A GM XP-883 a Chevrolet Volt elfeledett őse volt-e?

1969 nyarán Detroitben egy olyan autó állt, amely pontosan megfelel a mai plug-in hibrid definíciójának: éjszaka otthon, fali aljzatról töltődő akkumulátorok, rövid távon egyedül villanymeghajtással haladó hajtásrendszer, és fölé lépő egy kis benzinmotor. A General Motors az XP-883 nevet adta ennek a járműnek. Huszonnyolc évvel a Toyota Prius, negyvenegy évvel a Chevrolet Volt előtt. Ha egy ötlet ennyire korán megjelent, miért találta meg a piacot ilyen későn?
Erre a kérdésre a válasz a hibrid autó teljes történetéhez kapcsolódik. Maga az ötlet 1898-ig, Ferdinand Porsche középmotoros kísérleteiig nyúlik vissza; de hogy a technológia beérik és sorozatgyártássá váljon, arra egy évszázad kellett. Az XP-883 ennek a hosszú idővonalnak a közepén álló mérföldkő, amelyről a legtöbb autórajongó még csak nem is hallott.
Progress of Power: A GM 1969-os Alternatív Meghajtás Ünnepe

Az XP-883 nem önmagában jelent meg. A GM 1969 májusában a michigani Warren Technical Center-ben sajtóbemutatót tartott "Progress of Power" címmel, ahol járműveket mutatott be, amelyek 26 különböző alternatív meghajtási megoldást hordoztak a gőzmotortól a gázturbinán át az akkumulátoros-elektromos rendszertől a hibridig. A vállalat 1966-ban kipróbálta az üzemanyagcellával működő Electrovan-t, majd szintén 1966-ban az elektromos Electrovair II-t; a Stirling-motor is a napirenden lévő lehetőségek között volt. Tehát a GM 1969-ban komolyan foglalkozott az alternatív meghajtás ötletével - éppen az ellenkezője annak a "monokultúrás olajcég" képnek, amelyet ma gyakran hallunk.
Ugyanebben a sorozatban az XP-883 testvérmodelljei is megvoltak: három különálló GM 512 városi autó koncepció. Közülük az 512E teljesen elektromos volt: 84 voltos ólom-sav akkumulátorcsomagjával 25 mph sebességnél 58 mérföldes hatótávolságot kínált, és 115 voltos aljzatról körülbelül hét óra alatt töltődött. Egy másik 512-es változat teljes tartállyal és akkumulátorral 150 mérföldes hatótávolságért utazásonként mindössze 3 gallon benzinnel elégedett meg. Az XP-883 pedig ennek a családnak a hibrid tagja volt.
Kiemelt jellemzők
- Az XP-883 egy 1969 júliusában bemutatott kísérleti plug-in hibrid koncepció volt.
- A hajtásrendszert egy 574 cm3 -es kéthengeres boxermotor és egy DC soros gerjesztésű villanymotor alkotta.
- Hat darab 12 voltos ólom-sav akkumulátor standard 115 voltos aljzatról tölthető volt.
- A villanymotor egyedül 16 km/h-ig (10 mph) tudta mozgatni a járművet.
- Hibrid módban a legnagyobb sebesség 97 km/h (60 mph) szinten volt.
A GM XP-883 műszaki felépítése: Motor, akkumulátor és töltőrendszer
Az XP-883 a papíron a mai plug-in hibrid architektúra kis léptékű mása. A szívében egy vízhűtéses, 574 cm3 űrtartalmú boxer (ellentétes hengerelrendezésű) kéthengeres benzinmotor található. Az űrtartalom kis mérete nem véletlen: olyan kicsi motort választottak, hogy mentesüljön a kor kibocsátási szabályozása alól. A forrásokban ez az űrtartalom 570 és 574 cm3 között kis ingadozásokkal szerepel; ez a mérési módszertől függő mindennapi különbség.
A benzinmotor mellett egy DC soros gerjesztésű típusú villanymotor végzi a feladatát. A motor az első féltengelyekkel koaxiálisan van beépítve; az első kerekeket egy 5:1 áttételű bolygóművés sebességváltón és differenciálműveken keresztül hajtja. A motor és a hajtóműegység közötti kapcsolat csigahajtással történik - ez kompakt csomagolási megoldás.
Az energiatárolás oldalt pedig hat darab 12 voltos ólom-sav akkumulátor található; összesen 72 volt. Az akkumulátorokat a hátsó kerekek között, a talajhoz közel, alacsony helyzetben helyezték el. A legkritikusabb részlet a töltés: miközben az akkumulátorok a motor lendkerék-alternátorából töltöttek, a jármű szabványos 115 voltos háztartási aljzatról is tölthető volt. Ez az egyetlen tulajdonság elegendő ahhoz, hogy az XP-883-at a mai szóhasználattal plug-in hibrid elektromos járműnek (PHEV) nevezzük.
Karosszéria és váz: Üvegszálas utastér, 2+2 elrendezés
A karosszéria üvegszálból (fiberglass) készült; a tervezés arra a modellre emlékeztet, amelyet később Chevrolet Chevette néven gyártottak. A jármű 2+2 kupé elrendezésű: két felnőtt elöl, két gyermek hátul, jump üléseken - a gyerekek a csomagtartó fedelén keresztül közlekedtek. A független hátsó felfüggesztés és a körülbelül 2100 font (950 kg) össztömeg a járművet városi használatra méretezi. A GM mai szakirodalma a kiállított példányt "mock-up"-ként, azaz makettként határozza meg; azonban a közzétett teljesítményadatok arra utalnak, hogy legalább egy vezetési teszten átesett jármű létezett.
Hogyan működött az XP-883? Működési módok és teljesítmény
Az XP-883 hajtási logikája nagyon hasonlít a mai párhuzamos hibrid elrendezéshez. Az elektromotor egyedül is képes volt mozgatni a járművet 16 km/h-ig (10 mph); ennek a sebességnek az elérésekor az elektronikus vezérlő bekapcsolta a benzinmotort. Gyorsítás közben mindkét energiaforrás egyszerre működött; állandó sebességnél azonban csak a benzinmotor végezte a munkát. A városi forgalom lassú szakaszán villamos energia, nyílt úton benzin - pontosan ugyanaz a forgatókönyv, amelyet egy hibrid autós ma minden nap átél.
A teljesítménytáblázat őszintén mutatja, hogy a jármű nem volt ambiciózus. Hibrid módban a maximális sebesség a 97 km/h (60 mph) tartományban volt; ennek a sebességnek az elérése 28 másodpercig tartott. A 0-40 mph (0-64 km/h) gyorsulás 12 és 14 másodperc között szerepel; feltehetően ez a kis eltérés az archív feljegyzések között a mérési körülményekből ered. Tehát az XP-883 nem volt sebesség szörnyeteg - de a célja soha nem is ez volt. A cél a rövid távú városi közlekedés megoldása volt villamos energiával, a hosszú távú pedig benzinnel.
| Tulajdonság | Érték |
|---|---|
| Bemutatás éve | 1969 |
| Benzinmotor | 574 cc, két hengeres boxermotor, vízhűtéses |
| Elektromotor | DC soros gerjesztésű, az első tengelyre koaxiálisan szerelve |
| Akkumulátor | 6 x 12 voltos ólom-sav (összesen 72 volt) |
| Töltés | Szabványos 115 voltos aljzat |
| Elektromos maximális sebesség | 16 km/h (10 mph) |
| Hibrid maximális sebesség | 97 km/h (60 mph) |
| Súly | Körülbelül 2100 font (950 kg) |
A hibrid gondolat igazi gyökerei: a Lohner-Porschétől a Woodsig
Az XP-883 megértéséhez emlékeznünk kell arra, hogy a hibrid gondolat mennyire öreg. Ferdinand Porsche 1898-ban elkezdt fejleszteni egy soros hibridet benzintartály-motorral (kerékbe integrált elektromotorral); Az 1900-ban tervezett Semper Vivus - a neve "mindig élő"-t jelent - a világ első működő hibrid autójának számít. A Lohner-Porsche Mixte az első hibrid elektromos járműként és az első kereskedelmi forgalomba hozott benzintartály-motoros automobilként ismert; A Porsche kronológiájában a prototípusfejlesztés 1898-re, az eladott Mixte pedig 1901-re datálódik.
A korai időszak nem maradt egyedül. A Woods Dual Power 1916-ban a hibrid ötletet az amerikai utakra vivő példa volt; A Owen Magnetic pedig egy soros kialakítású korai hibrid volt, amelyben a motor feltöltötte az akkumulátort és hajtotta az elektromotort. Vagyis 1969-ben a GM kezében nem volt ismeretlen tényező - az ötlet 70 éves volt, a megvalósítás pedig az akkumulátortechnológia határaival küzdött. Az ólom-sav akkumulátorok energiasűrűsége minden szűk keresztmetszete volt.
A hosszú csend 1969 és 1997 között
Az 1970-es Clean Air Act és az 1973-as kőolaj-embargó újjáélesztette az érdeklődést a hibrid iránt; A TRW négy mérnöke elektromechanikus hibrid rendszert talált fel, 1976-ban pedig elindult az USA-ban az elektromos és hibrid technológiai program. 1982-ben a GE Kutatólaboratóriumában elkészült egy számítógép-vezérelt prototípus, amelyet az "első modern hibridnek" tartanak. 1989-ban az Audi kísérleti hibridet mutatott be. A sorozatgyártás küszöbét azonban csak 1997-ben lépték át: A Toyota Prius -t a világ első sorozatgyártott hibridjeként mutatták be, két évvel később pedig a Honda Insight (1999-2006 első generáció) lett az első modern benzin-hibrid, amelyet az USA-ban értékesítettek. A GM akkori napirendjén nem hibrid, hanem teljesen elektromos igény állt.
Az ötletvonal az XP-883-tól az EV1-en át a Chevrolet Voltig
A GM annak ellenére, hogy az XP-883-ban használt soros alkatrészeket alkalmazott, csakmintegy 25 évvel később mutatta be a fogyasztóknak első elektromos autóját: Az 1996-ban lízingre kínált EV1 volt az első nagy gyártótól sorozatgyártott elektromos autó; ugyanabban az időszakban piacra került Chevrolet S-10 EV is e hullám részese volt. A hibrid oldalon az előrehaladás lassabb volt: a teljes hibrid rendszert először városi buszokban látták, az első enyhe hibrid személyautó a 2006-os modévre a Saturn Vue Green Line lett, a Two-Mode személyautó változat pedig a 2008-as modévre érkezett.
A fordulópont a 2007-es Volt-koncepció volt: elektromotor, 16 kWh lítium-ion akkumulátorral működő plug-in rendszer, rajta tartalék feladatot ellátó kicsi, 1,0 literes motor. 2010 végén bemutatott első generációs Chevrolet Volt az első kereskedelmi forgalomba hozott plug-in hibridként vonult be a történelembe az USA-ban; a GM ezt az architektúrát EREV-nek, azaz hatótáv-hosszabbítós elektromos járműnek nevezte el. Az, hogy a Volt mögötti ötlet az 1969-as XP-883-ra nyúlik vissza, az automobíliai sajtóban többször is hangsúlyozott tény - a hibrid rajongók így kacsintva becézik ezt a járművet "Prius a Prius előtt" néven.
Egy három évtizeddel ezelőtt megoldott egyenlet
A Volt EREV architektúrája és az XP-883 működési logikája közti párhuzam túl egyértelmű ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk: mindkettőnél az elektromos meghajtás a mindennapi használat fő módja, a belső égésű motor pedig a hatótávolsági aggodalmat megszüntető tartalék. A valódi különbség nem a hajtáslánc architektúrájában van, hanem a technológia érettségében. Az XP-883 72 voltos ólom-sav akkumulátorcsomagja szimbolikus marad a Volt 16 kWh-s lítium-ion akkumulátora mellett; de a probléma megfogalmazása - rövid távon elektromos, hosszú távon benzin - harminc éve nem változott. A GM ugyanazt az egyenletet kétszer oldotta meg; második megoldásakor már megoldható akkumulátorok álltak rendelkezésére.
Az eredmény az autóipar egyik klasszikus mintázata: jó ötlet, rossz időpont. 1969-ben az ólom-sav akkumulátorok nem bírták el a plug-in hibrid terhét; 2010-ben a lítium-ion kémia már elbírta, és ugyanaz az ötlet kereskedelmi termként került az utakra. Az XP-883 ezért nem elfeledett, hanem korán született ős - a Volt családfájának legfelső, akit senki nem nézeget, ága.
Az GM XP-883 a Volt őse volt? Eredmény
Az XP-883 megfelelt a mai PHEV-definíció összes követelményének: töltés a konnektorról, alacsony sebességnő önálló elektromos hajtás, és tartalék benzinmotor a hatótávolság érdekében. Ezzel szemben a teljesítménye városi használatra korlátozódott, akkumulátorai pedig olyan kezdetleges kémiára épültek, amely a sorozatgyártást nem tette volna gazdaságossá. A GM ötlete a Voltban való újraalkalmazásáig több mint harminc év telt el; ez idő alatt nem az ötlet, hanem az akkumulátor változott. Ebben az értelemben az XP-883 évtizedekkel korábban meghatározta, mit jelent egy hibrid, és emlékezetes úttörőként érdemel helyet, amelynek technológiája még nem érett be.
Források
- General Motors XP-883
- GM's Pioneer Hybrid: the 1969 XP-883
- Retro Rides: The 1969 all-electric GM XP 512E concept
- GM Thought Up The Chevrolet Volt 50 Years Ago
- The History of the Electric Car
- The history of Porsche begins electrically
- Lohner–Porsche
- Hybrid history
- Electric Cars Engineering & History
- How the Prius Traces Its Lineage to a 1900 Car
Az oldalon szereplő műszaki adatok archív forrásokból származnak; a forrásokban kis mérési eltérést mutató értékek a szövegben feltüntetett tartományban szerepelnek.