Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. ELEKTROMOS
  4. Elektromos autók története
  5. Beardsley Electric 661 járművet gyártott, és miért tűnt el?

Beardsley Electric 661 járművet gyártott, és miért tűnt el?

  • Elektromos autók története
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 6 november 2026
A Los Angeles utcáin 115 kilométert megtett Beardsley Electric az alapítása után négy évvel csendben eltűnt a történelemből.
A Los Angeles utcáin 115 kilométert megtett Beardsley Electric az alapítása után négy évvel csendben eltűnt a történelemből.

1916 áprilisában egy kis konvoj haladt Los Angeles utcáin: egy hazai gyártó elektromos autói 70 mérföldnyit, azaz körülbelül 115 kilométernél is több utat tett meg a városi körút során. Közülük a light town car modellt mutatták be Amerika legolcsóbb elektromos autójaként. A háttérben azonban az apró győzelem nem sokáig élt: A Beardsley Electric Company négy évvel az alapítása után csendben eltűnt a történelemből. Ennek a Los Angeles-i székhelyű gyártónak, amely 1914 és 1917 között összesen 661 járművet gyártott, a története az egyik legkonkrétabb példa arra, hogy miért omlott össze a korai elektromos autóipar egy nagy piac ellenére is.

A Beardsley név a kor nagy elektromos járműgyártóinak, a Detroit Electricnak vagy a Bakernek az árnyékában maradt. De éppen ezért értékes: egy kis gyártó mérlege száraz számokkal mutatja meg az iparág gazdaságát. Mit csinált jól a cég, hol akadt el, és miért kényszerült 1917-ben bezárni a kapuit? A válasz nem egyetlen cég döntése, hanem egy technológia leszámolása a piacgazdasággal.

Volney S. Beardsley és a los angeles-i alapítás

A Beardsley Electric Companyt 1913-ban Volney S. Beardsley alapította Los Angelesben. Beardsley 1868-ban született vállalkozó volt, és 1946-ban, 77 évesen hagyta el a világot. Ahogy a Los Angeles Herald 1916. december 30-i száma is tükrözi, 1913 körül vette észre az elektromos autó értékét Dél-Kaliforniában, gyártótelepet létesített Culver Cityben, és városi kiszolgáló állomásokat épített ki.

Ez a földrajzi választás nem volt véletlen. Dél-Kaliforniya az 1910-es években Amerika leggyorsabban növekvő települései közé tartozott, és éghajlata valamint a rövid távú városi közlekedés olyan használati környezetet kínált, amelyben az elektromos autó gyengeségei -az alacsony hatótáv és a korlátozott sebesség- viszonylag nem jelentettek gondot. Beardsley éppen erre a városi forgatókönyvre pozicionálta a termékét.

A legfontosabbak

  • A Beardsley Electric 1914 és 1917 között összesen 661 elektromos járművet gyártott.
  • A tipikus hatótáv 115 km (70 mérföld) volt a nyilvántartások szerint.
  • Az 1916-os light town car modell ára 1.285 dollár volt; mai értéken körülbelül 38.000 dollár.
  • Az 1916. április 15-i Los Angeles-i körút során minden autó 70 mérföldnél több utat tett meg.
  • A cég 1917-ben, az iparág általános összeomlásának közepén zárult be.

A termékpaletta és a műszaki jellemzők: 661 jármű portréja

Yüzyıl önce 360 kilogramlık gövdesi ve 90 mile varan menziliyle Beardsley 661, bugünün elektrikli araçlarının habercisiydi.

A Beardsley négyéves gyártási élete során különböző karosszéria- és kapacitáslehetőségeket kínált. A járművek 2, 3 és több utas befogadására alkalmas változatokban készültek; a termékpaletta gerincét a városi közlekedésre alkalmas kompakt karosszéria alkotta. Egy, a kor nyilvántartásaiba bekerült Beardsley jármű körülbelül 800 font (kb. 360 kg) súlyú volt; ez egy akkumulátor nélküli, könnyű váz- és karosszériaszerkezetre utal.

Az elektromos rendszer oldalon a 64 voltos felszerelés emelkedik ki. A hatótáv-adatok figyelemre méltóak: a forrásokban 60 és 90 mérföld közötti értékek szerepelnek, de harmadik sebességgel 100 mérföldig terjedő hatótáv-adatok is fel vannak jegyezve. A jellemző hatótávnek tekintett 70 mérföld, azaz 115 kilométer, a mai szabvány elektromos autókkal összehasonlítható mértékű. A korai elektromos autók hatótávja valójában nem is volt rossz; a probléma nem magában a hatótávban volt, hanem abban, hogy mennyibe került.

A Beardsley járművek egyike ma Dél-Dakotában, Murdo-ban egy autómúzeumban látható. Egy négyéves gyártó egyik járművének fennmaradása e kis sorozat történelmi értékét is mutatja.

1285 dolláros light town car: Mit mondott az árazási stratégia?

A cég legtöbbet beszélt modellje a light town car volt, amelyet 1916-ban 1285 dollárért árultak. Ez az ár 2025-ös pénzben körülbelül 38 000 dollarnak felel meg: összege egy mai középkategóriás autónak megfelelő nagyságrendben. A 1916. április 15-ei los angelesi turnén ezt a modellt Amerika legolcsóbban gyártott elektromos autójaként mutatták be, és a turné összes járműve több mint 70 mérföld átlagos távot tett meg.

Az árazás korába való elhelyezése Beardsley lépésének komolyságát mutatja. Ugyanezekben az években a versenytárs elektromos autók súlyosan drágák voltak:

Jármű (év)ÁrHatótáv / sebesség
Beardsley light town car (1916)1285 dollár115 km jellemző hatótáv
Rauch & Lang Electric Roadster (1912)2250 dollár40 mérföld, 25 mph
Standard Electric (korszak)1785-1900 dollár110 mérföldes hatótáv állítása
Rauch & Lang Brougham (1916)-kb. 30 mérföld, 20-25 mph

A tábla egy világos stratégiát tár fel: Beardsley az árát közvetlenül a versenytársai alá helyezve próbálta az elektromos autót szélesebb közönség elé tárni. Ez a megközelítés a papíron helyes volt. Mivel az ólom-savas akkumulátor költsége tette az elektromos autókat drágábbá a benzines megfelelőiknél, az alacsony ár csak alacsony akkumulátor-kapacitással és könnyű karosszériával volt lehetséges. Beardsley kb. 360 kilogrammos járműve és 64 voltnos rendszere pontosan ennek a logikának a termék volt.

Miért indult előnyösen az elektromos autó a 1900-as évek elején?

Beardsley erőfeszítésének megértéséhez meg kell nézni a belépett piac kiindulópontját. Az 1900-as Amerikában az elektromos autó piaci részesedése a forrásokban eltérő formákban szerepel: egy számlálás szerint a nyilvántartott járművek 28 százaléka volt elektromos, míg egy másik kimutatás 40 százalék gőz, 38 százalék elektromos és 22 százalék benzin eloszlást mutat. A számok közötti különbség a számlálási módszertantól és hatókörétől függően változik; de mindkét számítás ugyanazt az eredményt adja: a benzines autó a század elején nem volt a piac vezetője.

Az elektromos autó technikai előnyei kézzelfoghatóak voltak. Nem volt kipufogó szag, alacsony volt a rezgés, és halk volt. Nem volt kézi kurbli problémája; a kar forgatása és a sebességváltó bonyolultsága nélkül indult el. 1897-ben New Yorkban 12 elektromos taxi közlekedett, ugyanabban az évben Londonban is forgalomba álltak az elektromos taxik. Az elektromos autók státuszautó pozícióban voltak, különösen a tehetős városi vásárlók körében, és a marketing elsősorban női vásárlókra irányult; ezt a pozicionálást utólag azért bírálták, mert elriasztotta a férfi fogyasztókat, és beszűkítette a piacot.

Az elektromos járművek eladása az 1910-es évek elején érte el csúcspontját. Amerikában több mint 300 gyártó sorolható fel, amelyek 1942-ig járműveket gyártottak. A Beardsley éppen ennek a csúcsnak a hullámában, 1913-ban lépett piacra. Vagyis a cég alapításának pillanatában a piac nagy volt; a probléma az volt, hogy a piac már zsugorodó görbe mentén mozgott.

Miért nyert a benzin: az 1910-es évek gazdasága

Az átalakulás több technológiai fejlődés egymásra rétegződésével következett be. 1912-ben Kettering elektromos indítómotorja felszabadította a benzinautót legnagyobb gyakorlati hátránya alól, a hajtókarból. A korábban a Reeves fivérek által kifejlesztett kipufogóhangyosító már elviselhető szintre csökkentette a zajt. Henry Ford sorozatgyártási gyakorlata pedig gyorsan lefelé húzta a benzinautók árát. Az eredmény kemény volt: 1912-re egy elektromos autó szinte kétszeres áron kelt el, mint a benzinmegfelelője.

Másrészt az elektromos jármű szerkezeti korlátai sem oldódtak meg. A tipikus sebesség a 15-20 mph-es sávban mozgott, a hatótáv 30-40 mérföld körül alakult, és a járművek városi használatra korlátozódtak. Az 1920-as évekre a javuló úthálózat hosszabb távolság iránti keresletet generált; a hatalmas olajkészletek felfedezése pedig alacsonyan tartotta a benzin árát. A töltési infrastruktúra elterjedésének hiánya pedig véglegessé tette a problémát. Az alternatív modellek nem léteztek: A Hartford Electric Company 1910 és 1924 között csereakkumulátor-szolgáltatást működtetett, amely több mint 6 millió mérföldes távolságot ölelt fel, 1917-ben pedig Chicagóban hasonló szolgáltatást hoztak létre a Milburn vásárlói számára. De az ilyen megoldások soha nem skálázódtak iparági szinten.

Az iparág mérlege kegyetlen volt: az elektromos járműgyártók többsége az 1910-es években leállította a termelést, és az 1920-as évek környékére az elektromos autóipar gyakorlatilag eltűnt.

Miért nem tudott skálázódni a Beardsley, és miért zárt be 1917-ben?

A kérdésre adott válasz most már egyértelművé válik. A Beardsley Electric a 661 járműves termelésével tekintve négyéves élettartamát hatékony, de kis művelet volt. A cég árazási stratégiája helyes volt, a terméke megfelelt a felhasználási forgatókönyvnek, a helyi piac nagy volt. Ugyanakkor három szerkezeti falnak ütközött egyszerre.

Az első a költségfal volt: az ólom-savas akkumulátor a fő tételként állt ott, amely nem vezette az elektromos autót az áregyensúlyhoz a benzinjárművel. Az 1285 dollár olcsónak számított az elektromos autók között, de Ford sorozatgyártású benzines autóiival szemben már nem tekintették előnynek. A második a keresletfal volt: az elektromos indítómotor eltávolította a benzines utolsó gyakorlati akadályát, a nőkre irányuló szűk marketing pedig gyakorlatilag kizárta a potenciális vásárlók felét. A harmadik a méretfal volt: 661 jármű nem volt elegendő volumen ahhoz, hogy hosszú távon elbírja a fejlesztési költségeket és a szervizhálózatot. A kis gyártó szűkülő piacon nézett szembe tőkevesztéssel.

A rövid és egyértelmű válasz a következő: Beardsley nem a termékével, hanem az időzítésével veszített. A vállalat olyan ablakban működött, amikor az elektromos autó lecsúszott a piaci csúcspontjáról, és egybeesett a szektor kollektív visszavonulásával; az 1917-es megszűnés nem egyetlen vezetési hiba, hanem az egész szektort átfogó összeomlási minta része volt.

Eltűnt, de a történelem nem ismételte meg magát: A következő évszázad tanulságai

Beardsley után az elektromos autó nem tűnt el teljesen; de nagyjából egy évszázadon át a peremen várt. 1916-ban a chicagói Woods vállalat a szektor fellendítése érdekében kiadta a Woods Dual Power nevű hibrid modellt. 1959-ben megérkezett a Renault Dauphine alapú Henney Kilowatt; bár a 72 voltos változata elérte a nagyjából 60 mph sebességet, a benzines Dauphine árának nagyjából kétszerese miatt 1961-ben kikerült a gyártásból. Beardsley árpythona harminc évvel később is állt.

1990-ben bemutatták a GM Impact koncepciót, és megkezdődött az EV1 legendája. Az EV1 kizárólag zárt végű lízing útján volt elérhető; a GM 2003-ban a magas gyártási költségre és a kis piacra hivatkozva lemondta a programot, visszavonta a megmaradt járműveket, és a legtöbbet megsemmisítette. A vállalat indoklása az alkatrészhiány és a biztonság volt; a lemondás valódi okait ma is vitatják. Még egyszer ugyanaz a két szó: költség és piac.

A valódi fordulópont az akkukémiából jött. Az első lítium-ion akkut használó sorozatgyártású elektromos autó a Nissan Altra EV volt. Ezután a Tesla Roadster indult útjára, mint az első lítium-ion cellákat használó sorozatgyártású elektromos, és az első teljesen elektromos autó, amely egy töltéssel több mint 200 mérföldet tett meg; ez a jármű az elektromos autót praktikussá téve átalakította a szektort. Az Energiaminisztérium által támogatott kutatások hozzájárultak az akkuköltségek mintegy 50 százalékos csökkentéséhez. 2020 végéig a globális plug-in elektromos járműértékesítések kumuláltan elérték a 10 milliót.

A Beardsley Electric 661 járműve pontosan ennek az óriási koncepciónak a kezdeti láncszeme. Jó ötlet, rossz akku és rossz évtized. Az 1916-os light town car 1285 dollárért, a mai pénzértékén nagyjából 38 000 dollárért kelt; egy évszázaddal később a hasonló ársávban lévő elektromos autók a világ leggyorsabban növekvő járműszegmense. A különbség nem magában a technológiában rejlett, hanem abban az időpontban, amikor a technológia gazdaságilag életképessé vált.

Források

  • History of the electric vehicle
  • Volney S. Beardsley - Los Angeles Herald 30 December 1916
  • April 15, 1916 Beardsley Electric Tour in Los Angeles
  • Volney S Beardsley (1868-1946)
  • File:1913 Beardsley Electric
  • Early Electric Vehicles E-G
  • The History of the Electric Car - U.S. Department of Energy
  • General Motors EV1
  • 1912 Rauch & Lang Electric Roadster

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

Benz szabadalmi járműve még a harmadik születésnapját sem érte el, amikor Coburgban egy mérnök kivezette a lovát, telkére elektromotort szerelt, és megszerezte az autóipar történetének legvitatottabb címét.
Elektromos autók történeteFlocken Elektrowagen volt az első sorozatgyártású elektromos autó?
A Henney Kilowatt pontosan fél évszázaddal a lítium-ion forradalom előtt jelezte előre a csendes, kipufogómentes sorozatgyártású elektromos autót.
Elektromos autók történeteHenney Kilowatt: A Renault Dauphine-ből született elektromos autó
A Rockefeller és Edison által preferált Detroit Electric a benzin századában évtizedeken át a csendes luxus trónját tartotta kezében.
Elektromos autók történeteDetroit Electric és az elektromos autó luxusévei
Nem az olajösszeesküvés, semmilyen tragikus tűz ölte meg Ford és Edison elektromos autóját; Edison akkumulátorának magas belső ellenállása és Ford makacsságának metszéspontja volt az.
Elektromos autók történeteFord és Edison feladott elektromos autós álma
Amikor véget ért az olajválság, a CitiCar 64 kilométeres hatótávja gyorsabban elsorvadt a fogyasztók emlékezetéből, mint a benzin ára.
Elektromos autók történeteA benzines korszak feledettjei: miért nem váltak sikeressé a 70-es évek elektromos autói?
1910-es évek Washingtonjában még Woodrow Wilson is egy csendes Milburn elektromos autóval közlekedett; az elektromos autó sokkal régebbi luxusnak számított, mint a Tesla.
Elektromos autók történeteMiért utazott Woodrow Wilson elektromos autóval?
A GM a legyártott 1.117 EV1 szinte mindegyikét szétzúzta, de a VIN 212 megmenekült egy roncstelepi aukcióról, és Atlantában új életre kelt.
Elektromos autók történeteAz Eladott EV1 Atlanta-ban Új Életre Kel
William Morrison, egy ékszerüzlet pincéjében akarta tesztelni az akkumulátorát, és tudta nélkül történelmet írt az USA első működő elektromos autójával.
Elektromos autók történeteWilliam Morrison és az Egyesült Államok első elektromos autója
A Hartfordban élő elektromos járműtulajdonosok az 1910-es években egyáltalán nem vásároltak akkumulátort: előfizetéses rendszerben cserélhető, feltöltött akkumulátorokat használtak, és így 6 millió mérföldet tettek meg.
Elektromos autók történeteHogyan működött a GeVeCo akkumulátorcserélő szolgáltatása?
Nincs egyetlen feltalálója az elektromos autónak; az 1828-as miniatűr modelltől az 1890-es évek útjaiig húzódó történet egymásról nem tudó mérnökök lépéseinek összegzése.
Elektromos autók történeteKi találta fel valójában az elektromos autót?

Címkék

  • villanyautózás története
  • az autó fejlődéstörténete
  • villany vs benzines
  • ólom-savas akkumulátor
  • beardsley electric
  • volney beardsley
  • los angeles
  • kisvárosi autó
  • detroit electric
  • önindító motor
  • sorozatgyártás
  • gm ev1

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve