezet
  5. Csökkenti valóban a Start-Stop rendszer a kibocsátást?

Csökkenti valóban a Start-Stop rendszer a kibocsátást?

  • Kibocsátás és Környezet
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 17 november 2026
A városi forgalomban, alapjáraton elégített minden liter üzemanyag azt bizonyítja, hogy a start-stop rendszer létezésének éppen ezek a csendes megállók az oka.
A városi forgalomban, alapjáraton elégített minden liter üzemanyag azt bizonyítja, hogy a start-stop rendszer létezésének éppen ezek a csendes megállók az oka.

Az lámpánál a motor csendes leállítása és a zöldre váltáskor törtrésze másodperc alatt újraindító rendszere az elmúlt évtized leglátványosabb és legtöbbet vitatott üzemanyag-takarékossági technológiája lett. Egyes vezetők felesleges késlekedésnek, mások szemmel látható megtakarításnak látják. A valódi kérdés ez: a start-stop rendszer valóban csökkenti a kibocsátást, vagy csak a papíron hoz eredményt? A válasz attól függ, mennyire szennyez maga az alapjárati üzem, hogyan épül fel a tesztciklus, és milyen tartományban van a külső hőmérséklet. Vagyis mérhető mérnöki kérdésről van szó, és a válasz számokkal megadható.

Mennyi üzemanyagot éget el a motor alapjáraton, és mennyi CO2-t termel?

A start-stop vita kiindulópontja az alapjárati fogyasztás. Egy személyautó motorja akkor is üzemanyagot fogyaszt, ha a járművet nem is mozgatja, amíg működik. Jellemző értékként az alapjárati fogyasztás körülbelül 1,8 liter/óra körüli. Ez azt jelenti, hogy egy vezető, aki naponta csak három percet alapjáraton áll, évente kb. 33 liter üzemanyagot fogyaszt el kilométer nélkül. Ha megnöveljük a léptéket, a kép még szembetűnőbb lesz: csak az Egyesült Államokban az alapjáratot évente 23 milliárd litert meghaladó üzemanyag pazarlásáért tartják felelősnek.

A CO2 oldala is közvetlenül arányos. Mivel minden elégetett liter benzin körülbelül 2,3 kg CO2-t termel, egy órai alapjárat nagyjából 5 kg CO2 kibocsátásának felel meg. Becslések szerint a magánjárművek alapjárata az Egyesült Államokban évente körülbelül 30 millió tonna CO2-t termel. A forgalomban várakozó motor kipufogójából távozó szén nem kevesebb, mint a mozgó motoré; sőt a stop-and-go forgalomban lévő járművek kilométerenként több szenet bocsátanak ki, mint az 50-70 km/h állandó tempóban haladók.

A start-stop rendszer teljes logikája ezen az egyszerű egyenleten nyugszik: megtanítani a motort, hogy ne égessen üzemanyagot, amíg nem mozgat semmit. De mennyire működik ez?

A legfontosabbak

  • Az alapjárati fogyasztás körülbelül 1,8 liter/óra; egy órai alapjárat nagyjából 5 kg CO2.
  • Városi vezetésnél a start-stop jellemzően 3-10%-kal csökkenti az üzemanyag-fogyasztást és a CO2-kibocsátást.
  • A WLTP-re való átállással a rendszer tesztciklusbeli megtakarítási hatékonysága körülbelül felére csökkent.
  • Meleg időben (3-4% megtakarítás) működő rendszernek hideg környezetben csökken az előnye; a részecskékibocsátás nőhet.
  • Start-stop rendszerű autókban hagyományos akkumulátor nem használható: AGM vagy EFB akkumulátor kötelező.

Hogyan működik a start-stop rendszer, és miért városi használatra tervezték?

Modern start-stop sistemleri motoru saniyenin üçte biri kadar kısa bir sürede yeniden çalıştırarak şehir içi rölanti israfını ortadan kaldırıyor.

A rendszer működési logikája egyszerű: amikor a jármű lassul, és a sebesség körülbelül 8 km/h alá csökken, a motor automatikusan leáll, és amikor a vezető elengedi a féket, azonnal újraindul. Manuális sebességváltós autókban jellemzően üresbe kapcsolás és a kuplung elengedésekor lép működésbe; automata váltósnál teljes megállásnál a fékpedál lenyomásának pillanatában kikapcsol a motor. A kritikus pont az időzítés: a modern rendszerek az újraindítást nagyon rövid idő alatt végrehajtják; például a Mazda i-ELOOP és i-Stop kombinációját alkalmazó megközelítésében az újraindítás, amely kihasználja az égéstérben lévő megállási pozíciót, 0,35 másodperc alatt befejeződik.

Ennek a technikának a története régebbi, mint gondolnánk. Az első automatikus be-ki kapcsolatot alkalmazó megoldást 1974-ben a hat hengeres Toyota Crown-ban alkalmazták, és forgalomban 10 százalékos üzemanyag-megtakarítást állítottak. Az 1980-as években a Fiat Regata ES és a VW Polo Formel E, az 1990-es években pedig a Golf Ecomatic, valamint a 3 literes fogyasztást célzó VW Lupo és Audi A2 hasonló rendszereket alkalmazott. A technológia elterjedését azonban az Euro 5 emissziós szabvány gyorsította fel; mert az alapjárati idő rövidítése közvetlenül csökkentette a laboratóriumi CO2-méréseket.

Azért tervezték a rendszert városi forgalomra, mert az alapjárati arány eloszlása ezt indokolta. Európa régi NEDC tesztciklusának körülbelül 25%-a alapjáraton telik, míg az amerikai EPA tesztben ez az arány csak körülbelül 11% volt. Ezért a technológiát először Európában alkalmazták: magas alapjárati arányú használati forgatókönyvben elkerülhetetlen, hogy a rendszer hozama is magas legyen. Autópályán viszont a motor szinte soha nem áll meg, és a rendszer hozzájárulása elhanyagolható szintű.

A különbség a tesztciklus és a valós városi forgalom között

Test döngüsünde rölanti payı düştükçe start-stop sisteminin tasarrufu küçülür; gerçek şehir trafiğinde ise fark ölçülebilir düzeyde ortaya çıkıyor.

A rendszer megtakarítási aránya jelentősen változik aszerint, hogy melyik ciklusban mérték. A régi NEDC városi ciklusban az átlagos javulás körülbelül 4% volt, míg a magasabb alapjárati arányú UDDS ciklusban 10%-ra emelkedett. A WLTP-re való átálláskor azonban a helyzet megfordult: az új eljárásban a start-stop üzemanyag- és CO2-megtakarítási hatékonysága a vizsgált járművekben majdnem a felére csökkent. Ennek oka, hogy a WLTP dinamikusabb és reálisabb sebességprofillal rendelkezik, így az alapjárati arány csökken. Minél kevesebb az alapjárat a ciklusban, annál kisebb az alapjáratot megszüntető technológia haszna.

A valós úti tesztek konkrétabb számokat adnak. Egy valós világban végzett mérésnél egy jármű, amely a rendszer kikapcsolása mellett 3,1 gallont fogyasztott, a rendszer bekapcsolása mellett 2,8 gallonnal teljesítette a távot; ez azt jelenti, hogy a számolt fogyasztás 26,2 mpg-ről 28,7 mpg-re emelkedett, azaz körülbelül 9,5%-os megtakarítás. Az átfogó értékelési jelentések városi vezetésnél 4-10% közötti javulást, egyes forgatókönyvekben 7% feletti, az egyes megáll-indulási teszteknél pedig 26%-ig terjedő értékeket közölnek. A szakértők közös konszenzusa városi/megáll-indulási vezetésnél 3-10% közötti tartományba esik; egyes mérésekben 12%-ig felmegy. Gyűjtsük össze a számokat egy táblázatban:

ForgatókönyvMegtakarítás / hatás
Városi vezetés (általános konszenzus)3-10% üzemanyag- és CO2-csökkentés
Valós úti teszt (egyetlen jármű)9,5%-os megtakarítás (26,2-ről 28,7 mpg-re)
NEDC városi ciklus átlagaKörülbelül 4%-os javulás
UDDS ciklus (magas alapjárati arány)Körülbelül 10%-os javulás
A WLTP-re való átállás utánA megtakarítási hatékonyság körülbelül a felére csökkent
5 °C-os hideg környezetAz előny észrevehetően csökken

