Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
  4. Kibocsátás és Környezet
  5. Mi az NEDC és a WLTP? A hatótáv és az üzemanyagfogyasztás különbsége

Mi az NEDC és a WLTP? A hatótáv és az üzemanyagfogyasztás különbsége

  • Kibocsátás és Környezet
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 31 október 2026
A brosúrban ígért hatótáv és a valós életbeli hatótáv nagyon különbözhet; a különbség nem a járműben rejlik, hanem a mérési módszerben.
A brosúrban ígért hatótáv és a valós életbeli hatótáv nagyon különbözhet; a különbség nem a járműben rejlik, hanem a mérési módszerben.

Egy elektromos autó, amely a prospektusban 535 km hatótávot ígér, ugyanazon az úton a valóságban 444 km-rel is beérheti. Az üzemanyag-fogyasztás esetén is hasonló a kép: a papíron szereplő értékek és a benzinkúton kapott eredmények gyakran nem fedik egymást. A különbség forrása nem a járműben, hanem a jármű értékeit előállító tesztelési eljárásban rejlik. Az NEDC és a WLTP közötti átállás pontosan ezt a különbséget célozza; anélkül azonban, hogy megértenénk, mit mér a kettő, nem lehet helyesen értelmezni, mit jelent a prospektusban szereplő szám.

NEDC: A harminc évig meghatározó régi tesztciklus

Yaklaşık otuz yıl boyunca Avrupa'da tüketim değerlerini belirleyen NEDC, aracı durdurup hızlandırmaktan ibaret kısa ve yumuşak bir döngüydü.

Az NEDC (New European Driving Cycle) egy szabványosított tesztciklus volt, amelynek gyökerei az 1970-es évekig nyúlnak vissza, és amelyet 1992-től az Európai Unióban az üzemanyag-fogyasztás összehasonlítható értékeinek előállítására használtak. Ha nem egy júliusi kirakatként, hanem hideg mérnöki valóságként tekintünk rá, alapvető problémája nyilvánvaló: a ciklus csak 20 percig tart, és a sebesség nagy része a 50 km/h sávban telik. A légkondicionáló kikapcsolva, nincsenek emelkedők, és nincs meg az aerodinamikus terhelés valós életbeli megfelelője sem.

Még szembetűnőbb részlet magának a ciklusnak a eredete. Az NEDC nem a CO2 és a fogyasztás mérésére tervezett eljárás volt; ezeket a méréseket utólag iktatták be a hatályába. Vagyis évtizedeken át az a fogyasztási érték, amelyet a járműprospektusokban láttál, egy olyan tesztből származott, amelyet valójában soha nem fejlesztettek ki erre a célra. És mi lett az eredmény? Megmérték, hogy az NEDC szerint mért fogyasztás a valódi vezetési körülményekhez képest akár 50%-kal alacsonyabb is lehet, és a típusjóváhagyás és a valós használat közötti olló az évek során folyamatosan tárgult.

WLTP: Egy hosszabb, gyorsabb és jobban a járműhöz kötődő teszt

A WLTP (Worldwide Harmonised Light Vehicles Test Procedure) egy globális tesztszabvány, amely 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba. Méri a szennyező anyagokat, a CO2-kibocsátást, az üzemanyag- vagy energiafogyasztást és a hatótávot. Az NEDC kiváltásának folyamata két szakaszban fejeződött be: 2017. szeptember 1-jétől az új típusjóváhagyásoknál, 2018. szeptember 1-jétől pedig az összes nyilvántartásba vett új személygépjármű és könnyű kereskedelmi jármű esetében kötelezővé váltak a WLTP-értékek.

A két ciklus szerkezeti különbségét a számok világítják meg:

TulajdonságNEDCWLTP
Időtartam20 percKörülbelül 30 perc
Távolság11 kmKörülbelül 23 km
ÁtlagsebességJelentősen alacsonyabb46,5 km/h
Maximális fázissebességKörülbelül 50 km/h súlyozottAz Extra High fázisban 131,3 km/h
Környezeti hőmérséklet-23°C
JárműparaméterekKorlátozottan veszik figyelembeA tömeg, az aerodinamika, a gördülési ellenállás és a segédenergia-fogyasztás is included

A WLTP-ciklus négy fázisból áll: Low (maximum 56,5 km/h), Medium (76,6 km/h), High (97,4 km/h) és Extra High (131,3 km/h). A kritikus pont a következő: a teszt már jobban kötődik magához a járműhöz. Ugyanannak a modellnek a különböző felszereltségei eltérő tömeg- és aerodinamikai értékekkel eltérő eredményeket produkálnak. Ezért a gyártóknak minden egyes eladott felszereltséghez az adott felszereltségnek megfelelő WLTP-értéket kell feltüntetniük.

