Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. ELEKTROMOS
  4. Elektromos autók története
  5. Miért csődbe ment a Th!nk City elektromos városi autó?

Miért csődbe ment a Th!nk City elektromos városi autó?

  • Elektromos autók története
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 16 november 2026
Négy csődöt átvészelve húsz év alatt, a Th!nk City az első sorozatgyártású elektromos autók egyike lett, ám világszerte mindössze 1045 darabot sikerült eladni belőle.
Négy csődöt átvészelve húsz év alatt, a Th!nk City az első sorozatgyártású elektromos autók egyike lett, ám világszerte mindössze 1045 darabot sikerült eladni belőle.

2011 júniusának végén Norvégiában egy kisebb elektromos autógyártó negyedjére nyújtotta be csődvédelmi kérelmet húsz éven belül. A jármű neve Th!nk City volt; csupán öt sorozatgyártású elektromos autó egyike volt, amely átesett az ütközési teszten és autópálya-tanúsítvánnyal rendelkezett. Mégis a világméretű összesített eladásai 2011 márciusáig 1 045 darabon maradtak. Egy évtizedben, amelyben a Nissan Leaf és a Tesla elektromos autói a tömegpiacra vitték az elektromobilitást, miért nem maradt fenn a kis városi elektromos autó ötlete?

A válasz nem vonható vissza egyetlen hibára. A Th!nk City története több mérnöki és gazdasági probléma metszéspontjában áll: az akkukémia költsége, a skálagazdaság hiánya és egy szabályozásokra épülő piac egy éjszaka alatti eltűnése. Ezen az oldalon a jármű Ford-korszakától az 2011-es csődig tartó teljes folyamatát tárgyaljuk, a gyártási és értékesítési számokkal együtt.

A Pivcótól a Fordig: A cég első korszaka

A cég eredete az 1991-ben Norvégiában alapított Pivco Industri AS-ig nyúlik vissza. A prototípus fázisban lévő jármű a PIV4 nevet viselte, és a Pivco 1998-ig több mint 1 000 kis elektromos autó legyártására volt képes. Ez nem egy garázsbeli vállalkozás volt; kis, de működő sorozatgyártási tapasztalat volt.

Az igazi fordulópont 1999-ben érkezett meg. A Ford, hogy felkészüljön Kalifornia nulla emissziójú járművekre (ZEV) vonatkozó kötelezettségére, 23 millió dollárért megvásárolta a céget, és további 100 millió dollárt fektetett az akkufejlesztési programba. 1999 novemberében az első generációs Think City az osloi Aurskog közeli üzemben a gyártósorra került.

A Ford-korszak műszaki profilja (2000-2002)

Az első generációs jármű műszakilil szerény csomag volt: 27 kW (36 LE) teljesítményű háromfázisú aszinkron motor, 12 kWh kapacitású nikkel-kadmium (NiCd) akku és nagyjából 48 km hatótávolság. A Ford a járművet havi 199 dolláros, 34 hónapos bérleti szerződéssel kínálta a piacon, és bár 5 000 bérlést céloztak meg, nagyjából 1 000 ügyfelet találtak. Az Egyesült Államokban több mint 370 járművet szolgálati autóként béreltek ki; ezek fele hulladékra került, fele visszakerült Norvégiába.

Amikor a kötelezettségek enyhültek, a Ford számításai is megváltoztak. 2002-ben a gyártást 1 005 legyártott darab után leállították, a céget pedig 2003-ban eladták. A nyilvántartások szerint a Ford ebben a korszakban alacsony tömegpiaci elvárásokkal rendelkezett, és a vezetés nyíltan korlátozta a járművel szembeni elvárásait. 2006 márciusának végén a Think Nordic az eredeti alapító, Jan Otto Ringdal is tagja InSpire befektetői csoporthoz került, és az asztalon egy új generáció terve állt.

A második generációs Th!nk City: 2008-as bemutató és műszaki jellemzők

46 beygir gücünde ve 160 kilometre menzilli Th!nk City, elektrikli otomobil çağını başlatmaya sadece üç yıl erken doğmuştu.

A második generációs Th!nk City-t 2008 nyarán az európai autószalonokon mutatták be. Angliában először 2008 júliusában állították ki; a Genfi Autószalonon bejelentették a dán és svéd bevezetést, és kiderült, hogy Angliában az értékesítés 2009 nyarán kezdődik. A bevezetést figyelemre méltó hivatalos érdeklődés is támogatta: a bemutatón részt vett Gordon Brown miniszterelnök és a közlekedési miniszter is.

Kiemelt témák

  • A második generációs Th!nk City 34 kW-os (46 LE) motorral és 160 km-es hatótávolsággal került bemutatásra; a legnagyobb sebesség 110 km/h volt.
  • 2010 októberére a gyártás 2500 darabot ért el; a világszerte eladott darabszám 2011 márciusáig 1045 darabnál maradt.
  • A cég 2011. június 22-én Norvégiában húsz éven belül negyedszer nyújtott be csődvédelmi kérelmet.
  • Az amerikai listaár 35 495 dollár volt; az adott évben ez nem volt alacsony ár egy kis városi autónak.

A technikai oldalt figyelembe véve a második generáció egy komoly mérnöki munka eredménye volt. A jármű átment az ütközési teszteken és autópálya-tanúsítványt kapott, 2011 elejéig a világon mindössze öt sorozatgyártású elektromos autó egyike volt ezzel a tulajdonsággal; ugyanazon a listán szerepelt, mint a Tesla Roadster, a Mitsubishi i-MiEV, a Nissan Leaf és a Smart ED.

TulajdonságÉrték
Motor34 kW (46 LE) háromfázisú aszinkron, elsőkerék-meghajtás
Akkumulátor-opciók24 kWh zebra (NaAlCl4), 23 kWh EnerDel lítium-ion, 18,7 kWh A123 lítium-ion
Hatótávolság160 km (teljes feltöltéssel)
Legnagyobb sebesség110 km/h
VáltóEgyfokozatú automata
Hosszúság / szélesség / magasság3143 / 1658 / 1596 mm
Tengelytáv1970 mm
Tömeg1397 kg
Amerikai listaár (2011)35 495 dollár

A karosszéria a tömeg 95 százalékáig újrahasznosítható fröccsöntött műanyagból készült; a belső vezérlőkarok többsége a Ford Focusból származott. Az ABS, a rekuperatív fékez (első tárcsafék, hátsó dobfék), a légkondicionáló, az elektromos ablakok és a hidraulikus kormányzás alapfelszereltség volt. A teljesítmény viszont a 34 kW-os motorra korlátozódott: a 0-48 km/h-s gyorsulás körülbelül 6 másodperc, a hatótávolság pedig az akkumulátor-opciótól függően 160-180 km között mozgott. Miközben a hirdetett legnagyobb sebesség 110 km/h körül volt, egyes mérések szerint a jármű ennél érezhetően gyorsabban is tudott menni; nyilvánvaló azonban, hogy ezek a számok nem jelentettek elegendő teljesítményígéretet a piac számára.

Gyártóhálózatok: Norvégia, Finnország és az USA

Üretim 2.500 adede ulaşıp Avrupa ve ABD'de fabrikalar açarken, dünya genelinde satışlar 1.045'te kalarak Th!nk City'nin kaderini belirledi.

A második generáció gyártási térképe három országra terjedt ki. A fő összeszerelés a norvégiai Aurskogban és a finnországi Uusikaupunki üzemében történt; a finnországi üzem a Valmet Automotive gyára volt, ahol magas szintű Porsche modelleket is gyártottak. 2010-ben megindult a részleges gyártás az USA-ban, Indianában, Elkhartban; a karosszériát, a kerekeket és a alvázat Finnországból szállították, és az indianai gyártást az EnerDel indianapolisi akkumulátoraival szerelték össze.

2010 októberére a gyártás elérte a 2500 darabot, és a Th!nk City a korszak egyik legjobban eladott tisztán elektromos autójává vált. Az értékesítés oldala viszont szomorú képet mutatott: 2011 elején csak mintegy 500 járművet tudtak szállítani az USA-ba, és a világ összesített eladása 2011 márciusáig 1045-nél maradt. Norvégia lett a vezető piac; 2013 szeptemberéig az országban 1120 járművet regisztráltak. Az értékesített országok között volt Hollandia, Spanyolország, Franciaország, Ausztria, Svájc, Finnország és az Egyesült Királyság is.

Akkumulátor, Tőke és Ener1: A csőd technikai és pénzügyi háttere

A csőd nem egyetlen döntéssel, hanem több egymásba fonódó problémával érkezett. Az egyik problémás a tőke volt: 2011 márciusában pénzügyi nehézségek miatt leállt a termelés Finnországban, és a cég 2011. június 22-én Norvégiában csődvédelmet kért azzal az indoklással, hogy nem tudott elegendő tőkét összegyűjteni a működés finanszírozásához.

A második probléma az akkumulátor-ellátás és a költségek voltak. A Think nagy befektetője, a lítium-ion akkumulátorgyártó Ener1 2011 májusában megszakítta kapcsolatát a Think-kel, és a befektetés miatt 71 millió dolláros vesztséget könyvelt el a negyedéves mérlegében; a teljes befektetés 73 millió dollárnak bizonyult. Az Ener1 maga is csődöt jelentett 2012 januárjában. Ez a törékeny partnerség az akkumulátorgyártó és a járműgyártó között mindkét céget a bukásba vitte.

A harmadik probléma az ár és a lépték volt. A jármű az Egyesült Államokban 35 495 dolláros áron volt listázva, és ez az ár egy kis 2+2 városi autó esetében leküzdhetetlen akadály volt. A Renault-val fenntartott rövid együttműködési időszak sem hozott eredményt. 2011 júliusában a cég eszközeit, beleértve az észak-amerikai és az angliai leányvállalatokat, megvásárolta az Electric Mobility Solutions AS, és bejelentették, hogy 2012 elején folytatják a termelést; de a termelés soha nem indult újra. Az indianai gyár az utolsó járművet 2012 augusztusában fejezte be, és lezárult a fejezet.

Nem volt egyedül: A Coda, a Wheego és a GM EV1 kontextusa

A Th!nk City sorsa tipikus volt a korabeli kis elektromos vállalkozások számára. A Coda Automotive négyajtós elektromos autóját, amely a kínai eredetű Hafei Saibao szedánon alapult, drágábban adta el, mint a Chevrolet Volt, és összesen csak körülbelül 100-120 járművet tudott értékesíteni; a cég csődbe ment az Energetikai Minisztériumnál eredménytelenül záruló finanszírozási folyamatot követően. A Wheego-hoz hasonló másik kis szereplők is ugyanabban a magas ár és alacsony volumen szorításában voltak.

Tágabb történelmi keretben a GM EV1 programja is hasonló véget ért: 2003-ban a magas gyártási költségek és a kis piac indoklásával hirtelen törölt járműveket visszavonták a bérlőiktől, és a legtöbbet megsemmisítették; a GM vezetői azt állították, hogy a jármű megelőzte a piacot, a technológiát és az infrastruktúrát. A Th!nk City e korai elektromos kísérletek 2000-es évekbeli változata volt: technikailag helyes úton, gazdaságilag soha nem fenntartható.

Az űrt a Nissan Leaf töltötte be

De miért nem váltak be ezek a kísérletek, és ki töltötte be az űrt? A Nissan a Leafet 2010 decembertől kezdve dobta piacra az első megfizethető, tömegpiacra alkalmas teljesen elektromos autóként. Az eredmények összeegyeztethetetlen szintűek voltak: A Leaf globálisan túllépte az 50 000 eladási küszöböt, majd elérte a 400 000 eladást, és összesen 10 milliárd kilométeres vezetést regisztrált. A Nissan akkori főnöke, Carlos Ghosn azt mondta, hogy a méretgazdaságosság fenntartásához évente 500 000 és 1 millió közötti Leafet kell eladni; ez a szám a Th!nk City teljes életciklus alatti 2500 darabos termelésének több százszorosa.

Az itteni mérnöki tanulság egyértelmű: A Th!nk City csődöt jelentett, mert egyik feltétellel sem rendelkezett ahhoz, hogy fenntartható autógyártási üzletet működtessen: nem volt elegendő méretgazdaságossága, akkumulátorköltség-fegyelme és tőkéje. Technikai szempontból sikerült egy autópályára engedélyezett, törésteszten átment elektromos autót legyártania; azonban az 1.045 eladadás a 35.495 dolláros árcsővel önmagában elárulja, miért nem jött be ez az egyenlet. A tömeges elektromos piac kapuját nem a kis városi autók, hanem a nagy gyártók mérnöki, méret- és tőkeerejével fejlesztett modelljei nyitották meg.

Források

  • Think City - Wikipedia
  • Think City - 2011 - Lane Motor Museum
  • 2011 Think City - Green Car Reports
  • A big bet on electric vehicle manufacturing goes bust - LA Times
  • 2011 Think City - TopSpeed
  • Think City (2008) CAR Review - CAR Magazine
  • Nissan LEAF first electric car to pass 400.000 sales - Nissan
  • THINK Electric Cars: History, City and Collapse - Motorgrail

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

A lítium-ion akkumulátorral tíz évvel a Tesla előtt sorozatgyártásba került Nissan Altra EV sosem kapta meg a megérdemelt hírnevet.
Elektromos autók történeteA Nissan Altra EV volt az első lítium-ion akkumulátoros autó
A Nissan Leaf az első sorozatgyártású tömegmodellként vonult be a történelembe, amely elvette az elektromos autót a luxus kezéből, és a hétköznapi fogyasztók garázsába juttatta.
Elektromos autók történeteA Nissan Leaf és a tömegpiac születése
Az EV1 tragikus végétől a Tesla Roadsterig ívelő út az elektromos autó második születésének története.
Elektromos autók történeteA LaEV1-től a Roadsterig: az elektromos autó második születése
A 1900-es évek elején Amerika legnagyobb példányszámban eladott autója elektromos volt; a benzin nem egy találmánnyal, hanem az infrastruktúra, a kőolaj és a sorozatgyártás egyszerre, szerencsés találkozásával győzött.
Elektromos autók történeteMiért nyert a benzin az elektromos autó első száz évében?
2008-ban Menlo Parkban átadott 2450 darab kézzel készített Tesla Roadster egyetlen lépésben elindította a modern elektromos autók korszakát.
Elektromos autók történeteHogyan született meg a Tesla Roadster hatására a Chevrolet Volt?
Nem az olajösszeesküvés, semmilyen tragikus tűz ölte meg Ford és Edison elektromos autóját; Edison akkumulátorának magas belső ellenállása és Ford makacsságának metszéspontja volt az.
Elektromos autók történeteFord és Edison feladott elektromos autós álma
A GM 2004-ben szinte az összes EV1-et présszal megsemmisítette; az 212-es alváz a márka egyetlen soha eladásra nem engedett autójának első hitelesített elvértéseként 104.000 dollárral történelmet írt.
Elektromos autók történeteHogyan Mentették Meg a GM Által Elhagyott EV1-t?
A Henney Kilowatt pontosan fél évszázaddal a lítium-ion forradalom előtt jelezte előre a csendes, kipufogómentes sorozatgyártású elektromos autót.
Elektromos autók történeteHenney Kilowatt: A Renault Dauphine-ből született elektromos autó
Az öt perc alatt elvégezhető akkumulátorcsere 850 millió dollárt emésztett fel két év alatt, és az elektromos autók történetének egyik legdrágább csődjét írta meg.
Elektromos autók történeteBetter Place: A cserélhető akkumulátoros kísérlet csődtörténete
William Morrison, egy ékszerüzlet pincéjében akarta tesztelni az akkumulátorát, és tudta nélkül történelmet írt az USA első működő elektromos autójával.
Elektromos autók történeteWilliam Morrison és az Egyesült Államok első elektromos autója

Címkék

  • villanyautózás története
  • az autó fejlődéstörténete
  • akkumulátortechnológia
  • lítium-ion akkumulátor
  • gm ev1
  • tesla roadster
  • sorozatgyártás
  • zev-mandátum
  • th!nk city
  • th!nk global
  • nissan leaf
  • villanyautó-gyártó csődje

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve