Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
  4. Belső égésű autómobilok története
  5. Pyréolophore: A Niepce fiverek elfelejtett első motorja

Pyréolophore: A Niepce fiverek elfelejtett első motorja

  • Belső égésű autó története
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 8 november 2026
Benz előtt 70 évvel a Niépce fivérek már képesek voltak egy csónakot a Saône folyón felfelé hajtani, percenként 12-13 alkalommal robbanó porszerű töltetek segítségével.
Benz előtt 70 évvel a Niépce fivérek már képesek voltak egy csónakot a Saône folyón felfelé hajtani, percenként 12-13 alkalommal robbanó porszerű töltetek segítségével.

1807-ben Franciaország Saône folyóján egy kb. 900 kg súlyú csónak haladt előre az áramlattal szemben, se vitorlával, se gőzgép nélkül. A hajtóerőt egy porszemcse-felhő adta, amely a csónakban percenként 12-13 alkalommal robbant fel. Karl Benz Patent-Motorwagenétől 70 évvel, Nikolaus Otto négyütemű motorjától évtizedekkel korábban a Niépce fivérek már működésbe hozták a belső égésű motort. Sőt, ez a gép ma is azt az igényt hordozza, hogy a világ első belső égésű motorja legyen. De miért van akkor ma a motorok történetének középpontjában Benz és Otto neve, és nem a Niépce fivéré?

Mi a Pyréolophore, és hogyan működött?

A Chalon-sur-Saône-ban élő Nicéphore és Claude Niépce fivérek által kifejlesztett Pyréolophore egy olyan gép volt, amely hajtóerejét tűzzel kitáguló levegőből nyerte. A nevét három görög eredetű szóból kapta: pyr, azaz tűz, eolo, azaz szél és phore, azaz hordozni. Hivatalos teljes neve egy hosszú meghatározás volt, amely azt jelentette: új gép, amelynek hajtóelve a tűzzel kitáguló levegő, és egyetlen mondatban foglalta össze a találmány logikáját.

A rendszer magja két egymással összekapcsolt tartály volt: egy gyújtótartály és egy fő égéstér. A kiegészítő berendezések is a mai mérnöki szemmel nézve meglepően teljesek voltak: levegőt fújtató mechanikus fújtató, mért üzemanyagadagolást végző elosztó, időzítő mechanizmus és a víz alá vezetett kipufogócső.

Egy lökés anatómiája

A működési ciklus lépésről lépésre így zajlott: Miközben a fújtató levegőt fújt az első tartályba, az időzítő mechanizmus mért porüzemanyagot bocsátott a légáramlatba. Egy izzó kanóc a pontos megfelelő pillanatban hozzáért ehhez az üzemanyag-levegő sugárhoz, majd egy fémlap mögé húzódott vissza. A begyulladt por-levegő keverék egy széles sípon átjutva elérte a fő égésteret, ahol gyors, szinte robbanásszerű égéssel tágult. A nyomás a kipufogócsőben lévő vízoszlopra hatott, és kiszorította a vizet a rendszerből.

A lökés elve a közvetlen reakcióerőre épült: minden robbanás a csónak fara irányuló farokcsövön keresztül hajotta ki a víztömeget, és a kibocsátott víz reakciója tolta előre a csónakot. Minden lökés energiája súlyokkal terhelt egyensúlyozó kerékben tárolódott, és a kerék forgása kezelte a következő ciklus időzítését. Vagyis mind az energiafelhalmozás, mind az önszinkronizáció gondolata nagyon korai időszakban öltött testet.

Lycopodium porból szénbe: Az üzemanyag keresése

Nicéphore Niépce, içten yanma motorunun geleceğini belirleyecek yakıt enjeksiyonu ilkesini 1817'de beyaz petrol yağı denemeleriyle hayata geçirdi.

Az első üzemanyagok a mai mércével nézve szokatlanok voltak: színházakban lángleffektushoz használt lycopodium (békalen) spórák, finoman őrölt szénpor és gyantakeverékek. 1807 végén a fivérek komolyan vették a dolgot: kilenc rész szénporhoz egy rész gyantát keverve új, erősen éghető port fejlesztettek ki, amit 1807 decemberében jelentettek Lazare Carnot-nak.

Az igazi előrelépő lépés 1816-1817 között jött el. Nicéphore kísérletezett fehér petróleumolajjal, és 1817-ben egy primitív üzemanyag-befecskendezési mechanizmust épített a rendszerbe. Ma Nap egyszerűek, a tüzelőanyag-befecskendezés elvének feltalálóiként tartják számon; a por helyett folyékony tüzelőanyag mértékbeni áramba juttatása volt az első konkrét megvalósítása annak az ötletnek, amely később egy évszázadon át a motorfejlesztés egyik fő vonulata lett.

Kiemeltek

  • A Pyréolophore az első belső égésű motor, amely 1807-ben egy hajót hajtott a Saône folyón.
  • A tüzelőanyag-fogyasztás percenként körülbelül 8 gramm por volt, a robbanás gyakorisága percenként 12-13 ütem.
  • Napóleon Bonaparte által aláírt 10 éves szabadalom 1807. július 20-án került odaítélésre.
  • A fivéreket 1817-ben az elsődleges tüzelőanyag-befecskendezést kifejlesztő első névként tartják számon.
  • Nicéphore Niépce később 1826-ban előállította az első fényképet.

A Saône folyón végzett kísérlet és az Akadémia elismerése

A fivérek először a Saint-Loup-de-Varennes közelében fekvő erdős területen, a Batterey-tavon végeztek teszteket; a nagy kísérlet színtere a Saône folyó volt. A körülbelül 2.000 livre, azaz 9 kantál súlyú hajóra motort szereltek, és a hajó kizárólag a motor erejével, a folyó áramlásánál gyorsabban haladva ment fel az áramlással szemben. Számszerűen a kép így nézett ki: percenként körülbelül 8 gramm tüzelőanyag-fogyasztás és percenként 12-13 robbanás.

A Francia Tudományos Akadémia 1806. december 15-ei bizottsági jelentése, amelyet Lazare Carnot és C.L. Berthollet írt alá. A bizottság megállapította, hogy a gép intelligens találmány, fizikai és gazdasági következményeit tekintve rendkívül érdekes lehet, ezért elismerést érdemel. Carnot saját megfigyelése is figyelemre méltó volt: azt írta, hogy a zárt réztartályokban égő lykopdium spórák ragyogó lánggal gyulladtak meg, és hogy a Niépce fivéreinek víz használata nélkül sikerült zárt térben a gőzgépével összemérhető tágulást elérniük. A hajókísérletet követően 1807. július 20-án a császár Napóleon Bonaparte aláírásával 10 éves szabadalmat adományozott.

Mellékes megjegyzés: ugyanabban az évben a svájci Francois Isaac de Rivaz hidrogénnel működő belső égésű motort készített, és 1808-ban ezt a motort egy járműre szerelve megvalósította a világ első belső égésű autójának kísérletét. Tehát a belső égés első hajós alkalmazása a Pyréolophorehoz, az első szárazföldi jármű alkalmazása de Rivazhoz fűződik. A két találmány egymástól függetlenül fejlődött.

Miért felejtették el: Hatékonyság, tüzelőanyag-költség és a kompresszió hiánya

Röviden a válasz az: A Pyréolophore mérnöki szempontból ötletes, gazdaságilag azonban fennmaradásra képtelen tervezés volt. Termodinamikai szempontból kritikus eleme hiányzott, és az üzemeltetési költség az ötletet eleve kárhoztatva volt.

A tüzelőanyag-költség problémája

Sadi Carnot 1824-es híres könyvében azt írta, hogy a gépet ötletesnek és érdekesnek találta, de rámutatott egy nagy hibájára: a lykopdium por olyan drága volt, hogy a gép nyújtotta előnyt a költség felemésztette. Olcsóbb porra váltani sem volt egyszerű, mert a rendszer gyorsan égő, a levegőben könnyen szétterülő és szinte semmilyen hamut nem hagyó, nagyon finom szemcseméretet igényelt. Carnot kritikája csak az első időszak por tüzelőanyagára vonatkozott; testvérek 1816 utáni folyékony tüzelőanyaggal kapcsolatos munkáit nem foglalta magában, de a közvélemény emlékezetében a drága porral működő motorra ragasztott cimkeként maradt fenn.

Nincs hatékonyság tömörítés nélkül

Az alapvetőbb probléma a hőtan volt. Az égés előtti tömörítés nélkül a hőenergia munkává alakulásának aránya alacsony plafonhoz ütközik; a Pyréolophore tervezésében nem volt olyan tömörítési mechanizmus, amely ezt biztosította volna. 1824-ben Sadi Carnot idealizált hőgépekkel foglalkozó elmélete rendszertelenül mutatta ki ezt a hiányosságot. A modern motortörténet egyik fő tanulsága pontosan ez, és az alábbi összehasonlításban világosan látható.

A szabadalom lejárt, a befektetés nem érkezett meg

A kereskedelmi oldal még rosszabb volt. Az 1816-os haladás nem volt elegendő támogatás megszerzéséhez a találmányhoz; 1817-ben nem sikerült elegendő fejlődést elérni a befektetők vonzásához, és a 10 éves szabadalmi idő lejárt. Claude attól tartva, hogy elveszíti az irányítást a motor felett, előbb Párizsba, majd Angliába utazott; London közelében tíz éven át alkalmatlan üzleti lehetőségek után a családi vagyon nagy részét elköltötte, végül pedig elvesztette az egészségét. Nicéphore ezekben az években figyelmét teljesen egy másik találmányra, a fényképezésre fordította.

Mi tette Lenoirt és Ottót mássá?

A belső égés valódi áttörése az 1860-as években érkezett, és a különbség egyetlen fogalomban csomósodik össze: a tömörítés. Az alábbi összehasonlítás a három architektúra közötti különbséget foglalja össze.

MotorÉvTüzelőanyagKulcsfontosságú jellemző
Pyréolophore1807Lycopodium por, szénpor, majd petróleumolajNincs tömörítés, robbanászerű égés, reakcióval hajtás
Lenoir-motor1860KőszéngázKettős hatású, gyújtógyertyás; nincs tömörítési ütem
Otto-motor1876Levegő-tüzelőanyag keverékGyújtás előtti tömörítés, négyütemű ciklus

Étienne Lenoir kőszéngázzal működő, kettős hatású, gyújtógyertyás motorjával megalkotta az első valóban hatékony belső égésű motort. A motor 18 literes űrtartalmú volt, 130 fordulat/percnél 2 LE teljesítményt termelt, a termikus hatásfoka pedig mindössze 4,5-5 százalék körüli volt. Miért volt ilyen alacsony? Mert a Lenoir-ciklus kihagyta a tömörítést: a tüzelőanyag a szívóütemben került a hengerbe, és szikrával gyújtották meg. Ugyanaz az alapvető hátrány, mint a Pyréolophore-nál.

Nikolaus Otto 1862-ben a Lenoir-motor alacsony hatásfokának és megbízhatóságának javítását tűzte ki célul. A megoldása a levegő-tüzelőanyag keverék tömörítése volt a gyújtás előtt. Az első lánggyújtású Otto-motor termikus hatásfoka 16 százalék volt; több mint háromszorosa Lenoir értékének. Ez az egyetlen architektúrai döntés a belső égésű motort egy kuriozitásból az ipar mozdonyává alakította. A Niépce testvérek szabadalmai már régen elavultak voltak; sőt Lenoir előtt más úttörő kísérletek is közbejöttek, mint a Barsanti-Matteucci (1857), Wright (1833) és Barnett (1838). Ahogy a tömeg nőtt, az első nevek a levéltár poros polcaira kerültek.

Nicéphore Niépce második címe: A fényképezés úttörője

Amikor a motor története elakadt, Nicéphore Niépce (1765-1833) egy másik területen írta be a nevét a történelembe. 1824-ben litográfiai köveket helyezett bitumennal bevonta a camera obscura hátuljába, hogy képet kapjon; 1826-ban camera obscura és bitumennal bevont sárgaréz lemez segítségével előállította a heliográfiát, amelyet az első fotónak tartanak. Ez egy képesség-történet, amelyben a mérnöki részletek változatlanok maradnak: fényérzékeny anyag, hosszú expozíció és türelem. Niépce nyilvántartásában más tervek is szerepeltek, mint a velocipéd és a marlynek nevezett hidraulikus gép. Az a tény, hogy ugyanaz az elme fejlesztette ki mind a belső égésű motort, mind a fotográfiát, jól mutatja, milyen széles spektrumú volt a feltaláló profilja a 19. század elején.

A Pyréolophore ma: Örökség és újjáépítés

A gép 200. évében, 2007-2008-ban, Nicéphore Niépce közvetlen leszármazottja, Manuel Bonnet vezetésével és szakmai tanácsadással az eredetinek megfelelő újjáépítés valósult meg; a 2008-as kulturális örökség napjain azon a helyen ünnepelték, ahol a találmány született. 2010-ben egy párizsi fotográfiai intézet és a Niépce-ház múzeumának együttműködésével 3D animáció készült, amely a motor belső működését mutatja be. A téma a mérnöki szakirodalomban is helyet kapott: 1993-ban megjelent, SAE által kiadott akadémiai tanulmány a Niépce testvérek hajómotorjait vizsgálta.

A Pyréolophore története a technológiatörténetben ismétlődő mintázat egyik legtisztább példája: Amikor a helyes ötlet hiányos fizikával és rossz gazdaságossággal találkozik, az eredmény úttörő, de nem győztes. Karl Benz és Nikolaus Otto csak 70 évvel később tudott választ adni a Niépce testvérek által felvetett kérdésre a tömörítés, a hatásfok és a megfelelő üzemanyag hármasával. Ki kérdésére adott válasz az első belső égésű motor - erre az archívumokban egyértelmű a válasz: 1807-ben, a Saône folyón, két francia testvér, aki pór robbanásokkal hajtott egy csónakot.

Források

  • The Pyréolophore: a new engine principle
  • Pyréolophore
  • Bicentennial of the Pyréolophore
  • Pyréolophore
  • Nicephore Niepce
  • Birth of an idea: Etienne Lenoir and the internal combustion engine
  • Lenoir engine
  • Otto engine

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

Az autó születési bizonyítványát 1886-ban kapta a Benz, de a belső égésű motor első szabadalmait már negyven évvel korábban bejegyezték.
Belső égésű autó történeteBenz előtt? Marcus és az elfelejtett elsőPlacek
Minden szikragyújtású motorban még mindig ott él az a szikra, amelyet Volta az 1770-es években gyújtott el egy pisztolyt csőben lévő gázzal.
Belső égésű autó történeteAlessandro Volta Nem Tervezett Fegyvert, Ő Fedezte Fel a Gyújtás Elvét
77 évvel Karl Benz szabadalma előtt Francois Isaac de Rivaz valóban mozgásra bírta a sűrített hidrogénnel működő járművét Vevey-ben.
Belső égésű autó történeteMiért feledték el François Isaac de Rivaz hidrogénjárművét?
Étienne Lenoir 1860-ban Párizsban többet is bemutatott egy zománcozósnál: a történelem első kereskedelmi szempontból is működőképes belső égésű motorját.
Belső égésű autó történeteLenoir motorja: belső égési kísérletek Ottó előtt
1679-ben Párizsban egyetlen lőporrobbanás 500 kilogrammos terhet emelt a levegőbe egy kötél végén akasztva, és ez szülte meg a belső égésű motor ötletét.
Belső égésű autó történeteHogyan indította el Huygens puskaporos motorja a belső égést?
A DRP 37435 számú szabadalom, amelyet az autó születési okiratának tekintenek, annak a történetnek a bizonyítéka, amelyet Karl Benz nem egy, hanem három különböző járművel írt a történelembe.
Belső égésű autó történeteMi legyen az első autó? A Benz Motorwagen három története
Rudolf Diesel már az első szabadalma bejelentésekor a Hornsby-Akroyd olajmotorok már órákig megszakítás nélkül működtek nehéz olajjal.
Belső égésű autó történeteFéldízel: Hornsby-Akroyd Olajmotor
A karburátor aranykorában Jonas Hesselman 1925-ben a benzin közvetlen befecskendezését sorozatgyártásba vitte teherautókon és buszokon.
Belső égésű autó történeteHesselman-motor: Az első motor, amely öt üzemanyaggal működött
Amikor Otto 1867-ben Párizsban ragyogott, Barsanti és Matteucci szabaddugattyús motorja valójában hatékonyabban oldotta meg ugyanazt a problémát, csak a történelem megfeledkezett róla.
Belső égésű autó történeteBarsanti-Matteucci Motor Ottónál korábban működött?
Benz 1886-os motorja önmagában nem volt csoda, hanem a de Rivaz-tól Ottóig húzódó nyolcvan éves kísérleti lánc utolsó láncszeme volt.
AutótörténetMi történt Benz motorja előtt?

Címkék

  • belső égésű motor
  • autótörténet
  • nikolaus otto
  • négyütemű motor
  • üzemanyag-befecskendezés
  • gyújtórendszer
  • de rivaz
  • barsanti-matteucci
  • karl benz
  • pyreolophore
  • niépce fivérek
  • nicéphore niépce

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve