Miért nem használ gyújtógyertyát a dízelmotor?

Egy benzinmotorban, ha a gyertyák kihunynak, a motor is leáll; elektromos szikra nélkül a benzin-levegő keverék a legtöbb esetben nem gyújtható meg. Míg ugyanazon az utcán egy dízelmotor sokezer égési ciklust hajt végre anélkül, hogy a hengereiben egyetlen szikraképző elem is lenne. Mindkét motor ugyanazt a négy ütemet használja, azonos dugattyú-főtengely mechanizmussal rendelkezik, és mindkettő ugyanazokat a üzemanyag-fogyasztási vitákat övezi. Akkor mi teremti hát a különbséget? A válasz nem magában a gyertyában rejlik, hanem abban, hogy a gyújtás feladatát a motorra bízták.
Ezen az oldalon lépésről lépésre vizsgáljuk meg a dízel gyertya nélküli működésének hátterében álló fizikát, összehasonlítva a benzinmotor gyújtórendszerével; az izzítógyertyának a gyertyával való gyakori összekeverését és a dízel jellegzetes nagy nyomaték-alacsony fordulatszám viselkedését is ugyanerre a gyújtási különbségre vezetjük vissza.
Mit csinál pontosan a gyertya a benzinmotorban?
A benzinmotor, szakkifejezéssel külső gyújtású cikluson, köznyelven pedig az Otto-cikluson működik. A szívóütemben a levegő és a benzin együtt jut a hengerbe, az előre elkevert keverék a sűrítési ütemben kissé felmelegszik, de olyan kontrollált hőmérsékleten tartják, amely még nem elegendő az öngyulladáshoz. A gyújtás pillanata teljes mértékben kívülről érkező döntés: a felső holtpont közvetlenül előtt a gyertya nagyfeszültségű szikrát ugroat át a két elektróda között, és a lángfront a keverékben terjed.
Ennek a mechanizmusnak van egy kritikus határa. A benzinmotor tömörítési arányát szándékosan alacsonyan tartják, hogy megakadályozzák a keverék sűrítési hője miatti korai gyulladást, vagyis a kopogást. Egy tipikus benzinmotor 8:1 és 12:1 közötti arányban működik; ahogy az arány nő, a keverék hajlamos a gyertyaszikra megvárása nélkül magától felrobbanni. Vagyis a benzinmotorban a gyertya nem kényelmi elem, hanem a ciklus meghatározó komponense: ha nincs szikra, nincs égés.
Gyújtás sűrítéssel: a dízelciklus alapvető fizikája

A dízelmotorban a működés ennek a logikának pontosan a fordítottjára épül. Ebben a ciklusban, amelyet a német mérnök, Rudolf Diesel fejlesztett ki 1893-ban, a szívóütemben csak levegő jut a hengerbe; az üzemanyag még egyáltalán nem vett részt a keverékben. A sűrítési ütemben ez a levegő a benzinmotorhoz képest jóval magasabb arányban, jellemzően 15:1 és 20:1 között sűrítődik.
A sűrítés munkavégzési folyamat, és termodinamikai szempontból nagyjából adiabatikusan értelmezhető: miközben a térfogat csökken, a levegőre kifejtett munka hővé alakul. Az eredmény mérhető hőmérséklet- és nyomásugrás. 18:1-es sűrítési arány modellszámításai szerint a levegő a dugattyú felső holtpontjához közeledve körülbelül 610 °C hőmérsékletet és 47 bar nyomást ér el; a konzervatívabb számítások is legalább 400 °C feletti értéket adnak. A dízel üzemanyag öngyulladási hőmérséklete ennél az tartomány alatt van.
A legfontosabb tudnivalók
- A dízelmotor csak levegőt sűrít; amikor az üzemanyag a forró levegőbe fecskendezik, magától begyullad
- A tipikus dízel sűrítési arány 15:1 - 20:1; 18:1-nél a levegő eléri a 610 °C -ot és a 47 bar-t
- A dízelkörfolyam állandó nyomású, az Otto-körfolyam állandó térfogatú hőbevezetéssel különbözik
- Az izzítógyertya csak hideg indításnál melegíti fel az égeteret; nem gyújt
- A dízelmotor rendelkezik a legmagasabb termikus hatásfokkal a belső égésű motorok között; hajó dízelmotoroknál eléri az 55%-ot
A dízelkörfolyam négy ütemben
A dízelmotor is négyütemű módon működik, az ütemek nevei megegyeznek a benzinmotoréval; a különbség az, hogy mi történik az egyes ütemeken belül:
- Szívás: A hengerbe csak levegő kerül (egyes konfigurációkban kipufogógáz-visszavezetéssel hígított levegő); a fojtószelep teljesen nyitva a levegő szabadon áramlik be.
- Sűrítés: A levegő 15:1-20:1 arányban sűrítve van, és a begyulladási hőmérséklet fölé kerül.
- Munka: Amíg a dugattyú a felső holtpont közelébe ér, az befecskendező porlasztott gázolajat nagy nyomással spriccel a forró levegőbe; az üzemanyag érintkezésének pillanatában magától begyullad, és a táguló gáz nyomja a dugattyút.
- Kipufogás: Az égéstermékek kiszorulnak, és a körfolyam újrakezdődik.
Az elegancia itt a terhelésszabályozásban mutatkozik meg. A benzinmotor a fojtószeleppel a hengerbe jutó keverék mennyiségét szűkítve szabályozza a teljesítményt; a dízelnél viszont a fojtószelepet erre a célra nem használják. A teljesítményt a befecskendezett üzemanyag mennyiségének megváltoztatásával szabályozzák. Mivel a levegő mindig bőségesen áll rendelkezésre, a dízel általában sztochiometrikus arányán jóval túli, sovány keverékkel működik; csúcsnyomatéknál a levegő-üzemanyag arány tipikusan 25:1 fölött van tartva.
A Diesel-körfolyam és az Otto-körfolyam közti termodinamikai különbség
A két körfolyam a hőbevezetés módjával különbözik. Az Otto-körfolyamot az állandó térfogatú hőbevezetés jellemzi: a gyújtógyertya gyújt, a keverék nagyon gyorsan leég, és a nyomás megemelkedik, miközben a dugattyú alig mozdult el. A Diesel-körfolyamot pedig ideális állapotában izentropikus (adiabatikus) sűrítés és állandó nyomású hőbevezetés jellemzi: miközben az üzemanyag-befecskendezés szabályozott módon folytatódik, a dugattyú megkezdi a tágulást, így a nyomás körülbelül állandó marad, amíg a hő hozzáadódik. Az üzemanyag begyulladásának időzítését nem szikra, hanem a befecskendezés megkezdése határozza meg. Ebből ered az is, hogy a dízelmotor rendelkezik a legmagasabb termikus hatásfokkal az összes gyakorlati belső és külső égésű motor között: a nagyon nagy tágulási arány és a természetesen sovány égés 55%-ig terjedő hatásfokot tesz lehetővé a hajó dízelmotoroknál. Összehasonlításképpen: 1897-ben az első dízelmotor a Schroter-teszten 26,2% hatásfokkal 13,1 kW-ot termelt; ez az adott korban áttörő szám volt.
Az izzítógyertya nem gyújtógyertya
Az izzítógyertya (glow plug), amelyet a dízeljármű-tulajdonosok az alkatrész-katalógusban látnak, a névbeli hasonlóság ellenére nem ugyanazt a feladatot látja el, mint a gyújtógyertya. A gyújtógyertya minden körfolyamnál szikrát termel; az izzítógyertya viszont elektromos fűtőelem, és egyetlen feladata van: hideg időben, az indítás előtt felmelegíteni az égeteret.
Egy hideg hengerben a sűrítés hőjének egy része a hideg félfalakba távozik, és a levegő nem érheti el a szükséges begyulladási hőmérsékletet. Az izzítógyertya bezárja ezt a rést: nem gyújtja meg közvetlenül a keveréket, csak az első meggyulladáshoz segít elérni a hőmérsékleti küszöböt. Mérsékelt hőmérsékleten dízel az izzítógyertya nélkül is működhet; a kritikus pillanat a hidegindítás. Ezért a két alkatrész nem helyettesítheti egymást: az egyik gyújtóeszköz, a másik hidegindítást támogató elem. A kerámia elemű izzítógyertyák ebben extra hidegindítási előnyt nyújtanak.
Miért Lehet Ez A Tömörítési Arány Ennyire Magas?
Benzinmotorban a 15:1 arány kopogással kezdődő láncolt korai égést vált ki; dieselnél ez az arány a norma. A fizikai ok egyszerű: a dízelmotor tömörítésekor nincs benne üzemanyag. Mivel csak a levegő tömörítése történik, a korai begyulladás veszélye megszűnik, és az arány a benzinmotornál lehetetlen szintekre emelhető. A tömörítés során keletkező hő ebben a motorban nem hiba, hanem maga a gyújtási módszer.
A magas arány nyeresége is mérhető: minél magasabb a tömörítési arány, annál nagyobb a körfolyamat hatásfoka és a leadott teljesítmény. De miért nem használnak szélsőségesebb értékeket, mint a 40:1 vagy 80:1? Itt a hatásfok határa ütközik az égéssel kapcsolatos másodlagos problémákkal: a magas tömörítés az égési hőmérsékletet, és ezzel a NOx kibocsátást is emeli. Ugyanez az elv érvényes a hagyományos eszközökre is, mint a Rudolf Dieselt inspiráló tűzpisztoly (fire piston): a gyors adiabatikus tömörítés tüzet teremt.
Hogyan Alakítja A Gyújtás Különbsége A Dízel Jellemzőjét?
A dízelmotor magas nyomatékú, alacsony fordulatszámú jellegét gyakran külön vitaként tüntetik fel; valójában azonban a közvetlen, tömörítés általi gyújtási rendszer következménye. Elég a láncot lépésről lépésre követni.
A Magas Nyomaték Eredete
Az elsődleges tényező a magas tömörítési arány: a 15:1-20:1 tartomány már alacsony fordulatszámon is erős hengerű Bosnia-nyomást, azaz magas átlagos hatékony nyomást eredményez. A második tényező az architektúra: a dízelmotorokat többnyire hosszú lökésútra tervezik, a hosszú lökés pedig nagyobb karlenyésztést jelent a főtengelyre, azaz magasabb nyomatékot. A harmadik tényező az üzemanyag: a gázolaj gallononként több energiát hordoz, mint a benzin. A turbófeltöltött dízeleknél a turbónyomás még tovább erősíti ezt a képet. E három tényező együttese olyan teljesítménygörbét ad a dieselnek, amely nem a fordulatszám-tartomány felső, hanem alsó részére tevődik.
Miért Alacsony Fordulatszámon Működik?
Minden körfolyamatban az üzemanyag befecskendezése, keveredése és önmagától való begyulladása időt igényel; a fordulatszám emelkedésével egyre kevesebb idő marad erre a folyamatra. Benzinmotorban pontosan ismert, mikor pattan a szikra; dízelnél a begyulladás a befecskendezés és a sűrített levegő hőmérséklete közötti egyensúlytól függ, és ez az egyensúly magas fordulatszámon megfeszül. Az eredmény: a dízel jellemzően a benzinmotor alatt fordulatszám-tartományban működik, de ebben a tartományban több nyomatékot kínál, mint a benzinmotor legjava.
Rövid válasz: Miért Nem Használ Gyertyát A Dízel Motor?
A dízel motor nem használ gyújtógyertyát, mert a gyújtás feladatát a levegő látja el: csak a levegőt sűrítik össze 15:1-20:1 arányban, és ez a sűrítés a levegőt körülbelül 600 °C-ra melegíti; a forró levegőbe befecskendezett dízel-üzemanyag szikra nélkül, magától meggyullad. A gyújtógyertya a benzinmotorból kívülről bevitt gyújtási forrás; a dízelnél ennek a forrásnak a helyét a sűrítés munkája vette át. A különbség nem egyetlen alkatrész meglétében vagy hiányában rejlik, hanem két különböző termodinamikai tervezési filozófiában: az egyik időzíti a szikrát, a másik hőt állít elő.
Ennek az egyetlen különbségnek a hullámai végigfutnak a motordon: mivel a gyújtást befecskendezéssel szabályozzák, a kopogási határ eltűnik, a kompresszióarány emelhető, a hatásfok nő, a teljesítményt az üzemanyag mennyiségével szabályozzák, és a motor olyan jellegre tesz szert, amely nyomatékát az alacsony fordulatszám-tartományba halmozza. A gyújtógyertya nélküli működés nem hiányosság; Rudolf Diesel 1893-ban megalkotott, 1897-ben először mért mérnöki döntése, amely a mai napig a leghatékonyabb gyakorlati belső égésű motorként maradt fenn.
Források
- Diesel engine - Wikipedia
- Diesel cycle - Wikipedia
- The Diesel Engine - HyperPhysics, Georgia State University
- Combustion in Diesel Engines - DieselNet
- Diesel (Compression Ignition) Engines - EGEE 102, Penn State
- How Diesel Engine Ignites With No Spark - 3DMechanism
- Spark plugs vs Glow plugs - Champion Auto Parts
- Winter Glow Plugs - Niterra (NGK NTK)
- Why Diesels Make So Much Torque - Banks Power
- Theory of Diesel Cycle - nuclear-power.com