Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
  4. Belső égésű autómobilok története
  5. Hogyan indította el Huygens puskaporos motorja a belső égést?

Hogyan indította el Huygens puskaporos motorja a belső égést?

  • Belső égésű autó története
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 9 november 2026
1679-ben Párizsban egyetlen lőporrobbanás 500 kilogrammos terhet emelt a levegőbe egy kötél végén akasztva, és ez szülte meg a belső égésű motor ötletét.
1679-ben Párizsban egyetlen lőporrobbanás 500 kilogrammos terhet emelt a levegőbe egy kötél végén akasztva, és ez szülte meg a belső égésű motor ötletét.

1679 Párizsában egy ágyúcsőből álló szerkezetben kis mennyiségű lőport gyújtottak fel, és egy dugattyú egy bizonyos magasságig repült fel. Hét vagy nyolc gyerek függ le a lelógó kötélen; a 1100 font, azaz nagyjából 500 kilogrammos teher egyetlen robbanás erejével emelkedik a levegőbe. A jelenet rendezője nem a belső égésű motor szellemi atyjának tartott Karl Benz vagy Nikolaus Otto volt, hanem pontosan két évszázaddal korábban élt holland tudós, Christiaan Huygens. A belső égés ötletének kiindulópontja nem a benzinkutak, hanem a puskaporos hordók voltak.

A történet sokkal régebbi és sokkal problémásabb, mint azt a legtöbben gondolnák. A modern benzinmotor ősének számító négyütemű ciklust 1876-ban szabadalmaztatták; amikor Benz autója elindult az utakon, az eltelt idő már meghaladta a kétszáz évet. De miért van akkora időbeli különbség? A válasz abban rejlik, hogyan működött Huygens gépe, miért nem működhetett, és milyen utakon jutott el ez az ötlet Lenoirhoz és Ottóhoz.

Huygens előtt: A puskaporos emelés ötletének rövid története

Huygens motorja nem a semmiből született. A puskapor táguló gázainak mechanikai munka előállítására való felhasználásának gondolata a 17. század természettudósai között forgott ötlet volt.

A legkorábbi ábrázolás 1508 -ig nyúlik vissza: Leonardo da Vinci leírt egy szerkezetet, amely ágyúcső és lőpor segítségével a tűz erejével tudott nehéz terheket emelni. Galileo Galilei szisztematikus kísérleteket végzett a vákuum súlyemelő képességével kapcsolatban; Otto von Guericke pedig szivattyúkkal állított elő vákuumot, ezzel gyakorlati alapra helyezve a kérdést.

A puskaporos motort közvetlenül érintő legrégebbi dokumentum 1661 -ből származik: II. Károly angol király 1661. december 11-én Whitehall-ban kibocsátott szabadalmi oklevele Samuel Morlandnak adományozott egy szerkezetet, amely lőpor és vákuum segítségével vizemelést irányoz elő. Nem ismert, milyen konkrét fejlesztés maradt Morland terve mögött. 1676-ban Robert Hooke ugyanezt az alapelvet - hogy a tűz által hátrahagyott ürű egy súlyt meg tud emelni - egy kiadott könyvébe zárt anagrammába csomagolta. 1678-ban Jean de Hautefeuille azt javasolta, hogy a Szajnából Versailles-be történő vízszállításhoz puskaporrobbanásokkal állítsanak elő vákuumot; javaslatának egyik változata Morland vákuumalapú tervére hasonlított, a másik pedig egy U alakú csövekben nyomással vizet toló szerkezetet írt le.

Vagyis Huygens nem az egyetlen volt, aki az ötletet megtalálta. Mindazonáltal ő volt az első, aki dugattyús mechanikai szerkezetté alakította, és fizikailag meg is építette. Éppen ez a különbség az, amely az belső égés ötletének valódi alapító atyjává tette.

Együttműködés Denis Papinnel és az 1678-as terv

Küçük demir kaplarda barut yakan Papin, ateşin gücünü ölçtü ama kariyerini buhara adadı ve düdüklü tencerenin atasını icat etti.

Huygensnek ebbe az irányba történő elmozdulásában egy asszisztensnek nagy szerepe volt: Denis Papin. 1647-ben Blois közelében született Papin 1671-ben kezdett dolgozni a párizsi Királyi Könyvtár Akadémiáján, Huygens felügyelete alatt, aki a Kísérletek felügyelője volt. Huygens fiatal asszisztensét a levegő- és vákuumkutatások felé irányította; Papin e kísérletek részeként megmérte a kis vas- és rézedényekben felgyújtott kis mennyiségű lőpor által kifejtett erőt. Papin, aki 1674-ben publikálta eredményeit, röviddel ezután Londonba költözött, és pályafutását a gőznek szentelte; a ma a nyomástartó edény elődjének tekintett steam digester az ő által kifejlesztett készülék. A lőporral erő előállításának gondolata azonban már el volt vetve.

Huygens 1678-ben megrajzolta saját tervét: egy függőleges cső, amelyben egy dugattyú kapott helyet. A lőport a cső alján lévő kis lyukon keresztül gyújtották el, akárcsak egy ágyúnál. A táguló gázok felfelé nyomták a dugattyút a csőben; miközben a dugattyú emelkedett, megnyitotta a cső felső részén lévő nyílásokat, és a forró gázok kiszabadulhattak. A dugattyú saját súlya és a hengerben lehűlő gázok által létrehozott részleges vákuum visszahúzta a dugattyút, és felemelte a hozzá kapcsolt tesztsúlyt. 1680-ban Huygens benyújtotta a gépet ismertető közleményét.

Kiemelt tények

  • Christiaan Huygens lőporos motorterve 1678 -ben készült; a működő példányt 1678-ban vagy 1679-ben egy ágyúcsőből készítették.
  • Mivel a gép lőport használt üzemanyagként, a szakirodalom az első belső égésű motornak tekinti.
  • Az 1682-es bemutatón egy dram (1/16 uncia) lőpor megközelítőleg 1.100 font azaz körülbelül 500 kg súlyt emelt fel.
  • A munka nem a robbanás lökéséből, hanem abból származott, hogy a gázok lehűlésekor keletkező nyomásesés visszahúzta a dugattyút.
  • Két évszázaddal később, 1876-ban Otto sűrített négyütemű ciklusa ugyanezen gondolat kiforrt változata lett.

Hogyan működött a motor? Az ágyúcsőtől a hengerig

A források szerint egyetlen példány készült, és ehhez egy ágyúcsőt használtak hengerként; a lőportöltetet a cső hátsó részén helyezték be, bizonyos értelemben nagyon hasonlított egy ágyú működéséhez. A henger méretei a bemutatók feljegyzéseiből ismertek: megközelítőleg hét-nyolc láb magas és tizenöt-tizennyolc hüvelyk átmérőjű henger.

A gázok elvezetési mechanizmusa érdekes megoldás volt: A henger tetejére két bőrcsövet szereltek. Miközben a robbanásgázok felfelé nyomták a dugattyút, a dugattyú elérte ezeket a csöveket, és megnyitotta őket; a nyomás csökkenésekor viszont a gravitáció lehúzta a bőrt, és magától bezárta az elvezető nyílásokat. Egyirányú, önállóan működő primitív szelepelv.

Itt van egy kritikus mérnöki részlet, amely elengedhetetlen Huygens motorának helyes megértéséhez: A gép nem a robbanás dugattyút lökő erejéből, hanem a robbanás után lehűlő gázok által létrehozott nyomásesésből, azaz a vákuumból termelt munkát. Modern értelemben vett oda-vissza mozgás sem volt; a motor egyetlen lefelé lökésre korlátozódott. Ez a működési elv fogalmi alapot teremtett a 1712-ben bemutatott Newcomen-féle atmoszférikus motorhoz, és közvetve a későbbi Otto-ciklusú motorokhoz.

A gondolatnak a kor szellemi köreiben való komoly fogadtatását jelzi Leibniz egy megjegyzése is: Leibniz Papinnel folytatott levelezésében felvetette azt az ötletet, hogy ezt a pneumatikus gépet lőporral táplálva a tűz erejét járművekre alkalmazzák. Vagyis a belső égésű hajtás ötlete már akkor közlekedési összefüggésben merült fel, amikor a motor még nem is működött.

Miért nem vált gyakorlati motortá?

Az 1682-es bemutató lenyűgöző számai ellenére Huygens motorja nem hagyta el a laboratóriumot. Ennek három fő mérnöki oka van.

Az első a tömítés. A dugattyú gázszivárgás nélküli mozgása a hengerben még a mai rekonstrukciós kísérletekben is komoly problémának bizonyul; sőt a szakértők között ma is folyik a vita arról, hogy a gép valóban működött-e úgy, ahogy leírták. A második az volt, hogy minden robbanás után a hengerben kondenzálódás nélkül maradt gázok felhalmozódtak; ez a felhalmozódás megakadályozta a vákuum kialakulását és a ciklus megismétlését. A harmadik pedig a versenytárs volt: 1712-ben, a Newcomen-féle atmoszférikus motor bemutatása után a fejlesztési erőfeszítések nagyrészt a gőzmotorok felé fordultak, mert a gőz, a lőporral ellentétben biztonságos és ellenőrizhető energiaforrást kínált.

A lőpor ötlete egészen nem halt ki. 1807-ben George Cayley, panaszkodva a gőzmotorok alacsony teljesítmény-tömeg arányára, lőporos motorokat fejlesztett; olyan tervezést épített, amely az energiát egy rugóban tárolja, de ő maga is azt írta, hogy nem működik rendesen. Thomas Paine pedig egészen más tervezést dolgozott ki, amely egy vízkerékhez hasonlított, és a kerék köré helyezett, csésze alakú égésterekkel rendelkezett. Az irodalomban számos más lőporos motorról van feljegyzés; de nincs bizonyíték arra, hogy ezek közül bármelyik valóban működőképes állapotba került volna. A modern populáris kultúra utolsó nagy tesztjében egy híres televíziós műsorban vizsgálták azt az állítást, hogy egy benzinmotor lőporral is működtethető, és az eredmény negatív volt. A lőpor mint gyakorlati üzemanyag a dugattyús motor számára a múltté lett.

A Huygenstől Lenoirig és Ottoig húzódó vonal

Huygens gépe kudarcot vallott, de az a kérdés, amelyet megfogalmazott, sikeres volt: Hogyan alakítható az égési gázok energiája kontrollált mechanikai munkává a hengeren belül? Erre a kérdésre a válasz egy kétszáz éves érési folyamaton ment keresztül.

  • 1807: Francois Isaac de Rivaz hidrogén-oxigén keverékkel és elektromos szikrával működő egyhengeres motort fejlesztett.
  • 1859: Étienne Lenoir gyártotta a sűrítési fázis nélküli, szikrával begyújtott, széngáz és hidrogén üzemű motort; ez lett az első kereskedelmileg sikeres belső égésű motor.
  • 1861: Alphonse Beau de Rochas megtervezte a négyütemű ciklust; ugyanabban az évben Otto és fivére folyékony üzemanyagú motorra nyújtott be porosz szabadalmi kérelmet.
  • 1867: Otto és Eugen Langen bemutatta a hatékony atmoszférikus motort; összesen 2649 darab készült belőle.
  • 1876: Otto szabadalmaztatta a sűrítést is magában foglaló négyütemű ciklust (Besívás, Sűrítés, Munka, Kifúvás); a modern benzinmotor alapja ez a szabadalom.
  • 1886: Karl Benz megkapta a DRP 37.435-ös német szabadalmat 1886. január 29-i dátummal, a négyütemű, egyhengeres benzines, háromkerekű járműre.

Ennek a láncnak az érdekessége, hogy az 1867-es Otto-Langen atmoszférikus motor működési elve formailag hasonlít Huygens motorára: ott is a munkát az égés utáni gázok lehűtéséből eredő nyomásesésből nyerték. Huygens vákuummal történő munkavégzésről szóló ötlete még kétszáz évvel később is működőképes megoldás volt.

Huygens motorja valóban az első belső égésű motor?

Rövid válasz a következő: Huygens 1678-1679-es puskaporos motorja az első belső égésű gép, amely dugattyús mechanikus szerkezetként épült meg, és ezért a belső égés ötletének legkorábbi ősének tekintik. Ötletszinten léteznek előzmények; Leonardo 1508-es vázlata, Morland 1661-es szabadalmi levele, Hooke 1676-os anagrammája és Hautefeuille 1678-as javaslata. De egyiket sem valósították meg fizikailag dugattyús mechanizmussal, ahogyan azt Huygens tette.

A dátumozás körüli zavar rendezése is szükséges. A tervezetet 1678-ban rajzolták meg, a működő példányt 1678-ban vagy 1679-ben építették meg egy ágyúcsőből, Huygens témát tárgyaló értekezését 1680-ban nyújtották be, az élő bemutató pedig 1682-ben zajlott. Ezért különböző forrásokban a 1678-as, 1679-es és 1680-as dátumok egymás helyett való használata abból ered, hogy a különböző szakaszokat különbözőképpen nevezték meg; nem ellentmondás.

Egy utolsó keret: Huygens 1629 és 1695 között élt, és igazi hírnevét a hullámelméletből nyerő tudós volt. A puskaporos motor a fő tudományos öröksége mellett mellékmunkaként maradt. De ez a munkája a robbanóanyagok és a hő hatására táguló és hűlő gázok természetéről az első lépés volt az úton, amely az 1700-as évek gőzgépeihez, valamint az 1800-as évek vége és az 1900-as évek eleje modern belső égésű motorjaihoz vezetett, amelyek megmozgatják az autókat. Nem Benz és Otto, hanem Huygens és Papin nyitotta meg azt az utat.

Források

  • Gunpowder engine
  • The First Internal Combustion Engine - went with a bang
  • Gunpowder engine Facts for Kids
  • History of the internal combustion engine
  • Otto-Langen Atmospheric Engine
  • The Galileo Project - Papin
  • Christiaan Huygens - Britannica

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

Minden szikragyújtású motorban még mindig ott él az a szikra, amelyet Volta az 1770-es években gyújtott el egy pisztolyt csőben lévő gázzal.
Belső égésű autó történeteAlessandro Volta Nem Tervezett Fegyvert, Ő Fedezte Fel a Gyújtás Elvét
Benz előtt 70 évvel a Niépce fivérek már képesek voltak egy csónakot a Saône folyón felfelé hajtani, percenként 12-13 alkalommal robbanó porszerű töltetek segítségével.
Belső égésű autó történetePyréolophore: A Niepce fiverek elfelejtett első motorja
Az autó születési bizonyítványát 1886-ban kapta a Benz, de a belső égésű motor első szabadalmait már negyven évvel korábban bejegyezték.
Belső égésű autó történeteBenz előtt? Marcus és az elfelejtett elsőPlacek
Étienne Lenoir 1860-ban Párizsban többet is bemutatott egy zománcozósnál: a történelem első kereskedelmi szempontból is működőképes belső égésű motorját.
Belső égésű autó történeteLenoir motorja: belső égési kísérletek Ottó előtt
77 évvel Karl Benz szabadalma előtt Francois Isaac de Rivaz valóban mozgásra bírta a sűrített hidrogénnel működő járművét Vevey-ben.
Belső égésű autó történeteMiért feledték el François Isaac de Rivaz hidrogénjárművét?
A DRP 37435 számú szabadalom, amelyet az autó születési okiratának tekintenek, annak a történetnek a bizonyítéka, amelyet Karl Benz nem egy, hanem három különböző járművel írt a történelembe.
Belső égésű autó történeteMi legyen az első autó? A Benz Motorwagen három története
Benz 1886-os motorja önmagában nem volt csoda, hanem a de Rivaz-tól Ottóig húzódó nyolcvan éves kísérleti lánc utolsó láncszeme volt.
AutótörténetMi történt Benz motorja előtt?
A VC-Turbo 8:1 és 14:1 között változtatva döntötte meg a belső égésű motor legrégebbi szabályát, a 130 éve változatlan kompresszióviszonyt.
Belső égésű autó történeteHogyan került a változó kompressziós arány sorozatgyártásba?
A könűség keresése, amely 1889-ben a Daimler és Maybach V-motorával kezdődött, a nyersvasat alumíniummal legyőzve megváltoztatta a modern motor sorsát.
Belső égésű autó történeteA Maybach 1889-as első alumíniummotor-blokkja
Amikor Otto 1867-ben Párizsban ragyogott, Barsanti és Matteucci szabaddugattyús motorja valójában hatékonyabban oldotta meg ugyanazt a problémát, csak a történelem megfeledkezett róla.
Belső égésű autó történeteBarsanti-Matteucci Motor Ottónál korábban működött?

Címkék

  • belső égésű motor
  • autótörténet
  • négyütemű motor
  • karl benz
  • nikolaus otto
  • christiaan huygens
  • denis papin
  • porgyompu oszlopos motor
  • atmoszférik motor
  • de rivaz
  • lenoir
  • étienne lenoir-2

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve