Benzines vagy elektromos? Idő összehasonlításوك hosszú úton, ajtótól ajtóig

Az elektromos autó hosszú távon csak 10-15%-kal lassabb a benzinessel; mert az utolsó 20% töltése annyi időt vesz igénybe, mint az első 80%.
Az elektromos autó hosszú távon csak 10-15%-kal lassabb a benzinessel; mert az utolsó 20% töltése annyi időt vesz igénybe, mint az első 80%.

Az oldal megosztása

300-600 kilométeres úton az elektromos autó a hatótávolságtól és a töltőmegállóktól függően általában benzinestől ajtóról ajtóra %10-15%-kal hosszabb idő alatt ér célba; a helyes sebességválasztás és egy jól megtervezett töltőmegálló ezt a különbséget a gyakorlatban nagyon le tudja szűkíteni. Ez az oldal a különbséget percekben számolja ki.

Kiemelt megállapítások

  • A 20 elektromos autó egyike sem érte el a WLTP hatótávolságot valódi úton; a rövidülés %7-20 között mértek.
  • Állandó 130 km/h sebességnél a hatótávolság a WLTP értékhez képest %30-40 %-kal is csökkenhet.
  • A töltés a akkumulátor %80%-áig gyors; az utolsó %20 annyi időt vehet igénybe, mint az első %80.
  • Téli körülmények között a hatótávolság %20-40 %-kal is csökkenhet.
  • Isztambul-Ankara ~450 km, Isztambul-Izmir ~590 km ig is felmegy.

Miért határozza meg az ajtóról ajtóra szóló időt nemcsak a sebesség, hanem a megállók száma is?

Egy benzinestől az útvonal matematikája egyszerű: megtelt tankkal 500-700 km-t megy, ha kell, 5 perces üzemanyag-megállót tart, és a megálló ideje alig befolyásolja az utazási időt. Az elektromos autónál az egyenlet két változós lesz: egyrészt hány kilométert tud megtenni a töltőmegállók között, másrészt hány percet vár minden megállóban. Az ajtóról ajtóra szóló idő e kettő összege.

Gyakorlati viszonyítási pontként az elektromos autót hosszú úton használó sofőrök tapasztalatmegosztásai általában körülbelül %15 többletidőre mutatnak a benzinleshöz képest. Kontrollált hivatalos összehasonlító teszt még nincs, ezért ezt a számot nem pontos szorzóként, hanem reális nagyságrendként érdemes olvasni. Mérnök szemmel nézve a logikai lánc is ezt támasztja alá: a töltőmegállók közötti vezetés általában 2-3 óra, a %80-ig töltés pedig tipikus DC gyorstöltő állomásokon 20-40 percet vesz igénybe.

A kritikus pont ez: a többletidő nem lineárisan nő a megállók számával. Helyes sebességgel és helyes akkumulátorkezeléssel egy megállót teljesen ki tudsz iktatni, és ez sokkal nagyobb nyereség, mint a három töltőmegálló egyikének lerövidítése.

Mennyit ér valójában úton a katalógusban szereplő hatótávolság?

Minden elektromos autó prospektusban szereplő hatótávolsága egy WLTP nevű szabványos laboratóriumi tesztből származik. A teszt fűtés és klíma nélkül, körülbelül 23°C hőmérsékleten, és csak rövid nagy sebességű szakaszokkal történik. Vagyis az optimális körülmények mérése. Városban, 50-80 km/h sebességnél és enyhe időben ezekhez az értékekhez közelíteni lehet; hosszú úton viszont a valóság egészen más.

Ausztráliában valódi világkörülmények között végzett szisztematikus tesztprogram szembetűnő képet mutat: az eddig tesztelt 20 elektromos autó egyike sem BYD Atto 3 Essential BYD Atto 3 Essential) mérve. Az érdekes az, hogy a fogyasztás oldali különbség mindössze kb. 2%. Vagyis a jármű nem fogyaszt több energiát a vártnál; a probléma az, hogy a hatótáv-ígéret mérsékelt és alacsony sebességű tesztciklusból származik. Tervezésnél nem a katalógusértékből, hanem a katalógusérték 80-85%-ának megfelelő valódi hatótávolságból kiindulni egészséges mérnöki megközelítés.

Hogyan hat a sebesség a hatótávra: 110 vagy 130?

Az autópályás hatótávveszteség fő oka az aerodinamikai ellenállás, és ez az ellenállás a sebesség négyzetével nő. Az eredmény egyértelmű: állandó 130 km/h sebességnél számos elektromos jármű hatótávja a katalógusértékhez képest 30-40%-kal csökken; autópálya-használatnál az általános veszteség akár 30%-ot is elérhet. Benzinautónál is nő a fogyasztás nagy sebességnél, de az hatása elektromosnál jobban érezhető, mert az elektromos jármű katalógushatótávja alacsony sebességnél lett mérve.

Ennek gyakorlati megfelelője a vezetői döntésed. 105-110 km/h sávban haladva 130 km/h-hoz képest 100 kilométeren mindössze kb. 7 perccel tart tovább; cserébe az energiafogyasztás érezhetően csökken, és megnöveli a töltőállomások közti távolságot. Egy megálló elhagyásával nyert 20-40 perc sokkal több, mint amit a gyors vezetés hoz. Ez a "lassíts és menj megállás nélkül" versus "menj gyorsan és várj a töltésnél" klasszikus egyensúlyi vitájának magja, és a számok a legtöbb forgatókönyvben a lassabb oldalt támogatják.

Töltésszünet számítás: miért lassul a töltés 80% után?

Son %20'yi istasyonda beklemekle vakit kaybetmek yerine %80'de yola çıkın; şarjın yavaşladığı o dilim, zaten ihtiyacınız olan mola süresine sığar.

Az utazási időt meghatározó második változó az egyes megállóknál eltöltött percek száma. Itt meg kell érteni a lítium-ion akkumulátor töltési görbéjét. Az akkumulátor kb. 80%-ig nagyon nagy teljesítménnyel tölt; ez után a feszültségkorlátok, a növekvő belső ellenállás és a hővédelmi protokollok lépnek működésbe, és az áram fokozatosan csökkentésre kerül. Ez nem hiba vagy hibás működés, hanem a CC-CV (állandó áram - állandó feszültség) néven ismert szándékos akkumulátorvédelmi mechanizmus. A gyakorlati eredmény látványos: az utolsó 20% annyi időt vehet igénybe, mint az első 80%.

Az utas szemszögéből a helyes stratégia ebből következik: Tölts fel 80%-ig, és indulj útnak. Az utolsó 20% feltöltése helyett a következő megállóban még a gyors zónában leszel. A DC gyorstöltő állomások 30-400 kW sávban kínálnak teljesítményt, és a legtöbb elektromos jármű 20-40 perc alatt eléri a 80%-ot; Törökországban elterjedtek az ilyen teljesítménytartományú állomások. A pihenő tervezését ültesd ugyanabba az időablakba, mint a mosdóhasználatot, a kávét és a sofőrcserét, így a pluszidő egy részét már elnyeli az a idő, amikor amúgy is pihenőt kell tartanod.

A szakaszszámítást egy mondatban összefoglalva: a megállónkénti költség kb. 25-40 perc, a nyereség pedig a megállók számának csökkentésében rejlik.

Időösszehasonlítás tipikus törökországi útvonalakon

A számok kézzelfoghatóvá tételéhez menjünk végig két klasszikus útvonalon. Átlagos forgalomban az Isztambul-Ankara utazás 5-6 óra, az Isztambul-Izmir (Cseme-fokig) pedig 5,5-7 óra , a távolság pedig kb. 590 km-re nőhet.

ÚtvonalTávolságBenzines (tele tartállyal)Elektrikus, nagy hatótávolságú
Isztambul - Ankara~450 km5-6 óra, pihenő nélkül500 km-es hatótávolsági osztályban 0-1 megálló
Isztambul - Izmir~590 km5,5-7 óra, 1 rövid pihenő1 megálló (pl. Bursa/Gemlik útvonal)
Töltési/üzemanyag-megálló-~5 perc20-40 perc (80%-ig)
Hatótávolság tétel-a katalógus és a valóság hasonlóa valóságban a katalógusérték 80-85%-a

Számoljuk ki. A 450 kilométeres Isztambul-Ankara útvonalon egy elektromos jármű, amelynek valós hatótávolsága 400 km-es sávra esik, egyetlen töltőmegállóra szorul, még ha a katalógusérték 500 km is; ha a megálló 30 perc, az ajtótól ajtóig eltérés nagyjából fél óra a benzinessel szemben. Az 590 km-es izmiri útvonalon két megállóra is szükség lehet, és az eltérés közelíti az 1 órát. Ezzel szemben az a vezető, aki 110-120 km/h-s sávban halad, valós hatótávolságát helyesen olvassa ki, és egyetlen jól megválasztott megállóval halad, 15-20 percre csökkentheti az eltérést. Vannak szélsőséges példák is Izmir és Isztambul között, ahol a töltési idő összesen 4 órát ér el és 7 megállást tesznek; ezt a képet általában a lassú AC-töltés preferálása vagy rövid hatótávolságú járművek okozzák, és tervezéssel megelőzhető.

Egy gyakorlati figyelmeztetés: ünnepek és szabadságolások idején komoly sorokról számolnak be a népszerű útvonalak töltőállomásain. A benzinkúthoz képest különbséget növelő tényező ugyanis nem maga a megállás, hanem a megállóknál való várakozás kockázata. Zsúfolt időszakokban alternatív állomásokkal kell tervezni az útvonalat.

A hatótávolság-veszteséget növelő második tényező: a levegő hőmérséklete

Az időszámítás legnagyobb bizonytalansága szezonális. Télen a hatótávolság 20-40%-kal csökkenhet: hidegben az akkumulátor kémiája hatástalanná válik, a fűtés energiát fogyaszt, és a hideg akkumulátor lassabban tölt. Még mérsékelt körülmények között is körülbelül 20%-os veszteséget mértek egy frissen kihúzott, felmelegítetlen járműnél. Nyáron a kép enyhébb: extrém melegben az energiafelhasználás 25-28%-kal nő, amikor a 26-30°C-es sávról a 46-50°C-es sávra térünk át. Az elektromos járművek körülbelül 20-25°C-en működnek a leghatékonyabban.

A megoldás technikailag egyszerű: melegítse fel az utasteret és az akkumulátort 10-15 perccel indulás előtt, és lehetőleg akkor tegye, amikor a jármű még tölt. Így a fűtési energia a hálózatból, nem az akkumulátorból származik; a hatótávolság-veszteség jelentősen csökken, és a hosszú út számítása télen is konzisztens marad.

Ellenőrzőlista hosszú út előtt: a különbség minimalizálása

  • Tervezzen a katalógus hatótávolság 80-85%-ával; autópálya-orientált útvonalakon legyen még konzervatívabb.
  • Minden töltésnél 80%-ig álljon meg; az utolsó 20%-ot ne várja ki az állomáson.
  • Autópályán célozza a 110-120 km/h-s sávot; 130 km/h-nál a hatótávolság 30-40%-kal csökken.
  • Télen melegítse elő a járművet töltés közben; kerülje a hirtelen gyorsítást és fékezést, használja a rekuperációs fékezést.
  • Távolítsa el a felesleges terhet és a tetőboxot; emelkedőn nő a fogyasztás, lejtőn visszanyerhető.
  • Zsúfolt időszakokban vegye fel az útvonalba az alternatív töltőállomásokat.

Egy megjegyzés az akkumulátor egészségéről is: a mindennapi használatban érdemes a töltést 20-80% tartományban tartani és korlátozni a DC gyorstöltést, ez mind a hatótáv-tervezést, mind az akkumulátor élettartamát támogatja. Kizárólag DC gyorstöltést használó tesztjárműveknél mérhetően jelentősen magasabb akkumulátor-degradációt állapítottak meg; a gyorstöltést ne szokásként, hanem hosszú útra induló járműként használd.

Konklúzió: a hatótáv-szorongás percben kifejezett ára

Amikor a hatótáv-szorongás kézzelfogható árát kérdeztük, a válasz őszinte: egy jól megtervezett elektromos hosszú út ajtótól ajtóig nagyjából 15-30 perccel tovább tart, mint egy benzinessel; egy rosszul megtervezett utazás viszont akár az egy órát is elérheti. A különbséget nem a jármű, hanem a számítás határozza meg. Egy olyan vezető számára, aki helyesen értelmezi a valódi hatótávot, betartja a 80%-os szabályt és a megállók számához igazítja a sebességét, az elektromos jármű Törökország 450-590 km-es fő folyosóin ma már használható hosszú távú jármű; az elvesztegetett fél óra pedig a legtöbb utazáson amúgy is esedékes kávészünetnek felel meg.

Források