Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
  4. Kibocsátás és Környezet
  5. Miért csökkent 90 százalékra a 2035-ös nulla emissziós cél?

Miért csökkent 90 százalékra a 2035-ös nulla emissziós cél?

  • Kibocsátás és Környezet
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 11 november 2026
A 95 gramot meghaladó minden egyes grammért eurót szedő EU-s szabály egymaga irányította az elmúlt tizenöt év egészét, a motorok méretének csökkenésétől a dízelmotorok összeomlásáig.
A 95 gramot meghaladó minden egyes grammért eurót szedő EU-s szabály egymaga irányította az elmúlt tizenöt év egészét, a motorok méretének csökkenésétől a dízelmotorok összeomlásáig.

A 95 az a szám, amely az utolsó tizenöt év legkeményebb mérnöki átalakulását elindította az autóvilágban: gram CO2-ben megadott flotta-célkmény kilométerenként. Ez a cél nem egyetlen autó kipufogójából kiáramlót méri; hanem egy gyártó egy évben eladott összes új autójának átlagát, és a határértéket túllépő minden jármű után 95 eurót jelent kilométerenként/grammonként, azaz g/km-enként. Ez a fő mozgatórugója a zsugorodó motoroknak, az elterjedő hibrideknek és a gyors dízeltől való eltávolodásnak. De pontosan hogyan működik ez a rendszer, és miért válaszol teljesen más problémára, mint az Euro 6 és Euro 7 szabályok, amelyek a legtöbb vezető fejét zavarják?

Mi az a Flotta-alapú CO2-cél, és hogyan számítják ki?

Az Európai Unió megállapította, hogy a személyautók a teljes CO2-kibocsátás körülbelül 16%-áért, a könnyű haszonjárművek pedig körülbelül 3%-áért felelősek, és ezt a két szegmenst külön szabványokhoz kötötte. A jogi keretet a Regulation (EU) 2019/631 alkotja; 2023-ban a Regulation (EU) 2023/851 frissítette, hozzáadva a 2035-től érvényes 100%-os kibocsátáscsökkentési célt, azaz a nulla kipufogókibocsátás célját.

A kulcspont a számítási logika. Az EU nem ír elő irányadó értékeket az egyes járművekre. Ehelyett minden gyártó éves specifikus kibocsátási célját az EU-szintű flotta-cél és a gyártó által nyilvántartott új járművek átlagos tömege alapján származtatják. A tömeg alapú görve révén a nehezebb, nagyobb járműveket értékesítő gyártók magasabb egyéni célt kapnak; a gyakorlatban a gyártói célok 92 és 130 g CO2/km között szórnak. Egy gyártó valódi sorsát az dönti el, hogy az eladott minden autó átlaga az egyéni cél alatt marad-e.

Történelmi vonal: 130-tól 95 grammig, onnan nulláig

A Regulation (EC) No 443/2009 révén 2015-re 130 g CO2/km kötelező célt szabtak. A 2020-ra érvényes 95 g/km cél 2013-ban rögzült az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának szavazásával. Ezt a célt a 2020/2021-es időszakban az autókra 95, a könnyű haszonjárművekre 147 g/km formájában alkalmazták.

Kiemelt pontok

  • A flotta-cél az eladott minden autó átlagából számítódik; ha a célt túllépik, g/km-enként 95 euró bírságot szabnak ki.
  • Az autókra vonatkozó célok: 95 g/km (2020), 93,6 g/km (2025-2029), 49,5 g/km (2030-2034) és 0 g/km (2035+).
  • 2020-ban azt becsülték, hogy az első 13 gyártó 14,5 milliárd eurót meghaladó bírságkockázatot hordoz.
  • A valós világ PHEV-kibocsátása átlagosan 145 g CO2/km; míg a hivatalos tesztérték 24 g/km.
  • A 2025 decemberi csomag a 2035-ös célt 100%-ról 90%-os csökkentésre módosította, kaput nyitva a belső égésű motor előtt.

A bírságmechanizmus és a rugalmassági eszközök

Filo ortalamasını hedefin üzerine çıkaran her üretici, aşilan her gram karbon için araç başına 95 avro cezayla karşılaşıyor.

A jelenlegi autókra vonatkozó cél a 2025-2029-es időszakban 93,6 g CO2/km, a 2030-2034-es időszakban 49,5 g CO2/km szintre csökken; ez a 2021-es bázishoz képest rendre 15%-os és 55%-os csökkentést jelent. A könnyű haszonjárműveknél a 2025-2029-es cél 153,9 g/km volt, míg a 2030-as célt 90,6 g/km-ben (50%-os csökkentés) határozták meg, és a 2025 decemberi jogszabályi csomag ezt 40%-os csökkentésre módosította.

A szankció szigorú: az átlagos flottacélhoz képest túlteljesítő gyártó minden abban az évben nyilvántartásba vett új jármű után 95 euró többletkibocsátási díjat fizet minden túllépett g/km után. A lépték lenyűgöző; 2020-ban azt becsülték, hogy az első 13 gyártónál 14,5 milliárd eurót meghaladó bírságkockázat áll fenn, az iparági szövetség pedig 2025-re az egész szektorra vetítve körülbelül 16 milliárd eurós bírságvárakozásról beszélt.

Szuperkreditek és a ZLEV rendszer

A rendszer nem csupán büntetés; az alacsony kibocsátású járműveket jutalmazó mechanizmusokat is hordoz. A 2020-2023 időszakban az 50 g/km alatti CO2-értékű járművek 1,5-es szorzóval számítódtak; ez a szuperkredit, amely gyártónként évi 2,5 g/km plafonra volt korlátozva, teljes kihasználás esetén az effektív célt 97,5 g/km-re emelte. 2020-ban a nyolc gyártóközül tíz szuperkredit feltöltötte a plafont, és ezek a kreditek a flottaátlagot NEDC-alapon körülbelül 7 g/km-mel csökkentették.

2025-2029-re a folyamat a ZLEV (0-50 g CO2/km kibocsátású járművek) kreditrendszerre változott. Ha a ZLEV-arány meghaladja a meghatározott küszöböt (személyautóknál 25%, könnyű kereskedelmi járműveknél 17%), minden pontnyi túllépés 1%-kal engedi a célt; a teljes engedékenység 5%-ra van korlátozva. Ezen felül az öko-innovációs kreditek gyártónként 2024-ig 7 g/km, 2025-2029-ben 6 g/km, 2030-2034-ben 4 g/km értékűek, és 2025-től a klíma hatékonyságát javító megoldások is ebbe a körbe tartoznak.

Kreditösszevonás és mentességek

A 2019/631 EU rendelet 6. cikke lehetővé teszi a gyártóknak, hogy saját vállalati csoportjukon belül vagy csoporton kívüli partnerségekkel teljesítsék az előírásokat; személyautó- és könnyű kereskedelmi járműgyártók nem vonhatók össze egy medencében. A gyakorlatban ez kaput nyit annak, hogy a magas elektromos járműarányú gyártók krediteket értékesítsenek: Ford a plug-in hibrid modelljeinek csúszása miatt közös medencét hozott létre a Volvóval; Renault 2020-ban megnyitotta saját medencéjét kívülről érkezők számára. A kis volumenű gyártókra külön szabályok vonatkoznak: az évente 1 000-nél kevesebb bejegyzést végző gyártó mentesül, míg a 10 000 személyautó vagy 22 000 könnyű kereskedelmi jármű alatt maradók javasolhatják saját céljaikat; a 10 000 és 300 000 közötti gyártók 2028-ig kérhetnek felmentést.

Különbség az Euro 6 és Euro 7 között: Két különböző kérdés, két különböző válasz

Ez a téma leginkább félreértett pontja. Az Euro-szabványok (Euro 1-től Euro 7-ig) az egyes járművekből kibocsátott szennyező anyagokat, azaz a NOx és a részecskéanyaghoz hasonló levegőminőségi paramétereket szabályozzák. A flottaalapú CO2-cél viszont egy teljesen más kérdésre válaszol: a klímaváltozásra. A CO2 nem méreg, hanem üvegházhatású gáz; ezért járművenkénti felső határt nem szabnak ki, hanem a flottaátlagra néznek.

Az Euro 7-t 2024-ben fogadták el, és 2026-ban lép hatályba; első alkalommal szabályozza a kipufogón kívüli kibocsátásokat is, ideértve a gumiabroncs- és fékrezgést. A párolgási kibocsátási határt az Euro 6 2,0 g/teszt értékéről 1,5 g/tesztre csökkentették. Röviden: az Euro-szabályok a kipufogó kémiáját, a CO2-szabvány pedig az értékesítési lista matematikáját ellenőrzi. Egy jármű lehet teljesen megfelelő az Euro 6-nak, és mégis bírságba sodorhatja a gyártóját.

A hibridek szerepe a számításban és a valós világ ténye

A hibridek ebben a rendszerben kettős szerepet töltenek be. Egyrészt a ZLEV-kreditek révén akár 5%-kal lazíthatják a flottaátlagot; másrészt a hivatalos tesztértékek és a valós használat közötti szakadék a rendszer legérzékenyebb pontja. Független adatok szerint a valós világbeli PHEV-kibocsátás átlagosan 145 g CO2/km, míg a hivatalos tesztérték 24 g/km; ez nagyjából hatszoros különbség. Egy másik elemzés a valós üzemanyag-fogyasztást 4,0-4,4 l/100 km-re, ennek megfelelőjét 90-105 g CO2/km-re adja meg; egy 2026-os tanulmány pedig 138 g/km-es átlagos valós világbeli értéket és 46 g/km-es tesztciklus-értéket állapít meg. Mivel a jelenlegi jogszabály az elektromos hatótáv és az akkumulátor-kapacitás alapján ad krediteket, az alacsony töltési szokású felhasználóknál ez a különbség nő.

Az EU a szakadék áthidalása érdekében a járművekhez is hozzányúlt: 2021-től a bejegyzett járművekből OBFCM-készülékekkel gyűjtik a tényleges üzemanyag-fogyasztási adatokat, és nyomon követik a típusjóváhagyási értékek és a valós használat közötti eltérést. Tágabb keretben az a megállapítás, hogy az új autók valós CO2-kibocsátása mintegy 20%-kal magasabb a tesztértékeknél, az egyik olyan tényező volt, amely felgyorsította a WLTP 2017-től történő bevezetését.

A gyártókat a leszívásra és a dízeltől való elhidegülésre ösztönző erők

A 95 g/km-es cél mérnöki következményei kézzelfoghatóak. A gyártók évekig a motor űrtartalmának csökkentésével és turbó feltöltéssel, azaz downsizinggel és kis, feltöltött motorokkal teljesítették a CO2-célokat; az új kibocsátási korszakban viszont nagyobb motorokhoz való visszatérés figyelhető meg. Mert a kis űrtartalmú, feltöltött motorok valós használatban a tesztértéknél magasabb fogyasztást produkálnak, és türelmetlenül emelték a flottaátlagot.

A dízel oldala feltűnőbb képet mutat. Az EU-15 országokban a dízel részesedése az új járművekben 2017 első felében 50,2%-ról 46,3%-ra csökkent. Bár a dízel literenként alacsonyabb CO2-kibocsátást produkál, a NOx és a részecskék kezelésének költsége, az Euro 6 utáni hardverkövetelmény és a kereslet elvesztése arra késztette a gyártókat, hogy kivonuljanak a dízel fejlesztéséből. Érdekes, hogy ez a hanyatlás nem rontotta minden gyártó CO2-átlagát azonos módon; néhány nagy gyártónál a dízel részesedésének csökkenése váratlanul nem érintette negatívan a flotta CO2-teljesítményét.

Hogyan változtak meg a szabályok 2025-2026-ban?

A rendszer ezekben az években komolyan megrajzoltatott. 2025 áprilisában a Bizottság azt javasolta, hogy a 2025-2027-es célokat ne éves, hanem hároméves átlag alapján teljesítsék; ezt 2025. június 17-én fogadták el Regulation (EU) 2025/1214 néven. Így egy gyártó, ha egy évben túlteljesíti a célt, egy másik évi túlteljesítéssel kompenzálhatja.

A tényleges áttörés a 2025. decemberi autóipari csomag volt. A Bizottság 2035-től 100% helyett 90%-os kipufogógázkibocsátás-csökkentést javasolt; a fennmaradó 10% az EU-ban gyártott alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél, e-üzemanyag vagy bioüzemanyag használatával kompenzálható. Ez lehetővé teszi, hogy a plug-in hibridek, a hatótáv-hosszabbítók, a mild hibridek és a belső égésű járművek 2035 után is eladhatók legyenek. A csomag tartalmaz szuperhitelt az EU-ban gyártott kis, megfizethető elektromos autók számára 2035 előtt, valamint banking és borrowing rugalmasságot 2030-2032-re. 2026 októberében az EU parlamentje és kormányai megegyezésre jutottak, amely gyengíti a 2030-as és 2035-ös célokat; a közös szövegről szóló egyeztetés folyamatban van.

Hogyan formálja ez a nyomás az belső égésű motor jövőjét?

A vita két pólus között szorul. Az iparági képviselők azt állítják, hogy a 2030-as és 2035-ös célok a jelenlegi elektromos növekedési ütemmel már nem érhetők el, és hangsúlyozzák, hogy a 2025-re előirányzott 16 milliárd eurós bírság a termelésbe és a foglalkoztatásba fektethető. A másik oldalon a környezetvédelmi szervezetek jelezik, hogy a 2035-ös cél 100%-ról 90%-ra csökkentése előrejelzéseik szerint 15%-kal csökkentené az elektromos járművek arányát, és ha a felülvizsgált szabványokat elfogadják, a gyártók a nulla kibocsátásra való átállás helyett korlátlanul folytathatnák a belső égésű járművek értékesítését, ami egészségügyi hatásokkal járna. Egyes elemzések szerint viszont a CO2-szabványok enyhítése nem mentené meg az EU autóiparát, mivel a dízel- és benzines járművek értékesítése már hanyatlik.

Röviden a válasz a következő: Az EU 95 g/km-es célja és az azt követő határértékek olyan rendszer, amely nem egyetlen jármű teljesítménye, hanem az összes eladott jármű átlaga alapján határozza meg a belső égésű motor sorsát. Mivel ez a rendszer szabványosított, a gyártók a kis és könnyű járművek, a hibridek és az electrification felé fordultak; a bírság kockázata gyorsítója lett a dízeltől való elszakadásnak. 2025 végétől érkező rugalmasságok e-fuel és bioüzemanyag útján 2035 után is szerepet hagynak a belső égésű motornak. A cél azonban matematikailag továbbra is a flottaátlagot követi; vagyis bármilyen is a motortechnológia, a bírsági nyomás nem szűnik meg, amíg az értékesítési listán szereplő átlagos grammérték nem csökken.

Források

  • Cars and vans - Climate Action - European Commission
  • EU vote on cars CO2: 95 g/km in 2020, 68-78 g/km in 2025
  • Policy briefing: EU CO2 emission performance standards
  • Impact of EU CO2 Non-Compliance Fines on Manufacturers
  • New EU Car Fleet Emissions Performance in Line with Targets
  • EU CO2 emissions targets - Automotive Glossary
  • Europe: Cars GHG - Emission Standards
  • The EU regulations on reducing CO2 emissions from road vehicles
  • CO2 emissions from heavy-duty vehicles

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

A motor sorsa 2035 után nem a kipufogócsőből dől el, hanem az éghajlat-semleges szintetikus üzemanyagból, amelyet a tartályába töltenek.
Kibocsátás és KörnyezetMenthet-e az e-üzemanyag a belső égésű motort?
Az európai városokba való belépés jegye mostantól a forgalmi engedélyed sarkában lévő apró Euro-kategóriában rejlik.
Kibocsátás és KörnyezetMelyik Euro-osztályba tartozik a járműve?
A dízelskandalum után az emissziót már nem asztalon, hanem a forgalom közepén, 70 kilós hordozható készülékekkel mérik.
Kibocsátás és KörnyezetDízelbotlány után: Hogyan történnek az RDE tesztek?
Ahogy a kipufogót egyre tisztábbá tettük, a valódi szennyezés az úton mutatkozott meg: a fékporszó és a gumiabroncs kopása a levegőszennyezés növekvő forrása.
Kibocsátás és KörnyezetGumi- és féktárcsapor: Mi a kipufogón kívüli kibocsátás?
A brosúrban ígért hatótáv és a valós életbeli hatótáv nagyon különbözhet; a különbség nem a járműben rejlik, hanem a mérési módszerben.
Kibocsátás és KörnyezetMi az NEDC és a WLTP? A hatótáv és az üzemanyagfogyasztás különbsége
A Euro 6 időszakban a dízeltörményed kipufogójából kilométerenként legfeljebb 80 milligramm nitrogén-oxid távozhat, a többi tiltott.
Kibocsátás és KörnyezetMit kíván valójában az Euro 6 kibocsátási szabvány az autójától?
Európában már nem az autója kora, hanem a hordozott Euro-norma a mérvadó: Londonban egy nem megfelelő jármű naponta 12,50 fontba kerülhet.
Kibocsátás és KörnyezetLondonból Párizsba: Alacsony kibocsátású zónák, amelyek behatolnak a városokba
Az Euro 7 először szabályozza a fék- és gumiabroncs-kopásból származó részecskéket is, miközben 200.000 kilométeres tartósságot ír elő.
Kibocsátás és KörnyezetA Euro 7 szabályozás életbe lépése és az új szabályok
A városi forgalomban, alapjáraton elégített minden liter üzemanyag azt bizonyítja, hogy a start-stop rendszer létezésének éppen ezek a csendes megállók az oka.
Kibocsátás és KörnyezetCsökkenti valóban a Start-Stop rendszer a kibocsátást?
Harminc év alatt a dízel NOx-határérték hatszorosára szorult össze, és minden új Euro-szint új technológiát adott a kipufogórendszerhez.
Kibocsátás és KörnyezetHogyan fejlődtek az Euro 1-től Euro 7-ig terjedő kibocsátási szabályok?

Címkék

  • kipárgázási kibocsátások
  • emissziószabályozás
  • euro 6
  • euro 7
  • jármű kibocsátási normák
  • wltp
  • co2-cél
  • flottaátlag
  • szuperkredit
  • dizel visszaszorulása
  • hibrid
  • belső égésű motor

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve