Dario Franchitti: Az Indy 500-t háromszor nyerő legenda

Gondold el: van egy pilóta, aki kétszer bekopog a Formula 1 ajtaján, és mindkétszer maga csukja be mögötte. Bárki másnak ez az élete legnagyobb meggondolatlan lépése lenne; de ez a pilóta Amerikába ment, háromszor nyerte meg az Indianapolis 500-ast, és még négy IndyCar-bajnoki címet rakott a tetejébe. Dario Franchitti története pontosan erről szól: az elutasított meghívásokról, a eltört csontokról, és arról, hogy az utolsó kanyarban soha nem lépett vissza. De hogyan vált ez a skóciai Bathgate nevű kisvárosból származó fiú abból a tizedik pilótává, aki háromszor nyerte meg az Indy 500-ast? Kezdjük az elejéről.
A gokartpályától az európai formulákig
George Dario Marino Franchitti 1973. május 19-én született Skóciában, Bathgate városában. Szülei gyökerei Olaszországig, Cassino városáig nyúlnak vissza; nagyszülői közülük hárman onnan származnak. Szóval azt mondhatjuk, a humorérzékébe skót, a vérébe olasz gyorsaság került. Az apja, George egy fagylaltos üzletet vezetett, de egyben amatőr versenyző is volt; a kis Dario számára a motorsport egy otthon megélt levegő volt.
A kormányhoz 10 évesen ragadt gokarttal. És onnan már nem engedte el: 1984-es skót junior bajnokság, 1985-86-os brit junior gokartbajnokságok, 1988-ban skót senior bajnokság. Összesen több mint 100 gokartverseny és 20 gokartbajnoki cím. Húsz darab! Még annál is több, mint amennyi jelvényt gyűjtöttem a középiskolában. Nem meglepő, hogy amikor a család ennyire versenyteljes volt, a testvére, Marino Franchitti, az unokatestvére, Paul di Resta és a keresztfia, Sebastian Melrose is versenyző lett.
17 évesen átigazolt a Formula Vauxhall Junior-ba, és a bajnokságot 4 győzelemmel nyerte meg. Van egy nehéz részlet is: az apja jelzálogot vett fel a családi házra, hogy finanszírozni tudja ezeket a versenyeket. Tehát a Franchitti család szó szerint a házukat tette fel erre az álomra. Ezután Jackie Stewart Paul Stewart Racing csapatához igazolt; 1993-ban Brands Hatch-ben 3 versennyel a vége előtt biztosította a Formula Vauxhall Lotus bajnoki címet, 6 győzelemmel. 1992-ben elnyerte az Autosport BRDC díjat, és a díj keretében 1995 decemberében Jerezben tesztelt egy McLaren Formula 1 autóval. Az F1 ajtajának első résnyire nyílása megtörtént. De csak résnyire nyílt, ugye?
A DTM-től a CART-ig: Az út Amerikába

1994-ben a brit F3-ban a Dallara F394-Mugen Honda-val 133 ponttal 4. helyen végzett, egyetlen győzelmét Silverstone-ban szerezte. Majd 1995-96-ban az AMG-Mercedes-szel a DTM/ITC-ben Mercedes C-Class V6-tal versenyzett; 1995-ben a DTM-ben 5. helyen zárt 1995-ben a DTM-ben 5. (2 pole pozíció, 4 pódium), Mugellóban az első fordulós autógyőzelem, az 1996-os ITC-ben 171 ponttal a 4. Elég jól haladt. Egészen addig, amíg az ITC 1996 végén a költségek miatt be nem szűnt. Ta, míg az ITC 1996 végén a költségek miatt be nem szűnt.
Amikor az ajtók bezárultak, egy másik ajtó kinyílt: Amerika. Jackie Stewart ajánlólevelével csatlakozott Carl Hogan CART csapatához. És itt történt egyik karrierje legérdekesebb döntése: Ron Dennis egy 7 éves szerződést ajánlott neki, amely szerint hétköznap McLaren Formula 1 tesztpilóta, hétvégén pedig CART-versenyző lett volna. Franchitti nemet mondott. A következő években a Stewart GP F1-ajánlatát is elutasítja majd, Craig Pollock menedzser javaslatára. Tényleg nem akarta megvalósítani az F1-álmát? Dehogyan, szerintem csak a saját versenyeit akarta: hétfőtől vasárnapig, oválokon, utcai pályákon, esőben, napsütésben.
Kiemelkedő eredmények
- Dario Franchitti 4 IndyCar-bajnokságot nyert (2007, 2009, 2010, 2011).
- 3 Indianapolis 500-győzelem: 2007, 2010 és 2012.
- Az amerikai nyílt karosszériás versenyeken 265 rajt, 31 győzelem és közel 90 pódium.
- Ő lett a tizedik versenyző, aki legalább háromszor nyerte meg az Indy 500-öt.
