Hogyan működik együtt a két motor a Renault E-Tech-ben?

Ha azt mondja egy hibrid autó motorháztetője alatt két villanymotor és egy belső égésű motor található, a legtöbb vezető megfordítja a kérdést: hogyan kapcsolódnak egyszerre három erőforrás a kerekekhez, nem zavarja az egyik a másikat? A Renault E-Tech full hibrid rendszerében erre a kérdésre a válasz egy az iparágban ritkán látott megoldáson alapul: egy olyan felépítésen, amely a soros és párhuzamos hibrid architektúrákat egyetlen váltóban egyesíti, és több mint 150 szabadalom véd. De mikor válik generátorrá a két villanymotor egyike, milyen körülmények között kapcsolódik a kerékhez a belső égésű motor, és miért tud a Austral E-Tech egészen 130 km/h-ig teljesen elektromosan haladni?
Soros-párhuzamos architektúra: Két világ találkozása ugyanabban a váltóban

A hibrid rendszerek nagyjából két iskolába sorolhatók. A soros hibridnél a belső égésű motor soha nem hajtja a kerekeket; csak a generátort forgatja, tölti az akkumulátort, és minden körülmények között a villanymotor hajtja a járművet. A párhuzamos hibridnél mindkét erőforrás közvetlenül a kerékhez kapcsolódik, és önállóan vagy együtt is működhet. Mindkét megközelítés erősségei és gyengeségei egyértelműek: a soros architektúra mechanikai egyszerűséget és finomságot kínál, de mivel az energiát kétszer alakítja át, az autópályás hatékonysága korlátozott; a párhuzamos architektúra hatékony, de az átmenetek kezelése bonyolult.
A Renault E-Tech soros-párhuzamos architektúrát alkalmaz, amely e két iskola előnyeit egyetlen hajtásláncban egyesíti. A rendszer három erőforrásból áll: egy belső égésű motorból és két villanymotorból. A kulcskérdés az, hogy az egyik villanymotor szerepe nem állandó; a sebességtől és a terhelési viszonyoktól függően a feladatmegosztást a rendszer pillanatról pillanatra újraértelmezi. Ez a rugalmasság a forrása minden vezetési jellemzőnek, amelyet az oldal további részében tárgyalunk.
A három erőforrás szerepköre: E-motor és nagyfeszültségű indítógenerátor
Az E-Tech 160 verzió részletező elemzése tisztázza, hogyan működik az architektúra. A fő villanymotor, vagyis az e-motor 36 kW (50 LE) teljesítményt és 205 Nm nyomatékot ad le. Ez a motor két feladatot önállóan is el tud végezni: a kerekek hajtását, valamint a fékezés vagy lassulás során a mozgási energia visszatáplálását az akkumulátorba. A második villanymotor egy 15 kW (20 LE) teljesítményű nagyfeszültségű indítógenerátor (HSG). A nevében szereplő "generátor" szó ne tévesszen meg; ez az egység a fokozatváltásoknál a belső égésű motor fordulatszámának szabályozásával támogatja a váltót - a Top Gear által közölt technikai információval élve a második motor valódi feladata a lendkerék fordulatszámának kezelése.
A belső égésű oldalon a jelenlegi verzióban egy 1,8 literes négyhengeres benzinmotor található (80 kW, 172 Nm nyomaték, nagyjából 2000 fordulat/perc-tól használható). Ez a motor Atkinson-ciklusban működik, és hatékonyságra tervezték: a 350 baros közvetlen befecskendezés és a kibővített expanziós fázis klasszikus mérnöki megoldások, amelyek célja, hogy az üzemanyagban rejlő energiából a lehető legtöbbet kihasználják. Az akkumulátor oldali számok is ugyanezen a logikán alapulnak: A 1,4 kWh kapacitású, 230 voltos lítium-ion akkupack körülbelül 20%-kal több használható kapacitást kínál az előző generáció 1,2 kWh-s egységénél. Amit figyelembe kell venni: ez nem plug-in rendszer. Az akkumulátor nem töltődik hálózati csatlakozóról; az energia teljes mértékben a rekuperatív fékezésből és szükség esetén a belső égésű motor generátorként való működéséből származik.
Kiemelt jellemzők
- Az E-Tech soros-párhuzamos architektúrában: két villanymotor + belső égésű motor, a rendszer által a 15 lehetséges kombináció közül kiválasztott 5 vezetési mód.
- E-motor: 36 kW / 205 Nm; a második motor 15 kW-os generátor-indító egységként működik.
- Kuplung nélküli dog clutch váltó: 2 fokozat a villanymotorhoz, 4 a belső égésű motorhoz; az F1-től inspirált tervezés.
- 130 km/h-ig lehetséges a tisztán elektromos hajtás; a városi vezetési idő legfeljebb 80%-a teljesen elektromos.
- Az Austral E-Tech hatótávja akár 1.100 km; a Symbioz WLTP-fogyasztása 4,3 L/100 km.
Dog Clutch: A kuplung nélküli váltó F1-ből származó logikája
Az architektúra legkarakterisztikusabb eleme a váltó. A Renault itt nem a szinkronizált, kuplungos klasszikus megoldást választotta, hanem a motorsportból ismert dog clutch, azaz a kuttyfogaskerekes típust. Ez a felépítés nem tartalmaz kuplungot és szinkronizáló egységet; a fogaskerekeket közvetlenül egymásba kapcsolja. Mivel a súrlódási veszteség csökken, a hatékonyság nő, a fokozatváltások pedig gyorsabban zajlanak. Hozzá kell tenni, hogy a Renault ezt az elemet a fogaskeréket és a szinkronizáló gyűrűt egyaránt helyettesítő megoldásként pozicionálta: kevesebb alkatrész, kisebb teljesítményveszteség, mechanikailag egyszerűbb felépítés.
A fokozatelosztás sem hagyományos. A villanymotorhoz 2 fokozatot, a belső égésű motorhoz 4 fokozatot terveztek. A két motor és ezek a fokozatszámok együtt elméletileg 15 különböző működési kombinációt eredményeznek; a rendszerszoftver ezeket a vezető számára észrevehetetlen 5 módra redukálja. Az automédiában a váltóval kapcsolatban olyan erőátviteli elemként utaltak rá, mint amilyet építőkockákból raknak össze - a három nyomatékforrás moduláris logikája valóban emlékeztet egy LEGO-dobozra. A felhasználói fórumokon a rendszert úgy értékelik, hogy távol áll a CVT gumiszerű érzésétől, valódi váltóval rendelkező, de összetett felépítésű megoldás; ez az egyszerűségre törekvés és a technikai gazdagság közötti finom különbség helyes keretet ad a rendszer jellegének megértéséhez.
Öt mód: Melyik motor mikor generátor, mikor hajt?
A rendszer szíve a feladatmegosztásnak a sebességtől és a terhelési körülményektől függő változása. Az öt mód mindegyikében a motorok szerepe másképp épül fel:
| Mód | Mit csinál | Tipikus forgatókönyv |
|---|---|---|
| 100% elektromos | Csak az e-motor hajtja a kerekeket | Alacsony sebesség, városi közlekedés, manőverezés |
| Dinamikus hibrid | A két motor együtt teljes nyomatékot ad le | Előzés, emelkedő |
| E-drive | A villanymotor hajt, a belső égésű motor tölti az akkumulátort | Állandó sebesség autópályán |
| Csak üzemanyag | Üres akkumulátor esetén a belső égésű motor lép működésbe | Üres akkumulátorral való vezetés |
| Energia-visszanyerés | A kerekek generátorként forgatják az e-motort | Fékezés, lassulás |
Az e-drive mód ebben a táblázatban látható a leg tisztábban, mint a kérdés válasza. Ebben a módban a két elektromotor egyike hajtja a kereket, míg a másikkal együtt a belső égésű motor generátorlánccá alakul: az üzemanyag energiája először mechanikusan termelődik, majd elektromossá alakul, végül ismét mozgássá válik. Egy tiszta párhuzamos rendszerben ez a feladatmegosztás nem lenne ilyen tisztán megvalósítható; egy tiszta soros rendszerben pedig a motor soha nem érintheti közvetlenül a kereket. Az E-Tech szükség esetén mindkét világ előnyeit ki tudja használni. Bár az e-drive automatikusan bekapcsol, a vezető is elindíthatja; a kézi vezérlés autópályai sebességnél kiegyensúlyozó eszközként működik, amely táplálja az akkumulátort.
Minden körülményre érvényes egyetlen szabály van: a jármű mindig elektromos módban indul el. Ez magyarázza, miért marad a rendszer annyira elektromos a városi forgalomban - a belső tesztekre alapozott hivatalos adatok szerint a vezetési idő akár 80%-a teljesen elektromosan telhet, és a hagyományos benzinmotorhoz képest akár 40%-os üzemanyag-megtakarítás érhető el.
Honnan jön a 130 km/h-s elektromos vezetési ablak?
Az Austral E-Tech 130 km/h-ig elektromos módot kínál, ami a rendszer leginkább beszélt tulajdonsága. Ennek a küszöbnek az architektúrában gyökerező forrása az e-motor kétsebességes, kuplung nélküli felépítéséből származó veszteségmentes hajtóképességének egyesülése. Egyegsebességes elektromos hajtásnál a motor a sebesség növekedésével a hatástalan tartományba csúszik; a második sebességfokozat ezt a csúszást késleltetve a motor hatékony működési sávját autópályai sebességekig viszi. A dog clutch szinkronizáló nélküli, alacsony súrlódású kapcsolásai ezt a sebességváltást szinten tartják, amelyet a vezető alig észlel. Az eredmény: a városban és a gyorsúton, amíg van energia az akkumulátorban, az e-motor egyedül is tudja mozgatni a járművet.
Figyelni kell a számok forrására. A 130 km/h-s küszöb és a 80%-os városi arány a Renault belső tesztjein alapuló gyártói adatok; eltérő körülmények között ez az ablak természetesen szűkül. Például a reklámtartalomban az elektromos vezetési sebesség körülbelül 113 km/h-ként szerepel - az ilyen eltérések egységátváltásokból és mérési definíciókból származnak, és nem változtatják meg a rendszer alapvető képességét.
Konkrét példa a terepről: Austral E-Tech
Az architektúra egy aktuális modellen keresztül történő konkrét bemutatásához a Austral a megfelelő cím: ez a kompakt crossover, amelyet a világ fő piacain árusítanak, a 200 lóerős továbbfejlesztett E-Tech verziót hordozza. A márka adatai szerint a jármű 1100 km-ig terjedő hatótávolságot kínál, és a hosszú távú flottatesztekben átlagosan 47,3 mpg (kb. 5,0 L/100 km) fogyasztást, városban akár 80%-ig teljesen elektromos módot és 40%-ig terjedő fogyasztáscsökkentést mértek. Ugyanennek a hajtásláncnak a 160 lóerős verziója a Capturban és a Symbiozban teljesít szolgálatot; a Symbioz WLTP-fogyasztása 4,3 L/100 km-re, a CO₂-kibocsátása 98 g/km-re csökkent. A 0-100 km/h-s időeredmények is igen biztatóak: A Capturban 8,9 másodperc, a Symbiozban 9,1 másodperc. Az vontatási kapacitás 750 kg-ról 1.000 kg-ra való emelkedése azt mutatja, hogy a rendszer nyomatéktartaléka nemcsak a gyorsításra van fenntartva.
A 200 lóerős verzióban a váltó szoftverét frissítették, hogy kiküszöbölje a késleltetési problémát, különösen a 40–80 km/h közötti gyorsításnál. A Symbioz pedig egy autópályához jobban illő új áttételt, valamint D/B állású elektronikus váltókart kapott. Az, hogy a Renault Franciaországban az első helyen áll a hibrid értékesítésekben, és a teljes hibrid E-Tech gyártás közeledik az egymillió darabhoz, azt jelzi, hogy ez az architektúra nem csupán technikai kuriózum, hanem kereskedelmileg is megalapozott megoldás.
A Renault mérnöki választása a Toyota HSD-vel és a Honda e:HEV-vel szemben
A teljes hibrid piac két bejáratott szereplője természetes referencia az E-Tech összehasonlításához: a Toyota HSD-rendszere és a Honda e:HEV architektúrája. Mindhárom rendszer két elektromos gépet és egy belső égésű motort használ ugyanarra a célra, ám a váltómegoldás eltérő: Míg a Toyota és a Honda rendszereiben az elektromos hajtás nagyrészt folyamatosan változó áttételre (e-CVT) épül, a Renault konkrét, valós áttételeket választott. Ennek a választásnak az eredménye kétirányú: vezetés közben a CVT tipikus fordulatrögzítése helyett markánsabb fokozatérzet, a mérnöki megoldásban pedig a dog clutch mechanikai egyszerűségével szemben összetettebb üzemmód-kezelés. Őszintén el kell mondani: a három rendszer egymásra közvetlen, azonos szempontok szerint készült független technikai összehasonlítása egyelőre nem könnyen hozzáférhető forrás; a meglévő felhasználói értékelések a Toyota megbízhatóságára, a Honda simaságára utalnak, ám ezek nem hivatalos adatok, hanem vezetői tapasztalatok.
Ezzel szemben az E-Tech megkülönböztető jegyei mérhetők. A 130 km/h-s elektromos vezetési küszöb azért lehetséges, mert több valós fokozat kapcsolódik az elektromos hajtáshoz, és ez szélesebb ablak, mint a sorozat-központú versenytársrendszerek jellemző kalibrációja. Hosszú távon akár 1.100 km-es hatótáv, városban pedig akár 80%-os elektromos használati arány - ez a két világ egyidejű kihasználásának gyakorlati eredménye.
Következtetés: A feladatmegosztás rövid összefoglalója
A Renault E-Tech-ben a két elektromos motor és a belső égésű motor közötti munkamegosztás a soros-párhuzamos architektúra természetes következménye: az e-motor indítástól kezdve hajtja a kereket, fékezéskor generátorrá alakul; a második motor a fokozatváltásoknál kezeli a fordulatszámot, és szükség esetén töltéstámogatást nyújt; a belső égésű motor pedig vagy közvetlenül csatlakozik a hajtáshoz, vagy e-drive módban a akkumulátort tápláló generátorláncként működik. A rendszer a sebességi és terhelési feltételeknek megfelelően ezeket a szerepeket csendben újraosztja a 15 lehetséges kombináció közül választott öt üzemmódban. A kuplung nélküli dog clutch váltó két elektromos fokozatának köszönhetően 130 km/h-ig nyílik az elektromos vezetési ablak; a városi vezetés akár 80%-a teljesen elektromosan történhet, az Australhoz hasonló modelleknél pedig a hatótáv elérheti az 1.100 km-t. A Toyota és Honda beépített rendszereitől eltérő pont a folyamatosan változó áttétel helyett valódi sebességek használata - ez fokozatosság-érzést ad a vezetéshez, moduláris hatékonyságot a mérnöki megoldáshoz.
Források
- Hibrid családi autók: a Renault új teljes hibrid motorjainak tesztje
- A Renault fokozza a hibrid tétet az E-Tech 160 hajtáslánccal
- Dogbox: ikonikus sebességváltó a Renault hibrid hajtásláncokhoz
- Hibrid autó: a Renault újít az E-TECH kínálatával
- Hibrid és plug-in hibrid autó: mi a különbség
- Renault Austral E-Tech teljes hibrid
- Teljesen új Renault Austral: kevesebb CO2, több élvezet
- 5 dolog, amit érdemes tudni a Renault Austral E-Tech full hybridről
- Renault Austral E-Tech hibrid - Hosszú távú teszt
- Hogyan változtatta meg a Renault Lego-váltója a hibrid piacot