Mit jelent, amikor elszabadul a dízelmotor, és hogyan lehet megállítani?

2005. március 23-án reggel a texas city-i BP-finomító izomerizációs egységében egy desztilláló torony megtelt szénhidrogénekkel, és a túlnyomás következtében a blowdown-kéményen át gejzirszerű gőzömlés indult meg. Körülbelül 7,5 méterre tőle egy üresjárati dízel pickup a szétterülő rafinátumgőz-felhőbe került. A motor a gőzt üzemanyagként kezdte el felhasználni, a fordulatszága ellenőrizhetetlenül emelkedett, és amikor a személyzet megpróbálta leállítani a motort, a visszagyújtás begyújtotta a felhőt. A robbanásban 15 munkás vesztette el az életét, 180 ember megsérült.
Ez a cikk azt mutatja be, hogy azon a reggelen mechanikusan mi történt: miért szabályozza egy fojtószelep nélküli motor fordulatszámát az üzemanyag "minősége", miért tér át ellenőrizhetetlen fordulatszágnövekedésre, az úgynevezett átbukásra, amikor nem kívánt üzemanyagforrás lép működésbe, és a motor leállításának mely módszerei működnek valóban.
Nyomatékszabályozás a dízelmotorban: Miért nincs fojtószelep?
A benzinmotor és a dízelmotor közötti egyik legalapvetőbb üzemeltetési különbség a levegő-üzemanyag keverék kezelésének módja. A dízelmotor minden szívóütemnél tiszta, üzemanyaggal nem kevert levegőt szív a hengerbe; az üzemanyagot a sűrítési ütem végén az injektorokon keresztül közvetlenül a hengerbe juttatják. A sűrítés által termelt magas hőmérséklet magától is begyújtja a keveréket. Vagyis a gyújtás nem gyújtógyertyával, hanem kompressziós öngyújtással valósul meg.
Ennek a felépítésnek a kritikus következménye a következő: a nyomatékot a hengerbe juttatott üzemanyag-tömeg határozza meg. Térfogatra vetítve a levegő mindig bőségesen rendelkezésre áll; minél több üzemanyagot injektálnak, annál több teljesítményt ad le a motor. Ezért nincs szükség fojtószelep elhelyezésére a szívóágban. A benzinmotorban a fojtószelep nélkülözhetetlen alkatrész, amely együtt szabályozza a keverék térfogatát és dúsultságát; a dízelmotorban viszont az irányítás teljes egészében a befecskendezett üzemanyag mennyiségén alapul. Ezt a megközelítést a szakirodalom a keverék minőségével végzett nyomatékszabályozásként említi.
Ennek a rendszernek az ismeretlen oldala itt kezdődik. Mivel a szabályozás teljes mértékben a befecskendezett üzemanyagra támaszkodik, a motor bármilyen a levegőbe jutó éghető anyagot is üzemanyagként értékel. Nincs lehetőség arra, hogy a fojtószelep közbelépve szegényítse a keveréket, megfojtva a motort. Ha egy nem kívánt üzemanyagforrás jelenik meg, nem marad beépített mechanizmus, amely leállítaná a motort.
A legfontosabb tudnivalók
- A dízelmotorban nincs fojtószelep; a nyomatékot a befecskendezett üzemanyag tömegével, vagyis a keverék minőségével szabályozzák.
- Az átbukás az, amikor a motor nem kívánt forrásból szív üzemanyagot, a határon felüli fordulatszággal jár, és a kenés elvesztése miatt katasztrofális károsodást szenved.
- A gyújtás kikapcsolása nem állítja meg az átbukást; az égés addig tart, amíg az ellenőrizhetetlen üzemanyagforrást fizikailag el nem zárják.
- A leghatékonyabb beavatkozás a légáramlás megszakítása: fizikai dugó, CO2 tűzoltó készülék vagy automatikus levegőelzáró szelep.
- A 2005-ös texas city-i robbanásnál egy üresjárati dízel pickup átbukása és visszagyújtása begyújtotta a gőzfelhőt: 15 halott, 180 sérült.
Mi az átbukás, és miben különbözik a közönséges túlpörgetéstől?

A dízelmotor felborulása (overspeed tüzelőanyag-szivárgás) azt jelenti, hogy a motor a saját vezérlőrendszerétől függetlenül túl sok tüzelőanyagot szív be egy nem kívánt forrásból, a fordulatszám folyamatosan emelkedik, és ennek eredményeként a kenés megszűnik, katasztrofális méretű mechanikai kárral végződve. A forrófejű motorok és a sugárhajtóművek is hasonló folyamattal felborulhatnak; az esemény nem kizárólag a dízelnél fordul elő.
Nem szabad összekeverni a hétköznapi túlfordulással (overspeed). A szokásos túlfordulás üzemeltetési hiba, vezérlési hiba vagy mechanikai meghibásodás következménye, és a normál leállítási eljárás működik. Valódi felborulás esetén viszont az égés akkor is lezajlik, ha a befecskendező rendszer teljesen kikapcsolt állapotban van; a motor magának talál tüzelőanyagot.
A következtetés innen gyakorlati, és a legtöbb embert meglepi: a gyújtás kikapcsolása nem segít felborulás esetén. Az elektromos leállítás csak a befecskendezés vezérlését kapcsolja ki; nem szünteti meg a kontrollálatlan tüzelőanyag-forrásokat, mint amilyen a turbó tömítésénél beszivárgó olaj, a környezetben lévő gyúlékony gáz vagy a hibás szivattyú akaratlan befecskendezése. Az égés addig folytatódik, amíg a levegőt fizikailag el nem zárják, vagy a motor mechanikusan meg nem áll.
A dízelmotor nagylelkűsége: A motor, amely mindent fel tud égetni
A dízelmotor tüzelőanyag-rugalmassága mérnöki szempontból értékes tulajdonság, ám a felborulás szempontjából gyengeség. Egy dízelmotor számos olajtípust, benzint és különféle gyúlékony gázokat is képes elégetni. Finomítói és olajkutnyi környezetben ez komoly veszélyhelyzet: még viszonylag alacsony koncentrációban is, ha egy szénhidrogén-gőzt beszívja a szívócső, az úgy fogyasztódik el, mint egy extra tüzelőanyag, és a fordulatszám kontrollálhatatlanul emelkedik.
Tehát nem szükséges "tüzelőanyag-utántöltést" végezni a motornak kívülről. A környezetben lévő gőzfelhő magától keveredik a levegőbeszívásba, és gazdagítja a keveréket; a nyomaték nő, a fordulatszám emelkedik, és rövid időn belül a motor átlépi saját szilárdsági határát.
Az út a felborulásig: Belső és külső okok
A motorból eredő okok
A leggyakoribb kiváltó ok a turbófeltöltő olajtömítésének meghibásodása. A nagynyomású motorolaj beszivárog a turbókompresszor szívóoldalára, elporlasztódik, és bejut az égéstérbe. A megtörött tömítések, a hibás befecskendező szivattyú akaratlan túlfecskendezése, a fülke-szellőztető rendszer problémái, a kopott dugattyúgyűrűk és a hengerperselyek túlzott blow-by járása miatti túltöltés is ugyanahhoz az eredményhez vezető mechanizmusok.
Egy alattomos részlet: a turbóolaj-szivárgás az intercoolerben és a csövekben felgyűlhet. Egy olyan motorban, amelynek csak a turbója romlott meg, és csak a turbót cserélték ki, a csövekben maradt olaj a következő felborulás kiváltó oka lehet. Érdemes ismerni a figyelmeztető jeleket: rendellenes hangok a turbóból, megnövekedett olajfogyasztás, túlzott füst, teljesítményváltozás, valamint az, hogy a fordulatszám magától emelkedik, noha a vezető nem nyomja a gázt.
A környezetből eredő okok
A felboruláshoz nem szükséges turbó. Ha gyúlékony gáz van a környezetben, és a szivárgás elérheti a szívómanifoldot, a gázszivárgás önmagában is kiválthatja a dízelmotor elfutását. Mindegy, hogy a dízelmotor alapjáraton áll vagy nem működik; a működő motor a környező légkörben lévő szénhidrogént üzemanyagforrásként kezeli. Turbó nélküli motoroknál a szívóoldali túlzott olaj, a belső kopás vagy a forgattyúsház-szellőzés problémái ugyanazt a helyzetet teremtik meg.
Ezért a kőolajiparban, azaz a finomítókban és a downstream létesítményekben a dízel elfutás és a gőzberobbanás kockázatát az 1960-as évek végén azonosították, és a finomítók 1972-től kezdve írták elő kötelezően az automatikus fordulatvédelmi készülékeket.
A szabadjára engedett fordulatszám ára: Hogyan halálul a motor?
A pusztulás formái változatosak: a turbó szélesfordulaton való szétrobbanása, a szeleplebegés miatt bekövetkező dugattyú-szelep ütközés, a túlzott tehetetlenségi erők miatt szakadó hajtórúd és a forgattyúsház felrobbanása. Hogy a motor kikeveredhet-e az elfutásból, az időtartamtól, az elért fordulatszámtól és a szenvedett kártól függ. Egy rövid idő alatt leállított motor akkor is szakértői vizsgálatot igényel, mielőtt újraindítanák, ha látszólag épen maradt.
Hogyan akadályozható meg a dízel elfutása? A problémára csak egy válasz létezik:
Hogyan állítható le a dízelmotor elfutása?
A megvalósítható módszerek a következők: a motor levegőellátásának megszakítása. A gyújtás, a gáz, az injektálás - egyik sem megoldás, mert a probléma az, hogy honnan származik az üzemanyag, és ez a forrás az injektáló rendszeren kívül esik. Ez a legközvetlenebb és legmegbízhatóbb módszer.
- A légáramlás fizikai elzárása: A légszűrő háza vagy a szívóvezeték fedővel vagy dugóval zárható el. Még egy nehéz kereskedelmi pickup gyártója is a hivatalos használati útmutatójában azt javasolja, hogy elfutás esetén kapcsoljuk a gyújtást OFF állásba, és CO2-es vagy száraz vegyi oltót irányítsunk a rács felé.
- CO2 tűzoltó befújása a levegőbevitelbe: A szén-dioxid elvonja az égéshez szükséges oxigént a beömlőnyílásból. Még egy nehéz kereskedelmi pickup gyártó is hivatalos használati utasításában azt javasolja, hogy szívásos (ambale) indulás esetén kapcsoljuk OFF állásba a gyújtást, és CO2-es vagy száraz kémiai típusú oltó készüléket irányítsunk a rácsra. A gyakorlatban a tűzoltó teljes tartalmát ki kell üríteni, a tölcsért a bemenethez szorítva.
- Dekompresszor használata: Dekompresszoros motoroknál (túlnyomórészt ipari és hajóágazati motorok) a szelepek nyitva tartásával megszűnik az égés.
- Megállítás magas fogásban: Kézi váltós járműnél végső megoldásként magasabb fokozatba (4. Ez a manőver azonban katasztrofális kárt okozhat a váltónak, különösen a váltóháznak. Ha rosszul hajtják végre - ha a tengelykapcsolót benyomják és üresbe teszik a fokozatot -, a motor szabaddá válik, és a fordulatszám a piros zóna fölé is emelkedik. Az ipari oldalon a megoldás rendszerezettebb: automatikus légzáró (air shut off) rendszerek esetén a fordulatszámot folyamatosan figyelik, és ha túlpörgést észlelnek, a beömlőnél lévő szelep magától bezárul.
Az ipari oldalon a megoldás szisztematikusabb: automatikus levegőelzáró (air shut off) rendszerek esetén a fordulatszámot folyamatosan figyelik, és túlpörgés észlelésekor a beömlőnél lévő szelep magától bezárul. Ezeket a rendszereket a bizonyított és megbízható egyetlen eszközként írják le, amely képes leállítani egy dízelmotort, miután az berohant. Finomítókban, földgáztömörítő állomásokon és bányászati műveletekben ezeket a berendezéseket pozitív levegő-elzáró rendszernek (PASS) nevezik, és szabványos biztonsági felszerelésnek számítanak. A vezető oldalán a végleges megoldás ugyanazon az elven alapul: fordulatszat-érzékelő szívószelep, vagy legalábbis a szívóvonalra gyorsan alkalmazható dugó.
Figyelembe veendő mérnöki szempont is van: Ha a motor magas fordulatszaton működik, a levegő hirtelen elzárása a szívócsatorna összeomlásához vagy a fúvó tömítéseinek kilökődéséhez vezethet. Ez nem jelenti azt, hogy az elzárás rossz; csak azt mutatja, hogy a szívórendszert ennek megfelelően kell értékelni.
Texas City, 2005: A berohanás ipari léptékű számlája
2005. március 23-án a BP texas city-i finomítójának izomerizáló egységében bekövetkezett hiba éppen ennek a mechanikus láncnak a legdrámaibb jelenete volt. Egy desztilláló torony megtelt szénhidrogénekkel, túlnyomásosodott, és elkezdődött a geyser-szerű rafinátgőz kibocsátása a blowdown stack-en keresztül. Hamarosan egy üresjáratban álló dízel pickupot befedett a gőzfelhő.
A motor keverékminőség-szabályozása tehetetlen volt a felhő gazdagságával szemben: a pickup a levegőben lévő szénhidrogént üzemanyagként fogyasztotta, a fordulatszat kicsúszott az irányítás alól, és a motor túlmelegedett. Amíg a személyzet megpróbálta leállítani a motort, az visszagyújtott, és ez a visszaégés lángra lobbantotta a gőzfelhőt. A robbanásban 15 munkás halt meg, 180 ember megsérült, és 44 lakókocsi károsodott. A hivatalos vizsgálat a legvalószínűbb gyújtási forrásként a blowdown drum-tól körülbelül 25 láb (kb. 7,5 méter) távolságban álló, üresjáratú dízel pickup visszagyújtását állapította meg.
Az pontosításról is őszintén gondoskodni kell: független értékelésekben kifejezték, hogy a gyújtási forrást nem sikerült bizonyítani, és hogy volt egy jármű, amelyet a tanúk a blowdown drum közelében gyorsulni láttak, és amelynek kipufogója izzott, de nem tudni, hogy ez volt-e a gyújtási forrás. Tehát ez a forgatókönyv a legvalószínűbb, de nem mutatható be bizonyított magyarázatként.
A baleset szisztemikus tanulsága szélesebb, mint a berohanásé: az üzemvezetés nem vizsgálta a blowdown stack kialvását, és 1994 és 2004 között hat különálló ISOM blowdown-esemény történt. A hivatalos ajánlások szerint a fordulatszat biztonságos elégéséére flare-rendszerekre kell áttérni, és kerülni kell a texas city-ihez hasonló blowdown drum használatát. Ugyanezek a jelentések által kiváltott gyakorlati változás a dízel berendezések automatikus levegő-elzáró szelepeinek elterjedése a finomítókban.
Összefoglalás: Tromfómentes motor, levegővel állítunk le
A kérdésre, hogyan állítjuk le a berohant dízelmotort, a rövid válasz a következő: nem a gyújtás kikapcsolása, hanem a motorba jutó levegő elzárása. Zárja el a levegőbeömlést fizikai dugóval, engedje ki egy CO2 oltó teljes tartalmát a szívóoldalra, vagy használja a dekompresszort. Manuális váltós autóban magas fokozatban megállítani a motort csak végső megoldás; a váltó feláldozható, de előbb a fékeket teljesen be kell nyomni és a legmagasabb fokozatot kell bekapcsolni. Ipari környezetben az egyetlen megbízható megoldás a fordulatszám-érzékelős automatikus levegő-elzáró szelep.
A dízelmotor ereje és hatékonysága a keverék minőségén alapuló nyomatékvezérlésen nyugszik. Ugyanez az elv azt is jelenti, hogy a motorhoz nem tartozó minden éghető anyagot üzemanyagnak kell tekinteni. A Texas Cityben 15 ember életét követelő lánc pontosan itt kezdődött: egy olajtömítés vagy egy gőzfelhő megtalálta a fojtószelep nélküli motor egyetlen gyenge pontját.
Források
- Diesel engine runaway
- Texas City refinery explosion
- BP America (Texas City) Refinery Explosion - CSB
- Diesel Engine Runaway Prevention for Downstream - AMOT
- Runaway Diesel Engine: Causes, Signs and Prevention
- Ram 2500/3500 Owner's Manual - Engine Runaway
- Lessons from Texas City: A Case History (IChemE)
- Understanding Diesel Engine Runaway