HP, PS és kW: Miért különböznek a lóerő egységei?

Ha egy autó műszaki táblázatát nézed, ugyanannál a motornál hol 300 hp-t, hol 296 PS-t, hol 220 kW-ot látsz. A számok különböznek, de a motor ugyanaz a motor. A különbség oka egyszerű: a lóerőnek nincs egyetlen meghatározása sem, és a világ különböző piacai különböző egységeket részesítenek előnyben. Sőt az is, hogy a mérést a főtengelynél vagy a kerekeknél végezték-e, sokkal többet változtat a számon, mint az egységviták.
Ezen az oldalon a HP, PS és kW egységek eredetét, egymásba való átváltásukat, azt, hogyan számolható ki a teljesítmény a nyomatékból és a fordulatszámból, valamint azt, hogy a dinamómérések miért adnak egymástól eltérő eredményeket, egyetlen logikai láncban tárgyaljuk. Az írás végén helyesen tudod majd olvasni a műszaki táblázatokban szereplő számokat, és magabiztosan összehasonlíthatsz két autó teljesítményét.
Honnan származik a lóerő?
A lóerő a teljesítmény, vagyis a munkavégzés sebességének mértékegysége, és jellemzően a motorok kimenetét fejezi ki. A kifejezést a 18. század végén a skót mérnök, James Watt fogadta el. Watt célja nem a benzinmotor, hanem a gőzmotor kimenetének összehasonlítása volt teherhordó lovakkal: azt akarta bemutatni és piacra dobni, hogy a gőzgép hány lónak megfelelő munkát végez egy ló helyett.
Watt megállapította, hogy a malom lova óránként 144-szer, vagyis percenként 2,4-szer tudja megfordítani a malomkereket. A kerék sugara 12 láb volt, és azt feltételezte, hogy a ló 180 pound-force, azaz nagyjából 800 newton erőt fejt ki. Az 1782-es 32 400 ft·lb/perc kísérleti értéket a következő évben Watt és Matthew Boulton 33 000 ft·lb/perc, azaz 550 ft·lbf/s értékre szabványosította. A ma birodalmi vagy mechanikai lóerőnek nevezett egység erre a számra alapul.
Érdekes tény: maga a ló felül tudja múlni ezt a számot. Az 1925-ös Iowa State Fair mérésekre alapozott számítások szerint egy ló néhány másodperces csúcsteljesítményként 14,88 hp-t, azaz 11,10 kW-ot produkálhat; ezzel szemben a fenntartható munkaterhelés lónként körülbelül 1 hp, azaz 0,75 kW körüli. Watt értéke bár marketingmérték volt, meglehetősen jól megfelel egy ló hosszú távú átlagos teljesítményének.
Kiemeltek
- 1 mechanikai hp = 745,7 W; 1 PS = 735,5 W; a különbség körülbelül 1,4%
- 1 kW = 1,34102 hp = 1,35962 PS
- A teljesítmény képlete: HP = (Nyomaték × RPM) / 5252 (a nyomaték lb·ft-ben)
- A kerekeknél mért teljesítmény jellemzően 10-15%-kal alacsonyabb a főtengelyi teljesítménynél
- 1972-ben a PS-t Európában hivatalosan a kilowatt váltotta fel
HP, PS és kW: Mi a különbség a három egység között?

A zavar gyökerében két különböző lóerő-meghatározás rejlik. A birodalmi, vagyis mechanikai hp körülbelül 745,7 wattnak felel meg; a pontos érték 745,69987158 W. A metrikus lóerő, a PS viszont körülbelül 735,5 watt, pontos értékkel 735,49875 W. A PS a birodalmi lóerő 98,6%-ának felel meg; a különbség nagyjából 1,4%.
A PS meghatározását a DIN 66036 szabvány adja meg egyértelműen: 1 PS az a teljesítmény, amely 75 kg tömeget a Föld gravitációja ellenében másodpercenként 1 méterrel emel, vagyis 75 kgf·m/s. A PS valójában egy rövidítés: Németül Pferdestärke, azaz lóerő. Ugyanaz az egység különböző nyelveken különböző rövidítésekkel él tovább: Olaszul cavallo vapore (cv), franciául cheval-vapeur (ch), svédül hästkraft (hk), hollandul paardenkracht (pk), lengyelül koń mechaniczny (KM). Mindannyian ugyanazt a metrikus lóerőt jelentik, és a CV a PS tökéletes megfelelője.
A kilowatt pedig az SI mértékegységrendszer teljesítményegysége, nemzetközi hivatalos státusszal rendelkezik. 1972-ben a PS-t a kwatt váltotta fel hivatalos teljesítményegységként az akkori EGK irányelvekben. A 2010. január 1-jétől hatályos 80/181/EGK sz. EU-irányelvvel a lóerő az Európai Unióban csak kiegészítő egységként használható. Az Európai Unióban a járművek forgalmi engedélyében a teljesítmény kW-ban van megadva; hp nincs feltüntetve. Az elektromos járművek elterjedésével a kW gyakorlatilag egyetemes szabvánnyá vált; villanymotoroknál a watt és kW - az USA-ban használt hp kivételével - a tengely kimenő teljesítményét jelzi a névtáblákon.
Átváltási táblázat: kW, hp és PS összehasonlítása
Az átváltási szorzók a következők: 1 kW = 1,34102 mechanikus hp = 1,35962 PS. Fordítva 1 hp = 0,7457 kW és 1 PS = 0,7355 kW. Gyakorlati használatra egy gyors tájékoztató táblázat:
| kW | hp (mechanikus) | PS (metrikus) |
|---|---|---|
| 75 | 100.6 | 102.0 |
| 110 | 147.5 | 149.6 |
| 150 | 201.2 | 203.9 |
| 200 | 268.2 | 271.9 |
| 300 | 402.3 | 407.9 |
A táblázatból levonható gyakorlati következtetés a következő: a motorok fizikailag kerek kW-értékeket produkálnak; mint 110, 150, 200, 300 kW. Ezért hp-ban vagy PS-ben megadott számok furcsa, 5 vagy 10 többszörösének nem megfelelő értékek lesznek. Egy 150 PS-es motor 110 kW, mechanikus hp-ban kifejezve körülbelül 148 hp; az 1,4%-os különbség kicsi, de háromjegyű számoknál már szembetűnővé válik.
Melyik piros melyik egységet használja?
Az Egyesült Királyságban a bhp-t, az USA-ban a mechanikus hp-t használják. Európában szinte minden autógyártó PS-sel dolgozik; Németország, Ausztrália és Új-Zéland viszont az internégésű motoroknál is a kW-ot részesíti előnyben. Emiatt ugyanaz a motor különböző piacokon különböző számokkal kerül bejelentésre. A Volkswagen csoport 150 TSI elnevezése 150 hp/PS-t jelent, és mechanikus hp-ban 148-nak felel meg; egyes kiadványokban tévesen 150 bhp-ként szerepel, ami valójában 152 hp-nek felel meg. Összehasonlításkor a szabály egyszerű: hp-t hp-vel, bhp-t bhp-vel hasonlíts össze; a vegyes egységekkel történő összehasonlítás félrevezető.
Hogyan számítható ki a teljesítmény a nyomatékból és a fordulatszámból?
A teljesítmény önmagában nem írja le a motor jellegét; együtt kell olvasni a nyomatékkal és a fordulatszámmal. A teljesítmény és a nyomaték között szoros matematikai összefüggés van, amelyet a szabványos SAE-képlet fejez ki: HP = (Nyomaték × RPM) / 5252, a nyomaték lb·ft-ben értve. A képletben szereplő 5252-es állandó a 33,000 ft·lbf/perc érték 2π-vel való osztásának kerekített eredménye; ha a nyomaték hüvelykfontban van megadva, az állandó 63,025.
Egy konkrét példa: ha egy motor 5,250 rpm-nél 200 lb·ft nyomatékot termel, akkor a teljesítménye ezen a ponton pontosan 200 LE. A képlet logikája úgy is használható, hogy a nyomatékot N·m-re váltjuk át: az lb-ft érték N·m-re váltásához 1.356-tal szorzunk; 100 Nm = 73.8 lb ft, 300 Nm = 221 lb ft. Ennek a kapcsolatnak a legfontosabb gyakorlati következtetése a következő: az a motor, amelyik ugyanazt a nyomatékot magasabb fordulatszámon tudja termelni, erősebb motor. Mert a teljesítmény a nyomaték és a fordulatszám szorzata.
A teljesítmény és a nyomaték különböző feladatokat végez a járműben. A teljesítmény az a mennyiség, amely meghatározza a jármű gyorsulását, és különösen a végsebességét; a nyomaték pedig azt méri, hogy a motor mennyire rugalmasan tud működni egy széles fordulatszám-tartományban. A csúcsteljesítmény mindig magasabb fordulatszámon érkezik, mint a csúcsnyomaték: ha egy 200 LE-t 6,000 rpm-nél termelő motor nyomatéka már olyan korán, 1,500 rpm-nél csúcsra ér, a jármű alacsony fordulatszámon rugalmasnak érződik. Konkrét példákkal szemléltetve: a városi autók jellemzően 75-150 LE és 200-250 Nm tartományba esnek; a hot hatch osztály 280-300 LE és 350-420 Nm; a V8-as teljesítmény-szedánok 500-600 LE és 700-850 Nm; a szuperautók 700-800 LE szinten vannak, egyes nyomaték-orientált modellek 900 Nm-ig, egyes elektromosok 1000 LE feletti teljesítményt és 2000 Nm feletti nyomatékot érnek el. A turbódízelek nagyon magas nyomatékot termelnek, a feltöltött benzinmotornál többet adnak az atmoszférikus motoroknál; az elektromos motorok pedig a nyomatékot azonnal, nulla fordulatszámról szolgáltatják. Sőt 70 mph állandó autópálya-haladásnál a motor teljesítményének mindössze 10-20 LE-s részét használja. Ennek ellenére a műszaki táblázatokban elhangzó elterjedt állítás, miszerint a nyomaték fontosabb, mint a teljesítmény, pontosan nem helytálló; a kettő képlettel van egymáshoz kötve, és a gyorsulást együtt határozzák meg.
Főtengely-teljesítmény vagy kerékteljesítmény? Mérési különbség
Az egységek helyes átváltása a történetnek csak a fele. Még az azonos egységgel kifejezett két szám is eltérő jelentést hordoz a mérési pont szerint. A BHP, azaz a brake horsepower a motor lendkerék-pontján, a motor saját belső súrlódási veszteségeivel együtt mért teljesítménye. Nevét egy nagy, vízféktes, a fékezőerőt mérő vizsgálóberendezésből kapja, miközben a motor a kért fordulatszámon forog.
Két alapvető mérési módszer létezik. A motordinamométer kiveszi a motort a járműből, laboratóriumi körülmények között méri, és a lendkerék, azaz a főtengely nyomatékát adja meg. A alvázdinamométer pedig a járművet a kerekein hengerre viszi fel, és a kerekekhez eljutó teljesítményt, azaz a WHP-t méri. A különbség az erőátviteli alkatrészek, azaz a sebességváltó, a kardántengely és a differenciálmű áthaladása során elveszett teljesítmény. A cél-teljesítményszámításoknál az elsőkerék-meghajtású járműveknél 10%, a hátsókerekes járműveknél 15% veszteséget feltételezni elterjedt megközelítés: a kerékteljesítményt 1.1-gyel vagy 1.15-tel megszorozva kapjuk meg a főtengely-teljesítményt. A négykerék-meghajtású rendszerekben a veszteség még nagyobb; a lendkéken 400 LE-t termelő jármű a dinamón első- vagy hátsókerekes meghajtással 320-340 LE-t, négykerék-meghajtással 300-320 LE-t mutathat. Az általánosan elfogadott nézet szerint a lendkéktől a kerékig történő veszteség 10% és 25% között változik.
Ráadásul a piacok közötti mérési különbség is létezik. Az Egyesült Államokban a lóerő mérése úgy történik, hogy egyes segédkomponenseket, például a szervokormány-szivattyút, nem szerelik le; vagyis kevesebb parazita veszteség keletkezik, ezért az amerikai lóerőértékek magasabbak, mint az Egyesült Királyságban használt bhp értékek. A különbség nagyjából 1.01-es szorzónak felel meg, ami háromjegyű számoknál már érzékelhető mértékű.
Miért nem egyezik a gyártói adatok és a dinamométeres mérés?
A gyártók által megadott lóerőértékek főtengelyértékek, és motordinamón, kontrollált laboratóriumi körülmények között mérik őket. Ha viszont az autóját alváz dinamométerre viszi, akkor a kerék teljesítményt méri; a gyártó által állított teljesítmény és a kerék teljesítmény között körülbelül 15%-os különbség mutatkozása normális. A dinamométeres eredmény gyártói adattal való összehasonlításakor e különbség figyelmen kívül hagyása a leggyakoribb értelmezési hiba.
A dinamométeres eredmények maguk is változóak. Ugyanazzal a járművel különböző dinamométereken, különböző napokon és különböző tengerszint feletti magasságokban végzett méréseknél 40-50 lóerő és 20-75 lb·ft eltérhet. Ahhoz, hogy egy dinamométer pontosnak fogadható el, a gyakorlati mércéja a következő: ha egy szabványos jármű mérésekor az eredmény több mint 2-3%-kal tér el a gyártói specifikációtól, a dinamométer gyanúsnak tekinthető. Különösen alacsony teljesítményű járműveknél a dinók közötti látszólagos százalékos eltérés jelentős oka a parazita veszteség helytelen mérése. Egyes tunerek az alváz dinamométeres eredményekből a tengelykapcsoló/ lendkerék teljesítmény becslésére hozzávetőleg 15-20%-os veszteséget feltételező szabályt használnak; azonban a szoftver által becslésként előállított lendkerék-kimenetekhez fenntartással kell viszonyulni. Ha a dinamométeres mérés helyesen történik, megbízható eszköz; de anélkül, hogy ismernénk a dino típusát, a használt szoftver becslési módszerét és a veszteségmodellezést, egy számhoz fűzött bizalom félrevezető.
Röviden: Mi a különbség a HP, PS és kW között?
Az egy mondatos, világos válasz a következő: a HP, a PS és a kW ugyanannak a fizikai mennyiségnek, vagyis a teljesítménynek különböző mértékegységei; 1 mechanikus hp = 745.7 W, 1 PS = 735.5 W és 1 kW = 1.34102 hp = 1.35962 PS, ezért ugyanazon motor teljesítménye a használt mértékegységtől függően kicsit eltérő számokkal jelenik meg. A különbség forrása a mértékegység definíciója, nem maga a motor.
E műszaki táblázat olvasásához három ellenőrzés elegendő. Először is ismerje fel a mértékegységet: a hp mechanikus, a PS metrikus, a kW pedig SI-mértékegység, és köztük körülbelül 1.4% eltérés van. Másodszor kérdezze meg a mérési pontot: a gyártói értékek főtengelyértékek, a dinamón mért kerék teljesítmény jellemzően 10-15%-kal alacsonyabb. Harmadszor az összehasonlítást azonos mértékegységgel és azonos mérési ponton végezze: a hp-t hp-vel, a kerék teljesítményt kerék teljesítménnyel hasonlítsa össze. E három szabály elegendő a műszaki táblázatok számának helyes olvasásához.
Források
- Horsepower - Wikipedia
- Mi az a lóerő? A BHP, kW és PS magyarázata
- Mi a különbség a BHP, HP, PS és kW között?
- Motorteljesítmény-átváltó - PS vs BHP vs kW, pontos szorzók
- Főtengelyi és keréknél mért teljesítmény, és miért fontos - Garrett Motion
- Ezért ne bízz a futószalagos mérési eredményekben - Road & Track
- Nyomaték-LE számológép - Omni Calculator