Mi az NEDC és a WLTP? A hatótáv és az üzemanyagfogyasztás különbsége

Egy elektromos autó, amely a prospektusban 535 km hatótávot ígér, ugyanazon az úton a valóságban 444 km-rel is beérheti. Az üzemanyag-fogyasztás esetén is hasonló a kép: a papíron szereplő értékek és a benzinkúton kapott eredmények gyakran nem fedik egymást. A különbség forrása nem a járműben, hanem a jármű értékeit előállító tesztelési eljárásban rejlik. Az NEDC és a WLTP közötti átállás pontosan ezt a különbséget célozza; anélkül azonban, hogy megértenénk, mit mér a kettő, nem lehet helyesen értelmezni, mit jelent a prospektusban szereplő szám.
NEDC: A harminc évig meghatározó régi tesztciklus

Az NEDC (New European Driving Cycle) egy szabványosított tesztciklus volt, amelynek gyökerei az 1970-es évekig nyúlnak vissza, és amelyet 1992-től az Európai Unióban az üzemanyag-fogyasztás összehasonlítható értékeinek előállítására használtak. Ha nem egy júliusi kirakatként, hanem hideg mérnöki valóságként tekintünk rá, alapvető problémája nyilvánvaló: a ciklus csak 20 percig tart, és a sebesség nagy része a 50 km/h sávban telik. A légkondicionáló kikapcsolva, nincsenek emelkedők, és nincs meg az aerodinamikus terhelés valós életbeli megfelelője sem.
Még szembetűnőbb részlet magának a ciklusnak a eredete. Az NEDC nem a CO2 és a fogyasztás mérésére tervezett eljárás volt; ezeket a méréseket utólag iktatták be a hatályába. Vagyis évtizedeken át az a fogyasztási érték, amelyet a járműprospektusokban láttál, egy olyan tesztből származott, amelyet valójában soha nem fejlesztettek ki erre a célra. És mi lett az eredmény? Megmérték, hogy az NEDC szerint mért fogyasztás a valódi vezetési körülményekhez képest akár 50%-kal alacsonyabb is lehet, és a típusjóváhagyás és a valós használat közötti olló az évek során folyamatosan tárgult.
WLTP: Egy hosszabb, gyorsabb és jobban a járműhöz kötődő teszt
A WLTP (Worldwide Harmonised Light Vehicles Test Procedure) egy globális tesztszabvány, amely 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba. Méri a szennyező anyagokat, a CO2-kibocsátást, az üzemanyag- vagy energiafogyasztást és a hatótávot. Az NEDC kiváltásának folyamata két szakaszban fejeződött be: 2017. szeptember 1-jétől az új típusjóváhagyásoknál, 2018. szeptember 1-jétől pedig az összes nyilvántartásba vett új személygépjármű és könnyű kereskedelmi jármű esetében kötelezővé váltak a WLTP-értékek.
A két ciklus szerkezeti különbségét a számok világítják meg:
| Tulajdonság | NEDC | WLTP |
|---|---|---|
| Időtartam | 20 perc | Körülbelül 30 perc |
| Távolság | 11 km | Körülbelül 23 km |
| Átlagsebesség | Jelentősen alacsonyabb | 46,5 km/h |
| Maximális fázissebesség | Körülbelül 50 km/h súlyozott | Az Extra High fázisban 131,3 km/h |
| Környezeti hőmérséklet | - | 23°C |
| Járműparaméterek | Korlátozottan veszik figyelembe | A tömeg, az aerodinamika, a gördülési ellenállás és a segédenergia-fogyasztás is included |
A WLTP-ciklus négy fázisból áll: Low (maximum 56,5 km/h), Medium (76,6 km/h), High (97,4 km/h) és Extra High (131,3 km/h). A kritikus pont a következő: a teszt már jobban kötődik magához a járműhöz. Ugyanannak a modellnek a különböző felszereltségei eltérő tömeg- és aerodinamikai értékekkel eltérő eredményeket produkálnak. Ezért a gyártóknak minden egyes eladott felszereltséghez az adott felszereltségnek megfelelő WLTP-értéket kell feltüntetniük.
Kiemelt tudnivalók
- Az NEDC-ciklus 20 perc / 11 km; WLTP 30 perc / kb. 23 km
- A WLTP-re való átállás átlagosan 21-25%-kal növelte a bejelentett jármű-CO2-értékeket
- Elektromos járművek hatótávolságánál az NEDC-ből WLTP-re való átszámítás együtthatója körülbelül 0,85
- A WLTP továbbra is laboratóriumi teszt: valós használatban a hatótávolság jellemzően 10-30%-kal alacsonyabb
- A plug-in hibridek a valós úton a WLTP által javasolt fogyasztásnak megközelítőleg a 3,5-szeresét is fogyaszthatják
Miért vált szükségessé alapvető változás a Dieselgate után?
Nem véletlen az az időszak, amelyben a WLTP-re való átállás felgyorsult. Amikor kiderült, hogy a Volkswagen az Egyesült Államokban a 2009-2016-as modellévek körülbelül 590 000 dízel járművére csaló eszközt (defeat device) szerelve sértette meg a Clean Air Actet, megmérték, hogy a érintett Jetta és Passat modellek NOx-kibocsátása a jogi határérték 35-szörösét is elérhette. Ezt a botrányt nem pusztán egy gyártó hibájaként olvasták, hanem a laboratóriumra épülő típusjóváhagyási rendszer megkérdőjelezéseként. Az angol parlament 2016-17-es időszakának jelentése is rámutatott, hogy a WLTP-re való átállás a járműadótól a típusjóváhagyásig számos kérdés tisztázását igényelte.
Az átállást önmagában nem tartották elegendőnek. A WLTP mellé RDE (Real Driving Emissions) is került: egy vezetési teszt, amely a jármű az úton, valós forgalomban 90-120 percen keresztül méri a NOx- és részecskékibocsátást. A kettő feladatmegosztása egyértelmű: a WLTP a CO2-kibocsátási célkitűzésekről szóló rendelethez, az RDE pedig az Euro 6 rendelethez kapcsolódott. Vagyis a WLTP a fogyasztás és a CO2 összehasonlíthatóságát, az RDE pedig a kipufogógáz-szennyezők valós úton történő ellenőrzését vállalta.
Miért mindig magasabbak a WLTP-értékek?
Egy hosszabb, gyorsabb és a jármű valódi tömegét őszintébben figyelembe vevő teszt természetesen magasabb fogyasztási és kibocsátási értékeket eredményez. A számok ezt igazolják: A WLTP-re való átállás a személygépjárműveknél átlagosan 21-25%-kal növelte a bejelentett CO2-kibocsátást. A mérések szerint a WLTP/NEDC CO2-arány 1,19-1,27 közötti; hibrid elektromos járműveknél ez az arány körülbelül 1,33, ami markánsan magasabb a belső égésű motoros járműveknél mértnél. Az is következetes, hogy az Euro 6-nak megfelelő járműveknél a WLTP hatása erősebb, mint az Euro 4 és Euro 5 esetében: egy szigorúbb jármű kevesebb hasznot húz a teszt valósághűségéből.
Az elektromos járműveknél van egy gyakorlati szabály: az NEDC hatótávolság WLTP-re való átváltásához körülbelül a 0,85-ös együtthatót használják. Az 535 km-es NEDC-hatótávolság körülbelül 444 km-es WLTP-hatótávolságnak felel meg. Emellett a kínai CLTC ciklus esetében az együttható körülbelül 0,82, az amerikai EPA-értéknél pedig fordítva körülbelül 1,88; vagyis egy EPA-hatótávolság a WLTP-skálán markánsan magasabbnak tűnik. A különböző ciklusok számának összehasonlításakor ezek az együtthatók a leghasznosabb módjai annak, hogy tisztázzuk, melyik érték melyik skálához tartozik.
Az NEDC-időszakban jóváhagyott régebbi járművekre külön szabály vonatkozik: ezek a járművek matematikai átszámítással előállított átszámított WLTP-értékeket kaphatnak. Ez nem jelenti azt, hogy a járművet újra tesztelték, és nem nyújt pontos mérést.
Az نسبén hatása: Ki és miért fizet másképp?
A WLTP adókra gyakorolt hatása abból ered, hogy a CO2-hez kötött adók szélesen elterjedtek. Mivel az értékek magasabbak (és reálisabbak), ugyanaz a jármű a WLTP alatt egy magasabb CO2-sávba csúszhat, és megváltozhat az adósáv is. Az Egyesült Királyság Vehicle Excise Duty sávjai erre tipikus példa: A WLTP ugyanarra a járművre magasabb CO2-értéket (g/km) ad, mint az NEDC, és ez az érték befolyásolja a sávbesorolást. Luxemburgban, a CO2-adóra való átálláskor kiszámolták, hogy a reálisabb eredmények átlagosan 24-31% többletkibocsátást jelentenek.
Van egy kiegyensúlyozó nézet is: Azt vallják, hogy a WLTP-re való átállás nem növelheti a fogyasztók adóterhét, és a jármű valós teljesítményét nem érinti az új teszt. A két megközelítés megegyezése itt van: A WLTP önmagában nem emeli az adót; ha az adószabályozás a CO2-hez kötött, a reálisabb értékek a járművet automatikusan magasabb sávba tolhatják. A céges járműveknél ez a hatás láthatóbb lett, mert ebben a szegmensben az adózás közvetlenül a CO2-értékhez kapcsolódik.
A WLTP is laboratóriumi teszt: Miért térnek mégis el a valós világbeli számok?
Itt van a legkritikusabb pont: A WLTP reálisabb, de nem valódi utcai teszt. A tesztet 23°C-on, fűtés és légkondicionálás nélkül végzik; nem tükrözi teljes mértékben az autópálya- és hideg időjárási viszonyokat. Valós használatban a hatótáv általában 10-30%-kal alacsonyabb. Norvégiában 0°C és -10°C között végzett független téli tesztekben a hatótáv a WLTP-hez képest 10-23%-kal alacsonyabb lett; azonban a generációváltásokkal évről évre javulás mutatkozik.
A plug-in hibridek legnagyobb hiányossága
A WLTP legkeményebb vizsgája a plug-in hibrideknél (PHEV) következett. Az Európai Unió átfogó valós világelemzése azt mutatta, hogy ezek a járművek körülbelül 3,5-ször annyi üzemanyagot fogyasztanak, mint amennyit a WLTP sugall. Az ok mérhető: magáncélú használatban a járművek csak 45-49%-ban, a céges járművek pedig csak 11-15%-ban elektromos módban közlekednek; a teszt által feltételezett elektromos-motoros egyensúly az úton nem áll fenn. Ez a megállapítás váltotta ki a Utility Factor frissítését, amelyet 2025-től alkalmaznak. Vagyis a PHEV fogyasztási értékeket újrakalibrálják, figyelembe véve a nagyobb optimizmust.
Az elektromos járműveknél van még egy kicsi, de kézzelfogható részlet: a WLTP-fogyasztás a töltési veszteségeket is tartalmazza; azaz a hálózatból vett energiát méri, a veszteség pedig jellemzően 7-12%. A műszerfalon kijelzett fogyasztás ezeket a veszteségeket nem tartalmazza. Ha a két számot egymás mellé teszed, a különbség egy része nem a jármű hatékonyságából, hanem a mérési pont eltéréséből származik.
Akkor melyik értékben érdemes bízni?
A kérdés egyértelmű válasza a kontextustól függ. Járművek egymással való összehasonlításához a WLTP a ma elérhető lezkonzisztensebb skála: ugyanaz a eljárás, ugyanazok a feltételek, a felszereltségre érzékeny értékek. Saját költségvetésed és hatótáv-terved elkészítéséhez viszont egyetlen laboratóriumi érték sem elegendő önmagában; a légkondicionálás, a dombos terep, az agresszív vezetés és a téli körülmények - minden ponton, ahol a teszt ideális feltételeitől eltér, különbséget eredményez. Nem várható, hogy felváltja a WLTP-t; a valós világbeli adatok természetes változékonysága önmagában nem alkalmas jogszabályi szabvánnyá válásra. A várakozás a teszt fokozatos javítása olyan lépésekkel, mint az RDE és a Utility Factor frissítései.
A globális kép egyelőre nem egységes: Európában 2017 óta a WLTP a jogi szabvány; az USA az EPA-t, Kína a CLTC-t, India az ARAI-t használja. A kínai gyártók a hatótáv megadásakor továbbra is választhatják az NEDC-t vagy a CLTC-t, vagyis azt a ciklust, amely a piac számára a legmagasabb számot adja. Ezért amikor egy brosúra hatótáv számát olvassuk, az első kérdés nem maga a szám, hanem az, hogy melyik tesztciklussal állították elő.
Források
- NEDC vs WLTP ismertetése | SEAT UK
- WLTP ismertetése | EVDB NZ
- Miért nem éri el az elektromos autód soha a WLTP hatótávját (és miért nem baj)
- Tudnivalók a Volkswagen-sértésekről | EPA
- Tíz év a Dieselgate után | ICCT
- A könnyűgépjárművek típusjóváhagyási CO2-kibocsátására gyakorolt hatás | JRC
- Globális WLTP bevezetéssel kapcsolatos kérdések és válaszok | VDIK
- Kibocsátási szabványok: Európa: személyautók és könnyű teherautók | DieselNet
- WLTP és az új CO2-adó a vezetőknek | Foyer
- Adózás: befolyásolja a WLTP a fizetendő gépjárműadót? | WLTPfacts.eu