Miért licencelte a Toyota a hibrid technológiát?

A Toyota engedélyezte hibrid rendszerét a versenytársainak, mert az egyedül értékesített járműveivel nem tudta fedezni ennek a technológiának a fejlesztési költségeit; a technológia ipari szabvánnyá tétele növelte a keresletet és emelte a befektetés megtérülését. A 2002-ben a Nissannal, 2004-ben a Forddal, majd a BMW-vel és a Mazdával kötött megállapodások a hibridet egy szűk megoldásból az egész iparág által elfogadott architektúrává alakították. Ez az oldal ezen engedélyezési döntések történetét és azok mögötti kereskedelmi logikáját vizsgálja.

Miért adja el a Toyota a hibrid technológiát a versenytársainak?

A kérdés válasza inkább a gazdaságosságban rejlik, mint a mérnökségben. A második generációs Prius 19 995 dolláros ára ellenére korlátozott értékesítési előrejelzéseivel nem volt elegendő a hibrid magas fejlesztési költségeinek önerőből történő fedezésére. Egy Toyota szóvivő 2004-ben két mondatban foglalta össze az indoklást:

"Erősen hiszünk abban, hogy a hibridek ipari szabvánnyá válnak. Minél ismertebbek, annál nagyobb lesz a kereslet. És persze a méretgazdaságosság: ha licenceli a technológiát, nagyobb megtérülést kap a befektetésére."

Ez a logikai lánc következetes. A hibrid alkatrészei - a nagyfeszültségű akkumulátor, a teljesítményosztó sebességváltó, a két motort irányító vezérlőszoftver - magas fix fejlesztési költségű, alacsony határköltségű befektetések. A termelési mennyiség növekedésével az egységköltség csökken; a licencbevétel is ugyanahhoz a gödörhöz adódik hozzá. Van egy árnyalat, amelyet a Toyota hangsúlyoz: a cég nem vitte ajtóra ajtóra eladni a technológiát, a versenytársak mindannyiszor ők keresették meg.

A megosztott szabadalmak jellemzően az 1997-ben Japánban piacra került első generációs Priusból származtak. Az újabb és összetettebb Hybrid Synergy Drive szabadalmak hosszú ideig nem tartoztak a licenc hatálya alá - racionális stratégia volt a cég számára a legértékesebb szellemi tulajdon megnyitása nélkül megosztani a beérlelt rétegeket. Hozzá kell tenni, hogy a megosztás filozófiája nem volt olyan önzetlen, mint ahogy mondják, és hogy kereslet és licencszerződések nélkül a hibrid nyereséget hozó potenciálja korlátozott maradt volna.

A Ford-megállapodás: a 2004-es fordulópont

A Toyota első nagy licenclépése valójában a 2002-ben a Nissannal aláírt alapmegállapodással érkezett; ez a megállapodás képezte az alapját az USA piacán 2007 és 2011 között értékesített Nissan Altima Hybrid modellnek. A valódi átalakulást azonban a 2004. március 9-én a Forddal megkötött megállapodás hozta. A Toyota a hibrid rendszervezérlési technológiára és a károsanyag-kibocsátás tisztítására vonatkozó szabadalmakat licencelte a Fordnak; cserébe megkapta a Ford NOx-vezérlési és közvetlen befecskendezésű gyújtásgyertyás (DISI) technológiai szabadalmait.

Mennyire volt Toyotás az Escape Hybrid?

A problémát évek óta vitatják a fórumokon, és a válasz egyértelmű: a Ford nem másolta le a Toyotától az autót. A Ford mintegy 20 Toyota szabadalmat - elsősorban sebességváltó-stratégiákat és algoritmusokat - csupán azért licencelt, hogy elkerülje a szellemi tulajdon jogainak megsértését. A rendszer valóságában a Ford saját 100 hibrid szabadalma mellé olyan beszállítók tartoztak nagy szerepekkel, mint a Sanyo Electric akkumulátorcsomagja és a Continental Teves. Egy Ford-tisztviselő által megfogalmazott lehetőség a következő volt: vagy a teljes szabadalmi csomagot átvenni, vagy csak a program elindításához szükséges néhány kiválasztottat. A Ford az utóbbi mellett döntött.

Az eredmény a 2004 nyarának végén bemutatott Ford Escape Hybrid lett: a világ első teljes hibrid SUV-ja, az észak-amerikai piac első hibrid SUV-ja és az első amerikai márkájú hibrid. A kor sajtója a projektet a Ford történetének legösszetettebb projektjeként, talán a Model T óta legfontosabb termékének nevezte. Nem túlzás: a Nissanhoz hasonlóan kész rendszer megvásárlása helyett a Ford a licencelt szabadalmakra építette rá a saját mérnöki munkáját - és ez a megközelítés bevált.

BMW és Mazda: a licencelés szabvánnyá válása

A Ford-megállapodás után a Toyota hibrid architektúrája az iparág referenciájává vált. A BMW elvált a General Motors-tól, és a Toyotát választotta partnerként az üzemanyagcella és a hibrid területén; a két cég a hidrogén üzemanyagcellákban és a hibrid technológiában való együttműködés mellett döntött. A BMW "Global Hybrid Cooperation" nevű rendszere abban hasonlított a Toyota megközelítéséhez, hogy egy- és kétmódusú üzemben egyesítette a két motor teljesítményét.

A Mazda viszont mélyebb integrációba lépett. A Toyota a zászlóshajójában, a Priusban alkalmazott hibrid technológiáit licencelte a Mazdának; ezt a licencet a Mazda 3 Hybridben használták fel. Az együttműködés a 2015. május 13-án aláírt üzleti és tőkeunióval vált intézményessé, és a Mazda ma is a Toyota hibrid technológiáját használja a CX-50 Hybridben. A két cég közös gyártóüzeme a gyártást két járműről négyre emelte.

2019: 24 000 szabadalmi jogdíjmentes megnyitás

A licencelési stratégia logikus végpontja 2019 áprilisában érkezett: a Toyota mintegy 24 000 szabadalmára jogdíjmentes hozzáférést nyitott 2030-ig a hibrid és elektromos járművek tekintetében. A cél az volt, hogy más gyártók technológia-átvételének megkönnyítésével felgyorsítsa a hibridek elterjedését. A lépés egyben a Toyota stratégiai meggyőződését is tükrözte: a hibridek hatékony alternatívát jelentettek továbbra is a teljesen akkumulátoros elektromos járművekkel szemben.

Ez a lépés a licencidőszak gyanakvó kezdetéhez képest a stratégia fejlődését mutatja. A 2000-es években a Toyota a kiforrt szabadalmakat szelektíven és ellenérték fejében osztotta meg; 2019-ben viszont mindent az asztalra tett, hogy a hibrid ökoszisztémát a lehető legszélesebbre bővítse. A két esetben változatlan tényező ugyanaz: a volumen. Ahogy a kereslet nő, a Toyota alkatrészgyártása, szoftvert felhalmozása és hatékonysági előnye is nő.

Történelmi kontextus: a Toyota nem feltalálta a hibridet

A általános vélekedéssel ellentétben a Toyota nem feltalálta a hibridet. Az első hibrid jármű 1901-ben Ferdinand Porsche gyártotta: Lohner-Porsche szériahibrid volt - a benzinmotor csak a generátort hajtotta, a hajtás teljes egészében elektromotorokból származott. Az eltelt évszázadban Victor Wouk 1972-es Buick Skylark átalakítása, David Arthurs 1978-es rekuperatív fék prototípusa és az Audi 1989-es és 1991-es Duo plug-in kísérleti modelljei melegítették a terepet; de egyik sem jutott el a sorozatgyártásig.

A Toyota hibrid munkái 1968-ig, illetve Fudzsija Kenija projektvezérigazgatóig nyúlnak vissza. A cég úttörő munkája 1997-ben öltött testet: Prius, a világ első sorozatgyártott hibrid járműveként Japánban került forgalomba. A Honda 1999-ben az Insight tal lett az első az Egyesült Államokban értékesített benzin-elektromos hibrid. 2004-re a Toyota hibrid értékesítése túllépte a 200.000-et - pontosan ez a bizalmi küszöb volt az a pont, ahol a licenc tárgyalások megkezdődtek.

A licenc hozama: a mai helyzetkép

A licencdöntés hosszú távú hozama a versenytársak számiban látható. A hibridek ma az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő szegmense; 2024 első nyolc hónapjában az iparág egészében a hibrideladások 35%-kal nőttek, és a hibridek az amerikai piac 9%-át tették ki. A Ford hibrideladásai ugyanebben az időszakban 49%-kal nőve 125.462 járművet értek el; az Escape Hybrid 13.645 eladást produkált. A Toyota RAV4 Hybrid a 2024-es első negyedévben 111.526 eladást jegyzett, a Honda CR-V Hybrid a 2023-as 197.317 eladással az USA vezetője lett.

A táblázat GM sora ellenpéldával igazolja, mennyire helyes olvasata volt a licencstratégiának: az úttörő Chevrolet Volt 2019-ben történt megszüntetése és a hibridek értékesítésének felmondása után a GM-nek vissza kellett térnie a hibridekhez, amikor az elektromos járművek eladásai az elvárások alatt maradtak. A Toyota pedig, amely korán felismerte a kereslet, a technológiáját megosztva növelte a piacot - és a növekvő piac legtapasztaltabb szereplőjeként megőrizte részesedését.

Ennek a történetnek vitatott oldala is van. Egy 2009-ben megfogalmazott kritika szerint a Toyota szabadalmi ereje vissza tarthatja a versenytársakat a Prius üzemanyag-hatékonysági szintjének elérésétől, a szabadalmak a gyakorlatban "visszatartották a versenytársakat". A két olvasat nem zárja ki egymást: a szabadalmak egyrészt védőpajzs, másrészt alkupóz. A Toyota 2010-es Paice-szabadalom-licencelése - a Paice korábban a Forddal is hasonló megállapodást kötött - azt mutatja, hogy a szellemi tulajdon térképe nem egyirányú.

Összefoglalás: a megosztás, a győzelem mérnöki megnyilvánulása

Ha a Toyota licencdöntését egyetlen szóval akarnánk összefoglalni: lépték. Egyetlen gyártó értékesítési volumene nem volt elég nagy ahhoz, hogy indokolja a hibrid fejlesztési költségeit; a technológia megnyitása a versenytársak előtt nemcsak megosztotta a költségeket, hanem növelte is a piacot. A Ford Escape Hybridje, a Mazda Mazda 3 Hybridje és a BMW hibrid architektúrája ennek a döntésnek a gyümölcsei. A 2019 áprilisában történt, 24 000 szabadalmat érintő jogdíjmentes megnyitás pedig a stratégia utolsó láncszeme volt: a hibrid iparági szabvánnyá tételének célja ugyanazt a logikát követte 2004-ben egy licencszerződéssel, majd 2019-ben minden szabadalom szabadon elérhetővé tételével.

Források

• A Toyota és a Ford hibridrendszer- és kibocsátástisztítási szabadalmakra vonatkozó licencszerződéseket kötöttek
• A Toyota technológiája "lendületet adott" a Ford hibrid Escape-jének - WardsAuto
• A Ford a Toyota hibridtechnológiáját fogja használni - The New York Times
• A TMC és a Mazda megállapodott a hibridrendszer-technológiáról - Toyota
• A Toyota és a Mazda üzleti és tőkeállam szövetséget köt - Toyota Pressroom
• A BMW elhagyja a GM-et, a Toyotát választja üzemanyagcellás és hibrid partnereként - Green Car Reports
• A Toyota 24 000 szabadalmat érő hibridjármű-ismeretet oszt meg - The Drive
• A Toyota jogdíjmentes hozzáférést ad hibridjármű-szabadalmaihoz - Reuters
• A Toyota hibrid szabadalmai hátráltathatják a versenytársakat - Green Car Reports
• Az Escape (hibrid) terv epikus siker a Ford számára - Phoebe Wall Howard
• A Toyota Prius nem volt az első hibrid, csak a legsikeresebb - Car and Driver
• Mérföldkövek: Toyota Prius, a világ első tömeggyártású hibridjárműve, 1997 - ETHW
• A Prius fejlesztése és a hibridstratégia - Toyota 75 éves története