Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
  4. Belső égésű motor technológiák
  5. Mi az a változó kompresszióarányú motor, és hogyan működik?

Mi az a változó kompresszióarányú motor, és hogyan működik?

  • Belső égésű motor technológiák
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 1 november 2026
A száz éve rögzített értékként kezelt kompresszióviszony ma már a motor igényeihez igazodva képes önszabályozásra.
A száz éve rögzített értékként kezelt kompresszióviszony ma már a motor igényeihez igazodva képes önszabályozásra.

Egy benzinmotor kompresszióviszonya az autózás történetének legkorábbi éveitől kezdve a gyárból kikerüléskor véglegesített, élettartamra szóló, változatlan szám volt. A dugattyúból, a hajtórúdból és a forgattyú tengelyből álló klasszikus mechanikus lánc rögzíti a dugattyú alsó és felső holtpontja közötti pályáját; ezzel szemben a motor igénye a körülményeknek megfelelően változik. Állandó utazósebességnél a magas kompresszióviszony hatékonyságot jelent, teljes gáznál viszont a kopogás kockázatát. Mérnöki szempontból ez több mint száz éve fennálló kompromisszum: minden motort úgy terveznek, hogy két ellentétes követelmény átlagán működjön.

A változó kompresszióviszony (VCR) ötlete éppen ezt a kompromisszumot célozza meg. Egy olyan motor, amely működés közben a terhelési körülményeknek megfelelően tudja tolni a kompresszióviszonyt, elméletileg alacsony fordulatszámon is hatékony és nagy terhelésnél is erős lehet. A cél egyszerű, leírni könnyű; fizikailag megvalósítani nagyon nehéz. Ez a cikk rendszeresen tárgyalja, miért korlátozás az állandó kompresszióviszony, hogyan töri meg ezt a korlátozást a többkaros csuklós mechanizmus, hogyan párosul a technológia a turbófeltöltéses motorokkal, és miért nem terjedt el eddig a sorozatgyártásban.

Miért kompromisszum az állandó kompresszióviszony?

Yüksek sıkıştırma oranı verimi artırırken vuruntu riskini büyütür; mühendisler tam da bu ikilem yüzünden on yıllarca uzlaşmak zorunda kaldı.

A kompresszióviszony a henger legnagyobb térfogatának, a dugattyú alsó holtpontján mért térfogatnak az aránya a felső holtponton lévő égéstér térfogatához. Ahogy az arány nő, a keverék jobban összenyomódik, több energiát tárol a gyújtás előtt, és a hőhatásfok nő; a fogyasztás csökken. Ha az arány csökken, a csúcsteljesítmény és a nyomaték potenciálja nő, különösen turbófeltöltéses motoroknál; viszont a üzemanyag-gazdaságosság romlik.

Benzinmotornál a magas arány határát a kopogás jelenti. Ahogy a kompresszió nő, a keverék hőmérséklete és nyomása emelkedik; a keverék a szikra várása nélkül, rossz időpontban öngyulladhat. Ez a rendellenes égés a motornál teljesítményveszteséget és mechanikai sérülés kockázatát is okozza. A probléma a terhelési állapot szerint változik: utazósebességnél a légáramlás alacsony, az arány határa magas; gyorsítás közben a légáramlás nő, a határ csökken. Turbómotornál a beszívott levegő már előre sűrített, ezért a kopogási határ még tovább csökken.

Röviden: ugyanaz a motor két ellentétes igény között szorul: a magas terhelések alacsony arányt kívánnak a teljesítmény megőrzéséhez, az alacsony terhelések magas arányt a hatékonyság növeléséhez. A hagyományos motornál a dugattyú hajtórudon keresztül közvetlenül a forgattyúhoz kapcsolódik, ezért a geometria egyetlen válaszadásra kényszerül, és ez a válasz mintegy 130 éve változatlan maradt minden, gyártásban lévő benzinmotornál.

A legfontosabbak

  • A VC-Turbo az első sorozatgyártású motor, amely működés közben folyamatosan változtatja a kompresszióviszonyt 8:1 és 14:1 között.
  • A fejlesztés 1998-ben indult a többkaros csuklós koncepcióval; 100-nál is több prototípust és 30.000 óra tesztpadi munkát igényelt.
  • A célkitűzött kimenet körülbelül 200 kW (268 LE) teljesítmény és 390 Nm nyomaték volt.
  • A benzin V6-hoz hasonló társaihoz képest akár 27%-os üzemanyag-hatékonyság javulást céloztak meg.
  • Négyhengeres turbómotoroknál jellemző vibrációs zaj ~30 dB, míg a VC-Turbo-nál 10 dB-re csökkent.

Hogyan működik a változó kompresszióarányú motor?

A kérdés válasza egy mechanikus újratervezésben rejlik. A Nissan VC-Turbo néven bejelentett 2,0 literes négyhengeres motor eltörli a hagyományos főtengely-hajtókart, és helyette többcsuklós (multi-link) rendszert alkalmaz. Ebben a rendszerben a dugattyú nem közvetlenül a főtengelyhez kapcsolódik, hanem egy csuklórudak sorozatán keresztül. A kritikus pont a következő: ha a rudak geometriáját megváltoztatják, a dugattyú felső holtponti helyzete fizikailag eltolódik, és az égéstér legkisebb térfogata - vagyis a kompresszióarány - megváltozik.

A többcsuklós kapcsolódás működési láncolata

Az arány beállítása négy lépéses kinematikai láncon keresztül történik:

  1. Egy aktuátormotor mozgatja az aktuátor kart.
  2. A kar elforgatja a vezérlő tengelyt.
  3. A tengely megváltoztatja az alsó csuklórúd (L-link) szögét.
  4. A többcsuklós rendszer a dugattyú löketének függőleges helyzetét állítva újrameghatározza a kompresszióarányt.

A bütyökvezérlő tengely egyszerre változtatja meg a négy henger dugattyúlöket-helyzetét; aktuátorként működő elektromos motor egy Harmonic Drive hajtóműhöz csatlakozik. Az eredmény egy megszakítás nélküli, folyamatosan változó kompresszióarány, 8:1 (nagy terhelés) és 14:1 (alacsony terhelés) között. A rendszer érzékeli a vezető viselkedését és a vezetési körülményeket, és azonnal kiválasztja a megfelelő arányt: nagy terhelésű helyzetekben, mint a gyorsítás, előzés és emelkedő, az arány csökken; állandó autópálya-sebességnél, lassításnál, alapjáratnál és stop-start forgalomban nő.

Melléknyereségek: Súrlódás és vibráció

A többcsuklós architektúra elrendezése nem véletlenszerű, hanem optimalizált. A felső csuklórudat úgy pozicionálják, hogy szinte függőleges maradjon; ez csökkenti a hengerfal súrlódását és javítja az üzemanyag-gazdaságosságot. A dugattyú mozgása is szimmetrikusabbá válik, így a másodrendű vibrációs források gyengülnek. A gyártó közlése szerint a motor vibrációs zaja a négyhengeres turbómotorok vonatkoztatási átlagának megfelelő körülbelül 30 dBről 10 dB-re csökkent; mivel a multi-link hajtókarok korlátozzák a dugattyú vízszintes mozgását, a kiegyensúlyozó tengelyre már nincs szükség. Ezzel szemben a mechanizmus ára is kézzelfogható: a motor a hagyományos motorhoz képest körülbelül háromszor annyi csapágyat hordoz, és ezek a csapágyak, ahogy később látni fogjuk, a megbízhatósági vita középpontjába kerültek.

Magas arány a hatékonyságért, alacsony arány a teljesítményért: Hogyan oldódik meg a dilemma?

A változó kompresszió értéke csak a támogató rendszerekkel együtt érthető meg. A VC-Turbo nem egy magányos motor, hanem egy koordinált csomag: széles tartományú egycsatornás turbófeltöltő, elektronikus wastegate, integrált kipufogó-elosztó és nagy kapacitású intercooler együttműködésével működik. Ha a vezető állandó sebességgel halad, majd előzéshez padlógázra lép, a turbó azonnal bekapcsol, és a motor alacsony kompresszióarányra vált; teljes terhelési potenciál kiaknázása kopogás kockázata nélkül. Amikor a sebesség újra stabilizálódik, a rendszer visszatér a magas arányhoz.

Alacsony terhelésnél az elektronikus VTC (változó szelepvezérlés) lép működésbe: a szívószelepek késői zárásával Atkinson-ciklushoz hasonló működést érnek el, és csökkennek a pumpálási veszteségek. A magas kompresszióarányal kombinálva ez kis terhelésnél jelentős hatékonyságnövekedést jelent. Ha az arány csökken, a motor normál égési ciklusra vált vissza.

Az üzemanyag-rendszer is kettős feladatot lát el. A közvetlen befecskendezés (GDI) az üzemanyag párolgásának hőelvonó hatásával hűti a hengert, és megakadályozza a kopogás kialakulását magas kompressziónál; a többpontos befecskendezés (MPI) pedig alacsony terhelésnél növeli a hatékonyságot. A motor azonnal tud váltani a két mód között. A cél teljesítmény körülbelül 200 kW (268 LE) teljesítmény és 390 Nm nyomaték; hasonló teljesítményű V6 benzinesekhez képest akár 27%-os üzemanyag-hatékonyság javulást céloztak meg. A súlycsökkentés sem maradt el: a mirror bore bevonat 44%-kal csökkenti a hengersúrlódást, és a motor 25 kg-mal könnyebb, mint a VQ 3.5 V6. Más szóval egy négyhengeres turbómotor úgy lett pozicionálva, hogy kevesebb üzemanyaggal végezze el egy hathengeres szívómotor munkáját.

Húszéves fejlesztés: Hogyan valósult meg az első sorozatgyártás?

A Nissan VCR-kutatása 1998-ban kezdődött, a többkaros technológia feltalálásával. Az első sorozatgyártásra kész motort, a VC-Turbo-t 2016 szeptemberében mutatták be a Párizsi Autószalonon, mint a világ első sorozatgyártásra kész, változó kompresszióarányú motorját; az értékesítés 2018-ban indult el. A lépték jól mutatja az állítás komolyságát: 100-nál több motorprototípus, 3 millió km-nek megfelelő útteszt és 5 millió km-nek megfelelő 30 000 órás tesztpad-munka. A Nissan lett az első autógyártó, amely ezen a területen sorozatgyártást folytat; korábban egyetlen márka sem vitte sorozatgyártásba olyan rendszert, amely megbízhatóan változtatja a kompresszióarányt egy működő motorban.

A fejlesztési folyamatban egy érdekes együttműködés is figyelemre méltó: a nagy fordulatszámú teszteknél megjelenő csapágyrezgés problémáját a Formula 1-ben dinamikus mozgáselemzésre szakosodott Renault Sport csapat közreműködésével oldották meg. Ez a részlet jól mutatja, milyen új mérnöki alapokat igényelt a technológia.

Miért nincs még mindig változó kompresszió mindenkiben?

Technikai eleganciája ellenére a VCR nem vált széles körben elterjedtté a sorozatgyártásban, és ennek okai nem elvontak, hanem mérhetők. Az első ok a költség és a bonyolultság: a többkaros rendszer, az aktuátormotor, a vezérlőtengely és a háromszoros csapágyszám komoly alkatrész- és összeszerelési bonyolultságot ad egy hagyományos blokkhoz képest. A második ok a bizonyított megbízhatósági múlt hiánya: A Nissan 1,5 literes, háromhengeres KR15 VC-Turbo verziójánál nyílt visszahívás található a csapághibákra vonatkozóan, és a gyártónak összesen 767 000 járműre vonatkozó visszahívást kellett bejelentenie. Bár egyes felhasználói közösségek úgy vélik, hogy a probléma inkább a gyártási minőségből, mint a tervezésből eredt, és utólag kijavították, ez az értékelés nem hivatalos műszaki dokumentáción alapul; bizonyos csak annyi, hogy a csapágyproblémák a technológia hírnevén hagytak nyomot.

A harmadik ok pedig az, hogy a nyereség feltételes. A változtatható kompresszió javítja az üzemanyag-gazdaságosságot, de ez a javulás feltételekhez kötött: a rendszer csak gyakran alacsony terhelésen működő, stop-and-go és túrasúlyú használat esetén közelíti meg a teljes potenciálját. Folyamatosan nagy terhelésen használt járműben kevés lehetőség adódik a magas arányra való átváltásra, és a nyereség kisebb lesz. Ráadásul ma már az alternatívák is megerősödtek: az Atkinson/Miller-ciklus, a változtatható szelepvezérlés és a hengerkikapcsolás hasonló megoldásai a VCR hatékonysági ígéretének egy részét sokkal egyszerűbb mechanizmusokkal is elérhetik.

Csak benzinről szól? Dízel és egyéb alkalmazások

A VCR nem kizárólag a benzinmotorok problémája. A dízel oldalon a változtatható kompresszió a csúcstüzelési nyomás korlátozásának funkcióját tölti be: nagy terhelésen az arány csökkentésével a csúcshengernyomás kordában tartható, ami könnyebb és olcsóbb blokkgeometriákhoz nyit utat. A kutatási szakirodalom azt mutatja, hogy a VCR a dízelben a hidegindítást és az alacsony terhelésű viselkedést is javíthatja. A dízelmotoroknál való elterjedésének elmaradásának fő oka ugyanaz, mint a benzin oldalon: a mechanizmus bonyolultsága, költsége és sorozatgyártás megbízhatósága.

Általános VCR-kutatásokban előre jelezték, hogy a változtatható kompresszió a lehájasítási (downsizing) stratégiával kombinálva akár 35%-os hasznot is hozhat a vezetési ciklus üzemanyag-hatékonyságában - ez a gyártó célértékétől független, becslés jellegű felső határ. Az oktán oldalon is egyértelmű a kapcsolat: feltöltött alkalmazásokban, amikor a turbónyomás meghaladja a 18 psi-t, általában versenyüzemanyag-szintű, mintegy 110 oktánú kopásállóság szükséges; a változtatható kompresszió a teljes terhelésen az arány csökkentésével ezt az igény egy részét mechanikus úton elégíti ki. A kompresszióarány és az oktánérzékenység e közös metszete a legjobb ok arra, hogy a két témát egy kalap alá vonjuk.

Következtetés: Az ígéret, a fizika és a gyártócsarnok metszéspontja

A változtatható kompresszióarány valódi és bevált technológia, amely mechanikusan oldja meg a benzinmotor legrégibb kompromisszumát. A többlengelyű kapcsolórendszernek köszönhetően ugyanaz a motor alacsony terhelésen 14:1 aránnyal hatékonyan, teljes terhelésen 8:1 aránnyal kopásállóan működhet; a turbóval, az Atkinson-szerű szelepvezérléssel és a kettős befecskendezéssel kombinálva a célként kitűzött kép az, hogy a négyhengeres a V6 teljesítményét kevesebb üzemanyaggal nyújtsa.

De a technológia története egy szép kinematikai vázlattal nem ér véget. Húszéves fejlesztés, több mint száz prototípus és Formula 1 szintű rezgéselemzést igénylő mechanizmus esetében, hogy költséghatékony és tartós legyen a tömeggyártásban, az külön vizsga; a csapághibák és a több százezer járművet érintő visszahívások azt mutatták, hogy ezt a vizsgát még nem sikerült teljesen teljesíteni. A változó kompresszió éppen ezért nem mainstream megoldás ma, hanem egy mérnöki eset, amely méri a távolságot a bevált elv és az éretlen gyártási gyakorlat között. Az ötlet helyes; a kihívás az, hogy minden gyártósoron és minden ügyfél számára azonos megbízhatósággal működtesse.

Források

  • VC-Turbo Engine | Innovation - Nissan Motor Corporation
  • INFINITI VC-Turbo: A világ első sorozatgyártásra kész változó kompressziójú motorja
  • Két új motor, köztük a fejlett változó kompressziójú turbó - Nissan News
  • Változó kompresszióarány - Wikipedia
  • Kompresszióarány - Wikipedia
  • Változó kompresszióarány - DieselNet
  • A Nissan legambíciózusabb motorja 20 évig készült - HotCars
  • A Nissan problémás VC Turbo motorja - CarBuzz
  • A változó kompresszióarány előnyei és kihívásai dízelmotoroknál - ResearchGate
  • 110 oktán benzin: Mikor számít a plusz kopogásállóság - Sunoco Race Fuels

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

Nem a kétlitrestől 400 lóerő kihozása nehéz a teljesítménytermelés szempontjából, hanem az a kopogási határon belüli teljesítmény kontrollálása.
Belső égésű motor technológiákElőgyújtás: A 2 literesből 400 lóerő kihozásának titka
A Le Mans-t megnyert, 9.000 fordulaton felizadó Wankel-motor a sorozatgyártásban az apex-tömítések és a termikus hatásfok miatt tűnt el a történelem ködéből.
Belső égésű motor technológiákMiért nem tudott megtapadni a sorozatgyártásban a Wankel-motor?
Ez a gép, amely minden két főtengely-fordulatnál csak egyszer gyújt, másodpercenként többször löki fel és le a dugattyút, és a munkát abból az egyetlen szikrából nyeri.
Belső égésű motor technológiákMi történik egy másodperc alatt a négyütemű motorban?
Míg a benzinmotor 12:1-nél a kopogás határán egyensúlyoz, a dízelmotor egészen 23:1-ig terjedő tömörítési szabadsággal rendelkezik saját üzemanyaga begyújtásához.
Belső égésű motor technológiákMiért a kompressziós arány az a vonal, amely elválasztja a benzines és a dízel?
A motor, amely tudatosan mond le a teljesítmény egy részéről, azt választja, hogy a hatásfokot a teljesítmény előtt tartja meg, az üzemanyag hőjéből annál többet alakítva munkává.
Belső égésű motor technológiákAtkinson és Miller ciklus: Teljesítményről való lemondás a hatékonyságért
A direkt befecskendezésnél az üzemanyag nem érinti a szívószelepeket, ezért a régi motorok önmagukban végzett tisztítását már senki sem végzi el.
Belső égésű motor technológiákMiért hívja elő a közvetlen befecskendezés a koromlerakódást?
A Mazda a SKYACTIV-X technológiával gyújtógyertya nélkül, öngyulladó keverékkel égeti el a benzint, ezzel ledöntve az autótörténelem egyik legrégibb dogmáját.
Belső égésű motor technológiákHogyan működik a Mazda sztartó nélküli benzinmotorja?
A kipufogó út kettéosztása ugyanabban a turbóházközegben 43 lóerő és 69 Nm plusz forgatónyomatékot jelenthet 4500-as fordulatszámon.
Belső égésű motor technológiákMi az a twin-scroll turbó, és hogyan működik?
A dízelmotor ereje nem a gyújtógyertyában rejlik, hanem abban, hogy a hengerbe sűrített levegő maga termeli meg a saját szikráját.
Belső égésű motor technológiákMiért nem használ gyújtógyertyát a dízelmotor?
A dízelmotor jellegzetes, erős induló erejének titka nem a turbó nagyságában rejlik, hanem a turbina ház apró lapátjainak koreográfiájában.
Belső égésű motor technológiákHogyan működik a változó geometriájú turbó?

Címkék

  • változó kompressziós arány
  • kompressziós arány
  • benzines motor
  • turbo
  • motorkopogás
  • üzemanyag-gazdaságosság
  • atkinson-ciklus
  • lehátolás
  • üzemanyag-befecskendezés
  • váltakozó szelepvezérlés
  • forgatónyomaték
  • motorelettartam

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve