Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
  3. Autótörténelem
  4. Amédée Bollée gőzhajtású autóbusza

Amédée Bollée gőzhajtású autóbusza

  • Autótörténet
  • Szerző: Lütfi Mete Odabaşı
  • Létrehozás: 1 november 2026
Már Benz autója sem él tovább, miközben Amédée Bollée gőzmeghajtású busza 1875-ben tizenkét utassal 230 kilométert tett meg Le Mans-ból Párizsba, majd a történelem homokjába merült.
Már Benz autója sem él tovább, miközben Amédée Bollée gőzmeghajtású busza 1875-ben tizenkét utassal 230 kilométert tett meg Le Mans-ból Párizsba, majd a történelem homokjába merült.

1875 októberében egy hatalmas, füttyögő gőzjármű indult útnak Le Mans-ból Párizs felé. A fedélzeten tizenkét utas, egy kalauz és egy sofőr utazott. Benz autója még fel sem volt találva, az utak többnyire földesek voltak; de ez a vascsoda teljesítette a 230 kilométert. Ki készítette ezt a járművet, és miért említi szinte egyetlen történelemkönyv sem Benz mellett? Ismerjük meg: Amédée Bollée és a gőzbusza, a L'Obéissante.

Inas volt, ám feltaláló: Ki volt Amédée Bollée?

Devasa çanlar dökebilen bir atölyenin oğlu Amédée Bollée için kendi kendine giden bir taşıt hayal etmek pek de zor değildi.

Amédée-Ernest Bollée, aki 1844. január 11-én született a franciaországi Le Mans-ban, eredeti foglalkozása meglepően hangzik: inasé. Vagyis harangöntő család gyermeke volt, és ő maga is folytatta ezt a mesterséget. Olvadt fém, formák, nehéz öntvények... Éppen ez a műhelykultúra ösztönözte arra, hogy önjáró járműveket készítsen az utakra. Egyszerű hasonlattal élve: az óriási harangot önteni tudó embernek egy mozgó jármű megalkotása nem volt sokkal nehezebb egy harang öntésénél.

Bollée 1873-tól 1885-ig gőzmeghajtású személyszállító járműveket gyártott. Vagyis évekkel az 1886 előtt, amelyet az autó születési évének számítanak, már léteztek önjáró, utasokat szállító közúti járművek. Sőt, egy forrás szerint már 1871-ben, egészen korán is kipróbált egy gőzjárművet. A 20|. századi Franciaországban a legfejlettebb tervezésű gőzautók készítői között Bollée mellett olyan neveket is emlegetnek, mint Albert de Dion és Léon Serpollet; azaz Franciaország a belső égésű motor kora előtt szinte egy gőzjármű-laboratórium volt.

L'Obéissante: Egy óriás, amely megérdemelte az "Engedelmes" nevet

Bollée leghíresebb járműve, a L'Obéissante 1873-ban készült. A neve magyarul "Engedelmes"-t jelent, és ez a név nem véletlenül született: a jármű rendkívül lágy és engedelmes kormányzási viselkedéssel bírt. Ma furcsa lenne nevet adni egy autónak, de ez a hatalmas jármű olyan engedelmesen viselkedett a sofőrjével, hogy a neve magától adódhatott.

De mi is volt ez a jármű? Mai szóval egy gőzbusz: tizenkét utas, egy kalauz és egy sofőr férhetett rá. Az első mechanikus meghajtású, gőzzel működő személyszállító járműként tartják számon, és 1875-ben mutatták be az első nagy sebességű autóként. A technikai oldala valóban lenyűgöző:

  • Cső alakú (tubusos) gőzkazán - a kazán több kis csőre bontása felgyorsítja a melegedést, és csökkenti egyetlen nagy kazán kockázatát.
  • Lánchajtás - a motortól a kerekekig a teljesítményt lánccal vitették át, hasonlóan a korai kerékpárokhoz, csak sokkal nehezebb munkára.
  • Két darab kéthengeres V-motor - mindegyiket 15 lóerőre méretezték.
  • Váltó - alacsony sebességre kapcsolva a jármű még a 12%-os lejtős emelkedőket is meg tudta mászni.

A teljesítményértékek is meglepőek első ránézésre: Ez a jármű, amely 4800 kg súlyú, sík úton 30 km/h-s utazósebességgel haladt, és szükség esetén 40 km/h-ra gyorsult. Hosszú távon az átlagsebesség mérsékeltebb volt, de ha 150 évet visszagondolunk, ezek a számok nem lebecsülendők. Bár csak egyetlen példány készült belőle, a járats világosan megmutatta, mire képes.

A legfontosabb tudnivalók

  • A L'Obéissante 1873-ban épült; 12 utast, egy kalauzt és egy sofőrt tudott szállítani.
  • Súlya 4800 kg volt; az utazósebessége 30 km/h, a legnagyobb sebessége pedig 40 km/h körül alakult.
  • 1875. október 9-én 230 km-t tett meg Le Mans-ból Párizsba 18 óra alatt.
  • Tizenhárom évvel járt az utakon, mielőtt Benz 1886-ban bemutatta az autóját.
  • Ma a párizsi Musée des Arts et Métiers-ben állítják ki.

Le Mans-ból Párizsba: Látványos 230 kilométeres út

Az igazi filmszerű jelenet 1875. október 9-én történt. Bollée a saját járművével indult el Le Mans-ból Párizs felé. A távolság pontosan 230 kilométer volt; az út a víz- és étkezési szünetekkel együtt 18 órát vett igénybe. Ez a ma több órás távolsági busszal is megtehető út akkortájt egy maratonhoz volt hasonló, és olyan teljesítmény volt, amit egy jármű addig még soha nem valósított meg.

A távolság és a sebesség közötti különbséget érdemes helyesen értelmezni: az, hogy 230 km-t 18 óra alatt tett meg, alacsony átlagsebességet jelent, de ennek oka nem a jármű képzetlensége, hanem az útviszonyok voltak. Az utak többe nem volt aszfaltozva, és nem bírták el a nehéz terheket. Vagyis a jármű valójában sokkal jobb volt, mint a korabeli útinfrastruktúra - arról nem is beszélve, hogy egy 12%-os emelkedőket is megmászó gépet elvezetni hosszú távon a kor poros útjain különösen komplikált feladat volt.

A megérkezés Párizsba egy ünnepélyes jelenet volt: tömeg, diadalmas hangulat, teljes győzelmi ünneplés. De a poén az egészben az, hogy: a párizsi rendészet körülbelül 75 alkalommal jegyzőkönyvezte Bollée-t - vagyis a jármű annyira új volt, és a szabályok annyira felkészületlenek, hogy a hatóság egyetlen teendője a feljegyzés a jegyzőkönyvbe maradt. Sőt, e bejegyzések egyike sem vált eljárásba. Az autó sebessége a mai városi buszénál is alacsonyabb volt, de az út nem tudta elviselni; nem nehéz elképzelni a tisztviselők meglepődését.

Benz előtt vagy Cugnot után? Bollée helye a történelemben

Az első autó szerzőjéről szóló vita máig tartó klasszikus vita, és ebben a vitában három nagy név emelkedik ki. Az első Nicolas-Joseph Cugnot: Az 1769-1770 körül a francia hadsereg számára ágyúszállításra tervezett háromkerekű gőzös Fardier a világ első önjáró járműveként elismert - de utasokat nem szállító, ágyú szállítására készült jármű volt.

A második csoport a belső égésű motor hősei, akiket mindannyian ismerünk: Carl Benz és Gottlieb Daimler. Benz 1886-ban mutatta be az autóját; Daimler és Benz a 19. század végi autógyártás úttörőiként ismeretesek. Azt is mondják, hogy soha nem találkoztak, de erre az információra gyenge a forrás megbízhatósága, ezért enyhe kérdőívvel fogadjuk.

Íme, Amédée Bollée pontosan a kettő között áll: Cugnot-hoz hasonlóan nem csupán egy prototípust készített, hanem igazi utasszállító járművet; Benz-hez hasonlóan nem benzines motort, hanem gőzt használt, de a kazant sajátos tervezéssel oldotta meg. A tizenkét személyt szállító L'Obéissante egy bizonyos értelemben a mai busz ötletének, sőt az első néhány személyt szállító "lakóautó"-hoz hasonló járművek távoli őseként is tekinthető - annak ellenére, hogy a széles körben elterjedt vélekedés szerint az ilyen sok személyt szállító járművek az 1910-es évek Amerikájából származnak.

La Mancelle és a családi autógyártás

Bollée története nem ér véget a L'Obéissante -tel. Az 1878-ban tervezett La Mancelle az első sorozatgyártásba került autóként van nyilvántartva. Vagyis az autóknak az egyenkénti kézi gyártásról a sorozatgyártásra való átállásánál is egy francia úttörő nevét említjük - jóval Henry Ford szerelőszalagja előtt.

A családi történet is lenyűgöző: Bollée-nek három fia volt, és kettő közülük autógyártó lett. Amédée Bollée fils (1867-ben Le Mans-ban született, 1926 decemberében hunyt el) és Léon Bollée apjuk nyomdoksait követték. Léon 1897-es Voiturette-je 1898-ban Etampes-ban világcsúcsot döntött azzal, hogy 100 kilométert 1 óra 58 perc alatt teljesített, és mint korának leggyorsabb járműve vonult be a történelembe. A család autógyártása 1931-ig folytatódott.

Ennek a történetnek van egy édes befejező pillanata is: 1923-ban a félszázados L'Obéissante Amédée Bollée fils vezetésével kigurult a Le Mans-i motodromra, és még egyszer bemutatta mechanikus show-jét a közönségnek. Ma a Le Mans-i 24 Óra Múzeuma kilenc Bollée-modellt állít ki, köztük a La Mancelle-t is. Magát a L'Obéissante-t a párizsi Musée des Arts et Métiers-ben lehet megcsodálni - azt hiszem, mindenki, aki megnézi és megtudja róla, hogy 40 km/h sebességre volt képes, egy kicsit elmosolyodik.

Miért nem vált maradandóvá a gőzüzemű személyszállítás?

Most térjünk át a valódi kérdésre: Ha a gőzüzemű buszok ilyen sikeresek voltak, miért nem tudtak túlélni az utcákon? A válasz nem redukálható egyetlen okra, de a kor körülményei között egyértelmű kép rajzolódik ki. Először is, a járművek óriásiak voltak: A L'Obéissante majdnem 5 tonnát nyomott, és a kor utakainak többsége burkolatlan volt; még nem léteztek olyan szilárd utak, amelyek hosszú távon elbízták volna a nehéz gőzjárműveket. A mai aszfalthálózat figyelembevétele nélkül épített utakon ezek a gépek egyszerre terhelték magukat és az útburkolatot.

A második ok az emberi reakció volt. A 19. században az utakon megjelenő nagy, méretes, fújó gőzjárművek a hintó és a villamos keverékének tűntek, és nem fértek meg a lovas kocsi világával. Ezeknek a járműveknek az utakon való megjelenése komoly reakciót váltott ki; a lakosság hozzáállása ehhez a zajos és ijesztő járművekhez az egyik társadalmi akadálya volt elterjedésüknek. Aki érdeklődik a közlekedési szabályok története iránt, annak ez az időszak a klasszikus példája annak, hogy a szabályok lemaradnak a járművek mögött - ebből fakad az is, hogy a párizsi rendészet nem tudott túllépni a 75 bejegyzésen.

A harmadik tényező a technika volt: a gőzkazán melegedéshez időt, vizet és üzemanyagot igényelt; és a karbantartása valódi mesterembermunka volt. Amikor a belső égésű motor 1886 után kis, praktikus és könnyen szállítható üzemanyagú alternatívát kínált, az egyensúly gyorsan megváltozott. A gőzüzemű közúti járművek a világ legfényesebb ötletei voltak, de a világnak meg kellett várnia, amíg lesz infrastruktúra, amely el tudta volna őket szállítani, és amíg meg nem érkezett a belső égésű motor egyszerűsége - mire ez eljött, a gőzvonat már régen elment.

De mit mond el számunkra Amédée Bollée öröksége mára?

Foglaljuk össze a választ: Amédée Bollée francia inas és feltaláló volt, aki 13 évvel a Benz előtt, 1873-ban egy gőzüzemű buszt épített, amely tizenkét utast szállított, és egy éjszaka alatt 230 kilométert tudott megtenni. A története azt mutatja, hogy az autót nem egyetlen nap alatt, egyetlen feltaláló találta fel. Cugnot 1769-os Fardier-jétől Benz 1886-os Patent-Motorwagen-éig ívelő vonalon Bollée a személyszállítás valódi alapkövét helyezte el, és fiának, Léonnak a rekordjával a család átkerült a 20. századba. Ezért ha legközelebb valaki azt mondja, hogy "az első autó a Benzé", most már finoman mosolyoghat, és elmesélheti azt a 18 órás utazást, amely Le Mans-tól Párizsig vezetett.

Források

  • L'Obéissante gőzüzemű omnibusz - Amédée Bollée
  • Amédée Bollée
  • A gépkocsi története
  • Bollée család, az első "lokomobil" autó közlekedésének engedélyezése - ARQUUS
  • Amédée Bollée, a harangöntőtől az autóalkotóig - France Today
  • 1897-es Léon Bollée Voiturette | Hershey 2015 - RM Sotheby's
  • Az előd vállalatok (1886-1920) - Mercedes-Benz Group
  • Gőzüzemű kocsi - Britannica
  • A 19. századi pánik a gőzüzemű buszok miatt - Atlas Obscura
  • Cugnot Nicolas gőzüzemű járművei, 1769-1770 - Story-Cars

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Lütfi Mete Odabaşı

Lütfi Mete Odabaşı

Fiatal, dinamikus autó- és motorsportrajongó, aki szeret kutatni és tanulni. Mete fiatalok szemével gazdagítja autós hírekkel, tudással és kultúrával foglalkozó platformunkat. szorosan követi az autótechnológiai újdonságokat és a motorsportban történt fejlődéseket, és amit megtanul, hasznos, tartalmas tartalmakká alakít az otomobilgi.com számára.

Kapcsolódó tartalmak

Az autó születési éve nem 1886, hanem 1672; minden egy 65 centiméteres, gőzzel működő játékkal kezdődött, amelyet a kínai császár számára készítettek.
AutótörténetVeriast gőzjátéka az automobil valódi örököse?
Az autótörténelem nem egy 1771-ben Párizsban ledöntött fallal kezdődött, hanem egy pletykával, amelyet az eseményről 33 évvel később meséltek el.
AutótörténetAz Első Autóbaleset Falnak Ütközéssel Történt?
Az automobil története több mint egy évszázaddal Karl Benz előtt kezdődött, egy háromkerekű gőzhajtású löveg vontatóval, amely egy gyalogló ember sebességével haladt.
AutótörténetCugnot gőzhajtású tüzérségi szekere - mi történt 1769-ben?
A Präsident Közép-Európa első autója lett, mert egy kis lovas kocsi gyár vállalta, hogy Benz-licencet szerez és saját útját járja.
AutótörténetHogyan lett a Präsident Közép-Európa első autója?
1889-ban Daimler és Maybach abbahagyta a motorral hajtott lovaskocsi feltalálását, és a nulláról megrajzolt járművekkel létrehozta a modern autó architektúráját.
AutótörténetHogyan boldult meg Daimler a Maybach lovas kocsijától?
Amikor a világ első gyorshajtási büntetését 1896-ban egy schillingre szabták ki Walter Arnoldra, az autó a társadalmat átalakító, normateremtő erővé vált.
AutótörténetElső Sebességbüntetéstől a Kampánytúráig: Az Autó Társadalmi Kezdetbetűi
Karl Benz 1886-ban szabadalmaztatott Patent-Motorwagen-jét az automobil születéstörténetének kiindulópontjának tekintik.
AutótörténetBenztől a Ford T-ig: az autózás születésének évei és az úttörők
Az 160 autóval rendezett 1900-es Madison Square Garden kiállításon a jövő motorjának nem a benzinmotor, hanem a halk elektromos tűnt.
AutótörténetAz első autókiállítás, amelyet a Madison Square Gardenban nyitottak meg
Karl Benz szabadalmaztatta benzin autóját, egy coburgi mesterember éppen az első teljesen elektromos hajtású igazi autót készítette.
AutótörténetFlocken Elektrowagen: Az első valódi elektromos autó
A DRP 37435 számú szabadalom, amelyet az autó születési okiratának tekintenek, annak a történetnek a bizonyítéka, amelyet Karl Benz nem egy, hanem három különböző járművel írt a történelembe.
Belső égésű autó történeteMi legyen az első autó? A Benz Motorwagen három története

Címkék

  • autótörténet
  • gőzjárművek
  • az első autó
  • gőzmotor
  • cugnot
  • karl benz
  • gottlieb daimler
  • amédée bollée
  • l'obéissante
  • la mancelle
  • léon bollée
  • francia úttörők

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve