Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
  4. Belső égésű autómobilok története
  5. Féldízel: Hornsby-Akroyd Olajmotor

Féldízel: Hornsby-Akroyd Olajmotor

  • Belső égésű autó története
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 13 november 2026
Rudolf Diesel már az első szabadalma bejelentésekor a Hornsby-Akroyd olajmotorok már órákig megszakítás nélkül működtek nehéz olajjal.
Rudolf Diesel már az első szabadalma bejelentésekor a Hornsby-Akroyd olajmotorok már órákig megszakítás nélkül működtek nehéz olajjal.

Amikor 1892-ben két motort telepítettek egy vízműbe az angliai Fenny Stratford kisvárosában, Rudolf Diesel még mindig az első szabadalma beadása után próbálta tökéletesíteni a motorját. Ezek a motorok Hornsby-Akroyd olajmotorok voltak, amelyek nehéz olajjal, elektromos gyújtás nélkül, órákon át megszakítás nélkül működtek. Ma, amikor a világ millióinak járműveiben lapuló, kompressziós gyújtású motor történetét elmesélik, a név szinte mindig Diesel; mégis ugyanezen technológia gyökereiben ott egy brit feltaláló, aki évekkel Diesel sorozatgyártású motora előtt a terepen volt: Herbert Akroyd Stuart.

De vajon a Hornsby-Akroyd valóban a dízeli előfutára volt, vagy a belső égésű motor történetében egy különálló út? A kérdésre adott válasz akkor válik egyértelművé, amikor a két tervezés gyújtási elveit egymás mellé tesszük.

Herbert Akroyd Stuart és a Bletchley-i kísérletek

Herbert Akroyd Stuart 1864. január 28-án született a yorkshire-i Halifaxban. Első szabadalmát már 22 évesen, 1886-ban szerezte meg; kísérleteit apja Bletchley-i vas- és bádogüzemének műhelyében végezte. Célja az volt, hogy a korabeli városi gázzal működő motorokkal ellentétben olyan belső égésű motort tervezzen, amely a nehezen beszerezhető és olcsó nehézolajokat is elégíti.

A kritikus lépés 1890 májusában érkezett: Akroyd Stuart Charles Richard Binney-vel együtt beadott, 7146 számú szabadalmában meghatározta a merev befecskendezés elvét, amelynél az üzemanyagot közvetlenül permetezik be. Ez az elv pontosan az a megoldás, amelyet ma a legtöbb modern dízelmotorban használnak, és Diesel 1893-as szabadalma beadásakor már bevált technikaként állt előtte.

A gyártást a granthami székhelyű Richard Hornsby & Sons vállalta. A licencszerződéssel "Hornsby Akroyd Patent Oil Engine" néven gyártásba került motor 1891. június 26-án lépett sorozatgyártásba; az első kereskedelmi értékesítések 1892. július 8-án valósultak meg.

Kiemelt tények

  • A Hornsby-Akroyd az első, nehézolajjal működő kereskedelmileg sikeres belső égésű motor tervezés.
  • A gyártás 1891-ben kezdődött; hat évvel Diesel első sikeres motora előtt.
  • 1891 és 1905 között összesen 32 417 motort gyártottak.
  • A merev üzemanyag-befecskendezés elvét meghatározó szabadalmat 1890 májusában szerezték meg.
  • Az eredeti tervezés kompresszióaránya mindössze 3:1 - 5:1 között volt; a gyújtás a párologtató kamrából származott.

Hogyan működött a forró izzó?

Sıcak ampul, ateşleme bujisi olmadan kendi sıcak duvarlarıyla tutuşuyordu; Dizel'in öncüsü mü yoksa ayrı bir yol muydu, işte o ayrım tam burada başlıyordu.

A Hornsby-Akroyd négyütemű motor volt, de gyújtási elve alapvetően eltért a mai dízeltől. A hengerfejre szerelt, keskeny nyakkal a hengerhez kapcsolt külön égéstér - a vaporiser, vagyis párologtató - a tervezés szíve volt. A szívási fázisban, miközben a levegő a hengerbe jut, az olaj ebbe a párologtatóba permetezik; a tömörítési fázisban a keverék a forró falakkal érintkezve öngyullad. Az elgázolt gázok áthaladásakor a keskeny nyakon erős turbulencia keletkezik, és az égés a hengerben fejeződik be.

A kulcspont itt a kompresszióarány alacsonysága: a források szerint 3:1 és 5:1 között változó ez az érték nem volt képes a tömörítés végén a levegő hőmérsékletét önmagában begyújtásra alkalmas szintre emelni. Ezért a motor a később kifejlesztendő valódi dízeltől elkülönülő hot-bulb vagyis izzófejes családba tartozott, és "félig dízel"-nek is nevezték.

A hidegindítás problémáját gyakorlati megoldással kezelték: a párologtató kamrát a működés megkezdése előtt általában kerozin fáklyával kívülről fűtötték fel, és miután a motor maga termelte meg a hőjét, a lángot eloltották. Ahogy nőtt a terhelés, az izzófej hőmérséklete emelkedett, a gyújtás korábbra tolódott; ennek kiegyensúlyozására vizet csepegtettek a levegő beáramlásába. A motorok jellemzően 50-300 rpm tartományban működtek a leghatékonyabban.

A mezőről a világítótoronyig: A motor elterjedése

A Hornsby-Akroyd azonnal kereskedelmi sikert aratott. Az oka egyszerű volt: a városi gázhálózattól távoli üzletek számára szén- vagy fatüzelésű gázfejlesztő nélkül is működhetett, és nem hordozta a gőzgép által megkövetelt külön biztosítási és engedélyezési terheket. A korszakban a benzint rendkívül gyúlékonynak tartották, szállítása és tárolása jogi korlátozások alá esett; ezért az olajmotorokat "biztonsági motorként" forgalmazták, és széles üzemanyag-skálát, a nyersolajat is beleértve, elbírták.

Az első két gyártott motort 1892 májusában a great brickhill-i vízműnél, Fenny Stratfordban telepítették fel, és 1923-ig rendszeresen üzemelt. Az 1893-ban a cambridge-i kiállításon első díjat és a chicagói Világkiállításon olajmotor-díjat nyert tervezés hamarosan világszerte referenciákat gyűjtött: a Tádzs Mahal, a gibraltári szikla és a Szabadság-szobor Hornsby-Akroyd motorokkal világított. Guglielmo Marconi első transzatlanti rádióadását tápláló generátor is ezzel a motorral működött, mivel nem volt gyújtórendszere, így nem termelt rádiózajt.

A mezőgazdasági és ipari elterjedés még lenyűgözőbb volt. 1896-ban az első olajtraktort és az első kereskedelmileg sikeres olajmozdonyt ezzel a motorral szerelték fel. 1905-ben egy 20 lóerős Hornsby-Akroyd traktort lánctalpakka alakítottak át, így született meg a világ első teljes lánctalpas járműve. 1891 és 1905 között vízszintes és függőleges, álló és hordozható formákban összesen 32.417 motort gyártottak.

A tervezést nemzetközileg is lemásolták: az Egyesült Államokban a De La Vergne 1893-ban licencet vásárolt, és a Model HA-t 1910-ig gyártotta; Skandináviában a Bolinders és hasonló gyártók mezőgazdasági és tengerészeti célokra fejlesztettek motorokat ugyanazon az elven. A Hornsby 1903-ban megépítette az első V-alakú dízelmotort, majd 1918-ban egyesült a Rustonnal, így létrejött a Ruston & Hornsby.

A Hornsby-Akroyd és a dízelmotor összehasonlítása

A két tervezés különbsége egyetlen szempontra redukálható: ki indítja el a gyújtást? A Diesel motorjában a levegő a 15:1 és 20:1 közötti tömörítési aránnyal öngyújtási hőmérsékletre melegszik fel, az üzemanyagot pedig a tömörítés legfelső pontján, nagy nyomású befecskendező szivattyúval porlasztották be. A Hornsby-Akroyd esetében az üzemanyagot a szívászi elején alacsony nyomáson juttatták a párologtatóba, a gyújtást nem a kompresszió hője, hanem az izzó meleg fala biztosította.

JellemzőHornsby-Akroyd (1891)Diesel motorja
GyújtásÉrintkezés a meleg izzó fallalCsak a kompresszió hője
Kompresszióarány3:1 - 5:115:1 - 20:1
Üzemanyag-befecskendezésA szívászi elején, a párologtatóbaA kompresszió tetőpontján, magas nyomáson
Első gyártás / első sikeres motor1891-es gyártás, első értékesítés 1892Fejlesztés 1893 és 1897 között
ÜzemsebességJellemzően 50-300 rpmMagasabb hatásfok, magasabb fordulatszám

A hatásfokkülönbség foglalta össze ezt a táblázatot. Diesel 1897-ben az első sikeres tesztet végző motorja az elméleti hatásfok 75 százalékát érte el; ez látványos ugrás volt a korszak körülbelül 10 százalékos hatásfokú motorjaihoz képest. A Hornsby-Akroyd viszont lassú égés, alacsony hatásfok és a dízelnél rosszabb üzemanyag-gazdálkodás által korlátozott volt.

Ezzel szemben a gyakorlatosság oldalán az olajmotor hosszú időn át előrébb járt. Az alacsony kompresszióaránynak köszönhetően kicsinyíthető és hordozhatóvá tehető volt; Diesel levegő-befecskendezéses rendszere pedig terjedelmes berendezést és drága licencszerződéseket igényelt. Ha az alacsonyabb minőségű olaj körülbelül fele ára is beszámít, sok vállalkozás számára a logikus választás a Hornsby-Akroyd volt. Ez a méret- és költségelőny, amely az első dízelek számára lehetetlen lett volna, a motor 1891 és 1905 közötti kereskedelmi sikerének mozgatórugója volt.

Az úttörői vita: Ki mit talált fel?

Az ügy jogi és technikai oldalán szürke zónák vannak. Akroyd Stuart maga állította, hogy ő a kompressziógyújtású olajmotor feltalálója; azon komoly vita alakult ki, hogy ki találta fel először a kompressziógyújtású olajmotort. A vita Diesel javára dőlt el, aki fejlesztői munkájával érdemelt ki elismerést, míg Akroyd Stuart nagyrészt feledésbe merült.

A történelmi értékelés viszont két pólus köré tömörül. Az egyik nézet szerint Akroyd Stuart valóban a dízelt találta fel: a szabadalmak 1890-ben születtek, a gyártási motor hat évvel korábban volt a terepen, mint Diesel működő példánya, és a szilárd befecskendezés elve a modern dízelek által használt megoldás volt. A szemben álló nézet szerint a két konstrukció valójában különböző lények: az egyik előkamrás, szilárd üzemanyag-befecskendezést és kompressziógyújtást végül egyesítő párhuzamos út volt. Hogy Diesel 1893-ban Berlinben beadott első szabadalma szénporos üzemanyagra készült, és konstrukciója az izobár égés elvén nyugodott, a két találmány független alapjait mutatja.

Miért feledkezett meg egy mellékút?

Az olajmotor színről való lelépése technológiai szükségszerűség volt. A szabadalom 1904-ben lejárt, és a Ruston is elkezdték gyártani az azonos elveken alapuló motorokat. Az igazi csapás azonban az első világháborúból érkezett: a háborús évek gyakorlativá tették a dízelmotor-technológiát, és az olajmotor piaca gyorsan összezsugorodott. A Ruston & Hornsby egészen az 1930-as évekig folytatta az ilyen típusú motorok gyártását, kizárólag a Brit Birodalom távoli területei számára. A Hornsby 1912-es L típusú motorja - 3,9 x 5,5 hüvelyk hengerátmérővel, 6 LE teljesítménnyel 260 fordulatszámnál és körülbelül 121 lb-ft nyomatékkal termelő modell - 1934-ig, 1918-tól kezdve Ruston & Hornsby márkanéven élt.

Akroyd Stuart feledésbe merülésében a motor saját kategorikus helyzete is meghatározó volt. A forró izzótípusú motorokat "félig dízelmotorként" sorolták be, amelyek a teli sűrítéses gyújtású dízelmotorrá válás előtt az párologtató külső fűtését igényelték; átmeneti technológiaként tekintettek rájuk. Míg Diesel nevét egyetemesen ismerik, Akroyd Stuartot a nagyközönség szinte egyáltalán nem ismerte.

Mégis a mérnöki örökség egyértelmű: a modern olajmotorok nem Diesel légspréyes befecskendezését, hanem Akroyd Stuart olajpumpás spréyes befecskendezését és állandó térfogatú égési módszerét használják. Az 1937-ben a Nature folyóiratban megjelent értékelés szerint a ma használt milliónyi teli sűrítéses gyújtású olajmotor két feltaláló - akik szabadalmait 1890-ben, illetve 1892-ben szerezték - kezdeti munkáiból származik.

Eredmény: Előfutár vagy külön út?

A kérdésre adott őszinte válasz ez: A Hornsby-Akroyd a mai értelemben nem volt dízelmotor; gyújtását nem a sűrítésből, hanem egy forró égéstérből nyerte, és hatásfoka messze elmaradt Diesel szintjétől. Ugyanakkor a dízelmotor elválaszthatatlan részeivé vált előkamra-koncepció, a szilárd tüzelőanyag-befecskendezés és a nehéz olajjal történő gyakorlati üzemeltetés 1891-ben már a terepen bizonyítva volt. Akroyd Stuart nem feltalálta a dízelmotort; a mai napig minden dízelmotorban élő megoldások egy részét Diesel előtt hozta létre. Ezért a "dízel előfutára" megnevezés nem túlzás, hanem mértékletes mérnöki elismerés - és Herbert Akroyd Stuart neve lassan visszanyeri a megérdemelt helyét a belső égésű motor történetének e mellékútján.

Források

  • Hornsby-Akroyd oil engine
  • The emergence of the oil engine
  • Beating Dr. Diesel
  • Development of the Oil Engine
  • Hot-bulb engine
  • Herbert Akroyd Stuart
  • It's an Akroyd not a Diesel!
  • The Hornsby-Akroyd Vaporizing Oil Engine
  • Stuart, Herbert Akroyd
  • 1908 Hornsby 20HP Heavy Oil Tractor

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

Rudolf Diesel papíron tökéletes elmélete Augsburgban robbanó prototípusokkal négy éves próbán esett át.
Belső égésű autó történeteRudolf Diesel: Hogyan született meg az első dízelmotor?
A karburátor aranykorában Jonas Hesselman 1925-ben a benzin közvetlen befecskendezését sorozatgyártásba vitte teherautókon és buszokon.
Belső égésű autó történeteHesselman-motor: Az első motor, amely öt üzemanyaggal működött
Benz előtt 70 évvel a Niépce fivérek már képesek voltak egy csónakot a Saône folyón felfelé hajtani, percenként 12-13 alkalommal robbanó porszerű töltetek segítségével.
Belső égésű autó történetePyréolophore: A Niepce fiverek elfelejtett első motorja
Étienne Lenoir 1860-ban Párizsban többet is bemutatott egy zománcozósnál: a történelem első kereskedelmi szempontból is működőképes belső égésű motorját.
Belső égésű autó történeteLenoir motorja: belső égési kísérletek Ottó előtt
A DRP 37435 számú szabadalom, amelyet az autó születési okiratának tekintenek, annak a történetnek a bizonyítéka, amelyet Karl Benz nem egy, hanem három különböző járművel írt a történelembe.
Belső égésű autó történeteMi legyen az első autó? A Benz Motorwagen három története
1936-ban a Mercedes-Benz összetörte az autózás történetének egy tabuját: a dízelmotort teherautókból és traktorokból átültette, és először helyezte el egy személyautó motorháztetője alá.
Belső égésű autó történeteMercedes-Benz OM 138: Az első sorozatgyártású autódízel
Minden szikragyújtású motorban még mindig ott él az a szikra, amelyet Volta az 1770-es években gyújtott el egy pisztolyt csőben lévő gázzal.
Belső égésű autó történeteAlessandro Volta Nem Tervezett Fegyvert, Ő Fedezte Fel a Gyújtás Elvét
Az Electrojector 1957-ben azt ígérte, hogy minden henger kap egy saját befecskendezőt, de 395 dolláros árcsikja ellenére egyetlen vevő kezébe sem jutott el.
Belső égésű autó történeteMiért nem vált be az első elektronikus befecskendezés, az Electrojector?
A könűség keresése, amely 1889-ben a Daimler és Maybach V-motorával kezdődött, a nyersvasat alumíniummal legyőzve megváltoztatta a modern motor sorsát.
Belső égésű autó történeteA Maybach 1889-as első alumíniummotor-blokkja
Amikor Otto 1867-ben Párizsban ragyogott, Barsanti és Matteucci szabaddugattyús motorja valójában hatékonyabban oldotta meg ugyanazt a problémát, csak a történelem megfeledkezett róla.
Belső égésű autó történeteBarsanti-Matteucci Motor Ottónál korábban működött?

Címkék

  • belső égésű motor
  • dízel motor
  • autótörténet
  • négyütemű motor
  • gyújtórendszer
  • üzemanyag-befecskendezés
  • herbert akroyd stuart
  • hornsby-akroyd
  • izzófejű motor
  • rudolf diesel
  • olajmotor
  • motorarchitektúra

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve