Mi az a járműérték-veszteség kártérítés, és ki jogosult rá?

Mindenki tudja, aki autót ad-vesz: az használt autóhirdetést megnéző ember egy lépéssel távolabból közelít ahhoz az autóhoz, amelyen káresemley-regisztráció szerepel. Még ha a karosszériát helyre is állították, fényezték, vagy eredeti alkatrészt cseréltek, az autó már nem hordozza a kezdeti napi árát. Ennek a láthatatlan különbségnek a jogban van egy neve: járműérték-csökkenés, a köznyelvben járműérték-csökkenési kártérítés. A balesetben hibás ellenfél köteles megfizetni ezt a maradandó értékveszteséget is, a javítási költségen felül. De ki, milyen feltételekkel, milyen határidőn belül érvényesítheti ezt a jogot? A legtöbb autótulajdonos, miután megjavította a kárát és megkapta a pénzt a biztosítótól, lezárja az ügyet; pedig a lezárt iratokban legtöbbször egy igénybe nem vett második követelés áll.
Mi az értékvesztési kártérítés, és ki követelheti?
A balesetet szenvedett és helyreállított autó használt piaci értékének maradandó értékcsökkenését értékvesztésnek nevezzük. A javítás költsége külön kár, az autó piaci értékének vesztesége pedig külön kár; a kettő nem helyettesíti egymást. Az értékvesztési kártérítés az a jogi igény, amely a javítási költségeken túlmaró piaciérték-csökkenést biztosítja. A szakirodalomban az "értékvesztési kártérítés" és a "járműérték-csökkenési kártérítés" kifejezések ugyanazt az intézményt jelentik; a kettő között nincs jogi különbség.
Az igény érvényesítésének első feltétele, hogy a balesetben ne legyen teljesen hibás. Ha a baleset 100%-a az Ön hibája, nem követelhet értékvesztést a másik féltől. A kártérítést általában a hibahányadnak megfelelő arányban csökkentik. A második feltétel, hogy az autó korábban sérülést nem szenvedett része sérüljön meg ebben a balesetben. A harmadik feltétel pedig, hogy az autó ne kerüljön totalkáros, vagyis teljes kárként nyilvántartásba.
Kiemelt tudnivalók
- Az értékvesztés a javítási költségen túli maradandó piaciérték-csökkenés; 2 éven belül kell igényelni.
- Az igényhez az autó kárvonalának meg kell haladnia a %-ot, és az igénylő nem lehet 100%-ban hibás.
- A fizetést a hibás fél kötelező felelősségbiztosításának vagyoni kárrégiójából kérik; a kaszko általában nem fizet.
- Roncs (sovtaj) jármű esetében értékvesztés nem keletkezik; ekkor a becsült érték és a roncs (sovtaj) értéke közötti különbség igényelhető.
- A Biztosítási Döntőbíroság hanális 35.000 TL-ig véglegesek.
Milyen esetekben nem érvényesíthető az igény?

Régebben a sérült autó eladásakor elbeszélés útján oldották meg a dolgot az eladó és a vevő között; ma már minden káresemley látható az e-államhonlapon keresztül, és ez a bejegyzés maradandóan befolyásolja az autó értékét. A Legfelsőbb Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata szerint bizonyos esetekben az értékvesztési igény nem érvényesíthető. Ezek ismerete azért szükséges, hogy ne pazaroljuk el az időt.
Baleseti járművek esetében nincs értékvesztés
A baleset után totalkárosnak, vagyis teljes kárnak nyilvántartásba vett járműnél nem keletkezik értékvesztési összeg. A Legfelsőbb Bíróság 17. Polgári Kollégiuma 2013-as határozatában kifejezetten szerepel ez az elv. A totalkáros járműnél igényelhető összeg az autó baleset előtti becsült értéke és a baleset utáni roncs (sovtaj) értéke közötti különbség; ehhez a különbséghez értékvesztés nem adódik hozzá.
Ismétlődő kár esetén ugyanaz a rész nem írható le másodszor
Ha a jármű sérült része korábban már egy másik balesetben javításon esett át, az adott részre nem követelhető újra értékcsökkenés. A Legfelsőbb Bíróság e kérdésben következetes. Ezzel szemben a helyi bíróságokon születtek olyan döntések is, amelyek még korábban sérült részű járműveknél is figyelembe véve a márkát, a modellt és a kilométerállást megítélhették az értékveszteséget; vagyis az ítélkezési gyakorlat ezen a ponton még nem teljesen kikristályosodott, és minden iratot a saját körülményeinek megfelelően értékelnek.
Hogyan történik az érték megállapítása szakértő által?
Az értékvesztési pereket ténylegesen lezáró dokumentum a szakértői jelentés. A Legfelsőbb Bíróság bevett gyakorlata szerint az értékveszteséget a jármű baleset napján fennálló, sérülésmentes piaci értéke és a baleset utáni piaci érték közötti különbségként, a baleset időpontjában kell meghatározni. Ezt a számítási módszert a Legfelsőbb Bíróság 17. Polgári Tanácsának 2016-os és 2017-es döntései is megerősítették, és az Igazságügyi Minisztérium példa szakértői kirendelési döntéseiben is megjelenik.
A szakértői jelentés elkészítésekor vizsgálják a hibás arányokat, értékelik a szakértői mérési (ekspertiz) jelentést, és figyelembe veszik a jármű korát és kilométerállását. A bíróságok és a szakértők különböző módszereket használhatnak a számításban; mindegyik módszernek megvannak a saját előnyei és korlátai. Ezért a jelentés az irat legnagyobb figyelmet érdemlő része. Általános értékeléssel nem hozható ítélet; a bíróságnak szakértő útján kell megállapítania a jármű baleset előtti és utáni értékét.
A perindítás előtt is van lehetőség: a járművön lévő kár és az általa okozott értékveszteség megállapítása céljából bizonyítéki felvétel rendelhető el. Ez fontos garancia azon járműtulajdonos számára, aki a jármű eladását fontolgatja vagy siet; még ha a kár megjavul, vagy a járműtől megválik is, a megállapítás az iratban marad. Ha a jelentés ellen kívánnak kifogást emelni, a kifogásoló beadványt a kézhezvétel dátumának figyelembevételével határidőben kell megírni; a jelentést és az iratot együtt olvassák el, és a kifogásokat tételről tételre sorolják fel.
Kis károk esetén is indítható igény?
A gyakorlatban ez a legtöbbet vitatott pont. A közúti balesetek nagy része kisebb ütközésekből áll, és a járműtulajdonosok úgy gondolják, hogy néhány ezer lírás javításért nem éri meg a fáradságot. A gyakorlat ugyanakkor akkor nyitja meg az utat az értékvesztési igény előtt, ha a jármű káraránya meghaladja a 10%-ot; a feltétel az, hogy ezt a veszteséget szakértői jelentéssel dokumentálni kell. Egy jelentősnek tűnő karosszériakár a jármű modelljétől és korától függően komoly piaci értékveszteséget okozhat. Fordítva, nagyon alacsony kárarányú iratoknál mind a biztosítótársaságok, mind a szakértők vonakodhatnak a veszteség meglétének elismerésétől. A szabály a következő: a kárarány a szakértői jelentésben számmal fog szerepelni; a 10%-os küszöb alatt maradó iratoknál az igény nehezített voltát előre tudni kell.
A kötelező közúti biztosítás fedezi az értékveszteséget?
Igen, fedezi; de a megfelelő ajtón kell kopogtatni. Az értékveszteséget a balesetben hibás fél kötelező közúti biztosításának vagyoni károk fedezete terhe alatt lehet igényelni. A tévesen ismert pont a következő: a saját kaszko kötvénye általában nem a megfelelő cím az ilyen igénylésekhez. Nem a saját biztosítótársaságához, hanem a másik fél felelősségbiztosításához nyújtják be külön értékveszteség-bejelentést. A bejelentéshez csatolják a baleseti jegyzőkönyvet és a kár dokumentumait.
A folyamat az Ön számára így zajlik: A kárügy irányanyagának létrehozása és a kérelem benyújtása után a biztosítótársaság 15 napon belül köteles fizetni. Ha a felajánlott összeg alacsony, vagy az igényt elutasítják, nem köteles elfogadni az ajánlatot; a kifogásolás útjai nyitva állnak. Egy különbséget érdemes tisztázni: a felelősségbiztosítás általános feltételei szerint a morális kártérítési igények nem fedezettek; a jármű értékveszteség-térítése viszont vagyoni kár, és a fedezet alá tartozik. A kettő összekeverése azt jelenti, hogy az ügyet az elejétől rosszul építjük fel.
Ezen a területen egy fejlemény is történt: A sajtóhírekben arról értesülhetünk, hogy az új időszakban a felelősségbiztosításoknál a baleset utáni értékvesztséget a kárrendező számítja ki, és a bejelentés automatizált lesz. Ezt még nem véglegesített szabályozásként, hanem követendő irányzatként kell értelmezni.
Mei az elévülési idő?
Az értékveszteség-bejelentés alapjául szolgáló határidő a baleset napjától számított 2 év. A határidőt elmulasztó járműtulajdonos elveszíti az igényjogosultságát; javítási díj megfizetése esetén sem követelhető már az értékveszteség. Egyes biztosítótársaságok úgy vélik, hogy az ilyen igényekre a Polgári Törvénykönyvben szereplő jogtalanságból eredő követelések elévülési ideje az irányadó. A gyakorlati tanácsom egyszerű: nem érdemes vitatni, melyik nézet áll érdekében, csak ne várjon 2 évet a balesettől számítva. Az ilyen ügyekben a leggyakoribb hiba az várakozás, amíg a javítás befejeződik, a járművet eladják, vagy "csillapodnak az indulatok"; a határidő e várakozás közben csendben eltelik.
Per vagy Biztosítási Döntőbírság Bizottság?
Ha a másik fél felelősségbiztosítása elutasítja az igényt, vagy alacsony összeget ajánl fel, két út létezik: a Biztosítási Döntőbírság Bizottság vagy a bíróság. A döntőbíráskodás nem kötelező út; a jogosult közvetlenül pert is indíthat. Ugyanazon igényre azonban a kettő egyidejűleg nem folytatható; választani kell, és ha egyszer kiválasztott utat elhagynak, a másikra már elkéshetnek. A döntőbíráskodás hatáskörén kívül eső igények, például a morális kártérítés, csak per tárgyát képezhetik.
A döntőbíráskodási út előnye a gyorsaság és a költség: a költségek alacsonyak, és a döntés általában rövid idő alatt születik meg a bírósághoz képest. A hátránya, hogy az ügy hatóköre korlátozott. A gyakorlatban az is ismert, hogy a döntőbíráskodási folyamat nem tart olyan rövid ideig, mint gondolnák, a bíró kinevezése is késhet; a "gyors és olcsó" címke nem minden ügyben jelenti ugyanazt. Egy eljárási feltétel is létezik: a Bizottsághoz fordulás előtt írásbeli kérelmet kell benyújtani a biztosítóhoz, és 15 napos határidőt kell adni. Emellett a vita nem lehet korábban már bíróság vagy fogyasztói döntőtestület elé került. A Bizottságban a 35.000 TL-ig terjedő vitákban hozott döntések véglegesek; ez az összeg és az afelettiek megtámadhatók. Ha az ügyvédek között van konszenzus, az a következő: kis összeg és tiszta bizonyíték esetén a választottbíróság, nagy összeg és sok jogi vita esetén a peres út nyújt megoldást.
Ki és hogyan kaphat járműértékvesztés-kártérítést? Rövid válasz
Összefoglalva: A balesetben 100%-ban nem hibás járműtulajdonos, ha a kár mértéke meghaladja a 10%-ot és korábban sérülésnek nem átadott része sérült, a hibás fél kötelező forgalmi biztosításától 2 éven belül a baleset napjától számítva követelheti a szakvéleménnyel és szükség esetén szakértői jelentéssel dokumentált tartós értékvesztést. Ha a biztosítás ajánlata nem elegendő, a választottbíróság vagy a peres út nyitott.
A Legfelsőbb Bíróság 17. Polgári Kollégiumának 2015-ös és 2016-os ítéletei keretbe foglalják a terület joggyakorlatát: a veszteség a baleset időpontjában érvényes, piaci értékek közötti különbözet alapján állapítsa meg, és általános értékeléssel nem hozható ítélet. Egy ismert tény is ezt mondja: egyes szakértői vélemények tartalmazzák azt az érvelést, hogy ha a kárt a jármű piaci értéke alapján számolják, külön értékvesztés nem keletkezik; ez a vélemény a bevett gyakorlat szöges ellentéte miatt a perekben vitatéma. Ezért ezen a területen ne bízza a szerencsére a dolgát: a jelentést, a hibajegyzőkönyvet és a határidőket elejétől fogva tartsa rendben. Az értékvesztés minden maga mögött hagyott baleset láthatatlan címkéje; a jog érvényesítése azt jelenti, hogy e címke árát a hibás félre hárítsa.
Források
- Az értékvesztés-kártérítés igénylésének feltételei
- Jármű értékvesztési összege és a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlata
- A Legfelsőbb Bíróság 17. Polgári Kollégiumának ítélete
- Jármű értékvesztési szakértői jelentés
- Kifogás a szakértői jelentés ellen
- A Biztosítási Választottbírósági Bizottság gyakori kérdései
- Hogyan lehet értékvesztést kapni baleset után?
- Kárösszeg-kártérítés