Hogyan határozza meg a furat és a lökethossz a motor karakterét?

Gondoljunk el két, azonos hengerűrtartalmú motorra: az egyik 4000 fordulaton levág, de amikor lenyomod a gázt, azonnal ránt, a másik eléri a 9000 fordulatot, de alacsony fordulaton halottnak tűnik. A különbség eredete legtöbbször nem a szelepekben, a turbóban vagy az elektronikában rejlik, hanem közvetlenül a henger geometriájában. A furat és a löket egy motor műszaki személyazonosságának két legalapvetőbb mérete, és e két érték aránya nagymértékben meghatározza, hol adja a motor a nyomatékát, hány fordulaton érzi magát a legjobban, sőt azt is, hol lesz a piros fordulatszámzónája. Ezen az oldalon ezt az arányt és a motor karakterével való kapcsolatát a nulláról kezdve, alapszinten tárgyaljuk.
Micsoda a furat és a löket?
A furat a henger belső átmérője; a löket pedig az a távolság, amelyet a dugattyú bejár a felső holtpontja, azaz legfelső helyzete és az alsó holtpontja, azaz legalsó helyzete között. Műszaki dokumentumokban ez a két érték általában furat × löket formában, leggyakrabban milliméterben, a furattal kezdve szerepel; az USA-beli források hüvelyket is használhatnak. Az átváltás állandó: 1 hüvelyk pontosan 25,4 mm-nek, 1 köbhüvelyk körülbelül 16,387 cm3-nek felel meg.
Amikor ez a két méret egyesül, előáll a motor hengerűrtartalma. A képlet egyszerű: a hengerűrtartalom pi szorozva a furat felének négyzetével, szorozva a lökettel, szorozva a hengerek számával. A képlet kritikus részlete, hogy a furat négyzettel szerepel benne. Ha ugyanakkora növelést nem a löketre, hanem a furatra alkalmazunk, a hengerűrtartalom jobban megnő. Ezért amikor a gyártók növelni akarják a hengerűrtartalmat, általában először az átmérőhöz nyúlnak.
A löket fizikai eredete a főtengelyben van: a dugattyú által bejárt utat a főtengely forgattyúcsapjának és főcsapágyának középvonala közötti távolság határozza meg. Ahogy a két középpont távolodik egymástól, a löket nő. És egy gyakorlati figyelmeztetés: a gyári szervizkönyvek a furatot a névérték helyett szervizhatárt is tartalmazó tartományként adhatják meg; ez egy javítási tűrés, nem a prospektusban szereplő tervezési méret. Egy motor valódi furat- és löketértékének megismeréséhez nem a járművön lévő matricát, hanem a motorkódot és a gyártó szervizdokumentációját kell megnézni.
A furat/löket arány három osztályba sorolja a motort

A hengerátmérő lökethez viszonyított aránya a motortervezők egyik legrégebbi gyakorlati rövidítése. Az arány szerint a motor három osztályba sorolható, és minden osztálynak jól megkülönböztethető karakterhajlama van.
| Tervezés | Geometria | Arány (furat/löket) | Karakterhajlam |
|---|---|---|---|
| Hosszú löketű (undersquare) | Löket > furat | 1 alatt | Alacsony-közepes fordulati nyomaték, korlátozott magas fordulat |
| Négyzetes (square) | Furat = löket | Közelítőleg 1:1 | Kiegyensúlyozott kompromisszum |
| Rövid löketű (oversquare) | Furat > löket | 1 felett | Magas fordulat, felső tartományi teljesítmény |
Vizsgáljuk meg konkrét példákkal. A 80 mm furat és 80 mm löket pontosan négyzetes motor. A rövid löketű oldal szélsőséges példái a motorkerékpár-világban találhatók: Az Aprilia Tuono V4 R 2012-es, 998,9 cm3-es motorja 78 × 52,3 mm-es méreteivel körülbelül 1,49 aránnyal rendelkezik. Autó oldalon a 2014-es Porsche 911 GT3 motorja 102,0 mm furattal és 77,5 mm lökettel egyértelműen rövid löketű.
Kiemelések
- Mivel a furat négyzeten jelenik meg a képletben, ugyanakkora növekedés a lökethossz helyett a furatra alkalmazva jobban növeli a hengerűrtartalmat.
- A hosszú lökethossz a forgattyúkar meghosszabbításával alacsony fordulatszámon nagyobb nyomatéktermelésre hajlamos.
- A rövid lökethossz ugyanazon fordulatszámon csökkenti a dugattyú sebességét, ezért magasabb fordulatszámhatár (redline) teszi lehetővé.
- Az átlagos dugattyúsebesség a 2 × lökethossz (m) × fordulatszám ÷ 60 képlettel számítható ki.
- Teljesítmény = nyomaték × fordulatszám ÷ 5252; ugyanazt a nyomatékot magasabb fordulatszámon adó motor a erősebb.
Miért Ad a Hosszú Lökethossz Nyomatékot Alacsony Fordulatszámon?

A nyomaték a forgattyústengelyre átvitt csavaró erő, és itt az emelő elve működik. A hosszú lökethossz azt jelenti, hogy a forgattyúkar is hosszú; amikor a dugattyú ereje hosszabb karons keresztül jut el a forgattyústengelyhez, ugyanaz a hengernyomás nagyobb csavaró nyomatékká alakul. Az eredmény az a teli lökés, amit már a gázpedál első benyomásakor érezünk: a hosszú lökethosszú motorok jellemzően alacsony fordulatszámon érik el maximális nyomatékukat.
Ennek a viselkedésnek egy légzési oldala is van. A hosszú lökethossz általában kisebb furattal jár együtt; a kicsi furat viszont tömöríti az égési teret, de szűkíti a szelepek méretét. A kis szelepek nagy fordulatszámon nehezen tudják biztosítani a motorhoz szükséges légáramlást, így a motor lélegzete a felső fordulatszám-tartományban kimerül. Alacsony fordulatszámon viszont a gyorsabb és telítettebb légáramlásnak köszönhetően a hengerfeltöltés jól megvalósul. A dízelmotorok benzinmotorokhoz képest nyomatékdús és alacsony fordulatszámú karaktere ugyanezzel a logikával magyarázható: a hosszú lökethossz mellett a kb. 16-22:1-es magas kompresszióviszony (benzinmotornál ez 9-11:1 közötti) és az alacsony fordulatszámon bekapcsolódó turbófeltöltő három irányból erősíti egyszerre a karaktert.
Itt egy őszinte mérnöki vallomást is rögzíteni kell: gyakorlatilag nem létezik olyan összehasonlítás, amelyben a lökethossz meghosszabbítása önmagában, bármi más megváltoztatása nélkül történt volna. Amikor a lökethossz nő, a motor űrtartalma is nő, és a nyomatéknövekedés egy része nem a geometriából, hanem közvetlenül ebből az űrtartalom-növekedésből származik. Tehát a hosszú lökethosszú motor nyomatéka az emelőhatás és az űrtartalomhatás együttes szorzata; a kettő egymástól való elválasztása csak gondos tervezéssel lehetséges.
Miért Szereti a Rövid Lökethossz a Magas Fordulatszámot?
A magas fordulatszám ellensége a dugattyúsebesség. Minden forgattyúfordulaton a dugattyú kétszer tesz utat a lökethossz mentén, és a fordulatszám emelkedésével az átlagos dugattyúsebesség nő. A képlet egyértelmű: átlagos dugattyúsebesség = kettővel szorzott lökethossz (méter) szorozva a fordulatszámmal, osztva hatvanmal. Ugyanazon fordulatszámon a hosszú lökethosszú motor dugattyúja hosszabb utat tesz meg, ezért a dugattyúsebesség magasabb, és ez növeli a dugattyóra, hajtórúdra és csapágyakra jutó terheket.
A rövid lökethossz ezt a szűk keresztmetszetet geometriailag oldja meg. Mivel a dugattyú által megtérendő távolság rövidül, egy adott fordulatszámon a dugattyúsebesség csökken, a dugattyón és a hajtórudon lévő gyorsulás és erők csökkennek, és a motor egészen addig a pontig pörgethető feljebb, amíg a feszültség határoló tényezővé nem válik. Ha a dugattyú átlagos sebességére kb. 25 m/s-es gyakorlati felső határt tételezünk fel egy számításban, a rövid löketű motor 16.000 fordulatszámig is eljuthat, míg a négyzetes kialakítás alacsonyabb fordulatszámnál ütközik ugyanabba a határba. Ez az egyik fő oka annak, hogy a motormotorok 11.000 fordulat felett is kényelmesen forognak, miközben az autómotorok alacsonyabb fordulatszámon esnek ki.
De miért ennyire értékes a magas fordulatszám? Mert a teljesítmény a nyomaték és a fordulatszám szorzata: teljesítmény = nyomaték × fordulatszám ÷ 5252. Két azonos nyomatékot termelő motor közül az magasabb fordulatszámon forgó matematikailag több teljesítményt ad le. A rövid löket szélesebb furattal is együtt jár, a széles furat pedig nagyobb szelepeknek helyet adva kielégíti a magas fordulatszámú levegőigényt. Így teljes logikai lánccá válik, hogy a teljesítményközpontú motorok miért választják ezt a geometriát: széles furat nagyobb szelepet, rövid löket alacsony dugattyúsebességet jelent, a kettő együtt pedig magas fordulatszámot és magas teljesítményt ad.
A négyzetes kialakítás kimarad a kép from?
A négyzetes kialakításban, ahol a furat és a löket egyenlő vagy majdnem egyenlő, az arány 1:1. Ez a geometria egyik véglettel szemben sem kínál kifejezett előnyre igényt; a feladata az egyensúlyozás. Sem nem követi a hosszú löketet az alacsony fordulatszámú nyomatékban, sem nem vállalkozik olyan bátran a magas fordulatokra, mint a rövid löket; a kettő között egy használható, széles fordulatszám-tartományt kínál. Egy konkrét példa a történelemből: Az 1953-as Ferrari 250 Europa Lampredi-tervezésű V12 motorja 68,0 mm-es azonos furat- és löketértékeivel valódi négyzetes motor volt.
A négyzetes kialakítás a "két világ legjobbja"-e, vagy csupán kompromisszum, ez a technikai körökben régóta vita tárgya. A vita lényege ez: a négyzetes geometria kiegyensúlyozza a motor erősségeit és gyengeségeit, de egyiket sem viszi a végletekig. A napi használat, a kiegyensúlyozott nyomatékgörbe és a hosszú motorélettartam céljait követő alkalmazások számára ez a középutás megoldás ma is ésszerű választás.
A geometrián túl: Szelepek, főtengely és egyéb összefüggések
Szelepméret és hajtórudarány
A furat határozza meg a szelepátmérő természetes felső határát. De jegyezzük meg, hogy ez a határ ma már nem olyan éles, mint régen: a hengerenként két kis átmérőjű szívószelepet használó modern hengerek számításban kisebb furattal is elérhetik a nagy egyetlen szelep által biztosított légáramlást. Másrészt a szelep és a csatorna növekedésével a keverék áramlási sebessége csökken, és a hengertöltés alacsony-közepes fordulatszámon hiányos marad; a kétszelepes klasszikus tervezések jó alacsony fordulatszámú nyomatékának oka éppen az ellentétes irányú sebességhatás. A hajtókar oldalon a hajtórudarány (a hajtókar hosszának a löketre osztása) a karaktert kiegészítő további paraméter; nagy furatú motornál kb. 1,5-ös érték látható, míg hosszú löketű motornál 1,25 körüli érték a tipikus.
Súrlódás, hengertávolság és stroker alkalmazások
A geometriának láthatatlan költségei is vannak. Ahogy a löket/furat arány nő, vagyis ahogy a dugattyúfelület nő és a kar rövidül, a nagyobb dugattyúfelület nagyobb erőt ad át a főtengelynek, és a csapágy-súrlódás nő. A hengerfúrók közti távolság, azaz a bore pitch, egyrészt a hengerfal és a vízcsatorna falvastassága miatt mindig nagyobb a furatátmérőnél, másrészt korlátozza a motor hosszát és maximális lökettérfogatát; A Chrysler 1956-os 277 köbhüvelykes polyspheric V8-asa 1959-ra azonos bore pitch megtartásával 326 köbhüvelykre nőtt, és végül 5,7 literes Hemivé fejlődött. A kész, speciális célra épített világából: a Chevy 350 blokk 0,030 hüvelykkel túlfúrása és a 3,75 hüvelyk löketű 400 főtengely beépítésével kapott 383 stroker a strokeolás klasszikus példája; a Ford 302 347-re strokeolása körülbelül 15 százalékos lökettérfogat-növekedést jelent. Ezek a műveletek megmunkálás nélkül is elvégezhetők, egyszerűen csak nagyobb belső alkatrészekkel.
Az arány csak geometria, a döntés az egész
Eddig erős hajlamokat írtunk le, de önmagukban nem sorsot. Az oversquare vagy undersquare címke csak a geometriát írja le; egy motor valódi karakterét legalább annyira befolyásolja a vezérműtengely profilja, a szívó- és kipufogórendszer, a túltöltés, a kompresszióarány és a motor szoftvere. Például vannak vélemények arról, hogy egy oversquare motor nem feltétlenül tud hosszú löketű motorhoz képest magasabb kompresszióarányt elérni ugyanazzal az oktánszámmal. Egy SAE-keretében végzett kutatás kimutatta, hogy a bore/stroke arány 1:1-ről 0,88:1-re csökkentésénél a nyereség szinte teljesen ebben a lépésben jelentkezik, és ez alatt nem marad érdemi további javulás; ismert az is, hogy a hosszú löket és kis furat kombinációja valamelyest előnyösebb az alacsony fordulatszámú nyomaték és a termikus hatásfok oldalán. Turbo feltöltés alatt viszont a két geometria eltérő légzési viselkedést mutathat, és a kényszerfeltöltés részben kompenzálja az atmoszferikus motoroknál a geometria által meghatározott korlátok egy részét.
Tisztázzuk a rövid választ: a bore és a stroke a motor karakterét három csatornán keresztül határozza meg: a forgattyúkar emelőhatása, a dugattyúsebesség és a szelepméret révén. A hosszú löket meghosszabbítja a kart, növeli az alacsony fordulatszámú nyomatékot, de a dugattyúsebesség emelésével korlátozza a fordulatszámot. A rövid löket ugyanabban a fordulatszámban kevesebb utat tesz meg a dugattyú, magasabb fordulatszámot és ezáltal nagyobb teljesítményt tesz lehetővé, de az alsó fordulatszámú nyomatékért a váltóra van utalva. A négyzetes (square) kialakítás a kettő közötti kiegyensúlyozott kompromisszum. A nyomaték nagyrészt a lökettérfogattal, a teljesítmény pedig a dugattyúfelülettel és a fordulatszámmal arányos; egy motor műszaki adataiban a bore × stroke sor mindennek a láncnak az első láncszeme.