Hogyan vált A.J. Foyt az IndyCar első nagy sztárjává?

A texasi poros földön egy apa hároméves fiának fűnyíró motorjával hajtott játékversenyautót ad. A gyermek felnő, és a neve a motorsport történetének egyik legnagyobb versenyzőjévé válik: A.J. Foyt. De hogyan válik egy versenyző az IndyCar első sztárjává? Hét nemzeti bajnoki cím, négy indianapolisi 500-es győzelem, Daytona, Le Mans, sőt Formula 1 is... Csatold be biztonsági öved, mert ez a történet nem mindennapi.
Texastól a pályáig: Foyt tűzzel-vassal nőtt fel
Anthony Joseph Foyt Jr. 1935. január 16-án született Houstonban. Apja, Tony Foyt kis versenyautókat, úgynevezett midgeteket birtokló és versenyző szerelő volt; vagyis A.J. majdnem a garaj porában nőtt fel. Első győzelmét már ötéves korában aratta: a Buffalo Stadiumban a helyi midget bajnok Doc Cossey elleni match race-ben került az élre. Gondolj bele, míg más gyerekek az iskolai kirándulásra készültek, ez a fiú már hozzászokott a győzelmi dobogóhoz.
Az iskola sem tudta vissza tartani. Érettségi nélkül hagyta el a középiskolát, szerelőként kezdett dolgozni, és teljesen a versenyzésnek szentelte magát. 17 éves korától versenyzett midget autókban. Ez a részlet fontos, mert az különböztette meg Foytot a versenytársaitól, hogy egész karrierje során meg tudta érteni és meg tudta javítani autóját, valamint mélyreható mechanikai tudással rendelkezett. Nemcsak egy kormányt forgató ember volt, hanem egy pilóta, aki ismerte az autóját.
Kiemelt eredmények
- 7 nemzeti Indy car bajnoki cím - minden idők rekordja
- 4 indianapolisi 500-es győzelem - ennek a sikernek az első birtokosa
- 67 Indy car győzelem - karrierecsemegerekord
- A egyetlen versenyző, aki az Indy 500-öt, a Daytona 500-öt és Le Mans-t is megnyerte
Négy indianapolisi 500-es győzelem: Hogy lett Foyt legendává?

Foyt négy indianapolisi 500-es győzelme négy külön filmszakaszhoz hasonlít. Az elsőhöz 1961-ben jutott, és ugyanabban az évben a pontbajnoki címet is megvédve ő lett az első versenyző, aki ezt megtette. Eddie Sachset mindössze 8,28 másodperccel előzte meg - addig ez volt a második legkisebb különbségű befutó. Milyen feszültség, ugye?
1964: Offenhauser erő
A második győzelem 1964-ben született, és története érdekes: A Ford felajánlotta neki a Team Lotus-Ford csapatában a harmadik autót. De mivel Colin Chapman nem garantálta a tartalék autót, Foyt maradt a régi módszernek tűnő, de megbízható Offenhauser motoros roadsterében. A szezon során a 14 versenyből 10-et megnyerve rekordot döntött, és elhozta az Indy 500-öt is. Azt a versenyt siralmas emlékként őrizzük, mert a második körben Dave MacDonald és Eddie Sachs életét vesztette - emlékeztetnünk kell arra, hogy a versenyzés mennyire veszélyes volt abban a korban.
1967 és 1977: A türelem jutalmai
A harmadik győzelem a tiszta szerencse és a felkészültség története: 1967-ben Parnelli Jones turbóautója 3 körrel a cél előtt meghibásodott, és Foyt átvette a vezetést. Ráadásul az utolsó körben az egyenes szakaszon öt autó balesetéből kivágva magát nyert. A versenyzésben egy kis szerencse is kell, persze. A negyedik győzelem 1977-ben egy igazi makacsság-történet volt: Amikor kifogyott az üzemanyaga, a boxba hajtott, megnövelte a turbónyomást, hogy behozza a Gordon Johncockkal szembeni 32 másodperces hátrányt, és körönként 1,5-2 másodpercet nyert. Amikor Johncock motorja tönkrement, Foyt az élre állt, és bekerült a történelembe. Ezzel a négy győzelemmel ő lett az első versenyző, aki négyszer nyerte meg az Indy 500-ast - később Al Unser és Rick Mears is csatlakozott ugyanahhoz a klubhoz.
| Év | Kiemelt részlet |
|---|---|
| 1961 | 8,28 másodperccel Sachs előtt; megvédte a bajnoki címét |
| 1964 | Offenhauser roadsterrel, 10 futamgyőzelmes szezon |
| 1967 | Jones turbóautója tönkrement; kihevert egy balesetet |
| 1977 | Megnövelte a turbónyomást, megelőzte Johncockot |
Hogyan halmozzuk fel a rekordokat? Foyt karrierszámai
Foyt karrierszámai meglepően szélesek és mélyek egy versenyzőtől. Összesen 7 nemzeti Indy car bajnokságot nyert (1960, 1961, 1963, 1964, 1967, 1975, 1979) - ez még mindig amerikai nemzeti bajnoki rekord. Az Indy car győzelmeinek száma 67 -vel pályafutása csúcsán; kb. 370 nevezéséből 200-szor végzett az első 10-ben. Karrierje 1957-től 1992-ig tartott, vagyis 35 évig! Nem a show, hanem a karrier hossza lep meg.
Az Indy 500-on is hihetetlenek a számai: 35 alkalommal indult egymás után, 13 alkalommal vezette a versenyt, összesen 4.909 kört teljesített, és a 12.272,5 mérföld szintén az ő rekordja. Az USAC alatti győzelmei is említést érdemelnek - stock car, sprint car és midget versenyekkel együtt száznál is több győzelmet aratott. Az első Indy 500-án 1958-ban a 148. körben kipördült, tapasztalatot szerzett - tekintettel erre, milyen hatalmas lendület, nem igaz?
Csak az IndyCar? Foyt sokoldalúsága
Íme, az a legnagyobb dolog, ami Foytot megkülönbözteti a többiektől: Nem ragadt egyetlen diszciplínánál. Indy 500, Daytona 500, 24 Hours of Daytona, 24 Hours of Le Mans és 12 Hours of Sebring - az egyetlen versenyző, aki mindegyiket megnyerte. Olyan, mint egy poliglott, aki a motorsport különböző nyelveit beszéli - komolyan mondom. 1967-ben Dan Gurneyvel Ford GT40 Mk IV-ben nyerte meg Le Mans-t, és a 24 óra csaknem 18 óráját maga vezette - nem rossz valakitől, aki azt mondja, korábban soha nem látta a pályát, ugye? Ő az egyetlen, aki ugyanabban a szezonban nyerte meg az Indy 500-at és Le Mans-t.
A NASCAR-oldalon is 7 győzelmet és 36 top 10-es befejezést jegyez; Az 1972-es Daytona 500-öt a Wood Brothers Racinggel nyerte meg, és ő lett az egyetlen versenyző, aki a teljes 500 mérföldet vezette. Az 1965-ös Riverside-i balesetnél olyan súlyosan sérült meg, hogy az orvosok egy pillanatra halottá nyilvánították - mellkasi sérülésekkel, törött háttal és bokával tért vissza az életbe. 1976-ban és 1977-ben IROC-bajnokságot nyert, 1987-ben pedig Oldsmobile Aerotechtel 413,799 km/h sebességrekordot állított fel zárt pályán. A Formula 1-ben hat Nagydíjon indult. Röviden: minden járművön sikeres volt, aminek kereke volt.
A versenyzéstől a csapattulajdonosig: Foyt öröksége
Foyt az 1960-as évek közepétől kezdve saját csapatot alapított, és 1966 és 1983 között Gilmore-Foyt Racing néven saját Coyote vázat gyártott. Sofőrként a csapat nevében még két Indy 500-t (1967, 1977) és három bajnoki címet nyert - vagyis mind a volánnál, mind a vezetői székben aratott győzelmeket. A nyugdíjazása után az A.J. Foyt Enterprises folytatódott: Scott Sharp megosztva nyerte az 1996-os IRL-bajnokságot, Kenny Bräck 1998-ban bajnok lett, és az 1999-es Indy 500-t Foyt autójával nyerte meg.
Egy érdekes részlet is: Az IndyCar 2010 és 2012 között az oválbajnokságát az ő nevéről nevezte el. A dicsőségek listája sem ér véget - Texas Sports, Auto Racing, Motorsports HOF of America, International Motorsports HOF, USAC HOF és még sok más. Ráadásul az Indy 500 ma élő legidősebb győztese. A vita arról, hogy Foyt vagy Mario Andretti volt-e a jobb, máig tart a szurkolók között, és szerintem ez is bizonyítja, milyen nagy volt.
Röviden: Ki volt A.J. Foyt, és miért ennyire fontos?
Röviden összefoglalva: az A.J. Foyt volt az IndyCar első nagy sztárja és az amerikai motorsportok leg Sokoldalúbb pilótája: 7 nemzeti bajnoki címével és 4 Indianapolis 500-as győzelmével rekordot döntött, a Daytona 500-at és Le Mans-t is megnyerve pedig e téren a történelem egyetlen alakja lett. A volánnál kitartó, mechanikusan intelligens és minden autóban nyerni akaró rivális volt. Az, hogy öt különböző évtizedben is az első 10-be jutott az Indy 500-ön, azt mutatja, hogy nemcsak gyors, hanem hihetetlenül kitartó is volt. Szerinted a mai pilóták ennyi diszciplínában elérik ezt a sikert? Szerintem nehéz.