Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
  4. Belső égésű motor technológiák
  5. HP, PS és kW: Miért különböznek a lóerő egységei?

HP, PS és kW: Miért különböznek a lóerő egységei?

  • Belső égésű motor technológiák
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 12 november 2026
Ugyanaz a motor lehet 300 hp, 296 PS vagy 220 kW is; mert a lóerőnek nincs egyetlen meghatározása sem, és a mérés helye mindenekelőtt a számot változtatja meg.
Ugyanaz a motor lehet 300 hp, 296 PS vagy 220 kW is; mert a lóerőnek nincs egyetlen meghatározása sem, és a mérés helye mindenekelőtt a számot változtatja meg.

Ha egy autó műszaki táblázatát nézed, ugyanannál a motornál hol 300 hp-t, hol 296 PS-t, hol 220 kW-ot látsz. A számok különböznek, de a motor ugyanaz a motor. A különbség oka egyszerű: a lóerőnek nincs egyetlen meghatározása sem, és a világ különböző piacai különböző egységeket részesítenek előnyben. Sőt az is, hogy a mérést a főtengelynél vagy a kerekeknél végezték-e, sokkal többet változtat a számon, mint az egységviták.

Ezen az oldalon a HP, PS és kW egységek eredetét, egymásba való átváltásukat, azt, hogyan számolható ki a teljesítmény a nyomatékból és a fordulatszámból, valamint azt, hogy a dinamómérések miért adnak egymástól eltérő eredményeket, egyetlen logikai láncban tárgyaljuk. Az írás végén helyesen tudod majd olvasni a műszaki táblázatokban szereplő számokat, és magabiztosan összehasonlíthatsz két autó teljesítményét.

Honnan származik a lóerő?

A lóerő a teljesítmény, vagyis a munkavégzés sebességének mértékegysége, és jellemzően a motorok kimenetét fejezi ki. A kifejezést a 18. század végén a skót mérnök, James Watt fogadta el. Watt célja nem a benzinmotor, hanem a gőzmotor kimenetének összehasonlítása volt teherhordó lovakkal: azt akarta bemutatni és piacra dobni, hogy a gőzgép hány lónak megfelelő munkát végez egy ló helyett.

Watt megállapította, hogy a malom lova óránként 144-szer, vagyis percenként 2,4-szer tudja megfordítani a malomkereket. A kerék sugara 12 láb volt, és azt feltételezte, hogy a ló 180 pound-force, azaz nagyjából 800 newton erőt fejt ki. Az 1782-es 32 400 ft·lb/perc kísérleti értéket a következő évben Watt és Matthew Boulton 33 000 ft·lb/perc, azaz 550 ft·lbf/s értékre szabványosította. A ma birodalmi vagy mechanikai lóerőnek nevezett egység erre a számra alapul.

Érdekes tény: maga a ló felül tudja múlni ezt a számot. Az 1925-ös Iowa State Fair mérésekre alapozott számítások szerint egy ló néhány másodperces csúcsteljesítményként 14,88 hp-t, azaz 11,10 kW-ot produkálhat; ezzel szemben a fenntartható munkaterhelés lónként körülbelül 1 hp, azaz 0,75 kW körüli. Watt értéke bár marketingmérték volt, meglehetősen jól megfelel egy ló hosszú távú átlagos teljesítményének.

Kiemeltek

  • 1 mechanikai hp = 745,7 W; 1 PS = 735,5 W; a különbség körülbelül 1,4%
  • 1 kW = 1,34102 hp = 1,35962 PS
  • A teljesítmény képlete: HP = (Nyomaték × RPM) / 5252 (a nyomaték lb·ft-ben)
  • A kerekeknél mért teljesítmény jellemzően 10-15%-kal alacsonyabb a főtengelyi teljesítménynél
  • 1972-ben a PS-t Európában hivatalosan a kilowatt váltotta fel

HP, PS és kW: Mi a különbség a három egység között?

Aynı at gücü üç isimle yaşar: İngiliz HP, Alman PS ve evrensel kW, aralarındaki fark yalnızca yüzde birlerce civarındadır.

A zavar gyökerében két különböző lóerő-meghatározás rejlik. A birodalmi, vagyis mechanikai hp körülbelül 745,7 wattnak felel meg; a pontos érték 745,69987158 W. A metrikus lóerő, a PS viszont körülbelül 735,5 watt, pontos értékkel 735,49875 W. A PS a birodalmi lóerő 98,6%-ának felel meg; a különbség nagyjából 1,4%.

A PS meghatározását a DIN 66036 szabvány adja meg egyértelműen: 1 PS az a teljesítmény, amely 75 kg tömeget a Föld gravitációja ellenében másodpercenként 1 méterrel emel, vagyis 75 kgf·m/s. A PS valójában egy rövidítés: Németül Pferdestärke, azaz lóerő. Ugyanaz az egység különböző nyelveken különböző rövidítésekkel él tovább: Olaszul cavallo vapore (cv), franciául cheval-vapeur (ch), svédül hästkraft (hk), hollandul paardenkracht (pk), lengyelül koń mechaniczny (KM). Mindannyian ugyanazt a metrikus lóerőt jelentik, és a CV a PS tökéletes megfelelője.

A kilowatt pedig az SI mértékegységrendszer teljesítményegysége, nemzetközi hivatalos státusszal rendelkezik. 1972-ben a PS-t a kwatt váltotta fel hivatalos teljesítményegységként az akkori EGK irányelvekben. A 2010. január 1-jétől hatályos 80/181/EGK sz. EU-irányelvvel a lóerő az Európai Unióban csak kiegészítő egységként használható. Az Európai Unióban a járművek forgalmi engedélyében a teljesítmény kW-ban van megadva; hp nincs feltüntetve. Az elektromos járművek elterjedésével a kW gyakorlatilag egyetemes szabvánnyá vált; villanymotoroknál a watt és kW - az USA-ban használt hp kivételével - a tengely kimenő teljesítményét jelzi a névtáblákon.

Átváltási táblázat: kW, hp és PS összehasonlítása

Az átváltási szorzók a következők: 1 kW = 1,34102 mechanikus hp = 1,35962 PS. Fordítva 1 hp = 0,7457 kW és 1 PS = 0,7355 kW. Gyakorlati használatra egy gyors tájékoztató táblázat:

kWhp (mechanikus)PS (metrikus)
75100.6102.0
110147.5149.6
150201.2203.9
200268.2271.9
300402.3407.9

A táblázatból levonható gyakorlati következtetés a következő: a motorok fizikailag kerek kW-értékeket produkálnak; mint 110, 150, 200, 300 kW. Ezért hp-ban vagy PS-ben megadott számok furcsa, 5 vagy 10 többszörösének nem megfelelő értékek lesznek. Egy 150 PS-es motor 110 kW, mechanikus hp-ban kifejezve körülbelül 148 hp; az 1,4%-os különbség kicsi, de háromjegyű számoknál már szembetűnővé válik.

Melyik piros melyik egységet használja?

Az Egyesült Királyságban a bhp-t, az USA-ban a mechanikus hp-t használják. Európában szinte minden autógyártó PS-sel dolgozik; Németország, Ausztrália és Új-Zéland viszont az internégésű motoroknál is a kW-ot részesíti előnyben. Emiatt ugyanaz a motor különböző piacokon különböző számokkal kerül bejelentésre. A Volkswagen csoport 150 TSI elnevezése 150 hp/PS-t jelent, és mechanikus hp-ban 148-nak felel meg; egyes kiadványokban tévesen 150 bhp-ként szerepel, ami valójában 152 hp-nek felel meg. Összehasonlításkor a szabály egyszerű: hp-t hp-vel, bhp-t bhp-vel hasonlíts össze; a vegyes egységekkel történő összehasonlítás félrevezető.

Hogyan számítható ki a teljesítmény a nyomatékból és a fordulatszámból?

A teljesítmény önmagában nem írja le a motor jellegét; együtt kell olvasni a nyomatékkal és a fordulatszámmal. A teljesítmény és a nyomaték között szoros matematikai összefüggés van, amelyet a szabványos SAE-képlet fejez ki: HP = (Nyomaték × RPM) / 5252, a nyomaték lb·ft-ben értve. A képletben szereplő 5252-es állandó a 33,000 ft·lbf/perc érték 2π-vel való osztásának kerekített eredménye; ha a nyomaték hüvelykfontban van megadva, az állandó 63,025.

Egy konkrét példa: ha egy motor 5,250 rpm-nél 200 lb·ft nyomatékot termel, akkor a teljesítménye ezen a ponton pontosan 200 LE. A képlet logikája úgy is használható, hogy a nyomatékot N·m-re váltjuk át: az lb-ft érték N·m-re váltásához 1.356-tal szorzunk; 100 Nm = 73.8 lb ft, 300 Nm = 221 lb ft. Ennek a kapcsolatnak a legfontosabb gyakorlati következtetése a következő: az a motor, amelyik ugyanazt a nyomatékot magasabb fordulatszámon tudja termelni, erősebb motor. Mert a teljesítmény a nyomaték és a fordulatszám szorzata.

A teljesítmény és a nyomaték különböző feladatokat végez a járműben. A teljesítmény az a mennyiség, amely meghatározza a jármű gyorsulását, és különösen a végsebességét; a nyomaték pedig azt méri, hogy a motor mennyire rugalmasan tud működni egy széles fordulatszám-tartományban. A csúcsteljesítmény mindig magasabb fordulatszámon érkezik, mint a csúcsnyomaték: ha egy 200 LE-t 6,000 rpm-nél termelő motor nyomatéka már olyan korán, 1,500 rpm-nél csúcsra ér, a jármű alacsony fordulatszámon rugalmasnak érződik. Konkrét példákkal szemléltetve: a városi autók jellemzően 75-150 LE és 200-250 Nm tartományba esnek; a hot hatch osztály 280-300 LE és 350-420 Nm; a V8-as teljesítmény-szedánok 500-600 LE és 700-850 Nm; a szuperautók 700-800 LE szinten vannak, egyes nyomaték-orientált modellek 900 Nm-ig, egyes elektromosok 1000 LE feletti teljesítményt és 2000 Nm feletti nyomatékot érnek el. A turbódízelek nagyon magas nyomatékot termelnek, a feltöltött benzinmotornál többet adnak az atmoszférikus motoroknál; az elektromos motorok pedig a nyomatékot azonnal, nulla fordulatszámról szolgáltatják. Sőt 70 mph állandó autópálya-haladásnál a motor teljesítményének mindössze 10-20 LE-s részét használja. Ennek ellenére a műszaki táblázatokban elhangzó elterjedt állítás, miszerint a nyomaték fontosabb, mint a teljesítmény, pontosan nem helytálló; a kettő képlettel van egymáshoz kötve, és a gyorsulást együtt határozzák meg.

Főtengely-teljesítmény vagy kerékteljesítmény? Mérési különbség

Az egységek helyes átváltása a történetnek csak a fele. Még az azonos egységgel kifejezett két szám is eltérő jelentést hordoz a mérési pont szerint. A BHP, azaz a brake horsepower a motor lendkerék-pontján, a motor saját belső súrlódási veszteségeivel együtt mért teljesítménye. Nevét egy nagy, vízféktes, a fékezőerőt mérő vizsgálóberendezésből kapja, miközben a motor a kért fordulatszámon forog.

Két alapvető mérési módszer létezik. A motordinamométer kiveszi a motort a járműből, laboratóriumi körülmények között méri, és a lendkerék, azaz a főtengely nyomatékát adja meg. A alvázdinamométer pedig a járművet a kerekein hengerre viszi fel, és a kerekekhez eljutó teljesítményt, azaz a WHP-t méri. A különbség az erőátviteli alkatrészek, azaz a sebességváltó, a kardántengely és a differenciálmű áthaladása során elveszett teljesítmény. A cél-teljesítményszámításoknál az elsőkerék-meghajtású járműveknél 10%, a hátsókerekes járműveknél 15% veszteséget feltételezni elterjedt megközelítés: a kerékteljesítményt 1.1-gyel vagy 1.15-tel megszorozva kapjuk meg a főtengely-teljesítményt. A négykerék-meghajtású rendszerekben a veszteség még nagyobb; a lendkéken 400 LE-t termelő jármű a dinamón első- vagy hátsókerekes meghajtással 320-340 LE-t, négykerék-meghajtással 300-320 LE-t mutathat. Az általánosan elfogadott nézet szerint a lendkéktől a kerékig történő veszteség 10% és 25% között változik.

Ráadásul a piacok közötti mérési különbség is létezik. Az Egyesült Államokban a lóerő mérése úgy történik, hogy egyes segédkomponenseket, például a szervokormány-szivattyút, nem szerelik le; vagyis kevesebb parazita veszteség keletkezik, ezért az amerikai lóerőértékek magasabbak, mint az Egyesült Királyságban használt bhp értékek. A különbség nagyjából 1.01-es szorzónak felel meg, ami háromjegyű számoknál már érzékelhető mértékű.

Miért nem egyezik a gyártói adatok és a dinamométeres mérés?

A gyártók által megadott lóerőértékek főtengelyértékek, és motordinamón, kontrollált laboratóriumi körülmények között mérik őket. Ha viszont az autóját alváz dinamométerre viszi, akkor a kerék teljesítményt méri; a gyártó által állított teljesítmény és a kerék teljesítmény között körülbelül 15%-os különbség mutatkozása normális. A dinamométeres eredmény gyártói adattal való összehasonlításakor e különbség figyelmen kívül hagyása a leggyakoribb értelmezési hiba.

A dinamométeres eredmények maguk is változóak. Ugyanazzal a járművel különböző dinamométereken, különböző napokon és különböző tengerszint feletti magasságokban végzett méréseknél 40-50 lóerő és 20-75 lb·ft eltérhet. Ahhoz, hogy egy dinamométer pontosnak fogadható el, a gyakorlati mércéja a következő: ha egy szabványos jármű mérésekor az eredmény több mint 2-3%-kal tér el a gyártói specifikációtól, a dinamométer gyanúsnak tekinthető. Különösen alacsony teljesítményű járműveknél a dinók közötti látszólagos százalékos eltérés jelentős oka a parazita veszteség helytelen mérése. Egyes tunerek az alváz dinamométeres eredményekből a tengelykapcsoló/ lendkerék teljesítmény becslésére hozzávetőleg 15-20%-os veszteséget feltételező szabályt használnak; azonban a szoftver által becslésként előállított lendkerék-kimenetekhez fenntartással kell viszonyulni. Ha a dinamométeres mérés helyesen történik, megbízható eszköz; de anélkül, hogy ismernénk a dino típusát, a használt szoftver becslési módszerét és a veszteségmodellezést, egy számhoz fűzött bizalom félrevezető.

Röviden: Mi a különbség a HP, PS és kW között?

Az egy mondatos, világos válasz a következő: a HP, a PS és a kW ugyanannak a fizikai mennyiségnek, vagyis a teljesítménynek különböző mértékegységei; 1 mechanikus hp = 745.7 W, 1 PS = 735.5 W és 1 kW = 1.34102 hp = 1.35962 PS, ezért ugyanazon motor teljesítménye a használt mértékegységtől függően kicsit eltérő számokkal jelenik meg. A különbség forrása a mértékegység definíciója, nem maga a motor.

E műszaki táblázat olvasásához három ellenőrzés elegendő. Először is ismerje fel a mértékegységet: a hp mechanikus, a PS metrikus, a kW pedig SI-mértékegység, és köztük körülbelül 1.4% eltérés van. Másodszor kérdezze meg a mérési pontot: a gyártói értékek főtengelyértékek, a dinamón mért kerék teljesítmény jellemzően 10-15%-kal alacsonyabb. Harmadszor az összehasonlítást azonos mértékegységgel és azonos mérési ponton végezze: a hp-t hp-vel, a kerék teljesítményt kerék teljesítménnyel hasonlítsa össze. E három szabály elegendő a műszaki táblázatok számának helyes olvasásához.

Források

  • Horsepower - Wikipedia
  • Mi az a lóerő? A BHP, kW és PS magyarázata
  • Mi a különbség a BHP, HP, PS és kW között?
  • Motorteljesítmény-átváltó - PS vs BHP vs kW, pontos szorzók
  • Főtengelyi és keréknél mért teljesítmény, és miért fontos - Garrett Motion
  • Ezért ne bízz a futószalagos mérési eredményekben - Road & Track
  • Nyomaték-LE számológép - Omni Calculator

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

Ugyanolyan űrtartalmú két motornál közülük az egyik azonnal lendít, a másik pedig 9.000 fordulatot lát - a titok nem a szelepekben rejlik, hanem a henger furat- és lökethossz-geometriájában.
Belső égésű motor technológiákHogyan határozza meg a furat és a lökethossz a motor karakterét?
A dízelmotor jellegzetes, erős induló erejének titka nem a turbó nagyságában rejlik, hanem a turbina ház apró lapátjainak koreográfiájában.
Belső égésű motor technológiákHogyan működik a változó geometriájú turbó?
A motor jellegét a nyomatékgörbe csúcsa határozza meg: alacsony fordulatszámon gazdaságosság és kényelem, magas fordulatszámon pedig tiszta teljesítmény.
Belső égésű motor technológiákAlacsony vagy magas fordulatszám? A motor karakterének olvasása
A turbólyukaszt technológiával láthatatlanná tették, de az alacsony fordulatszámon a fizika még mindig az kipufogógáznak adja az első szót.
Belső égésű motor technológiákA turboelszívás tényleg a múlté?
Amit a helyes motor kiválasztása meghatároz, nem a technológia, hanem az éves futott kilométereid: városi közlekedésre benzin, autópályára és terhelésre továbbra is a dízel az érvényes képlet.
Belső égésű motor technológiákBenzines vagy dízel? A 2026-ban is időszerű összehasonlítás
A turbo a kipufogógáz energiáját visszanyerve kis hűrtérből nagy nyomatékot produkál, miközben az atmoszferikus motor teljesítményéhez hasonlóan megszakítás nélküli választ ad a pedálra.
Belső égésű motor technológiákTurbós vagy szívómotor? A teljesítmény és a nyomaték kapcsolata a hengerűrtartalommal
Annak a titka, hogy két azonos űrtartalmú V8-as motor közül az egyik bársonyosan morog, a másik pedig üvölt, a főtengely karjainak elrendezésében rejlik.
Belső égésű motor technológiákMiért szereti a síkfőzős főtengely a magas fordulatszámot?
Míg a benzinmotor 12:1-nél a kopogás határán egyensúlyoz, a dízelmotor egészen 23:1-ig terjedő tömörítési szabadsággal rendelkezik saját üzemanyaga begyújtásához.
Belső égésű motor technológiákMiért a kompressziós arány az a vonal, amely elválasztja a benzines és a dízel?
A felesleges erő után szaladó motor üresen éget üzemanyagot; a hengerszámítás éppen ezt az üresjáratot altatja el, így biztosítva a megtakarítást.
Belső égésű motor technológiákHenger-zárási technológia: a motor felének altatása
Miközben a világ többi része évekkel ezelőtt áttért a felső vezérműtengelyre, a vezérműtengely még mindig a motorblokkban dolgozik, mert a botvezérlés kicsi, könnyű, és ura a fordulatszámoknak.
Belső égésű motor technológiákMiért nem térnek le a GM és a Stellantis a pushrod V8-ről?

Címkék

  • forgatónyomaték
  • benzines motor
  • dízel motor
  • turbo
  • atmoszférik motor
  • lóerő (le)
  • le lóerő-kw átváltás
  • főtengely teljesítmény
  • kerék teljesítmény
  • teljesítménymérő dinamométer
  • kilowatt
  • teljesítményegységek

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve