Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. ELEKTROMOS
  4. Elektromos autók története
  5. A GM Impact: az EV1-et szülő koncepció története

A GM Impact: az EV1-et szülő koncepció története

  • Elektromos autók története
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 9 november 2026
A szalonokban kiállított koncepcióautókkal ellentétben a GM Impact betartotta ígéretét, és hat évvel később EV1 néven, a történelem első modern elektromos sorozatgyártott autójaként került az utakra.
A szalonokban kiállított koncepcióautókkal ellentétben a GM Impact betartotta ígéretét, és hat évvel később EV1 néven, a történelem első modern elektromos sorozatgyártott autójaként került az utakra.

Az 1990 januárban megrendezett Los Angeles-i Autószalon színpadán a General Motors elnöke, Roger Smith leleplezett egy kétüléses, alacsony, csepp alakú kasztnis koncepciót: GM Impact. Az autószalonokon bemutatott autók általában kirakatba való szobrok; az Impact viszont azzal az ígérettel mutatkozott be, hogy még ugyanabban az év áprilisában gyártási járművé válik, és ezt az ígéretét 1996-ban váltotta be, amikor megépült az EV1, a történelem első modern elektromos sorozatgyártású autója. Az eltelt hat év történései, vagyis egy 183 mph-s sebességrekord, egy tesztprogram, amelyben 50 kézzel készített prototípust bíztak közönséges sofőrökre, és a program furcsán csalódást okozó lezárása, a modern elektromos autó születéstörténetének legkevésbé ismert fejezete.

A Sunraycertől az Impactig: Versenypályáról az útra kerülő technológia

A történet 1987-ben kezdődik, Ausztráliában megrendezett World Solar Challenge-szel. A GM napelemes versenyautója, a Sunraycer a Paul MacCready által alapított AeroVironment tervezésében készült, és megnyerte a versenyt. Ez a győzelem egyértelmű üzenetet közvetített a GM mérnökeinek: ha a könnyű kasztni, az alacsony légellenállás és a hatékony elektromos hajtás egyesül, az elektromos hajtás gyakorlati lehetőséggé válik. Az AeroVironmentot három évvel később bízták meg azzal, hogy ezt a tudásbázist egy kétüléses közúti járművé alakítsa.

A hajtásrendszer elektronikáját Alan Cocconi tervezte és gyártotta; a rendszert később a Hughes Electronics fejlesztette tovább. Vagyis az Impact egy mérnöki híd, amelyben egy napelemes versenyautó fizikáját találkoztatták egy közúti autó követelményeivel. Ahogy a Smithsonian is dokumentálta, a Sunraycer-Impact-EV1 vonalon a kutatás és fejlesztés súlypontját az AeroVironment hordozta.

Az 1990-as Impact műszaki identitása

1990 Impact, 0.19 sürtünme katsayısı hedefiyle dönemin otomobillerinin 0.3-0.4 bandının çok altında bir aerodinamik çığır açtı.

Az Impact architektúrája három pillérre épül: aerodinamikai hatékonyság, alacsony tömeg és elektromos hajtás. A légellenállási együttható 0.19 volt a cél; ez jelentősen az akkori tipikus sorozatgyártású autók 0.3-0.4-es tartománya alatt van, és szinte változatlan formában az EV1-re is átörökítették.

Az energiatárolás a kor technológiájának határait tükrözte. A járműben 32 darab ólom-sav újratölthető akkumulátor kapott helyet; az 1990-es koncepciónál a csomag teljes energiaszintjét 18.7 kWh-ben adták meg. Az 1996-os gyártású EV1 első generációjánál is megmaradt az ólom-sav kémia, a második generációnál NiMH csomagra váltottak (26.4 kWh, 343 V, 77 Ah). A lítium-ion fordulat előtt tizenöt évvel a nehéz ólomlemezekkel való hatótáv- és teljesítményegyensúly megteremtése volt a program alapvető mérnöki problémája.

A hajtásoldalon egy háromfázisú AC indukciós motor dolgozott. A teljesítményadatot két különböző formában közölték: a GM szerint 110 LE volt, míg egyes dokumentumokban 137 LE (102 kW) érték szerepel; a különbség valószínűleg különböző mérési körülményekre vagy verziódefiníciókra vezethető vissza. A nyomatékértéket következetesen 110 ft-lb-ként, azaz körülbelül 150 Nm -ként adták meg. Az erőátvitel egyfokozatú volt; a váltó kiiktatása az elektromos motor nulla fordulatról leadott maximális nyomatékának természetes következménye.

Kiemelt tények

  • Az Impactot 1990 januárában mutatták be; 1990 áprilisában jelentették be gyártási ígérettel, az éves cél 25 000 darab volt
  • Végsebesség 183 mph (295 km/h); 1994 márciusában földi sebességrekordot állítottak fel sorozatgyártású elektromos járművek kategóriájában Fort Stocktonban
  • 0-60 mph gyorsulás 8 másodperc, hatótáv körülbelül 200 km
  • Az 1994-es PrEView programban 50 kézzel készített prototípust teszteltek valódi vezetőkkel, majd megsemmisítették őket
  • A légellenállási együttható 0.19: Az EV1-nek átadott aerodinamikai örökség

Teljesítmény- és hatótávadatok

TulajdonságÉrték (1990-as Impact)
Akkumulátor32 darab ólom-savas, 18.7 kWh
MotorHáromfázisú AC indukciós, 110-137 hp (102 kW)
Nyomaték110 ft-lb (körülbelül 150 Nm)
Végsebesség183 mph (295 km/h)
0-60 mph8 másodperc
30-60 mph4.6 másodperc
Hatótáv124-125 mérföld (körülbelül 200 km)
VáltóEgyfokozatú, elsőkerék-meghajtás
Légellenállási együttható0.19

Egy mérési csoport szerepel a táblázatban, de nincs: a fogyasztás, a csomagtartó térfogata és az ár tekintetében nincs megbízható, a gyártó által közölt érték. Egy prototípus-koncepció szakaszban lévő járműnél ez nem meglepő; a GM ezeket az adatokat soha nem tette hivatalosan közzé.

183 mph: A Fort Stockton-i rekord 1994 márciusában

Az Impact leglátványosabb fejezete 1994 márciusában, a texasi Fort Stockton közelében zajlott. Egy módosított Impact földi sebességrekordot döntött a sorozatgyártású elektromos járművek kategóriájában: 183.822 mph kétirányú átlag 1 km-en, és 183.075 mph 1 mérföldön. A végsebesség értékét már akkor is 183 mph-nak, azaz 295 km/h-nak adták meg; a rekordkör bizonyította, hogy ez az érték nem elméleti spekuláció, hanem mért tény. Hogy egy elektromos autó abban az évben megközelítette a 290 km/h-s határt, az komoly mérnöki teljesítmény egy ólom-savas akkumulátoros konstrukciónál, és valószínűleg még ma is kevés olvasó várakozásán túlmutat.

PrEView program: 50 prototípus és valódi vezetők

1994-ben a GM elindította a PrEView programot, amely kivitte az Impactot a laboratóriumból a való világba. A terv egyszerű volt: az 50 kézzel készített Impact egy-kéthetes időszakokra rendes amerikai vezetők kezébe került; a résztvevőknek dokumentálniuk kellett tapasztalataikat, és részletes visszajelzést kellett adniuk a GM-nek. A járműveket a warreni GM Technikai Központban egyesével, kézzel gyártották. A cél az volt, hogy adatgyűjtéssel mérjék fel, mennyire működik az elektromos autó a mindennapi használatban.

Miért volt pozitív a visszajelzés, és miért negatív az eredmény?

Az eredmény váratlanul kettős volt. A vezetők szerették a járműveket; a sajtó is. A motoros magazinok körében az Impactot a világ egyetlen elektromos járműveként dicsőítették, amely valódi autóként vezethető; az úttartás és az erőátvitel simasága volt a kiemelkedő tulajdonság. Mérnöki értékelésként a PrEView sikeresnek mondható volt technikai értelemben.

Ezzel szemben a GM a programot kudarcnak értékelte. A cég arra a következtetésre jutott, hogy az elektromos autók egyelőre nem kereskedelmileg életképesek, és a kaliforniai CARB-szabályozást vissza kell vonni. Ez a szabályozás 1990-ben azt követelte a legnagyobb hét amerikai gyártótól, hogy 1998-ig flottáik 2 százaléka legyen nulla kibocsátású, 2001-re 5, 2003-ra pedig 10 százalékra emelkedjen. A GM energia- és környezetvédelmi alelnöke, Dennis Minano megkérdőjelezte, hogy a fogyasztók valóban elektromos járművet akarnak-e. A szkepticizmus nem is csak a GM-re volt jellemző: ugyanabban az évben a Chrysler elnöke, Robert J. Eaton is úgy vélte, hogy senki nem láthatott előre, hogy elektromos autó ma készíthető; New York környezetvédelmi biztosa, Thomas C. Jorling nyíltan bírálta ezt a hozzáállást.

A bukásra tervezés kritikája

Az itt rejlő paradoxon a kor egyik vezető újságjának vezető hírévé is vált: a GM hozzáállását úgy értelmezték, mint a büszkeség és a pesszimizmus egyidejű megélését, és azt állították, hogy a cég a program bukásra ítélésével akar időt nyerni, vagy elérni a jogszabály visszavonását. Ez a kritika adja a magját annak a vádnak is, amely a későbbi években az EV1 dokumentumfilmekben és könyvekben hangzott el: tervezés a bukásra; az állítás szerint a pozitív vezetői adatok ellenére a cég eredményjelentése nem a piacot, hanem a szabályozás elleni ellenállást tükrözte.

A program kézzelfogható vége azonban kemény volt: a tesztek befejeztével mind az 50 Impact megsemmisült. A koncepció tervezése 1996-ig az EV1-mé fejlődött.

Impackttól az EV1-ig: Közvetlen örökség

Az Impact az EV1 közvetlen elődje; ez nem hasonlóság, hanem folytonossági viszony. Az 1996 és 1999 között gyártott EV1-ből összesen 1.117 darab készült (az első generációból 660, a másodikból 457), a járművet csak bérelni lehetett, és a program 2003-ban ért véget; a járművek többségét, akárcsak a PrEView prototípusokat, megsemmisítették. A program vezető mérnöke Kenneth Baker volt; Baker az 1970-es években a GM sikertelen Electrovette vállalkozása óta az elektromos autó ötletének vállalaton belüli képviselője volt.

Az Impactből az EV1-be áthagyományozott konkrét technológiák egyenként felsorolhatók: alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsok, kulcs nélküli gyújtás, fűtésre és hűtésre szolgáló hőszivattyú, valamint a rekuperatív fékezés. Az EV1 0,19-es légellenállási együtthatója a sorozatgyártású autók történetének legalacsonyabb értékeként maradt meg.

Miért ennyire fontos az Impact?

Az Impact jelentősége abban a láncban rejlik, amely az autót kihúzta az 1990-as ólom-sav akkumulátoros koncepció szerepéből, és az elektromos autók történetének fordulópontjává tette. A Sunraycer 1987-es versenygyőzelme az aerodinamika és a hatékonyság tudását hozta létre; az Impact volt az a prototípus, amely ezt a tudást közúti autóvá alakította; az EV1 pedig, bár korlátozottan, de sorozatgyártásba vitte. De hogyan nyitotta meg az Impact az EV1 útját? A válasz három rétegű: technikailag bizonyította az olyan megoldásokat, mint az aerodinamikus karosszéria, az alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsok, a hőszivattyú, a kulcs nélküli gyújtás és a rekuperatív fékezés; céges szinten az 1990-es gyártási ígéretével utat nyitott az EV1 programnak; kulturális szinten pedig mind a 183 mph-os rekord, mind a PrEView tapasztalat megmutatta, hogy az elektromos autó nem játékgebra, hanem valódi automobil lehet.

A PrEView csalódást okozó vége is ennek az örökségnek a része. A GM erre a programra hivatkozva szembeszállt a CARB szabályozással; ez az ellenállás előrevetítette az EV1 2003-as tragikus végét. Ennek ellenére az Impactből az EV1-be átörökített mérnöki munka meghatározta azt a sablont, amelyre a Tesla és más gyártók építettek a 2000-es években, amikor megérkeztek a lítium-ion akkumulátorok: aerodinamikus karosszéria, regeneratív fékezés, egysebességes elektromos hajtás és a valódi használatból gyűjtött adatok. Ezért az Impact nem csupán egy koncepció, hanem a modern elektromos autót megszülő mérnöki híd.

Gyakran Ismételt Kérdések

Mi a különbség az Impact és az EV1 között?

Az Impact az 1990-ben bemutatott koncepció és prototípus fázis; az EV1 pedig az 1996 és 1999 között gyártott sorozatgyártású jármű. Az EV1 szinte változatlanul örökölte az Impact aerodinamikai és hajtási örökségét.

Milyen gyors volt az Impact?

A végsebesség 183 mph, azaz 295 km/h volt; a 0-60 mph gyorsulás 8 másodperc, a 30-60 mph pedig 4.6 másodperc alatt zajlott.

Mi lett a PrEView program 50 prototípusával?

A tesztidőszak befejezésekor mind az 50 Impactet megsemmisítették; a tervezésük azonban tovább élt az 1996-os EV1-ben.

Források

  • General Motors EV1
  • 1990 Impact Experimental
  • 1990 Impact Experimental - Audrain Auto Museum
  • Elfelejtett koncepció: General Motors Impact
  • Mítoszok nyomában: az GM EV1 igazsága
  • A GM EV1 számos technológiát talált fel
  • A GM bemutatja a fejlett elektromos személyautót (1990)
  • General Motors SunRaycer - Smithsonian

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

Az 1987-ben napenergiával Darwinből Adelaide-be érkező Sunraycer egyedül változtatta meg a modern elektromos autó sorsát.
Elektromos autók történeteA GM Mérnöki Vonalhúzása a Sunraycertől az EV1-ig
A GM a legyártott 1.117 EV1 szinte mindegyikét szétzúzta, de a VIN 212 megmenekült egy roncstelepi aukcióról, és Atlantában új életre kelt.
Elektromos autók történeteAz Eladott EV1 Atlanta-ban Új Életre Kel
Nincs egyetlen feltalálója az elektromos autónak; az 1828-as miniatűr modelltől az 1890-es évek útjaiig húzódó történet egymásról nem tudó mérnökök lépéseinek összegzése.
Elektromos autók történeteKi találta fel valójában az elektromos autót?
Az EV1 tragikus végétől a Tesla Roadsterig ívelő út az elektromos autó második születésének története.
Elektromos autók történeteA LaEV1-től a Roadsterig: az elektromos autó második születése
A Los Angeles utcáin 115 kilométert megtett Beardsley Electric az alapítása után négy évvel csendben eltűnt a történelemből.
Elektromos autók történeteBeardsley Electric 661 járművet gyártott, és miért tűnt el?
A GM 2004-ben szinte az összes EV1-et présszal megsemmisítette; az 212-es alváz a márka egyetlen soha eladásra nem engedett autójának első hitelesített elvértéseként 104.000 dollárral történelmet írt.
Elektromos autók történeteHogyan Mentették Meg a GM Által Elhagyott EV1-t?
A Henney Kilowatt pontosan fél évszázaddal a lítium-ion forradalom előtt jelezte előre a csendes, kipufogómentes sorozatgyártású elektromos autót.
Elektromos autók történeteHenney Kilowatt: A Renault Dauphine-ből született elektromos autó
William Morrison, egy ékszerüzlet pincéjében akarta tesztelni az akkumulátorát, és tudta nélkül történelmet írt az USA első működő elektromos autójával.
Elektromos autók történeteWilliam Morrison és az Egyesült Államok első elektromos autója
Benz szabadalmi járműve még a harmadik születésnapját sem érte el, amikor Coburgban egy mérnök kivezette a lovát, telkére elektromotort szerelt, és megszerezte az autóipar történetének legvitatottabb címét.
Elektromos autók történeteFlocken Elektrowagen volt az első sorozatgyártású elektromos autó?
1990-ban Kalifornia által jegyzett egyetlen rendelet történelmileg először tette az elektromos autót nem választás, hanem jogi kötelezettség tárgyává.
Elektromos autók történeteHogyan segítette a kaliforniai nulla kibocsátásos döntés az elektromos autók elterjedését?

Címkék

  • gm ev1
  • villanyautózás története
  • az autó fejlődéstörténete
  • ólom-savas akkumulátor
  • gm impact
  • sunraycer
  • preview program
  • szárazföldi sebességrekord
  • kalifornia légierőforrások testülete
  • aerovironment
  • konceptautó
  • rekuperáció

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve