Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. MOTORSPORT
  3. DTM
  4. Miért lett rövid életű a DTM-Super GT közös versenysorozata?

Miért lett rövid életű a DTM-Super GT közös versenysorozata?

  • DTM
  • Szerző: Lütfi Mete Odabaşı
  • Létrehozás: 9 november 2026
A DTM és a Super GT, amely 2019-ben egyetlen alkalommal találkozott Fujiban, ugyanazon a hétvégén élte meg mind a Class 1 álom születését, mind a halálát.
A DTM és a Super GT, amely 2019-ben egyetlen alkalommal találkozott Fujiban, ugyanazon a hétvégén élte meg mind a Class 1 álom születését, mind a halálát.

A 2019. november utolsó hétvégéjén a Fuji Speedwaysen történelmi jelenet játszódott: A DTM német touring autói a tengeren túlról érkezve ugyanazon a pályán, ugyanabban a versenyben találkoztak a Super GT GT500 óriásaival. Ez az "álomverseny", amely évekig tartó közös szabálymunka gyümölcse volt, nagy reményeket hordozott mind a szurkolók, mind a két sorozat vezetői számára. De bizonyos értelemben az a hétvége egyszerre volt kezdet és búcsú. Miért maradt tehát egyetlen eseménynél a DTM és a Super GT közös versenye, és miért bomlott fel a Class 1 néven ismert szövetség? A válasz nem egyetlen okra vezethető vissza; egy olyan történetre, amelyben a technológia, a pénz és a bürokrácia fonódik össze.

Honnan Jött a Class 1 Ötlete?

A történet valójában jóval 2019 előtt kezdődött. 2014 elején a DTM és a Super GT vezetői együttműködési megállapodást írtak alá a műszaki szabályzatok egységesítésére. Az ötlet egyszerű volt, de bátor: ha a két kontinens két nagy touring autós bajnoksága ugyanazt a járműarchitektúrát használná, akkor nemcsak a költségek csökkennének, hanem a közös versenyek, sőt egy közös jövő is lehetővé válna. Valahogy olyan volt, mint amikor két különböző nyelvet beszélő csapat ugyanazt a nyelvtankönyvet használja.

A Super GT gyorsan lépett ezen az úton. A GT500 osztály 2014 óta 2,0 literes, soros négyhengeres, egy turbós, 650 lóerő felett teljesítményt termelő motorokat használt. A DTM ekkoriban még nagy V8-as motorokkal versenyzett. A közös Class 1 műszaki szabályzatot hivatalosan 2018 júniusában jelentették be; a DTM 2019-as, kéthengeres, turbós négyhengeres motorokra való átállása is ennek a tervnek a része volt. Vagyis Németország a japánok által évek óta használt képlethez igazodott.

A Legfontosabbak

  • A közös versenyt 2019. november 22-24 között a Fuji Speedwaysen, bajnoki pontok nélkül rendezték meg.
  • A DTM oldalt 3 Audi + 3 BMW alkotta; az Aston Martin költségokból nem érkezett meg.
  • Mindkét versenyt GT500-es pilóták nyerték: Nick Cassidy és Narain Karthikeyan.
  • A Class 1 motorok 610-650 lóerő tartományban termeltek teljesítményt.
  • A szövetség anyagi akadályok és az Audi DTM-ből való kilépése miatt omlott össze.

Mi Történt Fujin: A Dream Race Két Napja

Fuji'de şampiyonluk puanı yoktu ama prestij savaşı tam gazdı; DTM'nin altı aracı Japonya'da Class 1 ittifakının ilk ve son büyük sınavına çıktı.

Az esemény hivatalos neve a 45. éves évforduló ünneplésének keretében megrendezett Super GT x DTM Dream Race volt, és 2019. november 22-24 között futották a Fuji Speedwaysen. Bajnoki pontok nem voltak; de a presztíáscsata teljes gázzal zajlott. A program két versenyből állt, és mindegyik 55 perc plusz 1 kör hosszú volt.

A DTM csapata hat autóval utazott Japánba: három Audi, három BMW. Az Aston Martin R-Motorsport csapata a költségek és a fejlesztési problémák miatt egyáltalán nem küldte el a Vantage-okat; sőt a csapat röviddel ezután, a 2020-as szezon előtt teljesen kivonta magát a DTM-ből. Ez volt az első jelzés: a szövetség leggyengébb láncszeme az elejétől fogva nyilvánvaló volt.

Eredmények: A GT500 Nem Engedte El a Hazai Pályát

Az első versenyt a TOM'S csapat Nick Cassidyje nyerte; a győztes egyben a pole position birtokosa is volt. A második verseny még színesebb volt: az időmérőn a leggyorsabb kört Daisuke Nakajima autózta, de a kasztnicsere miatt öt rajthelyes büntetést kapott, így a pole position Loïc Duvalhoz került. A versenyt pedig a Nakajima Racing versenyzője, Narain Karthikeyan nyerte. Vagyis mindkét futamot a hazai GT500-es pilóták vitték el; a Németországból érkező Dream Race-re szállított DTM-front nem látta a pódium csúcsát.

Ugyanaz a szabálykönyv, más autók

De ha közös szabályokat fektettek le, mi volt a gond? Nos, itt rejlik az szövetség legkritikusabb töréspontja. A Super GT GT500-es osztálya akkoriban a "Class 1 Alpha" néven ismert technikai csomagot használta, és ez a csomag olyan elemeket tartalmazott, amelyek nem szerepeltek a DTM szabályaiban: olyan különbségek kerültek képbe, mint a DTM-ben tiltott gumiháború vagy a középmotoros elrendezés. Ráadásul a GT500-es autók nagyjából 100 kg-mal nehezebbek voltak a DTM-es autóknál.

Röviden: a két széria úgy hitte, ugyanazt a könyvet olvassa, csak éppen más fejezetekből. Képzeld el: egy oldalon a könnyű, agresszív, downforce-központú német gépek, a másikon egy kicsit nehezebb, de 650 lóerő felett teljesítő japán óriások. Ebben a helyzetben valóban lehetséges volt az esélyegyenlőség?

TulajdonságDTM Class 1 (Audi/BMW)Super GT GT500
Motor2.0 L soros 4 hengeres turbó2.0 L soros 4 hengeres turbó
Teljesítmény610 lóerő felett (+30 lóerős boost)650 lóerő felett
NyomatékA gyártó nem hozta nyilvánosságraA gyártó nem hozta nyilvánosságra
TömegkülönbségReferenciaNagyjából 100 kg-mal nehezebb
GumiháborúTiltottSzabad
MotorhelyElsőKözépső pozíció is lehetséges volt

A Balance of Performance reménye és valósága

Ezen különbségek kiegyenlítésére felvetett mechanizmus a sportautóversenyekben ismert Balance of Performance, azaz a teljesítménykiegyenlítés lett. Az ötlet az volt, hogy a különböző autókat a tömeg és a teljesítmény hasonló beállításaival közelítsék egymáshoz; a DTM vezetője, Gerhard Berger is, sok más névvel együtt, felvetette, hogy ez a módszer alkalmazható lenne a Fuji közös versenyen. De a BoP nem ellenszer, inkább kötszer: a strukturális különbségeket nem zárja le, csak ideiglenes egyensúlyt teremt a versenynapra. Egy tartós szövetség viszont alapvetően ugyanazt az autót, ugyanazt a költségstruktúrát és ugyanazokat a szabályokat követelte meg. És éppen ekkor bonyolódott minden.

A pénz beszélt: a szövetség valódi ára

Az Audi motorsport-főnöke, Dieter Gass Fuji után nyíltan kijelentette, hogy a szövetség teljes potenciáljának elérését elsősorban anyagi akadályok gátolták. Ez nem üres mondat volt. Közismert volt, hogy a DTM történelmileg rendkívül magas költségekkel küzdött, és a nemzetközi terjeszkedési kísérletei sem hozták meg a kívánt eredményt. A Class 1-re való átállás azt jelentette, hogy a motort a nulláról újrakellett fejleszteni: Az Audi 2.0 literes TFSI-motorja 610 lóerő feletti teljesítményt adott, a versenyzők rövid ideig 30 lóerős extra boost-ot használhattak; a BMW F82-es DTM-autója is ugyanebben a formulában volt, szén-kerámia fékekkel és pushrod felfüggesztéssel szerelték fel. Ezek lenyűgöző mérnöki remekművek voltak, de nem voltak olcsók.

Ráadásul a Fuji Dream Race volt az utolsó verseny, amelyen az eredeti GT500-es autókat használták. A Super GT 2020-ban a DTM-mel közösen kidolgozott technikai előírásoknak megfelelő új Class 1-es autókra váltott; vagyis a japán fél hű maradt a tervhez. De a vihar a kontinens felé közeledett.

A tokiói tanácskozás és a bukás

A végzetet hozó eseménysorozat drámai volt. A Tokióban tartott kritikus találkozó feszült hangulatban ért véget, és az együttműködési asztal szétoszmlott; a német delegáció elhagyta a találkozót - erről szóltak a hírek. Ezt követő csapás volt az Audi visszavonulása a DTM-től gyári csapatként. A Super GT frontról érkező értékelés szerint a szövetség gyakorlatilag ezzel a visszavonulással elítéltette magát; hiszen amint az Audi kiszállt, a Class 1 alapján nem maradhatott fenn bajnokság.

Alternatív narratívák is léteznek: a pénzügyi akadályok mint alapprobléma nézete mellett a tokiói feszült találkozó története is áll. De végeredményben mind ugyanoda vezet: kölcsönös bizalom és közös költségvetés nélkül a technikai egység önmagában nem tudta tartani a szövetséget. A két sorozat közötti stratégiai szakadás neve nem verseny volt, hanem szó szerint egy kereszteződés.

Miért nem egyesült teljesen a DTM és a Super GT? Rövid válasz

A kérdés egyértelmű választ érdemel: a DTM és a Super GT nem egyesült teljesen, mert a két sorozat autói szerkezetileg eltérőek voltak (gumiháború, motorpozíció, körülbelül 100 kg-os tömegkülönbség), a kiegyenlítést a Balance of Performance révén csak a versenyhétvégere specializálva lehetett megoldani, a költségek mindkét fél számára elviselhetetlenné váltak, és az Audi DTM-ből való kiszállása gyakorlatilag véget vetett a közös jövő tervének. A Fujiban futott egyetlen közös verseny volt ennek az asztalnak a legszebb, de egyben legrövidebb közös megnyilvánulása.

Az utak szétválása után: Ki hová ment?

A törés után a két sorozat két különböző irányba sodródott. A DTM 2021-től kezdve FIA GT3 alapú formátumra váltott; a drága prototípus túraautók helyett a forgalomba hozott autók versenyváltozatai és az ügyfélcsapatok lettek a sorozat gerince. A Super GT pedig a saját útján haladt tovább: miközben a GT500 megmaradt a Class 1 technikai alapjának, a sorozat; a saját napirendjén lévő témákra összpontosított, mint a teljesítménykiegyenlítés, a sebességkorlátozás, a gumik, valamint a karbonsemleges üzemanyag és a féktárcsával és fékbetéttel kapcsolatos kutatások. Japán a saját ökoszisztémájának megőrzését választotta, Németországnak pedig a túléléshez ki kellett terjesztenie bázisát.

A dolog ironikus oldala: a Class 1 projekt technikailag sikeres volt. A két sorozat valóban ugyanahhoz a motorformulához, hasonló teljesítményszinthez és közös architektúrához jutott el. Fujiban hat német autó eljuthatott Japánba, két versenyt nagy felfokozott hangulatban meg lehetett futni. De a versenymérnökség el tud indítani egy szövetséget; szervezet, költségvetés és hosszú távú szándék nélkül viszont nem tudja fenntartani. A Dream Race rövid élete pontosan ennek a leckének a pályára vetült megnyilvánulása.

Források

  • 2019 Super GT x DTM Dream Race
  • Showdown at Fuji: The dream becomes a reality - DTM
  • Class 1 Touring Cars
  • Super GT, DTM Formally Announce Class 1 Technical Regulations
  • Audi: Financial hurdles stopped DTM, Super GT Class One tie-up
  • DTM collaboration with Super GT collapses
  • Super GT eyes Asian expansion as DTM tie-up flounders
  • Super GT technikai szabályzat
  • Az Audi bemutatja az új 2,0 literes t/c DTM-motort

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Lütfi Mete Odabaşı

Lütfi Mete Odabaşı

Fiatal, dinamikus autó- és motorsportrajongó, aki szeret kutatni és tanulni. Mete fiatalok szemével gazdagítja autós hírekkel, tudással és kultúrával foglalkozó platformunkat. szorosan követi az autótechnológiai újdonságokat és a motorsportban történt fejlődéseket, és amit megtanul, hasznos, tartalmas tartalmakká alakít az otomobilgi.com számára.

Kapcsolódó tartalmak

Gyors? Gyors! Tűzforró? Az a fránya!
DTMA DTM Class 1 autók anatómiája
Audi kapcsocoló napja a DTM-ben nem egy gyászjelentés volt, hanem a túlélési képlet újraírásának kezdete.
DTMAmit változtatott meg a DTM-ben a Class 1-ről GT3-re való átállás?
A DTM hangja nem egy éjszaka alatt változott meg; a fület csikorgató V8-esektől a 610 lóerős fütyülő turbó-négyeshengeresekig vezető út harminc évnyi mérnöki bátorság története.
DTMA DTM-motorok fejlődése: V8-től a 2.0-as turbóig
A norisringi betonlelátóktól a Nurburgring legendájáig minden DTM-pálya nem csupán aszfalt, hanem a német versenyzés szellemének színteréül szolgáló történelem.
DTMA DTM ikonikus pályái és a városi párosok varázsa
A DTM-ben nem a turbónyomás, hanem egy futam után kiszámolt súly- és teljesítménybeállítások döntenek a győztesről; a pályán uralkodó egyenlőség nem a garázsban, hanem az asztalnál készül.
DTMHogyan működik a Balance of Performance a DTM-ben?
A DTM nem egyetlen bajnokság; 1984 óta három különböző arculattal élő legenda, amely minden temetésénél erősebben kel újra életre.
DTMHogyan született meg a DTM, miért szűnt meg, és hogyan tért vissza?
Egy név, amelyet 2017-ben Hockenheimban újoncként skandáltak, a DTM legkeményebb szezonjában szó szerint kézbe kapta a bajnoki címet.
DTMKiRené Rast? A GT-mestertől a DTM legendájáig ívelő pályaafeljutás
A DTM Trophy olyan hidat épít, amely egy 15 éves fiatalt a 610 lóerős Class 1 szörnyetegek felé terel, GT4-es autókkal.
DTMMi a DTM Trophy célja, és mit nyújt a fiataloknak?
A rendszer, amely Pascal Wehrleint a DTM legfiatalabb bajnoki címétől a Formula 1-ig vitte, a pályán látott zsenialitások mögött álló láthatatlan akadémiák műve.
DTMHogyan működnek a fiatal versenyzői programok a DTM-ben?
Marco Wittmann a DTM-ben mindössze két szezon után 24 évesen biztosította be a bajnoki címet, így felülmúlva Ekstrom és Schneider olyan nagyok rekordjait.
DTMMarco Wittmann és a BMW két bajnoki címének története

Címkék

  • dtm
  • super gt
  • 1-es klassz korszak
  • turautóverseny
  • teljesítménykiegyenlítés
  • audi motorsport
  • bmw m4 dtm
  • fuji speedway
  • álomfutam
  • autósport
  • gt500
  • nick cassidy

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve