Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. ELEKTROMOS
  4. Elektromos autók története
  5. Better Place: A cserélhető akkumulátoros kísérlet csődtörténete

Better Place: A cserélhető akkumulátoros kísérlet csődtörténete

  • Elektromos autók története
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 30 október 2026
Az öt perc alatt elvégezhető akkumulátorcsere 850 millió dollárt emésztett fel két év alatt, és az elektromos autók történetének egyik legdrágább csődjét írta meg.
Az öt perc alatt elvégezhető akkumulátorcsere 850 millió dollárt emésztett fel két év alatt, és az elektromos autók történetének egyik legdrágább csődjét írta meg.

Egy sofőr behajt az akkumulátorcsere-állomásra, leolvassa tagsági kártyáját, és anélkül vár, hogy kiszállna a járműből. A robotkar kiveszi az üres akkumulátort, és a helyére teszi a feltöltöttet; a folyamat olyan könnyű, mint egy autómosás, és körülbelül öt percig tart. Ez a jelenet 2011-ben valóságosan megtörtént Izraelben, Kiryat Ekron kisvárosában, és abban a pillanatban a világ legambíciózusabb elektromos járművekkel kapcsolatos infrastruktúrakísérlete működőképesnek tűnt. Két évvel később a cég neve az elektromos autózás történetének egyik legköltségesebb csődjének aktájába került.

A Better Place-t nem az tette ennyire érdekesvé, hogy az ötlet ostobaság volt - sőt, az ellenkezője: az ötlet rendkívül koherens volt, bőven volt pénze, és a technológiája működött. Ennek ellenére a cég elényelete a mintegy 850 millió dollárt, és 2013. május 26-án csődöt jelentett. Miért nem tudta tehát meggyőzni a piacot az 5 perces akkumulátorcserének ígérete?

Shai Agassi kérdése és egy cég születése

A történet egy kérdéssel indul, amelyet a 2005-ös davosi Világgazdasági Fórumon tettek fel: Hogyan tehetitek a világot jobb hellyé 2020-ig? Shai Agassi vállalkozó komolyan vette a kérdést, és a választ a közlekedésben kereste, arra a következtetésre jutva, hogy az elektromos autó legnagyobb akadálya nem maga a jármű, hanem az infrastruktúra. A hatótávolsági aggodalom kezelésének módja nem az volt, hogy minden járműbe akkumulátort tegyenek, hanem az, hogy az akkumulátort leválasszák a járműről: a sofőr megvenné az autót, az energiát és az akkumulátort pedig egy szolgáltató hálózat üzemeltetné.

Agassi 2007-ben céggé alakította ezt a víziót, és 2007. október 29-én a projektet "Project Better Place" néven mutatták be a nagyközönségnek. Az üzleti modell a mobiltelefon-iparból származott: az ügyfelek kilométeren alapuló előfizetést vásároltak, és az elektromos autó árát ezzel az előfizetéssel lehetett támogatni. A cél az volt, hogy az elektromos autót 5000 dollárral olcsóbban tudják eladni, mint az Egyesült Államokban átlagosan egy benzines autó. A 2008 januárjában a Renault-Nissannal aláírt megállapodás adta ennek a modellnek az első intézményes kereteit: a hálózatot a Better Place építette volna ki és üzemeltette volna, a járműveket pedig a Renault-Nissan szállította volna. A cég ezt a rendszert "Electric Recharge Grid Operator" néven, röviden ERGO-nak nevezte el - azzal az igénnyel, hogy a világon az első üzemeltető lenne, aki ezt a szerepet vállalja.

A pénz nem késett. 2007-ben lezárult az 111 millió dolláros A-sorozatú befektetési kör, amelyen olyan befektetők vettek részt, mint a VantagePoint, az Israel Corporation, a Morgan Stanley és a Maniv Energy Capital; 2009-ben egy csoport számára, amelyben a DONG Energy is szerepelt, 135 millió dollárt különítettek el a dán hálózatra; 2010-ben megérkezett a B-sorozat, amelyet a HSBC vezetett 125 millió dollárral, összesen 350 millió dollárt hozva. Az Israel Corporation volt a legnagyobb tulajdonos, 33%-os részesedéssel. A hivatalos bejelentések összesen 850 millió dollárról kockázati tőkéről beszéltek; a csőd időpontjára az elkölött magántőke közel az 1 milliárd dollárhoz közeledett.

A legfontosabb tények

  • Az első akkumulátorcsere-állomás 2011-ben nyílt meg az izraeli Kiryat Ekronban; a robotikus csere körülbelül 5 percet vett igénybe.
  • A cég mintegy 850 millió dollár magántőke gyűjtött össze, és 2013. május 26-án csődöt jelentett.
  • Izraelben 1000 alatt, Dániában körülbelül 400 Renault Fluence Z.E. gördült az utakra; Agassi 2010-ig 100 000 járművet várt Izraelben.
  • Egy cseréllo állomás költsége körülbelül 500 000 dollár volt; összehasonlításképpen a DC gyorstöltőket 25 000-40 000 dollárért telepítették.
  • A csőd után a megmaradt eszközöket 2013 novemberében mindössze 450 000 dollárért adták el.

Renault Fluence Z.E. és hogyan működött az 5 perces csere?

850 milyon dolar, tamamen otomatik robotik kollar ve 5 dakikada tazelenen batarya: teknoloji mükemmeldi, ama iş modeli dayanamadı.

A hálózat járműve a 2009. szeptember 15-én a Frankfurti Autószalonon bemutatott Renault Fluence Z.E. volt; ez volt az első Better Place-kompatibilis elektromos autó, amelynek akkumulátora cserélhetőre lett tervezve. A szállítások Izraelben 2012 második negyedévében kezdődtek, és 2012 szeptemberének közepén Izraelben 21 akkumulátorcseréllo állomás állt a nyilvánosság rendelkezésére. Az első töltőállomás ennél korábban, 2008 decemberének elején állt szolgálatba Tel-Aviv közelében, Pi-Glilotban.

A cserefolyamat nem igényelt semmilyen sofőri közreműködést. Az ügyfél leolvastatta tagsági kártyáját, a többi teljesen automatikusan zajlott: a robotkar kihúzta az alul lévő lemerített akkumulátort, és a helyére egy teli egységet szerelt, a sofő pedig járműből kiszállás nélkül figyelte a folyamatot. Az állomási tárolós telepítéseknél ez a művelet körülbelül 5 percet vett igénybe; a "QuickDrop" rendszer az időt körülbelül 3 percre, a prototípusok 2 perc alá ígérték a csökkentést. A rendszer skálázhatóságának legkézzelfoghatóbb bizonyítéka Tokióból érkezett: 2010-ben egy 90 napos taxi-kísérletben 3 Nissan Rogue 40 000 km-t meghaladó utat tett meg, 2122 akkumulátorcserét hajtott végre, és az átlagos csereidő mindössze 59,1 másodperc volt.

Ezek a számok azért fontosak, mert a kísérlet leggyakoribb félreértése az, hogy a technológia megbukott. Nem történt meg. Az akkumulátcsere fizikailag működött, gyors volt, és a felhasználói élmény tervezése az adott korszak standardjaihoz mérten lenyűgöző volt. A probléma máshol volt: a rendszer működött, de a piac nem vásárolta meg.

Az ötlet valójában nem volt új

A Better Place által létrehozott rendszert az autóipari történelem első negyedében már kipróbálták. A cserélhető akkumulátor-szolgáltatás ötlete 1896-ig nyúlik vissza, és éppen az elektromos jármű klasszikus gyengeségét, a hatótávolság-korlátozást hivatott áthidalni. Az első nagyméretű alkalmazás a Hartford Electric Light Company GeVeCo akkumulátorszolgáltatása volt: 1910-től 1924-ig a járműveket akkumulátor nélkül adta a General Vehicle Company, az áramot kilométerenkénti díjjal és havi karbantartási előfizetéssel használták. Ebben az időszakban a szolgáltatás keretében 6 millió mérföldnél több utat tettek meg; 1917-től Chicagóban a Milburn Light Electric számára hasonló szolgáltatást működtettek.

Az ipar oldalán sem tűnt el az ötlet: az elektromos targoncák legalább 1946 óta akkumulátorcserével működnek; a 2008-as pekingi olimpián 50 elektromos buszhoz használtak gyors akkumulátocsere-rendszert. A Better Place lényegében egy elavult technológiát csomagolt újra a modern előfizetéses gazdaság eszközeivel. A modern kontextus is megfelelő időpontban nyílt meg: Az 1996-ban bemutatott GM EV1 a modern akkumulátoros elektromos járművek mérföldköve lett, a 2008-ban bejelentett Tesla Roadster pedig az első, lítium-ion cellákat használó, országúton legálisan közlekedtethető sorozatgyártású tisztán elektromos autóként újranyitotta a színpadot. De miért működött ugyanaz az ötlet 1910-ben, és miért olvasztott meg egymilliárd dollárt 2010-ben?

Hova Ment a Pénz: Egy Állomás Ára és Egy Hálózat Súlya

Az üzleti modell fizikai egységének árazása megmutatja a kudarc forrását. Egy akkumulátorcsere-állomás körülbelül 500 000 dollárba került - Agassi saját összevetése szerint ez egy tipikus benzinkút árának fele. A szám önmagában nem tűnhet ijesztőnek, de az összehasonlítás szempontjából kulcsfontosságú: ugyanabban az időszakban az Egyesült Államokbeli EV Project egy DC gyorstöltőt 25 000-40 000 dollárért telepített. Vagyis a Better Place a hagyományos töltési infrastruktúra tízszeresénél is több tőkére volt szüksége, és ezt a befektetést minden piacon meg kellett ismételnie.

A cég pontosan ezt is tette: Izrael és Dánia központi piacain túl Németországban, Ausztráliában és az Egyesült Államok egyes államaiban - Hawaiin és Észak-Kaliforniában - haladtak előre a hálózat kiépítésének tervei. A cél a járművek iránti kereslet megteremtése volt; minden új piac több százmillió dolláros előzetes befektetést jelentett. 2012 októberében körülbelül 100 millió dolláros azonnali forrásigény merült fel, és az izraeli 400 fős létszámból 150-200 embert bocsátottak el. Az ausztrál működést ugyanekkor leállították. A vezetés is megbillent: 2012. október 2-án Agassi távozott a vezérigazgatói posztról, és egy héttel később a felügyelőbizottságból is lemondott; az őt követő Evan Thornleyt 2013 januárjában Idan Ofer elnök elbocsátotta, Dan Cohen pedig megbízott vezérigazgató lett. Ezen a ponton a cég fennmaradása egyetlen változótól függött: a járműeladásoktól.

100 000 Jármű Várakozása, 1400 Valósága

A várakozás és a valóság közti szakadék a történet szíve. Agassi 2010-ig 100 000 járművet várt Izrael útjain. A valóságban Izraelben 1000 alatt, Dániában körülbelül 400 Renault Fluence Z.E. került forgalomba; a cég csődje idejére a teljes eladás körülbelül 1300 jármű volt. Ez a célkitűzés egy százalékánál is gyengébb teljesítmény.

Ha az eredményeket kötelező érvényű rendelkezéseikkel együtt soroljuk fel, a kudarc négy tételben összegezhető:

  • Rosz vezetés - egymást követő távozások a felső vezetésben és a kríziskezelés gyengesége.
  • Túlzott szétterülés - egyetlen piac elmélyítése helyett a túl sok országban egyidejűleg indított pilóták pazarlása.
  • Magas infrastruktúra-befektetés - az állomásonkénti 500 000 dolláros költség minimális járműszámmal semmilyen módon nem térülhetett meg.
  • A vártnál sokkal alacsonyabb piaci penetráció - az előfizetési modell ellenére az ügyfél bizalmatlansága az iránt, hogy az elektromos jármű és az akkumulátor a vállalat tulajdonában legyen.

Az akadémiai értékelések is ugyanerre a következtetésre jutnak: a vállalat csődjekor mintegy 1300 eladott járművel szemben 850 millió dollár értékű vagyoncsoportot bocsátott ki rendkívül alacsony áron; a kudarc gyökerét a hatótávolsági aggodalom kezelésének elmaradásában és az üzleti modell ügyfél általi értelmezésének bizonytalanságában jelölték meg. A várakozásokat tápláló környezet is megosztott volt: A Deutsche Bank elemzői 2008 elején a modellt a gépjárműiparban paradigmaváltás lehetőségét hordozó, a benzinmotort teljesen eltüntethető megközelítésként dicsérték; ekkor viszont már korán voltak szkeptikusok is, akik azt jósolták, hogy a központi töltési infrastruktúra modellje nem fog széles körben elterjedni, és az 500 000 dolláros állomásköltség volt a gazdasági kommentelők első kifogása. A technikai tábor is megosztott volt: A Tesla vezető mérnöke, Peter Rawlinson olyan kritikákat fogalmazott meg, amelyek hangsúlyozták, hogy a különböző akkumulátorok különböző autókhoz illenek, és hogy az akkumulátoroknak a járműtől elkülönített megítélése leegyszerűsített nézőpont. Egy további strukturális probléma is létezett: Mivel az izraeli hálózat nagyrészt fosszilis tüzelőanyaggal termelt villamosenergiára támaszkodott, a 100%-ban megújuló energia ígérete rövid távon nem volt gyakorlatias.

2013. május 26. és ami utána következett: Akkumulátor nélküli autók

A vég gyorsan jött. 2013. május 26-án a Better Place Izraelben csődot jelentett; a Better Place Danmark A/S ugyanazon a napon csődjelentést nyújtott be. A veszteségek nagyságát a jelentést készítő intézménytől függően eltérő módon rögzítették - attól az értékeléstől, amely szerint a vállalat öt év alatt mintegy 800 millió dollárt veszített, és készpénzének 90%-át 2012 elejére elköltötte, egészen azokig a számításokig, amelyek szerint a veszteség 812 millió, sőt 2010 és 2013. februárja között kumulatívan 477 millió dollár volt; A kérdés legőszintébb válasza a technológia és az üzleti modell közötti különbség megtételével kezdődik. A közös nevező egyértelmű: a csőd időpontjára szinte 1 milliárd dollár magántőkebefektetés égett el.

A likvidációs folyamat is a történet legkeserűbb fejezetét kínálta. Az akkumulátorok a vállalaté, a járművek az ügyfélé voltak - vagyis a vállalat összeomlása közvetlen jogi kérdéssé alakította az akkumulátor nélkül maradt és "használhatatlan járművé" vált Fluence Z.E. tulajdonosok sorsát. A vagyon értékesítése is hatalmas értékvesztéssel járt: Amikor a Sunrise csoport 5+7 millió dolláros vételi ajánlata nem tudta teljesíteni az első fizetést, a bíróság érvénytelenítette; Amikor a Success Assets 3 millió dolláros megállapodása elmaradt a fizetésekkel, 2013 októberében véget ért. 2013 novemberében a megmaradt vagyont mindössze 450 000 dollárért adták el a Gnrgynek - a 850 millió dolláros befektetés szinte ezredréséért.

Miért bukott meg tehát a Better Place?

A kérdésre adott legőszintébb válasz a technológia és az üzleti modell közötti különbség tisztázásával kezdődik. Az akkumulátorcsere működött: A tokiói átlagosan 59,1 másodperces cserék és a kiryat ekroni ötperces automatizált folyamat ennek bizonyítéka volt. Ami összeomlott, az a gazdasági rend volt, amely ezt a technológiát talpon tartotta volna: mindegyik állomás 500.000 dollárba került, minden új piac több száz milliót követelt; ekkor viszont két magpiacon összesen 1300 járművet lehetett eladni. Egy túlságosan magas fix költségű és nagyon szűk bevételi bázisú egyenletről volt szó, és a vállalat nem az egyenlet javításával, hanem több piacra terjeszkedéssel mélyítette el a problémát. Ahogy akadtak olyanok, akik helyesnek tartották a víziót, akadtak olyanok is, akik a kudarcot a megvalósítási megközelítésnek tulajdonították - a vita máig tart.

A modern elektromos járműpiac megoldása eltérő volt: az akkumulátort a járművel együtt értékesítették, a töltési infrastruktúrát jóval olcsóbban telepítették, a hatótávolsági aggodalmat pedig az akkumulátorkémia növelésével csökkentették. A Better Place öröksége ezért nem egy értéktelen csődtörténet, hanem egy kalibrációs adat: bármilyen elegánsan oldod is meg a mérnöki problémát, ha a megoldás egységgazdaságtana nem illeszkedik a piachoz, akkor a skálát a pénz fogyásának üteme szerint kell megrajzolni. Bár a kirjat ekroni robot ma már a történelem része, az elektromos járművek történetében minden akkumulátorcsere újragondolására irányuló kezdeményezésnek ezzel a 850 millió dolláros számlával kell elszámolnia.

Források

  • Better Place (company) - Wikipedia
  • Why Did Better Place Fail?: Range anxiety, interpretive ...
  • Better Place: First Battery Swap Station, Profit In 2 Years?
  • Better Place files for bankruptcy - The Times of Israel
  • How electric-car startup Better Place went to a worse one and lost $815 million - Quartz
  • Another Electric Car Company Is Going Bankrupt - Business Insider
  • Electric car startup Better Place liquidating after $850 million investment - CNET
  • Better Place: what went wrong for the electric car startup? - The Guardian
  • The Wide Lens-Better Place Epilogue - Ron Adner
  • Electric Car Company Better Place Files for Israel Bankruptcy - The Forward

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

Négy csődöt átvészelve húsz év alatt, a Th!nk City az első sorozatgyártású elektromos autók egyike lett, ám világszerte mindössze 1045 darabot sikerült eladni belőle.
Elektromos autók történeteMiért csődbe ment a Th!nk City elektromos városi autó?
2008-ban Menlo Parkban átadott 2450 darab kézzel készített Tesla Roadster egyetlen lépésben elindította a modern elektromos autók korszakát.
Elektromos autók történeteHogyan született meg a Tesla Roadster hatására a Chevrolet Volt?
A GM 2004-ben szinte az összes EV1-et présszal megsemmisítette; az 212-es alváz a márka egyetlen soha eladásra nem engedett autójának első hitelesített elvértéseként 104.000 dollárral történelmet írt.
Elektromos autók történeteHogyan Mentették Meg a GM Által Elhagyott EV1-t?
A lítium-ion akkumulátorral tíz évvel a Tesla előtt sorozatgyártásba került Nissan Altra EV sosem kapta meg a megérdemelt hírnevet.
Elektromos autók történeteA Nissan Altra EV volt az első lítium-ion akkumulátoros autó
William Morrison, egy ékszerüzlet pincéjében akarta tesztelni az akkumulátorát, és tudta nélkül történelmet írt az USA első működő elektromos autójával.
Elektromos autók történeteWilliam Morrison és az Egyesült Államok első elektromos autója
Akkumulátorcella kilowattóránkénti ára 33 év alatt 9 200 dollárról 78 dollárra csökkent; az elektromos autó tömegessé válása ennek az összeomlásnak a következménye.
Elektromos autók történeteAmint olcsóbbá válnak az akkumulátorok: az elektromos autókat tömegessé tevő gazdaság
Nincs egyetlen feltalálója az elektromos autónak; az 1828-as miniatűr modelltől az 1890-es évek útjaiig húzódó történet egymásról nem tudó mérnökök lépéseinek összegzése.
Elektromos autók történeteKi találta fel valójában az elektromos autót?
A Nissan Leaf az első sorozatgyártású tömegmodellként vonult be a történelembe, amely elvette az elektromos autót a luxus kezéből, és a hétköznapi fogyasztók garázsába juttatta.
Elektromos autók történeteA Nissan Leaf és a tömegpiac születése
Nem az olajösszeesküvés, semmilyen tragikus tűz ölte meg Ford és Edison elektromos autóját; Edison akkumulátorának magas belső ellenállása és Ford makacsságának metszéspontja volt az.
Elektromos autók történeteFord és Edison feladott elektromos autós álma
1900-ben az amerikai autók 28 százaléka elektromos volt; a lítium-ion akkumulátor végül megfordította a benzin évszázados diadalát.
Elektromos autók történeteHogyan hozta vissza a lítium-ion akkumulátor az elektromos autót?

Címkék

  • villanyautózás története
  • az autó fejlődéstörténete
  • akkumulátortechnológia
  • akku csere szolgáltatás
  • villanyautó vs benzinautó
  • renault fluence z.e.
  • shai agassi
  • better place
  • hatótáv miatti aggodalom
  • gm ev1
  • tesla roadster
  • lítium-ion akkumulátor

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve