Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. HIBRID
  4. Hibrid autó története
  5. A GM XP-883 a Chevrolet Volt elfeledett őse volt-e?

A GM XP-883 a Chevrolet Volt elfeledett őse volt-e?

  • Hibrid autó története
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 28 október 2026
A GM 1969-as XP-883-as modellje pontosan negyvenegy évvel a Chevrolet Volt előtt olyan autó volt, amely tökéletesen megfelelt a mai plug-in hibrid meghatározásának.
A GM 1969-as XP-883-as modellje pontosan negyvenegy évvel a Chevrolet Volt előtt olyan autó volt, amely tökéletesen megfelelt a mai plug-in hibrid meghatározásának.

1969 nyarán Detroitben egy olyan autó állt, amely pontosan megfelel a mai plug-in hibrid definíciójának: éjszaka otthon, fali aljzatról töltődő akkumulátorok, rövid távon egyedül villanymeghajtással haladó hajtásrendszer, és fölé lépő egy kis benzinmotor. A General Motors az XP-883 nevet adta ennek a járműnek. Huszonnyolc évvel a Toyota Prius, negyvenegy évvel a Chevrolet Volt előtt. Ha egy ötlet ennyire korán megjelent, miért találta meg a piacot ilyen későn?

Erre a kérdésre a válasz a hibrid autó teljes történetéhez kapcsolódik. Maga az ötlet 1898-ig, Ferdinand Porsche középmotoros kísérleteiig nyúlik vissza; de hogy a technológia beérik és sorozatgyártássá váljon, arra egy évszázad kellett. Az XP-883 ennek a hosszú idővonalnak a közepén álló mérföldkő, amelyről a legtöbb autórajongó még csak nem is hallott.

Progress of Power: A GM 1969-os Alternatív Meghajtás Ünnepe

GM, 1969'da buhardan gaz türbinine, hibritle uzanan 26 alternatif tahrik çözümünü tek bir sunumda dünyaya göstermişti.

Az XP-883 nem önmagában jelent meg. A GM 1969 májusában a michigani Warren Technical Center-ben sajtóbemutatót tartott "Progress of Power" címmel, ahol járműveket mutatott be, amelyek 26 különböző alternatív meghajtási megoldást hordoztak a gőzmotortól a gázturbinán át az akkumulátoros-elektromos rendszertől a hibridig. A vállalat 1966-ban kipróbálta az üzemanyagcellával működő Electrovan-t, majd szintén 1966-ban az elektromos Electrovair II-t; a Stirling-motor is a napirenden lévő lehetőségek között volt. Tehát a GM 1969-ban komolyan foglalkozott az alternatív meghajtás ötletével - éppen az ellenkezője annak a "monokultúrás olajcég" képnek, amelyet ma gyakran hallunk.

Ugyanebben a sorozatban az XP-883 testvérmodelljei is megvoltak: három különálló GM 512 városi autó koncepció. Közülük az 512E teljesen elektromos volt: 84 voltos ólom-sav akkumulátorcsomagjával 25 mph sebességnél 58 mérföldes hatótávolságot kínált, és 115 voltos aljzatról körülbelül hét óra alatt töltődött. Egy másik 512-es változat teljes tartállyal és akkumulátorral 150 mérföldes hatótávolságért utazásonként mindössze 3 gallon benzinnel elégedett meg. Az XP-883 pedig ennek a családnak a hibrid tagja volt.

Kiemelt jellemzők

  • Az XP-883 egy 1969 júliusában bemutatott kísérleti plug-in hibrid koncepció volt.
  • A hajtásrendszert egy 574 cm3 -es kéthengeres boxermotor és egy DC soros gerjesztésű villanymotor alkotta.
  • Hat darab 12 voltos ólom-sav akkumulátor standard 115 voltos aljzatról tölthető volt.
  • A villanymotor egyedül 16 km/h-ig (10 mph) tudta mozgatni a járművet.
  • Hibrid módban a legnagyobb sebesség 97 km/h (60 mph) szinten volt.

A GM XP-883 műszaki felépítése: Motor, akkumulátor és töltőrendszer

Az XP-883 a papíron a mai plug-in hibrid architektúra kis léptékű mása. A szívében egy vízhűtéses, 574 cm3 űrtartalmú boxer (ellentétes hengerelrendezésű) kéthengeres benzinmotor található. Az űrtartalom kis mérete nem véletlen: olyan kicsi motort választottak, hogy mentesüljön a kor kibocsátási szabályozása alól. A forrásokban ez az űrtartalom 570 és 574 cm3 között kis ingadozásokkal szerepel; ez a mérési módszertől függő mindennapi különbség.

A benzinmotor mellett egy DC soros gerjesztésű típusú villanymotor végzi a feladatát. A motor az első féltengelyekkel koaxiálisan van beépítve; az első kerekeket egy 5:1 áttételű bolygóművés sebességváltón és differenciálműveken keresztül hajtja. A motor és a hajtóműegység közötti kapcsolat csigahajtással történik - ez kompakt csomagolási megoldás.

Az energiatárolás oldalt pedig hat darab 12 voltos ólom-sav akkumulátor található; összesen 72 volt. Az akkumulátorokat a hátsó kerekek között, a talajhoz közel, alacsony helyzetben helyezték el. A legkritikusabb részlet a töltés: miközben az akkumulátorok a motor lendkerék-alternátorából töltöttek, a jármű szabványos 115 voltos háztartási aljzatról is tölthető volt. Ez az egyetlen tulajdonság elegendő ahhoz, hogy az XP-883-at a mai szóhasználattal plug-in hibrid elektromos járműnek (PHEV) nevezzük.

Karosszéria és váz: Üvegszálas utastér, 2+2 elrendezés

A karosszéria üvegszálból (fiberglass) készült; a tervezés arra a modellre emlékeztet, amelyet később Chevrolet Chevette néven gyártottak. A jármű 2+2 kupé elrendezésű: két felnőtt elöl, két gyermek hátul, jump üléseken - a gyerekek a csomagtartó fedelén keresztül közlekedtek. A független hátsó felfüggesztés és a körülbelül 2100 font (950 kg) össztömeg a járművet városi használatra méretezi. A GM mai szakirodalma a kiállított példányt "mock-up"-ként, azaz makettként határozza meg; azonban a közzétett teljesítményadatok arra utalnak, hogy legalább egy vezetési teszten átesett jármű létezett.

Hogyan működött az XP-883? Működési módok és teljesítmény

Az XP-883 hajtási logikája nagyon hasonlít a mai párhuzamos hibrid elrendezéshez. Az elektromotor egyedül is képes volt mozgatni a járművet 16 km/h-ig (10 mph); ennek a sebességnek az elérésekor az elektronikus vezérlő bekapcsolta a benzinmotort. Gyorsítás közben mindkét energiaforrás egyszerre működött; állandó sebességnél azonban csak a benzinmotor végezte a munkát. A városi forgalom lassú szakaszán villamos energia, nyílt úton benzin - pontosan ugyanaz a forgatókönyv, amelyet egy hibrid autós ma minden nap átél.

A teljesítménytáblázat őszintén mutatja, hogy a jármű nem volt ambiciózus. Hibrid módban a maximális sebesség a 97 km/h (60 mph) tartományban volt; ennek a sebességnek az elérése 28 másodpercig tartott. A 0-40 mph (0-64 km/h) gyorsulás 12 és 14 másodperc között szerepel; feltehetően ez a kis eltérés az archív feljegyzések között a mérési körülményekből ered. Tehát az XP-883 nem volt sebesség szörnyeteg - de a célja soha nem is ez volt. A cél a rövid távú városi közlekedés megoldása volt villamos energiával, a hosszú távú pedig benzinnel.

TulajdonságÉrték
Bemutatás éve1969
Benzinmotor574 cc, két hengeres boxermotor, vízhűtéses
ElektromotorDC soros gerjesztésű, az első tengelyre koaxiálisan szerelve
Akkumulátor6 x 12 voltos ólom-sav (összesen 72 volt)
TöltésSzabványos 115 voltos aljzat
Elektromos maximális sebesség16 km/h (10 mph)
Hibrid maximális sebesség97 km/h (60 mph)
SúlyKörülbelül 2100 font (950 kg)

A hibrid gondolat igazi gyökerei: a Lohner-Porschétől a Woodsig

Az XP-883 megértéséhez emlékeznünk kell arra, hogy a hibrid gondolat mennyire öreg. Ferdinand Porsche 1898-ban elkezdt fejleszteni egy soros hibridet benzintartály-motorral (kerékbe integrált elektromotorral); Az 1900-ban tervezett Semper Vivus - a neve "mindig élő"-t jelent - a világ első működő hibrid autójának számít. A Lohner-Porsche Mixte az első hibrid elektromos járműként és az első kereskedelmi forgalomba hozott benzintartály-motoros automobilként ismert; A Porsche kronológiájában a prototípusfejlesztés 1898-re, az eladott Mixte pedig 1901-re datálódik.

A korai időszak nem maradt egyedül. A Woods Dual Power 1916-ban a hibrid ötletet az amerikai utakra vivő példa volt; A Owen Magnetic pedig egy soros kialakítású korai hibrid volt, amelyben a motor feltöltötte az akkumulátort és hajtotta az elektromotort. Vagyis 1969-ben a GM kezében nem volt ismeretlen tényező - az ötlet 70 éves volt, a megvalósítás pedig az akkumulátortechnológia határaival küzdött. Az ólom-sav akkumulátorok energiasűrűsége minden szűk keresztmetszete volt.

A hosszú csend 1969 és 1997 között

Az 1970-es Clean Air Act és az 1973-as kőolaj-embargó újjáélesztette az érdeklődést a hibrid iránt; A TRW négy mérnöke elektromechanikus hibrid rendszert talált fel, 1976-ban pedig elindult az USA-ban az elektromos és hibrid technológiai program. 1982-ben a GE Kutatólaboratóriumában elkészült egy számítógép-vezérelt prototípus, amelyet az "első modern hibridnek" tartanak. 1989-ban az Audi kísérleti hibridet mutatott be. A sorozatgyártás küszöbét azonban csak 1997-ben lépték át: A Toyota Prius -t a világ első sorozatgyártott hibridjeként mutatták be, két évvel később pedig a Honda Insight (1999-2006 első generáció) lett az első modern benzin-hibrid, amelyet az USA-ban értékesítettek. A GM akkori napirendjén nem hibrid, hanem teljesen elektromos igény állt.

Az ötletvonal az XP-883-tól az EV1-en át a Chevrolet Voltig

A GM annak ellenére, hogy az XP-883-ban használt soros alkatrészeket alkalmazott, csakmintegy 25 évvel később mutatta be a fogyasztóknak első elektromos autóját: Az 1996-ban lízingre kínált EV1 volt az első nagy gyártótól sorozatgyártott elektromos autó; ugyanabban az időszakban piacra került Chevrolet S-10 EV is e hullám részese volt. A hibrid oldalon az előrehaladás lassabb volt: a teljes hibrid rendszert először városi buszokban látták, az első enyhe hibrid személyautó a 2006-os modévre a Saturn Vue Green Line lett, a Two-Mode személyautó változat pedig a 2008-as modévre érkezett.

A fordulópont a 2007-es Volt-koncepció volt: elektromotor, 16 kWh lítium-ion akkumulátorral működő plug-in rendszer, rajta tartalék feladatot ellátó kicsi, 1,0 literes motor. 2010 végén bemutatott első generációs Chevrolet Volt az első kereskedelmi forgalomba hozott plug-in hibridként vonult be a történelembe az USA-ban; a GM ezt az architektúrát EREV-nek, azaz hatótáv-hosszabbítós elektromos járműnek nevezte el. Az, hogy a Volt mögötti ötlet az 1969-as XP-883-ra nyúlik vissza, az automobíliai sajtóban többször is hangsúlyozott tény - a hibrid rajongók így kacsintva becézik ezt a járművet "Prius a Prius előtt" néven.

Egy három évtizeddel ezelőtt megoldott egyenlet

A Volt EREV architektúrája és az XP-883 működési logikája közti párhuzam túl egyértelmű ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk: mindkettőnél az elektromos meghajtás a mindennapi használat fő módja, a belső égésű motor pedig a hatótávolsági aggodalmat megszüntető tartalék. A valódi különbség nem a hajtáslánc architektúrájában van, hanem a technológia érettségében. Az XP-883 72 voltos ólom-sav akkumulátorcsomagja szimbolikus marad a Volt 16 kWh-s lítium-ion akkumulátora mellett; de a probléma megfogalmazása - rövid távon elektromos, hosszú távon benzin - harminc éve nem változott. A GM ugyanazt az egyenletet kétszer oldotta meg; második megoldásakor már megoldható akkumulátorok álltak rendelkezésére.

Az eredmény az autóipar egyik klasszikus mintázata: jó ötlet, rossz időpont. 1969-ben az ólom-sav akkumulátorok nem bírták el a plug-in hibrid terhét; 2010-ben a lítium-ion kémia már elbírta, és ugyanaz az ötlet kereskedelmi termként került az utakra. Az XP-883 ezért nem elfeledett, hanem korán született ős - a Volt családfájának legfelső, akit senki nem nézeget, ága.

Az GM XP-883 a Volt őse volt? Eredmény

Az XP-883 megfelelt a mai PHEV-definíció összes követelményének: töltés a konnektorról, alacsony sebességnő önálló elektromos hajtás, és tartalék benzinmotor a hatótávolság érdekében. Ezzel szemben a teljesítménye városi használatra korlátozódott, akkumulátorai pedig olyan kezdetleges kémiára épültek, amely a sorozatgyártást nem tette volna gazdaságossá. A GM ötlete a Voltban való újraalkalmazásáig több mint harminc év telt el; ez idő alatt nem az ötlet, hanem az akkumulátor változott. Ebben az értelemben az XP-883 évtizedekkel korábban meghatározta, mit jelent egy hibrid, és emlékezetes úttörőként érdemel helyet, amelynek technológiája még nem érett be.

Források

  • General Motors XP-883
  • GM's Pioneer Hybrid: the 1969 XP-883
  • Retro Rides: The 1969 all-electric GM XP 512E concept
  • GM Thought Up The Chevrolet Volt 50 Years Ago
  • The History of the Electric Car
  • The history of Porsche begins electrically
  • Lohner–Porsche
  • Hybrid history
  • Electric Cars Engineering & History
  • How the Prius Traces Its Lineage to a 1900 Car

Az oldalon szereplő műszaki adatok archív forrásokból származnak; a forrásokban kis mérési eltérést mutató értékek a szövegben feltüntetett tartományban szerepelnek.

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

Három évvel a Toyota Prius előtt a 710 kilogrammos Esro H301 már megoldotta a mai plug-in hibrid receptet Svájc egy csendes zugában.
Hibrid autó történeteEsoro H301, az elfeledett svájci plug-in hibrid prototípus
A technológiai úttörőlés nem volt elég: a BYD F3DM a töltési infrastruktúra hiánya és a felkészületlen piac miatt első évében mindössze 48 vevőt talált.
Hibrid autó történeteMiért talált csak 48 vevőt évente az első sorozatgyártású plug-in hibrid?
Hét évvel a Toyota Prius előtt az Audi piacra dobta Európa első sorozatgyártott hibridjét az A4 Avant alapú Duót, de a piac árnyékba tartotta.
Hibrid autó történeteAz Audi Duo és az elfeledett európai hibrid kísérletek az 1990-es években
Az 1980-as évek elején, amikor a Toyota polcra tette hibrid programját, a kis Daihatsu magabiztosan lépett színre - tizenöt évvel a Prius előtt.
Hibrid autó történeteDaihatsu Charmant Hybrid: Egy korai kísérlet anatómiája
A Fiat 131 Ibrida, amely 1979-ben lépett színpadra Detroitben, a hibrid hangsúlyát tizennyolc évvel a Prius előtt vitte a sorozatgyártás küszöbére.
Hibrid autó történeteFiat 131 Ibrida és a feledésbe merült korai hibridkísérletek
A világ első sorozatgyártású hibrid autója a 2650 dolláros árcédulája miatt, amely két Buick árával volt egyenértékű, nem talált vevő az olcsó benzin korában.
Hibrid autó történeteWoods Dual Power: A sorozatgyártású hibrid kísérlet miért süllyedt el?
A regeneratív fékezés a súrlódásból hőként elveszne energia mintegy felét nyeri vissza, ami 10-25%-os hatékonyságnövekedést biztosít.
Hibrid autó történeteA hibrid szíve: A rekuperatív fékezés évszázados története
Victor Wouk 1972-ben működő hibrid autót épített, amely a károsanyag-kibocsátást 91 százalékkal csökkentette, de a bürokracia három évtizedre polcra tette az ötletet.
Hibrid autó történeteVictor Wouk az 1970-es években elutasított hibrid álma
Fél évszázaddal a Prius előtt már léteztek komoly hibrid kísérletek, mint például a Woods Dual Power, amely Detroitben és Chicagóban egyesítette a benzint és az elektromosságot ugyanabban a karosszériában.
Hibrid autó történeteDetroit által elfeledett korai amerikai hibridkísérletek
A Chevrolet Volt előtt tíz évvel a General Motors azt tervezte, hogy az EV1-et hálózati töltésű hibrid alakítja át, de a projektet csendben törölték.
Hibrid autó történeteAz 1997-ben Törölt EV1 Plug-in Hibrid Projekt

Címkék

  • gm xp-883
  • plug-in hibrid
  • chevrolet volt
  • hibridautók története
  • elektromobilitás története
  • az autó fejlődéstörténete
  • korai hibrid prototípusok
  • ferdinand porsche
  • lohner-porsche
  • toyota prius
  • general motors ev1
  • hatótáv-bővítős elektromos autó

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve