Miért bukott meg a Fisker Karma? Az akkumulátorcsőd anatómiája

2010 októberében, a Paris Motor Show középpontjában, egy éves késés után állt a gyárból kikerült első Fisker Karma. A cég a világ első prémium plug-in hibridjének nevezte a járművet, és ez az állítás technikailag védhető volt: 403 LE összteljesítmény, 1.300 Nm nyomaték, napelemes tető, hat számjegyű ár. Két évvel később a gyártás leállt, az akkumulátorbeszállító csődbe ment, és körülbelül 2.450 járműves teljes gyártásával ez a luxus szedán eltűnt a történelemből. Bár a Karma története egyetlen cég bukásáról szól, az általa közvetített lecke a korai plug-in hibrid időszak strukturális problémáihoz tartozik.
Mi a Fisker Karma, és mit ígért?
A Fisker Automotive-t 2007. szeptember 5-én alapították Anaheimben, Kaliforniában. Az alapító és tervező Henrik Fisker a szektorban a BMW és az Aston Martin formáit aláíró név volt. A Karma teljes méretű, luxus négyajtós szedán volt, és hatótávolság-növelő elven működött: a kerekeket kizárólag két darab 120 kW (161 LE) elektromos motor hajtja, a 2,0 literes, feltöltött GM Ecotec benzinmotor pedig akkor kapcsol be generátorként, amikor az akkumulátor kimerül, vagy a vezető Sport módot választ.
A járművet először a 2008-as Detroit Auto Show-n mutatták be. 2008 novemberében gyártási megállapodást írtak alá a finnországi Uusikaupunkiban található Valmet Automotive-vel, és megkezdődtek az előrendelések az USA-ban és Európában. Az eredeti terv szerint az értékesítések 2009 utolsó negyedében az USA-ban, 2010-ben Európában indulnának. 2009 végére 1.300 megrendelést jelentettek.
Kiemelt tényezők
- Összteljesítmény 403 LE, össznyomaték 1.300 Nm; két elektromos motor hajtja a hátsó kerekeket
- A 2010-es Paris Motor Show-n egy éves késéssel mutatták be az első gyártási Karmát
- Az akkumulátorbeszállító A123 Systems 2012 októberi csődje leállította a gyártást; a teljes gyártás ~2.450 járműnél maradt
- 2013 novemberében a Fisker Automotive Chapter 11 csődeljárást kezdeményezett
A Fisker Karma műszaki adatai: Hatótávolság-növelő a számokban

A Karma hajtáslánca a GM E-Flex platformjára épül, és a hajtásrendszert részben a Quantum Technologies-szel közösen fejlesztették. A feltöltött 2,0 literes Ecotec motor 260 LE-t produkál, de ez a teljesítmény semmilyen körülmények között nem jut közvetlenül a kerekekhez; a motor kizárólag generátor. A váltó egyfokozatú, és a jármű hátsókerék-meghajtású.
| Tulajdonság | Érték |
|---|---|
| Összteljesítmény | 403 LE (301 kW) |
| Össznyomaték | 1.300 Nm |
| Elektromos motorok | 2 x 120 kW (161 LE), egyenként 479 Nm |
| Generátormotor | 2,0 L turbós Ecotec, 260 LE |
| Akkumulátor | 20,1 kWh lítium-ion (A123 Systems) |
| EPA elektromos hatótávolság | 51 km |
| Teljes hatótávolság | ~370 km (230 mérföld) |
| Végsebesség | 201 km/h |
| 0-100 km/h | Gyártói adat 5,9 s (Sport mód) |
| Saját tömeg | ~2.400 kg |
A gyorsulási értékben a mérési körülmények szerint eltérés van: a gyártó Sport módban 5,9 másodpercet közöl, míg a független értékelések 6,3 és 8 másodperc közötti eredményeket adnak. A 2.400 kg-os járműtömeg megmagyarázza ezt a szórást.
Mivel az akkumulátorcsomag áthalad az üléssorosok között, a hátsó ülés pad nem, így a négyüléses autó. A 3,3 kW-os beépített töltő az SAE-J1772 csatlakozóról táplálkozik. A szabványos napelemes tető pedig érdekes eset: a bemutató szövegekben naponta fél kWh termelést és folyamatosan napos napokon hetente 4-5 mérföld extra hatótávolságot jeleztek előre, de a leszállított panel a gyakorlatban csak a 12 voltos tartozék akkumulátort töltötte.
Miért van ilyen nagy eltérés a fogyasztási adatokban?

A korai plug-in hibrid korszak tipikus problémája volt, hogy a fogyasztási adatok a mérési módszertől függően drámai módon változtak, és a Karma ennek tankönyvi példája. Az NEDC ciklusban kombinált 2 L/100 km-nek megfelelő értéket és 51 g/km CO2-t jelentettek. Az EPA pedig elektromos módban 52 MPG-e-t, csak benzinnel 20 mpg-t (12 L/100 km) mért; a TUV független tesztje Sport módban 9,2 L/100 km-t, kombináltan 112 MPG-e-t talált. Az elektromos hatótávolság is a szabvány szerint változott: az EPA 51 km-t mondott, a TUV pedig 83 km-t mért.
Ez az eltérés inkább a plug-in hibrid definíció természetéből fakadt, mintsem az autó hibájából: tele akkumulátorral rendelkező Karma és lemerült Karma ugyanazon járműként teljesen két különböző gazdaságossági profilt produkált. A hatótáv-növelő elvénél a benzinfogyasztás attól függött, hogy a generátor milyen gyakran és mekkora terheléssel működött. A korai időszakban a fogyasztó kezén lévő egymástól távol álló adatok a szegmens megbízhatósági problémáinak kicsi, de tanulságos keresztmetszetei voltak.
Késedelmesek, visszahívások és biztonsági események

A bevezetési terv a 2009 végéről 2011 júliusára csúszott. A gyártás a Valmet során hetente öt járművel indult; 2011 decemberében elérték a napi 25 darabot. Az első két amerikai szállításra 2011. július 26-án került sor, a kiskereskedelmi átadások 2011 novemberében kezdődtek. A 2011-es bevezetéskor 3000 előrendelést jelentettek be, és arról számoltak be, hogy a rendelési lista 2012 elejéig megtelt. De ezt a képet egymást követő technikai események árnyékolták be.
- 2011. december: Az első 239 járművet visszahívták a rosszul elhelyezett tömlőbilincsekből eredő hűtőfolyadék-szivárgás és tűzveszély miatt; a problémát december 16-án fedezték fel a Valmet gyárában.
- 2012. március 7.: A fogyasztói magazin által 107 850 dollárért vásárolt, 200 mérföld alatt futott tesztautó a pályán meghibásodott, és többé nem indult el. Az ok az A123 gyárában elcsúszott hegesztő robotból származó hibás akkumulátorcellák voltak; az A123 az érintett csomagokat 55 millió dollárért cserélte.
- 2012. május: Az a Karma, amelyről azt állították, hogy egy texasi háztűz forrása, nem volt töltés alatt, és az akkumulátora érintetlennek tűnt; a pontos okot nem sikerült megállapítani, az NHTSA terepi vizsgálatot indított.
- 2012. augusztus: Körülbelül 2400 járművet visszahívtak a hibás hűtőventilátor miatt; a kaliforniai tűz oka ez a ventilátoregység volt.
- 2012. október 29.: A Sandy hurrikán elárasztotta a port-newarki kikötőben Európából érkező, mintegy 330 járműves szállítmányt; 16 Karma leégett. A tűz oka a sós vízbe merült Járművezérlő Egységben lévő korrózióból eredő rövidzárlat volt, a lítium-ion csomagokat kizárták. Az árvízkár több mint 30 millió dollárra becsülhető.
Hogyan törte meg az A123 Battery a láncot?

A Fisker 2010 januárjában az A123 Systems-szel kötött megállapodást a Karma nagyfeszültségű akkumulátorcsomagjának kizárólagos beszállítójaként. Az egyszállítós modell érthető választás volt egy kis volumenű, de korlátolt tőkéjű gyártó számára; az ára pedig az volt, hogy a rendszer egyetlen ponthoz kötődött. 2012 júliusában a michigani új akkumulátorgyár hibás cellái miatt visszahívást rendeltek el a csomagra, és ennek következtében az A123 2012 októberében csődeljárást kezdeményezett.
2012 novemberében felfüggesztették a Karma gyártását, amely soha többé nem folytatódott. A cég a leállítás okát a Valmet gyártási szerződés újratárgyalási kísérleteként és az A123 csődeljárásaként magyarázta. A teljes gyártás körülbelül 2450 járműnél állt meg. 2013 márciusában az amerikai munkavállalókat ideiglenesen elbocsátották, Henrik Fisker pedig lemondott.
Ezután a pénzügyi domínók is eldőltegi: 2012 februárjáig az 529 millió dolláros Energiaügyi Minisztériumi hitel körülbelül 190-200 millió dollárját vették fel, de a hitelt befagyasztották, mert a cég nem érte el a mérföldköveket. 2013 novemberében a Minisztérium Fisker adósságát 25 millió dollárért árverésen eladta a Hybrid Technology LLC-nek; 2013 november 22-én a Fisker Automotive Chapter 11 csődeljárást kezdeményezett. 2014 februárjában a kínai Wanxiang megvásárolta az eszközöket, 2016 szeptemberében pedig a Karma Automotive márkanév alatt a járművet Karma Revero néven ismét gyártásba vitték.
Mi lett az eladásokkal és milyen volt az ársáv?
A Karma az amerikai piacon az első értékesítéseknél az alapmodellt 95 900 dollártól, a felső felszereltséget 109 850 dollártól kínálta. A 2011 decemberi áremelés után az EcoStandard 102 000, az EcoSport 110 000, az Animal Free EcoChic felszereltség pedig 116 000 dollárra emelkedett. Ez az ársáv olyan szegmens volt, ahol a jármű közvetlenül versenyezett a Tesla Model S-sel; a két cég közötti feszültség egészen addig ment, amíg a Tesla 2008 áprilisában peres ügyet indított azzal az állítással, hogy ellopták a Model S-hez fejlesztett hibrid technológiát, az ügy a Fisker javára zárult, és a Tesla 1 144 285 dollár költségtérítést fizetett.
A szállítási adatok a következők: 2012 decemberéig Észak-Amerikában és Európában körülbelül 1800-2000 járművet szállítottak ki; ebből közel 1600 az Egyesült Államokban volt. Európában 2014 decemberéig 533 darabot adtak el; a vezető piac 166 járművel Hollandia volt, utána Svájc (55), Belgium (52) és Franciaország (44) következett. A tervező közegből is érkeztek díjak: A Time 2011-es legjobb találmányok listája, az Automobile Magazine 2012-es Design Díja és a Top Gear Magazine 2011-es Luxusautó díja néhány ezek közül. A díjak nem voltak képesek megváltoztatni a szállítási táblázatot.
Összehasonlítás a BYD F3DM-mel: Az első generációs PHEV-ek közös problémája
A Fisker Karma megértéséhez az adott időszak helyzetére kell pillantani. A BYD F3DM a világ első sorozatgyártású plug-in hibrid autójaként 2008. december 15-én Kínában került forgalomba kormányzati szervek és vállalatok számára, és az elektromos hatótáv mellett 480 km-es hatótáv-növelést kínált. Az egyik végén a Warren Buffett által részben birtokolt kínai gyártó megfizethető szedánja, a másik végén egy 100 000 dolláros kaliforniai luxusautó állt; mindkettő-fullót a korai plug-in hibrid technológia költség-kerlet egyensúlyhiánya. A GM Chevrolet Voltja 2010-ben lépett piacra az első nagyszabású kereskedelmi plug-in hibridként.
A közös szerkezeti probléma nyilvánvaló volt: a plug-in hibridek gyártása viszonylag drága volt, és költséghami kihívást jelentett a gyártók számára. Az akkumulátor-technológia még nem érett, a lítium-ion csomag kilométerenkénti költsége jóval magasabb volt a mainál. A BYD által maga közölt idővonal is meglepő: a cég 13 évet töltött az első egymillió újenergiás jármű eléréséig. Ez a kép azt mutatja, hogy a Karma bukását nem lehet egyetlen akkumulátor-beszállító csődjével magyarázni.
Miért volt sikertelen a Fisker Karma?
Röviden a válasz: A Fisker Karma egy luxusáras termékben éretlen akkumulátor-technológiára, egyetlen beszállítós ellátási láncra és tömeggyártásra képtelen üzleti modellre támaszkodott; a 2 éves késés, az egymást követő visszahívások, az A123 Systems csődje és a befagyasztott 529 millió dolláros állami hitel rövid idő alatt összedöntötte ezt a törékeny szerkezetet.
A hosszú válaszban a kiváltó okok eloszlása szélesebb. Az A123 csődje volt a láncot megtörő katalizátor, azonban az értékelések kiemelik a menedzsment hibáit, a számtalan elmaradt gyártási határidőt és az akkori Energiaügyi Minisztérium környezetében megfogalmazott véleményeket, miszerint a jármű nem volt alkalmas sorozatgyártásra. A luxus szegmens a legkevésbé toleráns piac a hibákra: a 100 000 dollárt fizető vásárló nem várt el egy korlátozott elektromos hatótáv és hagyományos teljesítmény elviselését. A hátsó ülést négy főre szűkítő akkumulátor-alagút, az EPA-mérésben 12 L/100 km-re felszökő benzinfogyasztás és a 20 kWh-s csomag költsége soronként növelte a szöget a luxusígéret és a mérnöki valóság között.
Történelmi perspektívából nézve a kép még tisztább lesz. Ferdinand Porsche 1900-ban a Lohner-Porschével tette először működőképessé a hibrid ötletet, 1997-ben a Toyota Prius vitte hibridet sorozatgyártásba, 1999-ben a Honda Insight követte párhuzamos mild hibiddel. Nem véletlen, hogy a Prius 1,78 kWh-s nikkel-fémhidrid akkumulátorral elégedett meg: a technológia kis és biztonságos lépésekkel érett. A Karma volt az első luxuskísérlet, amely a lítium-ion csomagot 20 kWh-os méretre emelve az árba próbálta belesűríteni, és bukása megmutatta, hogy a plug-in hibrid csak akkor lehet kereskedelmileg életképes, ha az akkumulátor-költségek csökkennek és a tömeggyártás lehetségessé válik.
Bár a Karma tervezési öröksége a Wanxiang-éra alatt Karma Revero néven újjá született, az eredeti Fisker Automotive tapasztalat a korai plug-in hibrid korszak mérföldköve maradt: a technológia helyes volt, az időzítés és az üzleti modell hibás.
Források
- Fisker Karma - Wikipedia
- Párizsi autószalon 2010: Fisker Karma - Autocar
- Csődbe ment akkumulátorgyártó, az A123 leállítja a Fisker Karma gyártását - CSMonitor
- Szériagyártású Fisker Karma sajtóközlemény (Párizs 2010) - Autoevolution PDF
- 2012-es Fisker Karma műszaki adatok - KBB
- 2013-as Fisker Karma teszt, árak és műszaki adatok - Car and Driver
- BYD F3DM - Wikipedia