- Pályafutása 2013-ban a houstoni súlyos balesettel ért véget; ma a Chip Ganassi Racingnél versenyzőedzőként dolgozik.
A CART-korszak: Az első győzelem és Jim Clark öröksége
1997-ben a Hogan Racinggel Reynard 97i-Mercedes-Benzet vezetett; Torontóban megszerezte első CART pole pozícióját, a szezon 10 ponttal a 22. helyen zárta, de a újoncok ranglistáján 3. helyezett lett. Majd a Team Greenhez igazolt, és 1998-ban megváltozott a helyzet. A szezon 14. versenyén Road Americán megszerezte első CART-győzelmét. E győzelem súlya a következő: 1965 óta, mióta Jim Clark megnyerte az Indianapolis 500-öt, egy skót versenyző nem nyert Champ Car versenyt. Franchitti 33 év után újfent lángra lobbantotta ezt a hagyományt. Ugyanabban a szezonban Vancouverben és az eső miatt rövidített Houstonban is győzött; a bajnokságot 160 ponttal a 3. helyen fejezte be.
Az 1999 egyszerre volt csúcsevő és töréspont. Juan Pablo Montoyával azonos pontszámmal zárta a szezont, de a bajnoki címet a több győzelmet arató versenyzőt kedvező számítási szabály Montoyának adta. Franchitti 3 győzelemnél maradt, Montoya 7-et szerzett. A történelem egy újabb skót nevet írt be az alulmaradt bajnokságok listájába. 2000-ben a Homestead-i teszten elszenvedett balesetében eltört a bal csípője és a medencéje, agyrázkódást szenvedett; koncentrációja, egyensúlya, memóriája károsodott. A szezont 92 ponttal a 13. helyen zárta.
2001-ben Clevelandban megszerezte 7. győzelmét, 2002-ben pedig Vancouver, Montreal és Rockingham győzelmei jöttek. A Rockingham az egyetlen CART oválgyőzelme volt; ez nem jelentéktelen részlet, mert az oválgyőzelmek a jövőben az Indy 500-on várták. 2002-ben először vett részt az Indianapolis 500-on is: a 28. helyről rajtolt, és a 19. helyen végzett. Az első próbálkozás forró volt, de a sorban ennél sokkal nagyobb várt rá.
Az első bajnoki cím és a 2007-es Indianapolis 500-győzelem
2003-ban az Andretti Green Racinggel az IRL-hez igazolt (elutasítva a Newman/Haas ajánlatát). Ám a 2003 áprilisi motorbalesetben eltörött a gerinccsigolyája, és a szezon gyakorlatilag véget ért. 2004-ben Milwaukee-ben megszerezte első IndyCar-győzelmét, 2005-ben két győzelmet szerzett. A darabok lassan a helyükre kerültek.
2007-ben kerültek helyükre. Az AGR-vel 4 győzelmet aratott, az első az Indianapolis 500 volt. Első Indy 500-győzelem! Ugyanezen év bajnoki küzdelme Scott Dixonnal a chicagolandi szezonzáróig kiéleződött, és Franchitti Dixon előtt megszerezte pályafutása első IndyCar-bajnoki címét. Egy szezonban egyszerre Borg-Warner Kupa és bajnoki cím. Elég jó év, nem igaz? De miért ment rögtön utána a NASCAR-ba? Rövid válasz: új kihívást keresett. 2007 és 2008 között a NASCAR Cupban a Target Dodge 42-es autóval versenyzett; az eredmények nem voltak fényesek, és 2008-ban visszatért az IndyCar-ba, a Target Chip Ganassi Racing színeiben. A visszatérésnek édes bónusza is volt: 2008-ban megnyerte a Daytona 24 órást.
A Ganassi-évek: A dominancia 2009 és 2012 között
Egymás utáni bajnoki címek és a 2010-es Indy 500
2009-ben, 2010-ben és 2011-ben három egymást követő bajnoki cím. 2007-vel együtt összesen négy. Ebben az időszakban 12 futamot nyert, és 2010-ben második alkalommal nyerte meg az Indianapolis 500-at. Csapattársai között volt Dixon is; vagyis a 2007-es utolsó kanyarbeli riválisa most már ugyanabban a garázsban dolgozott. A Ganassi-nál töltött 5 szezonban további 2 Indy 500 győzelmet szerzett.
2012: Az utolsó köri párbaj Satóval
A 2012-es Indy 500 talán Franchitti legemlékezetesebb futama volt. Ez a győzelem egy olyan szezonban született, amikor nehezen alkalmazkodott az új autóhoz. Az utolsó körben Takuma Satóval az első kanyarba való behajtásuk közben Sató megpróbált előzni, érintkezés történt, kicsúszott; Franchitti az élen tartva megnyerte a futamot. Ahogy később elmesélte, vállalta a baleset kockázatát, de úgy döntött, nem veszi le a gázról a lábát. A győzelem után tisztelettel emlékezett meg közeli barátjára, Dan Wheldonra, aki 2011-ben vesztette életét Las Vegasban. Bár az a tény, hogy mindhárom Indy 500 győzelme sárga zászló alatt született, egyes szurkolók körében vitát vált ki, mindenki, aki látta azt az utolsó körös kanyarpárbajt, tudja, hogy a futam versenyképes volt. És az érem másik oldala: ennek a győzelemnek köszönhetően Franchitti lett a tizedik pilóta, aki legalább háromszor nyerte meg az Indy 500-at.
2013, Houston: A karriert lezáró baleset
2013. október 6., Grand Prix of Houston. Az 5. kanyarban ismét érintkezés Satóval; Franchitti autója a levegőbe repült, és nekicsapódott a falnak. A balesetben Franchitti mellett 13 néző és egy IndyCar-hivatalnok sérült meg. Franchitti sérülései súlyosak voltak: két törött csigolya, törött bokafcsonthoz és agyrázkódás. A törött csigolyák nem igényeltek műtétet, de az agynak sokáig tartott felépülnie a sokkból; ő maga később elárulta, hogy 5 hétre elvesztette az emlékeit. 2013. november 14-én bejelentette visszavonulását: az orvosok azt mondták, többet nem versenyezhet. 31 győzelem, 265 rajt, körülbelül 90 pódium. A számok egy része még ma is különböző listákon eltérően szerepel; a pódiumok száma 89 és 92 között van, a győzelmi rangsor a 8. és a 9. hely között szerepel. Röviden: nézzünk bármelyik listát, a név mindig az élmezőnyben van.
Karrieri mérlege: Dario Franchitti a számokban
| Karrieri mutató | Érték |
|---|---|
| IndyCar bajnoki címek | 4 (2007, 2009, 2010, 2011) |
| Indianapolis 500 győzelmek | 3 (2007, 2010, 2012) |
| Indy 500 rajtok száma | 10 |
| Győzelmek (amerikai nyílt kerekű bajnokságok) | 31 |
| Rajtok (amerikai nyílt kerekű bajnokságok) | 265 |
| Pódium | Körülbelül 90 |
| Születés | 1973. május 19., Bathgate, Skócia |
| Visszavonulás | 2013. november 14. |
Franchitti hová tartozik? Az öröksége és a jelen
Térjünk vissza a fő kérdésünkhöz: Valóban legenda Dario Franchitti? A számok szerintem megadják a választ. Négy bajnoki cím, három Indy 500, 31 győzelem. 2007 és 2012 között, a nyitottkerékos versenyzés megosztásának és újraegyesülésének éveiben (a CART és az IRL 2008-ban egyesült újra) egyetlen versenyzőtől sem maradt el; és egyesek szerint mindet felülmúlta. Bár a NASCAR-esedéje tompán alakult, ami nézők szemében árnyékot vet örökségére, nekem mindig igazságtalanságnak tűnt, hogy egy versenyzőt nem azért értékelünk, amit megtett, hanem azért, amit nem.
A vezetési stílusa is része az örökségnek: puha, de bátor. Egy versenyző, aki lassú kanyarokban nem fújja fel az autót, és az utolsó körben nem engedi fel a gázt. A 2012-es Sato-párbja e stílus összefoglalásának tekinthető: egy férfi, aki azt mondta, nem tudtam, hogy el fognak előzni, de nem álltam meg volna.
Ma? Elhagyta a pályát, de nem a világot. Chip Ganassi meghívására 2014 óta tanácsadóként és versenyzőedzőként dolgozik a Ganassi-nél; és 2026 februárjától is folytatja ezt a feladatot. A Formula E közvetítési stábjában kommentátorként dolgozott, a Gordon Murray Automotive fejlesztőversenyzője lett. Sőt, 52 évesen még visszatért a NASCAR Trucks-ba egy verseny erejéig St. Petersburgban. Valóban a vérében van a motor. Long Beach Motorsports Walk of Fame, Indianapolis Motor Speedway Hall of Fame, Motorsports Hall of Fame of America, skót és kanadai sporthírességek csarnokai... 2007-ben a BBC Scotland az év sportolójává választotta. Nem rossz egy Bathgate-ből induló gyereknek, aki háromszor csókolhatta meg a Borg-Warner Kupát, ugye?
Források
- Dario Franchitti - Wikipedia
- Dario Franchitti - Motorsports Hall of Fame of America
- Four-time champ Franchitti announces his retirement - indycar.com
- Dario Franchitti's Racing Career Ends - Indianapolis Motor Speedway
- Dario Franchitti - IMS Driver Stats
- Franchitti joins the club: Three-time Indy 500 winner - indycar.com
- Dario Franchitti - IMS Museum Hall of Fame
- Franchitti Helps Drive Ganassi Team Forward in Mentor Role - indycar.com
- INDYCAR Champ Dario Franchitti: Truck Start at St. Pete - Fox Sports
- Franchitti, fans hurt in Houston - ESPN