Gary Paffett: a 2005-ös és 2018-es DTM dupla bajnoka

Gondold el: Egy Bromley-ben, London közvetlen közelében felnövő gyerek a gokartpályákról Németország legkegyetlenebb túraautós arénájába kerül be, és annak csúcsára ül. Gary Paffett története pontosan így néz ki. De hogyan lett Gary Paffett DTM-bajnok? A válasz nem egyetlen szerencsés szezon; hosszú út a gokarttól a formula-típusú egyszemélyes sorozatokig, onnan egy nehéz döntési ponton át a Mercedes HWA-csapájáig, amely két külön bajnoksággal koronázódott meg. Hogy 2005-ben és 2018-ban is a csúcson zárt, a DTM történetének egyik legállandóbb külföldi versenyzőjét írja le.
A DTM-ig vezető út: Gokart, Német Formula 3 és egy nehéz döntés
Paffett 1981. március 24-én született Bromley-ben, és a legtöbb versenyzőhöz hasonlóan gokartozással melegített be. Az igazi áttörés 2002-ben jött: Megnyerte a Német Formula 3-as bajnokságot, és hirtelen mindenki radarjára került. Következő évben az egyszemélyes karrierje folytatása érdekében indult útnak, de a csapata pénze elfogyott. És itt jön a történet fordulópontja: a versenyző számára a legrosszabb forgatókönyvet jelentő költségvetési válság Paffettet a DTM-re nyíló ajtóhoz lökte.
Valójában a találkozás korábban megtörtént. A 2001-es szezon végén először tesztelt egy DTM-autót, az AMG-Mercedes CLK-t. Ezt követően 2002-ben Barcelonában, 2003-ban Valenciában Formula 1-es teszteket teljesített; a tehetsége vitathatatlan volt, de a versenyzői ülés nem volt meg. Amikor 2003-ban a DTM-be váltott, egy 2002-es modellel versenyezett, és első szezonjának legjobb eredményét a A1-Ringen szerzete, egy hatodik hellyel. A kezdet szerény volt, de a tempó egyértelmű.
A 2005-ös szezon: Bajnokság egy nehéz, de intelligens autóval

2004 Paffett első teljes DTM-es éve volt, és az aktuális AMG-Mercedes C-Class-szal a HWA-csapatnál 4 győzelmet és 1 pole positiont gyűjtve másodikként zárta a bajnokságot. Nem volt nehéz kitalálni, mit tesz egy olyan versenyző, aki első teljes szezonjában második lett, a következő évben. 2005-ben a DaimlerChrysler Bank AMG-Mercedes csapat C-Klasse 2005 autójával 11 versenyből 5-öt nyert meg, és 84 ponttal bajnok lett. Ez volt karrierjének harmadik DTM-es éve.
Kiemelkedő tények
- Paffett 2005-ben és 2018-ban kétszer nyerte meg a DTM-t.
- 2005-ben 5 győzelmet aratott 11 versenyen, és 84 ponttal zárt az élen.
- Karrierje során összesen 60 győzelme és 88 pódiuma van.
- A 2005-ös DTM-autók minimális súlya 1.050 kg volt, versenyzővel együtt.
- 2004 és 2014 között pontosan 8 szezont versenyzett a HWA-csapatnál.
A szezonon belüli bontás augusztus végére tisztázódott: Augusztus 28-ig, a harmadik külföldi verseny után Paffett 60 ponttal vezetett; Mattias Ekstrom egy ponttal hátrább, 59 ponton állt, Tom Kristensen 41 ponttal harmadik volt. Vagyis a bajnokságot nem egyetlen kanyarnyi különbséggel, hanem minden szakaszon csöpögő pontokkal nyerték meg.
Isztambul és Norisring: A szezon két kritikus pillanata
A 2005-ös isztambuli versenyt vizes pályán nyerte meg, és itt nem az autót, hanem a csapatot emelte ki: egy struktúra, amely nehéz körülmények között jó rajtot vett, és tökéletesen kezelte a boxkiállásokat. Egy vizes pályán a túraautó hatalmas karosszériáját versenyben tartani olyan, mintha esőben csúszós talajon futna az ember; a legkisebb gázmozgás is a falhoz röpíthet.
Paffett számára külön helyet foglal el a memóriájában a norisringi futam: Ekstrommel vívott bajnoki csatájának kellős közepén, közvetlenül mögötte haladva bekapcsolódott a biztonsági autó. Az ilyen pillanatok mutatják meg egy szezon törékenységét; egyetlen biztonsági autó egy pillanat alatt alaposan felforgatja a stratégiát.
A 2005-ös szabályok: Ballast és súlyjátékok
2005 az az év is volt, amikor a szabályok keményedtek. A futamot nyerő márka a következő versenyhétvégén 10 kg handikapsúllyal állt rajthoz; a második márka megtarthatta az alapsúlyát. A ballast pedig plusz/mínusz 20 kg-ra volt korlátozva. A Mercedes a korábbi sikerek miatt egyes futamokra teljes 20 kg pluszsúllyal állt ki; Mika Häkkinen spa-i győzelme pontosan ilyen teher alatt született. Vagyis Paffett 5 győzelme olyan győzelmek voltak, amelyek a márkáját ért terhet is magukkal hozták.
AMG-Mercedes C-Klasse 2005: A versenygép számokban

De mik is voltak ezek az autók? A 2005-ös DTM szabályzati autó egy 4 literes, 90 fokos hajlásszögű V8-as atmoszférikus motort hordozott; hengerenként 4 szeleppel, a levegőbeömlés-szűkítők ellenére kb. 7.500 fordulaton 475 lóerőt termelt. A források eltérő mérési módszerei ezt az értéket kb. 460-469 lóerős sávban mutatják; ez csupán a szűkítő méréséből adódó közönséges különbség. A nyomaték 500 Nm szintje felett volt, az autó hátsókerekes volt, és a vezetővel együtt kb. 1.070 kg-ot nyomott. A 2005-ös specifikációjú autókra a minimális tömeg 1.050 kg volt előírva; a 2004-es autókat használó csapatok ezt az összesített súlyt lejjebb vihették.
| Tulajdonság | Érték |
|---|---|
| Motor | 4.0 L V8-as atmoszférikus, hengerenként 4 szelep |
| Teljesítmény | Kb. 460-475 LE @ 7.500 rpm |
| Nyomaték | 500 Nm felett |
| Tömeg (vezetővel együtt) | Kb. 1.070 kg |
| Minimális tömeg (2005-ös spec) | 1.050 kg |
| Ballasthatár | Plusz/mínusz 20 kg |
Van még egy dolog, amit nem szabad összetéveszteni: a 2004 és 2005 között gyártott, 582 lóerős Mercedes-Benz CLK DTM AMG tanúsított közúti autó volt; 5.5 literes V8-as motorjával 0-60 mph-ra 3.8 másodperc alatt gyorsult, de a pályán futó szabályzati autóval semmi köze nem volt egymáshoz. Az az utcai legenda, amit látsz, nem Paffett bajnoki autójának műanyag modellje, hanem egy külön történet.
A HWA-évek: Egy brit a német óriás szívében
Amikor 2000-ben újjáalakult a DTM, a csúcson Bernd Schneider és a Mercedes állt; a BMW még a színen sem volt. Az Opel kivonulásával a 2000-es évek végén a sorozat teljes értékű Audi-Mercedes párharcká alakult. És Paffett 2004 és 2014 között összesen 8 szezont versenyeztt ebben a környezetben a Mercedes HWA csapatában, és brit pilótaként a német túraautóversenyzés középpontjába került. Ez olyan, mintha egy francia gólkirály lenne a Bundesligában; szokatlan és tiszteletet parancsoló.
Az út nem volt egyenes. A 2005-ös év után egy évre a McLaren Formula 1-es tesztpilóta posztjához szerződött; 2007-ben, amikor a versenyzői ülés Lewis Hamiltonnak jutott, a Mercedes visszahívta a DTM-be a DaimlerChrysler Bank AMG-Mercedes C-Class volánjához. A 2010-as szezonnyitón vezette a Mercedes 1-2-3-4-es győzelmét Hockenheimban; a 11. körtől vezetett, és a célvonalig megőrizte az autóját. 2011-ben, az előző évi második helyezése után újra a HWA-val szerződött. Az egyetlen sötét év 2014 volt: a szezon, amely egybeesett a Mercedes DTM-beli leggyengébb időszakával, a 22. helyen zárta, és először fejezett be egy teljes szeont a top 10-en kívül.
2018: Második korona a búcsúévben
2015-ben a HWA-tól az ART Grand Prix-hez igazolt; tapasztalatával segítette az új csapat felzárkóztatását, és a 12. DTM szezonját kilencedik helyen zárta. Az igazi finálét azonban 2018-ban írták. A Mercedes-AMG DTM-beli 30. és egyben utolsó szezonjában, a Hockenheimban zajló 436., a Mercedes számára utolsó DTM-versenyen harmadik helyen célba érő Mercedes-AMG C 63 DTM autóval zárta a szezont, és bejelentette második bajnoki címét, 13 évvel 2005 után. Ráadásul a Mercedes-AMG abban az évben mindhárom bajnoki címet begyűjtötte: Paffett a versenyzői, a csapati és a gyártói címmel együtt mind a Mercedes-AMG-hez került.
Érdekes részlet: Paffett zászlós pályája Zandvoort volt. Ő maga sem tudta pontosan megmagyarázni az okát, de minden ottlátogatásakor gyors volt; pályafutása legdominánsabb teljesítményei közül néhányat azon a tengerparti pályán mutatott be. Egy másik őszinte vallomás is ez volt: a DTM-ben való induláskor könnyűnek hitte a sorozatot; a 2005-ös bajnoki cím elnyerése után viszont elismerte, hogy ez volt a legnehezebben megszerzett címe. A következő évek titka pedig nem más volt, mint a kemény munka.
A DTM után: Formula E és a menedzsersék
A pályafutása nem ért véget, csak irányt váltott. A HWA RACELAB-bal lépett be a Formula E-be, 2021-ben pedig egy rövid távú szerződéssel búcsúköröt tett a DTM-ben a Mucke Motorsport gyári támogatású Mercedes-AMG GT3-ával, majd átlépett a GT világába. Ma pedig a pálya túloldalán van: a Formula E-ben a CUPRA Kiro csapat Racing Directorjaként dolgozik. A német túraautós arénát megismerő brit most az elektromos együléses világ irányító asztalánál ül.
Röviden: Hogy lett Gary Paffett DTM-bajnok?
Összefoglalva: Gary Paffett a 2002-es német Formula 3-as bajnoki cím után 2003-ban, az együléses pályafutását sújtó költségvetési válságnak köszönhetően került a DTM-be; az első teljes szezonja 2004-ben második hellyel zárult, 2005-ben pedig a DaimlerChrysler Bank AMG-Mercedes csapat C-Klasse 2005-ös autójával 11 versenyen 5 győzelemmel és 84 ponttal megszerezte első bajnoki címét. 2018-ban a Mercedes-AMG C 63 DTM-mel búcsúzó szezonját a csúcson zárva másodszor is bajnok lett. 60 győzelmével és 88 pódiumával a DTM történetének legtöbb futamgyőzelmet szerző versenyzői között osztott harmadik helye egy bromley-i fiatalember tartós öröksége a német túraautós elitben.
Források
- Paffett crowned DTM champion - Autosport
- Paffett strikes back: win and DTM Championship lead
- Gary Paffett - Wikipedia
- Gary Paffett is DTM champion for second time
- Gary Paffett: Moving from Mercedes DTM giant HWA to ART refreshing
- Mercedes confirms Gary Paffett
- Paffett elárulja a meglepő DTM-visszatérés történetét