Meleg Motor, Hideg Idő és a Részecskeprobléma

A rendszer első szabálya a következő: hideg motornál nem lép működésbe. Mivel a motor kopásának nagy része hideg indításkor következik be, a rendszer addig vár, amíg a hűtőfolyadék el nem éri a célhőmérsékletet. A katalizátornak is el kell érnie egy bizonyos beindítási hőmérsékletet, mielőtt működésbe lép; ha hideg állapotban állítjuk le a motort, az újraindításkor gyenge kipufogótisztasághoz vezethet.

Itt egy kritikus kibocsátási részlet rejlik: a meleg motorral való újraindítás NOx- és THC-(teljes szénhidrogén-)kibocsátása legalább egy nagyságrenddel alacsonyabb, mint a hideg motor első indítása. Mérésekben egy hideg indításkor 878 mg THC-t és 552 mg NOx-ot kibocsátó motornál meleg újraindításnál ezek az értékek sorrendben 191 mg-ra és 228 mg-ra csökkennek; a CO-különbség még feltűnőbb: hideg indításkor 31.290 mg, míg újraindításkor 2.970 mg. Vagyis meleg motornál a start-stop nem káros, sőt a kipufogótisztaság megőrzésével működik.

A kép azonban nem teljesen rózsás. Egy közvetlen befecskendezésű benzinjárműveken végzett, 28 °C és 5 °C környezetben WLTC ciklussal tesztelt kutatás kimutatta, hogy a rendszer meleg környezetben 3,1-4,3 százalékos üzemanyag-megtakarítást biztosít, ugyanakkor hajlamos a részecskekibocsátás növelésére. Minden újraindításkor a hengerfalra jutó üzemanyagfilm táplálja a részecskeképződést; az előny pedig hideg környezetben zsugorodik. A rendszer a CO2 és az üzemanyag javára dolgozik, a részecskék szempontjából viszont drágán kerülhet ki. Ez a legvilágosabb jel arra, hogy a kibocsátási vita nem egydimenziós.

További terhelés az akkumulátoron és az önindítón

Start-stop sistemli bir araçta standart akü takmak, sistemi kısır döngüye sokar; AGM veya EFB akü bir tercih değil zorunluluktur.

A start-stop valójában olyan feladatot végeztet, amelyre egy szabványos önindító rendszer nem lett tervezve: naponta tucatnyi, évente pedig több ezer újraindítás. Ezért a hardvert kifejezetten megerősítik. Az önindítót folyamatos használatra tervezik, a főtengely fő csapágyait szárazkenő tulajdonságú polimer bevonatokkal (például poliamiddal) védik, és motorleállás mellett a turbókenés és az utastér fűtése céljából független hűtőkörrel és elektromos vízpumpával is kiegészíthető. Egyes gyártók az önindítót és az alternátort integrált önindító-generátorként (ISG) egyetlen egységbe vonják össze; az olyan márkák, mint a BMW, AGM-akkumulátort és rekuperatív fékezést használnak, és az alternátort a legtöbb esetben kikapcsolva az elektromos rendszert az akkumulátorról látják el. A Mazda viszont az i-ELOOP rendszerrel szuperkondenzátort használ, és motorleállás mellett az aksesszárukat ebből látja el.

A legkritikusabb alkatrész az akkumulátor. Start-stop rendszerű autókban nem használható szabványos folyadékelektrolitos akkumulátor; AGM (elnyelt üvegszálas matszerkezetű) vagy EFB (fejlesztett folyadékelektrolitos) akkumulátor kötelező. Ezeket az akkumulátorokat megnövelt töltési ciklusszámra és mélykisülési terhelésre gyártják. Szabványos akkumulátor beszerelése rövid akkumulátor-élettartamhoz, a rendszer megbízhatatlan működéséhez és töltési problémákhoz vezet. Az akkumulátor cseréjekor a megfelelő technológia kiválasztása előfeltétele a rendszer hosszú élettartamának.