Kiemelt tudnivalók

  • Az NEDC-ciklus 20 perc / 11 km; WLTP 30 perc / kb. 23 km
  • A WLTP-re való átállás átlagosan 21-25%-kal növelte a bejelentett jármű-CO2-értékeket
  • Elektromos járművek hatótávolságánál az NEDC-ből WLTP-re való átszámítás együtthatója körülbelül 0,85
  • A WLTP továbbra is laboratóriumi teszt: valós használatban a hatótávolság jellemzően 10-30%-kal alacsonyabb
  • A plug-in hibridek a valós úton a WLTP által javasolt fogyasztásnak megközelítőleg a 3,5-szeresét is fogyaszthatják

Miért vált szükségessé alapvető változás a Dieselgate után?

Nem véletlen az az időszak, amelyben a WLTP-re való átállás felgyorsult. Amikor kiderült, hogy a Volkswagen az Egyesült Államokban a 2009-2016-as modellévek körülbelül 590 000 dízel járművére csaló eszközt (defeat device) szerelve sértette meg a Clean Air Actet, megmérték, hogy a érintett Jetta és Passat modellek NOx-kibocsátása a jogi határérték 35-szörösét is elérhette. Ezt a botrányt nem pusztán egy gyártó hibájaként olvasták, hanem a laboratóriumra épülő típusjóváhagyási rendszer megkérdőjelezéseként. Az angol parlament 2016-17-es időszakának jelentése is rámutatott, hogy a WLTP-re való átállás a járműadótól a típusjóváhagyásig számos kérdés tisztázását igényelte.

Az átállást önmagában nem tartották elegendőnek. A WLTP mellé RDE (Real Driving Emissions) is került: egy vezetési teszt, amely a jármű az úton, valós forgalomban 90-120 percen keresztül méri a NOx- és részecskékibocsátást. A kettő feladatmegosztása egyértelmű: a WLTP a CO2-kibocsátási célkitűzésekről szóló rendelethez, az RDE pedig az Euro 6 rendelethez kapcsolódott. Vagyis a WLTP a fogyasztás és a CO2 összehasonlíthatóságát, az RDE pedig a kipufogógáz-szennyezők valós úton történő ellenőrzését vállalta.

Miért mindig magasabbak a WLTP-értékek?

Egy hosszabb, gyorsabb és a jármű valódi tömegét őszintébben figyelembe vevő teszt természetesen magasabb fogyasztási és kibocsátási értékeket eredményez. A számok ezt igazolják: A WLTP-re való átállás a személygépjárműveknél átlagosan 21-25%-kal növelte a bejelentett CO2-kibocsátást. A mérések szerint a WLTP/NEDC CO2-arány 1,19-1,27 közötti; hibrid elektromos járműveknél ez az arány körülbelül 1,33, ami markánsan magasabb a belső égésű motoros járműveknél mértnél. Az is következetes, hogy az Euro 6-nak megfelelő járműveknél a WLTP hatása erősebb, mint az Euro 4 és Euro 5 esetében: egy szigorúbb jármű kevesebb hasznot húz a teszt valósághűségéből.

Az elektromos járműveknél van egy gyakorlati szabály: az NEDC hatótávolság WLTP-re való átváltásához körülbelül a 0,85-ös együtthatót használják. Az 535 km-es NEDC-hatótávolság körülbelül 444 km-es WLTP-hatótávolságnak felel meg. Emellett a kínai CLTC ciklus esetében az együttható körülbelül 0,82, az amerikai EPA-értéknél pedig fordítva körülbelül 1,88; vagyis egy EPA-hatótávolság a WLTP-skálán markánsan magasabbnak tűnik. A különböző ciklusok számának összehasonlításakor ezek az együtthatók a leghasznosabb módjai annak, hogy tisztázzuk, melyik érték melyik skálához tartozik.

Az NEDC-időszakban jóváhagyott régebbi járművekre külön szabály vonatkozik: ezek a járművek matematikai átszámítással előállított átszámított WLTP-értékeket kaphatnak. Ez nem jelenti azt, hogy a járművet újra tesztelték, és nem nyújt pontos mérést.

Az نسبén hatása: Ki és miért fizet másképp?

A WLTP adókra gyakorolt hatása abból ered, hogy a CO2-hez kötött adók szélesen elterjedtek. Mivel az értékek magasabbak (és reálisabbak), ugyanaz a jármű a WLTP alatt egy magasabb CO2-sávba csúszhat, és megváltozhat az adósáv is. Az Egyesült Királyság Vehicle Excise Duty sávjai erre tipikus példa: A WLTP ugyanarra a járművre magasabb CO2-értéket (g/km) ad, mint az NEDC, és ez az érték befolyásolja a sávbesorolást. Luxemburgban, a CO2-adóra való átálláskor kiszámolták, hogy a reálisabb eredmények átlagosan 24-31% többletkibocsátást jelentenek.

Van egy kiegyensúlyozó nézet is: Azt vallják, hogy a WLTP-re való átállás nem növelheti a fogyasztók adóterhét, és a jármű valós teljesítményét nem érinti az új teszt. A két megközelítés megegyezése itt van: A WLTP önmagában nem emeli az adót; ha az adószabályozás a CO2-hez kötött, a reálisabb értékek a járművet automatikusan magasabb sávba tolhatják. A céges járműveknél ez a hatás láthatóbb lett, mert ebben a szegmensben az adózás közvetlenül a CO2-értékhez kapcsolódik.

A WLTP is laboratóriumi teszt: Miért térnek mégis el a valós világbeli számok?

Itt van a legkritikusabb pont: A WLTP reálisabb, de nem valódi utcai teszt. A tesztet 23°C-on, fűtés és légkondicionálás nélkül végzik; nem tükrözi teljes mértékben az autópálya- és hideg időjárási viszonyokat. Valós használatban a hatótáv általában 10-30%-kal alacsonyabb. Norvégiában 0°C és -10°C között végzett független téli tesztekben a hatótáv a WLTP-hez képest 10-23%-kal alacsonyabb lett; azonban a generációváltásokkal évről évre javulás mutatkozik.

A plug-in hibridek legnagyobb hiányossága

A WLTP legkeményebb vizsgája a plug-in hibrideknél (PHEV) következett. Az Európai Unió átfogó valós világelemzése azt mutatta, hogy ezek a járművek körülbelül 3,5-ször annyi üzemanyagot fogyasztanak, mint amennyit a WLTP sugall. Az ok mérhető: magáncélú használatban a járművek csak 45-49%-ban, a céges járművek pedig csak 11-15%-ban elektromos módban közlekednek; a teszt által feltételezett elektromos-motoros egyensúly az úton nem áll fenn. Ez a megállapítás váltotta ki a Utility Factor frissítését, amelyet 2025-től alkalmaznak. Vagyis a PHEV fogyasztási értékeket újrakalibrálják, figyelembe véve a nagyobb optimizmust.

Az elektromos járműveknél van még egy kicsi, de kézzelfogható részlet: a WLTP-fogyasztás a töltési veszteségeket is tartalmazza; azaz a hálózatból vett energiát méri, a veszteség pedig jellemzően 7-12%. A műszerfalon kijelzett fogyasztás ezeket a veszteségeket nem tartalmazza. Ha a két számot egymás mellé teszed, a különbség egy része nem a jármű hatékonyságából, hanem a mérési pont eltéréséből származik.

Akkor melyik értékben érdemes bízni?

A kérdés egyértelmű válasza a kontextustól függ. Járművek egymással való összehasonlításához a WLTP a ma elérhető lezkonzisztensebb skála: ugyanaz a eljárás, ugyanazok a feltételek, a felszereltségre érzékeny értékek. Saját költségvetésed és hatótáv-terved elkészítéséhez viszont egyetlen laboratóriumi érték sem elegendő önmagában; a légkondicionálás, a dombos terep, az agresszív vezetés és a téli körülmények - minden ponton, ahol a teszt ideális feltételeitől eltér, különbséget eredményez. Nem várható, hogy felváltja a WLTP-t; a valós világbeli adatok természetes változékonysága önmagában nem alkalmas jogszabályi szabvánnyá válásra. A várakozás a teszt fokozatos javítása olyan lépésekkel, mint az RDE és a Utility Factor frissítései.

A globális kép egyelőre nem egységes: Európában 2017 óta a WLTP a jogi szabvány; az USA az EPA-t, Kína a CLTC-t, India az ARAI-t használja. A kínai gyártók a hatótáv megadásakor továbbra is választhatják az NEDC-t vagy a CLTC-t, vagyis azt a ciklust, amely a piac számára a legmagasabb számot adja. Ezért amikor egy brosúra hatótáv számát olvassuk, az első kérdés nem maga a szám, hanem az, hogy melyik tesztciklussal állították elő.

Források

  • NEDC vs WLTP ismertetése | SEAT UK
  • WLTP ismertetése | EVDB NZ
  • Miért nem éri el az elektromos autód soha a WLTP hatótávját (és miért nem baj)
  • Tudnivalók a Volkswagen-sértésekről | EPA
  • Tíz év a Dieselgate után | ICCT
  • A könnyűgépjárművek típusjóváhagyási CO2-kibocsátására gyakorolt hatás | JRC
  • Globális WLTP bevezetéssel kapcsolatos kérdések és válaszok | VDIK
  • Kibocsátási szabványok: Európa: személyautók és könnyű teherautók | DieselNet
  • WLTP és az új CO2-adó a vezetőknek | Foyer
  • Adózás: befolyásolja a WLTP a fizetendő gépjárműadót? | WLTPfacts.eu

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

A dízelskandalum után az emissziót már nem asztalon, hanem a forgalom közepén, 70 kilós hordozható készülékekkel mérik.
Kibocsátás és KörnyezetDízelbotlány után: Hogyan történnek az RDE tesztek?
Az európai városokba való belépés jegye mostantól a forgalmi engedélyed sarkában lévő apró Euro-kategóriában rejlik.
Kibocsátás és KörnyezetMelyik Euro-osztályba tartozik a járműve?
A Euro 6 időszakban a dízeltörményed kipufogójából kilométerenként legfeljebb 80 milligramm nitrogén-oxid távozhat, a többi tiltott.
Kibocsátás és KörnyezetMit kíván valójában az Euro 6 kibocsátási szabvány az autójától?
Az Euro 7 először szabályozza a fék- és gumiabroncs-kopásból származó részecskéket is, miközben 200.000 kilométeres tartósságot ír elő.
Kibocsátás és KörnyezetA Euro 7 szabályozás életbe lépése és az új szabályok
A 95 gramot meghaladó minden egyes grammért eurót szedő EU-s szabály egymaga irányította az elmúlt tizenöt év egészét, a motorok méretének csökkenésétől a dízelmotorok összeomlásáig.
Kibocsátás és KörnyezetMiért csökkent 90 százalékra a 2035-ös nulla emissziós cél?
Harminc év alatt a dízel NOx-határérték hatszorosára szorult össze, és minden új Euro-szint új technológiát adott a kipufogórendszerhez.
Kibocsátás és KörnyezetHogyan fejlődtek az Euro 1-től Euro 7-ig terjedő kibocsátási szabályok?
A motor sorsa 2035 után nem a kipufogócsőből dől el, hanem az éghajlat-semleges szintetikus üzemanyagból, amelyet a tartályába töltenek.
Kibocsátás és KörnyezetMenthet-e az e-üzemanyag a belső égésű motort?
A város minden kipufogógáza három mérgező ellenség csendes bevonulási nyitányaként támad egyszerre mind a tüdőnkre, mind az ereinkre.
Kibocsátás és KörnyezetMi a NOx, a CO és a szállított por, és miért káros ránk?
A városi forgalomban, alapjáraton elégített minden liter üzemanyag azt bizonyítja, hogy a start-stop rendszer létezésének éppen ezek a csendes megállók az oka.
Kibocsátás és KörnyezetCsökkenti valóban a Start-Stop rendszer a kibocsátást?
Ahogy a kipufogót egyre tisztábbá tettük, a valódi szennyezés az úton mutatkozott meg: a fékporszó és a gumiabroncs kopása a levegőszennyezés növekvő forrása.
Kibocsátás és KörnyezetGumi- és féktárcsapor: Mi a kipufogón kívüli kibocsátás?

Címkék

  • wltp
  • nedc
  • rde-teszt
  • euro 6
  • emissziószabályozás
  • üzemanyag-fogyasztás
  • jármű kibocsátási normák
  • nox-csökkentés
  • kipárgázási kibocsátások
  • plug-in hibrid
  • szén-dioxid-adó
  • típusjóváhagyás

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve