Foltos használt járművek esetében érvényes fogyasztói jogok és elállás

Az oldal megosztása
A közjegyzőnél aláírás történik, a kulcsok átadásra kerülnek, beülünk az autóba. Majd egy reggel a szervizből érkező számla vagy a kompresszor hangja elkezdi elmesélni a vásárlás igazi történetét. Íme, a vásárlási folyamatot bemutató oldalakon ez a legkevésbé átbeszélt rész: mi történik, ha a jármű átvétele után rejtett hiba kerül felszínre? Erre a kérdésre a válasz tisztább, mint sokan gondolnák, de szűkebb is, mint amennyire látszik. Vannak jogok; csakhogy ezek nem mindenkire, minden csatornán és minden időpontban egyformán terjednek ki.
Mit jelent a hibás jármű, és mi a jogi alapja?
A törvény nyelvén hiba az, ha az eladott dolog nem rendelkezik az eladó által közölt tulajdonságokkal, vagy ha olyan hiányosságokkal rendelkezik, amelyek csökkentik, sőt meg is szüntethetik értékét illetve a szerződésből eredően elvárt előnyöket. Egy egyszerű példával: a visszavett kilométeróra-állású, rejtett sérüléstörténetű, vagy amelynek a sebességváltója három héttel az átvétel után meghibásodik, hibás járműnek minősül. A kulcspont az, hogy a hiba rejtett legyen; vagyis a vásárláskor szokásos átvizsgálással ne legyen felismerhető. Az eladó nem felel azokért a hibákért, amelyeket a vevő a vásárlás pillanatában ismert.
Használt jármű esetén két alapvető jogi alany van. Az első a 6098. számú törvénykönyv hibára vonatkozó rendelkezései, a második pedig a 6502. számú, a fogyasztók védelméről szóló törvény. Az, hogy melyik érvényesül, attól függ, hogy az adásvétel fogyasztói ügyletnek minősül-e. Kereskedőtől vagy kereskedelmi eladótól vásárolt jármű esetén a fogyasztóvédelmi törvény (TKHK) alkalmazandó; magánszemélytől, azaz magáneladótól vásárolt jármű esetén viszont a védelem nagyrészt a kötelmi jogi törvénykönyv hibára vonatkozó rendelkezéseire korlátozódik. A kereskedésekre vonatkozóan a használt közúti járművek kereskedelméről szóló rendelet is életbe lép, amely előírja, hogy az eladott járművekre 3 hónap / 5.000 km garancia kell adni.
A hibás jármű esetén a fogyasztót megillető négy választási jog
Amikor kiderül, hogy a jármű hibás, a fogyasztó négy kérés közül választhat, amelyek közül a választás teljesen az övé, és az eladó köteles teljesíteni a választott kérést:
- a jármű visszaszolgáltatására való készség bejelentésével elállás a szerződéstől, azaz az ellenérték kamattal együtt történő visszatérítésének követelése,
- a jármű megtartása mellett a hiba arányában leszállítás kérése a vételárból,
- ha nem jár aránytalanul nagy költséggel, ingyenes javítás kérése, minden költség az eladót terheli,
- ha van rá lehetőség, a jármű hibamentes példányra történő kicserélése.
Az itt lényeges kérdés az, hogy kinél van a választási jog. Nincs rögzített üzleti gyakorlat arra, hogy ha a jármű kétszer járt a szervizben, nem lehet visszatérítést vagy cserét kérni; a törvény ezt a választást a fogyasztóra bízza. Az ingyenes javításra és a hibamentes példányra való cserére vonatkozó jogok a gyártóval és az importőrgel szemben is érvényesíthetők. Aki eláll a szerződéstől, követelheti a vételárat kamattal együtt, a per költségeit, valamint a járművre fordított kiadásait.
Kiemelt tudnivalók
- Az átvételtől számított 6 hónapon belül megjelenő hibákat az átvétel időpontjában meglévőnek kell tekinteni; a bizonyítási teher az eladót terheli.
- A választási jogokra vonatkozó általános határidő az átvételtől számított 2 év; ha az eladó a hibát súlyos gondatlansággal eltitkolta, ez a határidő nem alkalmazandó.
- Második kézi jármű vásárlásakor nincs érvényes 14 napos indokolás nélküli elállási jog; a 14 nap a távoli értékesítésekre vonatkozik.
- A kereskedőknek a szabályozás szerint 3 hónap / 5.000 km garanciát kell adniuk az eladott járművekre.
- A Fogyasztói Döntőbizottsághoz való fordulás ingyenes, és az határidőn belüli beadvány megszakítja az elévülési időt.
A hibát mennyi időn belül kell bejelenteni? Határidők és bizonyítás
A hat hónapos hibapresetció
A fogyasztói jog ezen a területen legerősebb fegyvere: a kézbesítés napjától számított hat hónapon belül megjelenő hibákat a jelenlétének időpontjában meglévőnek tekintik. Az eladó, aki azt állítja, hogy a jármű a kézbesítéskor hibátlan volt, köteles ezt maga bizonyítani. Vagyis a kézbesítés után két hónappal megjelenő motorhiba elvileg az eladót terheli. A hat hónapot meghaladó rejtett hibák esetében nincs külön szabályozás, és a Kötelezettségi Törvénykönyv hibára vonatkozó rendelkezései irányadók.
A kétéves általános határidő és a súlyos mulasztás kivétele
Az ár visszatérítése, a csere és hasonló választási jogok gyakorlásának általános határideje a kézbesítéstől számított két év. A hibából eredő perekben az elévülési idő szintén két év a hiba megjelenésének napjától számítva. Ha azonban az eladó súlyos szándékosan rejtette el a hibát, a kétéves határidő nem fut; ilyen esetben a határidő az eladó rovására meghosszabbodhat. Ha a hibát az értékesítés után hosszú idővel fedezik fel, akkor is emlékeztetni kell arra, hogy ha az eladónak nem volt rosszhiszemű elrejtése vagy súlyos mulasztása, többé nem lehet az eladóhoz fordulni.
Hogyan kell a bejelentést megtenni?
A vevő köteles a járművet mielőbb átvizsgálni, és ha hibát észlel, megfelelő határidőn belül bejelenteni az eladónak. A bejelentés késedelme azt eredményezi, hogy a vevőt úgy tekintik, mintha a járművet hibáival együtt elfogadta volna; a rejtett hibákat a tudomásszerzés pillanatában kell bejelenteni. A törvény nem ír elő alakiságot a bejelentésre, de van egy egyszerű tanács a harmincéves tapasztalat alapján: írásban tegye. Céges e-mail, tértivevényes ajánlott levél vagy közjegyzői felszólítás a legbiztosabb bizonyíték, ha később bírósághoz fordulnak. A bejelentést követően egy független szakértői jelentés is a dossier második pillérét alkotja.
Van-e 14 napos elállási jog használt jármű vásárlásakor?
Ez a leggyakoribb tévhitek közé tartozik. Az elállási jog a fogyasztót megillető jog a távoli szerződéseknél, azaz az interneten vagy távoli értékesítés útján történt vásárlásoknál: 14 napon belül indoklás nélkül és kötbér fizetése nélkül el lehet állni a szerződéstől. Az eladó az ár visszatérítésének napjától számított tíz napon belül visszakapja a fogyasztótól kapottakat. Azonban a személyesen felkeresett kereskedésnél vagy magánszemélyek közötti értékesítésnél aláírt szerződés nem esik e védelem alá. Vagyis használt jármű vásárlásakor általános indokolás nélküli visszaküldési jog nincs; a visszaküldés útja a hibára vonatkozó rendelkezéseken keresztül vezet, és a hiba bizonyításán alapul. Az elállási jog csak akkor merül fel, ha az értékesítés távolról történt.
Hogyan különböznek a jogok az értékesítési csatorna szerint?
Az határozza meg a rendelkezésre álló kártyákat, hogy honnan vásárolták az autót. A kereskedésből vásárolt jármű esetében az ügylet fogyasztói ügyletnek minősül, és a Fogyasztóvédelmi Törvény teljes védelme lép hatályba; ráadásul a rendelet által előírt jótállás is. Bizományosi értékesítésnél a kereskedő az eladóval egyenrangú felelősség alatt áll. Magánszemélytől történő vásárlásnál viszont a helyzet szerényebb: nincs a törvény teljes védelme, a támaszkodás a Kötelmi Jogtkönyv hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezései és a bizonyítékok.
| Értékesítési csatorna | Alkalmazott rezsim | További védelem |
|---|---|---|
| Kereskedés / üzleti eladó | TKHK + TBK | 3 hónap / 5.000 km törvényi garancia, szakértői jelentés kötelezettsége |
| Hivatalos márkakereskedés | TKHK | Gyártói/importőri felelősség, a garancia időtartama legalább 2 év |
| Magánszemély eladó | TBK hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezései | A védelem korlátozott; a bejelentés és a bizonyítás a meghatározó |
Ha gyártási eredetű rejtett hiba áll fenn, a felelősségi lánc a gyártóig, az importőrig és az első eladóig terjedhet. A garancia időtartama alapvető szabály szerint a kézbesítéstől kezd futni, és legalább két év.
Szakértői jelentés, közjegyzői nyilatkozat és a Tramer: Mi szabadítja fel az eladót a felelősség alól?

Az eladóknak három kedvenc mondatuk van: van jelentés, aláírtad, a Tramer-nyilvántartásban szerepelt. Ezek valódi jogi tartalma a következő. A szakértői jelentésben feltüntetett hibákért az eladó nem vonható felelősségre; a jelentésbe nem bekerülő hibákért a felelősség fennmarad. Ha hibás vagy csalárd jelentés merül fel, magának a szakértőnek a jogi felelőssége is vitatható. Az, hogy szakértői vizsgálat történt, nem jelenti azt, hogy az értékesítés után felmerülő minden hiba a vevőt terheli; a jelentés nem olyan biztosítás, amely az eladó mindenféle felelősségét megszüntetné.
A közjegyzői szerződésben szereplő általános nyilatkozatok, mint a járművet megvizsgáltam, ebben az állapotban elfogadom, szintén nem törlik az eladó felelősségét. Ha viszont a szerződésben kifejezetten, egyesével feltüntetik a hibákat, az azokra a hibákra vonatkozó felelősség megszűnik. A Tramer-nyilvántartásban látható károkra nem lehet hibás teljesítési rendelkezéseket igénybe venni; ehhez képest ha a kár a Tramer-nyilvántartásba bejegyzés nélkül lett elhárítva, és ezt a vevőnek nem közölték, akkor hibás teljesítés áll fenn. Az eladónak azt a védekezését is, hogy a vevő a hibát előre ismerte, neki kell bizonyítania; az, hogy a jármű a piaci érték alatt kelt el, nem jelenti azt, hogy a vevő ismerte a hibát. Az eladónak a hibáról való tudomásnemvétele viszont nem szünteti meg a felelősségét.
Fogyasztói Döntőbizottság vagy Fogyasztói Bíróság?
Ha a vita nem rendezhető, az út egy kétkapujú fogadóhoz hasonlatos. A Fogyasztói Döntőbizottsághoz való fordulás ingyenes, és az határidőben benyújtott kérelem megszakítja az elévülési időt; a határozatok kötelező érvényűek és végrehajthatók. Ha a jármű értéke az évente újrameghatározott döntőbizottsági küszöb alatt van, perindítás nélkül közvetlenül a döntőbizottsághoz kell fordulni; küszöb felett a fogyasztói bírósághoz kell fordulni. Mivel a küszöbösszeg évenként változik, a kérelem előtt az aktuális összeg megerősítése kötelező. A TKHK hatálya alá tartozó vitákban az illetékes bíróság a fogyasztói bíróság; a Kötelmi Jogtkönyvre alapozott hibás teljesítési perekben pedig a járásbíróság, illetékességi helyként pedig a alperes lakóhelye. Ha a döntőbizottsági határozat nem kielégítő, vagy az eladó nem hajtja végre a határozatot, a bírósági út is nyitva áll. Türelem is kell hozzá: A hibás jármű visszavételére irányuló perek szakértői megállapítások szerint 2 és 4 év között is eltarthatnak. A per ideje alatt a jármű másnak történő eladása nem akadály; ha a jármű az értéke alatt kel el, a különbözet is követelhető.
A bíróságok arányossági korlátja
A legfelső bíróság ítélkezési gyakorlatában figyelemre méltó egyensúly van: ha a hiba nagyon kis összeggel orvosolható, a jármű teljes visszakövetelése a jog jóhismeretlen gyakorlásának minősülhet. Ha egy kisebb hiba miatti visszavétel az eladó számára aránytalan nehézséget okoz, a bíróság javítást vagy árleszállítást is elrendelhet. Amint a hiba megközelíti a vételárat, a vevő helyzete erősödik; ekkor már csak a szerződéstől való elállás vagy a hibátlan példányra cserére irányuló követelések merülnek fel.
Hibás jármű esetén követendő lépések
Harmincéves tapasztalat lényegét összegezve, ha kiderül, hogy a jármű hibás, a következő lépéseket kell sorban megtenni:
- Amint észreveszi a hibát, írásban és bizonyítható módon értesítse az eladót; a közjegyzői felszólítás a legbiztonságosabb út.
- Kérjen független szakértői jelentést; hasonlítsa össze, hogy a meglévő jelentés fedi-e a hibát.
- Tisztázza, hogy a vásárlás kereskedőtől vagy magánszemélytől történt-e; ez alapján határozódnak meg a négy választási joga és a fellépés módja.
- Ha a kézhezvételtől számított hat hónapon belül van, a hibára vonatkozó vélelem az Ön javára szól; ügyeljen a kétéves általános határidőre is.
- Ha az eladóval nem sikerül megegyezni, forduljon az érték szerinti Fogyasztó Döntőbizottsághoz vagy a fogyasztóvédelmi bírósághoz.
Az elektromos járművek piacán a jog az aláírás után nem ér véget; de magától nem is kezdődik el. Aki a hibát időben felfedezi, nem marad le az írásbeli értesítésről, és az értékesítési csatorna szerint a megfelelő kapun kopogtat, az kezében tartja ennek az ügynek a jogait. A késedelmes értesítés viszont a legjobb jogokat is úgy kezeli, mintha a hibával együtt elfogadta volna a járművet. Ezért a legdrágább hiba nem a fel nem ismert, hanem a be nem jelentett.
Források
- A fogyasztók védelméről szóló törvény (6502. sz. törvény) – UYAP Jogszabálytár
- Tájékoztatás a hibás árukról és szolgáltatásokról – Kereskedelmi Minisztérium Fogyasztói Útmutatója
- Gyakran ismételt kérdések a aktuális fogyasztói vitákkal kapcsolatban – Kereskedelmi Minisztérium
- Az eladó felelőssége használt, hibás jármű értékesítése esetén
- A fogyasztó választási jogai hibás áru és hibás jármű esetén
- Gyártói, importőri és garanciális felelősség használt jármű esetén
- Rejtett hiba használt és új járművek esetén
- Rejtett hiba használt járműben: mit lehet követelni az eladótól?
- Hibás járművekre vonatkozó jogok: kereskedőtől vagy magánszemélytől?
- A hibás áru fogalma a fogyasztók védelméről szóló törvényben
- Hibás áru: fogyasztói jogok, az eladó felelőssége
- Hibás jármű értékesítése miatt: Fogyasztó Döntőbizottság vagy bíróság?
- A vásárolt járművem hibásnak bizonyult: teendők hibás jármű értékesítése esetén
- A szakértő felelőssége hibás szakvélemény esetén
- Érvényes-e a szakértői jelentés bíróságon?
- Új használtgépjármű adásvételi útmutató: Hibás teljesítésért való felelősség
- Az új és használt járművek hibáihoz fűződő jogok
- A fogyasztói jogok új gépjárművek hibái esetén
- Per hibás használt jármű visszavételére
- Elállási jog az e-kereskedelemben és a hibás áru visszaküldése
- Új szabályozások a használt járművek értékesítésében
- Felelősség hibás használt jármű értékesítésekor
- Rejtett hiba a használt jármű értékesítésében és a műszaki vizsga jelentése