Miért kapcsol ki a rendszer néha magától?

A vezetők leggyakoribb panasza, hogy a rendszer bármilyen figyelmeztetés nélkül abbahagyja a működést. Pedig ez nem hiba, hanem tervezés. A rendszer minden olyan körülmény között felfüggeszti magát, amikor nem tudja garantálni a megbízható újraindítást:

  • Ha az akkumulátor töltése elégtelen: Ez a leggyakoribb ok; amikor az akkumulátor nem éri el az újraindításhoz szükséges szigorú töltési küszöböt, a rendszer nem lép működésbe. Télen ezt a küszöböt gyakran csak 10-20 perc vezetés után éri el.
  • Ha az akkumulátor hőmérséklete szélsőséges: A túl hideg (kb. 4 °C alatt) vagy túl meleg (kb. 60 °C felett) akkumulátor nem biztos, hogy elegendő indítóáramot tud leadni; a rendszer nem vállalja fel ezt a kockázatot. 7 °C alatti külső hőmérsékleten a működés korlátozott.
  • Ha a motor hideg: Alacsony hűtőfolyadék-hőmérséklet esetén a motort károsanyag-kibocsátási és kopási okokból járatva tartják.
  • Ha az utastér fűtése vagy hűtése terhelt: A motor leállásakor a kompresszor is leáll; ha az utastér hőmérséklete eltérne a céltól, a rendszer kikapcsol. Elektromos kompresszorral szerelt járművekben viszont a klíma leállás közben is teljesen működik.
  • Biztonsági és komfortfeltételek: Ha a biztonsági öv nincs bekapcsolva vagy az ajtó nyitva van, egyes járművekben a rendszer nem aktiválódik.

Mindezek a feltételek egyetlen cél köré csoportosulnak: hogy a rendszer csak akkor működjön, amikor a motor meleg, az akkumulátor erős, és az utastér komfortja nincs veszélyben. Vagyis a rendszer kikapcsolása legtöbbször annak bizonyítéka, hogy helyesen működik.

A vitatott oldal: Mennyire valós a kumulatív hatás?

Bár a rendszer egyéni járműméretekben mért hasznát megmérték, a kollektív hatás vitája folyamatban van. Az akkumulátoripar számítása szerint a start-stop technológia az USA-ban évente kb. 6,7 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátást szüntet meg. A másik oldalon viszont az a kritika hangzik el, hogy a városi léptékű üresjárati idő csökkentésének az összkibocsátásra gyakorolt hatása lehet túlzott, és anélkül, hogy az AGM/EFB akkumulátorok gyártása és az elektronikai hulladék kérdése bekerülne az életciklus-számításba, a rendszer nettó haszna nem értékelhető ki teljesen. 2026-ban az USA Környezetvédelmi Hivatalának a start-stop rendszerekre adott CO2-kreditek megszüntetése hivatalos alapra helyezte ezt a vitát; a döntéssel a rendszer értékelése ezután nem a tesztciklus pontszáma, hanem a valós városi használatban nyújtott teljesítménye alapján történik.

Eredmény: Csökkenti valóban a kibocsátást?

Rövid és mérhető válasz a következő: a start-stop rendszer meleg motorral, intenzív városi vezetés során 3-10%-kal valóban csökkenti az üzemanyag-fogyasztást és a CO2-kibocsátást; autópályán és hideg környezetben a hatása elhanyagolható szintre esik. Hozama az Ön vezetési profiljában lévő üresjárat arányával egyenesen arányos: a lámpáknál és a stop-and-go forgalomban eltöltött minden perc a rendszer működési területe. Az az állítás, hogy a rendszer nem károsítja a motort, mérnöki szempontból igaz a megerősített önindítóval és AGM/EFB akkumulátorral felszerelt modern járművekben; az egyetlen szépséghiba a közvetlen befecskendezésű benzinmotornál a részecskékibocsátás növekedési tendenciája és a hideg időben bekövetkező hatékonyságveszteség. Ha vezetőként a rendszer teljes előnyét szeretné kihasználni, három feltétel emelkedik ki: megfelelő akkumulátor-technológia, rendszeres és kellő hosszúságú utazásokkal az akkumulátor töltési küszöbén tartása, valamint az elvárások városi forgalomhoz igazítása. Az alapjárattal való szakítás önmagában nem megoldás; de mérhető, kicsi és becsületes nyereség.

Források

  • Idle stop-start technológia - Natural Resources Canada
  • Start-stop rendszer - Wikipedia
  • Alapjárat-kutatás - TRL
  • A start-stop rendszer hatása a benzin-oxidált közvetlen befecskendezésű járművek üzemanyag-fogyasztására és részecskemissziójára meleg és hideg környezetben
  • Az auto start-stop károsítja-e a modern autómotorokat?
  • Auto stop-start elemzés (OSTI)
  • Stop-start motorok és az alapjárat - gyakori tévhitek - RAC
  • A stop-start és a termikus kezelési intézkedések hatékonysága - ScienceDirect

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

A start-stop rendszer üzemanyagot takarító technológia, vagy csak az idegeinket bizgeráló károsanyag-kibocsátás-csökkentő trükk?
Belső égésű motor technológiákKopótja-e a Start-Stop rendszer a motort?
A 95 gramot meghaladó minden egyes grammért eurót szedő EU-s szabály egymaga irányította az elmúlt tizenöt év egészét, a motorok méretének csökkenésétől a dízelmotorok összeomlásáig.
Kibocsátás és KörnyezetMiért csökkent 90 százalékra a 2035-ös nulla emissziós cél?
A brosúrban ígért hatótáv és a valós életbeli hatótáv nagyon különbözhet; a különbség nem a járműben rejlik, hanem a mérési módszerben.
Kibocsátás és KörnyezetMi az NEDC és a WLTP? A hatótáv és az üzemanyagfogyasztás különbsége
A motor sorsa 2035 után nem a kipufogócsőből dől el, hanem az éghajlat-semleges szintetikus üzemanyagból, amelyet a tartályába töltenek.
Kibocsátás és KörnyezetMenthet-e az e-üzemanyag a belső égésű motort?
Az autó akkumulátora csendben végzi a dolgát, mídig a munkája tart; de egy téli reggelen, amikor aindítókulcs lustán fordul, a napod szervizidőponttal kezdődik.
Tulajdonjog és költségekHány évig tart egy autó akkumulátor?
Egy dőlésben utánfutót húzó járművekhez hasonló erőlködése és a rothadt tojás szaga legtöbbször egy hibás katalizátor első számlája.
Kibocsátás és KörnyezetMilyen tünetei vannak a katalizátor meghibásodásának?
Az kipkibocsátás-vizsgálaton mért érték nem az aznapi szerencsédet mutatja meg, hanem az elmúlt hetekben az autódon elvégzett karbantartás összegét.
Kibocsátás és KörnyezetHogyan lehet átmenni a kipufogógáz-kibocsátási vizsgálaton?
Amíg a katalizátor el nem éri a feldolgozási hőmérsékletét, a motor dús keverékkel működik a biztonság érdekében, és többszörösén több káros gázt termel.
Kibocsátás és KörnyezetMiért termel a motor a legmagasabb kibocsátást az első percekben?
A közúton közlekedő benzinüzemű járművek körülbelül 95 százaléka kompatibilis az E10-zel; ez az átállás évente 750 000 tonna CO2-megtakarítást eredményez.
Kibocsátás és KörnyezetAz E10 és az E5 benzin különbsége hogyan hat járművére?
Az európai városokba való belépés jegye mostantól a forgalmi engedélyed sarkában lévő apró Euro-kategóriában rejlik.
Kibocsátás és KörnyezetMelyik Euro-osztályba tartozik a járműve?

Címkék

  • kipárgázási kibocsátások
  • emissziószabályozás
  • wltp
  • üzemanyag-fogyasztás
  • start-stop rendszer
  • alapjáratban mért üzemanyag-fogyasztás
  • co2-kibocsátás csökkentése
  • agm akkumulátor
  • efb akkumulátor
  • indítómotor
  • belső égésű motor
  • akkufáradás

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve