Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. AUTÓK
  3. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
  4. Belső égésű autómobilok története
  5. A turbófeltöltés születése 1905-ben: Alfred Buchi szabadalma

A turbófeltöltés születése 1905-ben: Alfred Buchi szabadalma

  • Belső égésű autó története
  • Szerző: Deniz Erkan
  • Létrehozás: 6 november 2026
A 26 éves Alfred Buchi 1905-ben Berlinbe benyújtott szabadalmával a kipufogógáz pazarlását a milliók autóját hajtó turbófeltöltővé alakította.
A 26 éves Alfred Buchi 1905-ben Berlinbe benyújtott szabadalmával a kipufogógáz pazarlását a milliók autóját hajtó turbófeltöltővé alakította.

1905 őszén a berlini birodalmi szabadalmi hivatalába egy Winterthurban született, 26 éves svájci mérnök nevében iratot jegyeztek be: egy közös tengelyre szerelt axiális kompresszorból, radiáalis dugattyús motorból és axiális turbínából álló, a kipufogógáz energiájának visszanyerését célzó összetett motor terve. Alfred Buchi szabadalmi beadványát tekintik a ma milliók autójának motorháza alatt dolgozó turbófeltöltő születési bizonyítványának. De az érdekes nem maga az ötlet volt, hanem az ötlet időzítése: a helyes mérnöki intuíció a maga idejét legalább húsz évvel megelőzte, és évtizedeket kellett várnia, hogy kézzelfogható eredményt hozzon.

Ez az oldal a versenypályákon és az utcákon íródott turbó-kaland történetének nulladik pontjáig ereszkedik le: Hogyan látta Buchi a kipufogóban elpazarolt energiát, milyen megoldást javasolt szabadalmában, és miért kellett ennyi sokáig várnia az ötletnek a sorozatgyártás eléréséig?

Hogyan Látta Meg Buchi a Kipufogóban Veszendőbe Menő Energiát?

Alfred Buchi 1879. július 11-én született a svájci Winterthurban. Édesapja, Johann Buchi a Sulzer ipari mérnöki cég vezető tisztségviselői közé tartozott; vagyis Alfred éppen a dízelmotor-forradalom szívében lévő ipari kultúrában nőtt fel. 1899-ben kezdte el gépészmérnöki tanulmányait a Zurichi Szövetségi Politechnikai Intézetben (a mai ETH Zurich), és 1903-ban kapott diplomát.

A diploma után Belgiumban és Angliában töltött mérnöki évei vetették el az ötlet magvait. Ebben az időszakban Buchi érdeklődéssel követte a belső égésű motorok hőhatékonyságát, illetve azt, hogy az égés végén a kipufogón keresztül magas nyomáson és magas hőmérsékleten kivezetett energia teljesen kárba vész. A logikai lánc egyszerű volt: egy négyütemű motornak először tömörítenie kell a hengerbe szívott levegőt, hogy használni tudja, és ez a tömörítési munka a motor saját teljesítményéből származik. De mi lett volna, ha a kipufogón kivezetett kinetikus energiát a beszívott levegőt előre tömörítő kompresszor meghajtására használnák fel? A motor a saját hulladékával emelte volna meg saját hatékonyságát.

Kiemelt pontok

  • Alfred Buchi az 1905 -es keltezésű, DE 204630 számú német szabadalmával rakta le az energiahszivattyúval, azaz a kipufogógázzal működő turbófeltöltő alapjait.
  • A szabadalom egy közös tengelyen lévő axiális kompresszorból, radiáalis dugattyús motorból és axiális turbínából álló összetett motort írt le.
  • Az első gyakorlati siker 1925-ben érkezett: a turbófeltöltéses dízelmotorok hatékonysága 40 százalék fölé emelkedett.
  • Az átmenet azért tartott ennyi ideig, mert a kor anyagai nem bírták a turbina hőjét és fordulatszámát.

Mit Javasolt Pontosan az 1905-ös Szabadalom?

Alfred Büchi'nin 1905 patentinde egzoz gazı türbini döndürüyor, türbin de aynı mildeki kompresörle emme havasını önceden sıkıştırıyordu.

Buchi a Német Birodalmi Szabadalmi Hivataltól 204630 számú szabadalmát 1905 novemberében kapta meg; a beadványt 1905-06-ban, amikor ő még csak 26 éves volt, nyújtották be. A nyilvántartások szerint az odaítélés dátuma 1905. november 6.; egyes archívumok ugyanazt a szabadalmat november 16-ra datálják. Bármelyik nap is legyen, a dokumentum tartalma egyértelmű volt: nagymértékben túltöltött összetett motor. Rendesítéssel a kipufogógáz először a turbinán halad át, amely a közös tengelyen keresztül hajtotta a kompresszort, és az előre sűrítette a beszívott levegőt. A Google Patents bejegyzése azt is megmutatja, hogy a megoldást kifejezetten négyütemű belső égésű, elsősorban dízelmotorokhoz tervezték.

A szabadalom fogalmilag semmiben sem tér el a mai turbófeltöltőtől: további levegőt kényszerítenek a hengerekbe, a kipufogógáz energiáját a turbina hajtására használják, a teljesítmény és a hatékonyság együtt nő. Bár ez az elv egy évszázaddal később olyan kiegészítőkkel, mint a változó turbína geometria, tökéletesítést nyert, az alapgondolat ma is érintetlenül áll az 1905-es oldalakon.

Előzmények: A Töltetfeltöltés Gondolata Új Volt

Buchi nem üres térből merítette az ötletet. A feltöltés, azaz a hengerbe a légköri nyomás feletti levegő bejuttatásának koncepcióját Gottlieb Daimler szabadalmaztatta 1885-ben. Daimler megoldása nem hasznosította vissza a kipufogó energiáját; de megmutatta, hogy a motor teljesítményét a hengerbe jutó levegő mennyisége korlátozza. Buchi hozzájárulása ennél a pontnál történt kritikus ugrás volt: a sűrítést anélkül végrehajtani, hogy igénybe venné a motort, a motor saját hulladékenergiájával.

Az Ötlet Helyes Volt, de a Korszak Nem Érett Meg Rá

Itt érkezünk el a történet mérnöki tanulságához. Az 1905-ös szabadalom egy egyszerű elvre épült, azonban az elv fizikai megvalósításához szükséges anyagok még nem léteztek. A kipufogó turbina folyamatosan nagyon magas hőmérsékleteknek és nagyon magas fordulatszámoknak van kitéve; a 1900-as évek eleji fémekkel és gyártási tűrésekkel egy ilyen körülmények között megbízhatóan működő turbina felépítése gyakorlatilag lehetetlen volt. Valóban, az 1905-ös szabadalom prototípusait nem lehetett működésre bírni; ezért a találmány évszámának mely dátumhoz kötése manapság is vitatott a szakmai körökben. Buchi maga is olyan mérnök volt, aki megélte annak gyötrelmét, hogy valamit olyat tervezett, amit nem lehetett előállítani.

A Repülés Volt az Első Cél

Buchi 1915-ben kézzelfogható prototípussá formálta az ötletét: a turbófeltöltött dízelmotor első működő példánya. A motiváció a repülés volt; a repülőgépmotorok a ritka levegőben jelentős teljesítményt vesztettek, és a feltöltés ezt a veszteséget kompenzálhatta volna. A prototípus azonban nem tudott következetes nyomásnövekedést biztosítani, és nem fogadták el. Ugyanebben az években Auguste Rateau saját turbófeltöltő szabadalmat kapott a francia harci repülőgépek Renault motorjaihoz; 1918-ban pedig az Amerikai Egyesült Államok repülésmérnöki egysége turbófeltöltő tervezést kért a General Electric-től a Liberty motorhoz. Tehát az ötlet a háború ösztönző erejével gyorsan elterjedt a repülési körökben, de mindig ugyanannak a falnak ment neki: hő, sebesség és tartósság.

A Sulzer Évek és az Áttérés a Tengeri Motorokra

Buchi 1909-ben csatlakozott a Sulzerhez, és a nagy tengeri alkalmazások dízelmotorjaira összpontosított; 1911-ben a Sulzer kísérleti turbófeltöltő üzemet létesített. Ez a stratégiai irányváltás fontos volt: a tengeri dízelmotorok hatalmas, alacsony fordulatszámú és karbantartható motorok voltak; a turbinatechnológia számára sokkal kedvezőbb fejlesztési platformot kínáltak, mint az autó. 1915-ben együttműködési tárgyalások kezdődtek a Brown, Boveri & Cie vállalattal, és egy 1923-ig tartó partnerségi időszak vette kezdetét.

Az első igazi siker a tengerről

A turbófeltöltő első gyakorlati alkalmazása nem az autóban, hanem a hajón valósult meg. A német közlekedési minisztérium 1923-ban megrendelte a Preussen és Hansestadt Danzig nevű utasszállító hajók megépítését; a két hajó ikersoros tízhengeres dízelmotorjait Buchi tervezésével és a Brown Boveri (a mai ABB) felügyeletével gyártott turbófeltöltőkkel 1750 lóerőről 2500 lóerőre emelték. Ez a két hajó lett a történelem első turbófeltöltős hajója; a megrendelés 1923-ban történt, míg a hajók szolgálatba állítása 1926-ra esett.

Az igazi fordulópont azonban 1925-ben érkezett el. Buchi először egyesítette teljes sikerrel a dízelmotort a turbófeltöltéssel: a tízhengeres dízelmotorok teljesítménye 1300 kW-ról 1860 kW-ra nőtt, a motor hatásfoka pedig 40 százalék fölé emelkedett. Ugyanebben az évben szerezte meg második szabadalmát, a 122 664-es számú svájci szabadalmat, amely az alacsony nyomású feltöltésben a lökésszerű működés elvét határozta meg, az ma Buchi-Duplex turbófeltöltő rendszerként ismert berendezést. Ez az 1925-ös szabadalom sok hatóság szerint technikai értelemben az igazi áttörés; az 1905-ös szabadalom jelentősége abban rejlik, hogy az egész láncolat első láncszeme volt. 1926-ban Buchi elhagyta a Sulzert, és megalapította saját cégét; a tesztmotorok az SLM Winterthurtól, a turbófeltöltők pedig a badeni BBC-től származtak.

ÉvEsemény
1905Buchi 204630-as számú, DE kipufogógázos turbófeltöltő szabadalma
1911Kísérleti turbófeltöltő létesítmény létrehozása a Sulzernél
1915Az első turbófeltöltős dízelmotor prototípusa (repülési célra)
1923A Preussen és Hansestadt Danzig hajók megrendelése
1924Az első nehézüzemű turbófeltöltő, a VT402 leszállítása a BBC Badentől
1925Az első sikeres kereskedelmi alkalmazás: 1300 kW-ról 1860 kW-ra
1938A Saurer megépítette az első turbófeltöltős teherautó-motort

A sorozatgyártás késedelmének mérnöki okai

1905-től az első kereskedelmi sikerig, 1925-ig pontosan húsz év telt el; az autóba való bekerülése pedig még sokkal tovább tartott. E késedelem hátterében nem egyetlen ok, hanem egymásra rakódott több mérnöki probléma állt:

  • Anyaghiány: A turbina lapátjai olyan ötvözeteket igényeltek, amelyek hosszú ideig ellenálltak a kipufogógáz hőmérsékletének és a magas fordulatszámnak; ezek az ötvözetek az 1900-as években nem álltak rendelkezésre.
  • Hő- és sebességproblémák: A magas hő és a nagy forgási sebesség évtizedekig késleltető fő technikai kihívások voltak.
  • Turbó késleltetés: A gázadás pillanata és a teljesítményhullám megérkezése közötti késleltetés leküzdhetetlen problémaként állt a korai autóipari kísérletekben.
  • Gyenge üzemanyag-hatékonyság: A korszak feltöltött rendszei az üzemanyag-fogyasztás szempontjából nem voltak meggyőzőek.

E láncolat eredménye egy szembetűnő aszimmetria: az ötletet 1905-ben szabadalmaztatják, a tengerészetnél az 1920-as években válik működőképessé, a teherautó-motorokba csak 1938-ban, a Saurerrel kerül be, míg az autókban tett komoly kísérletek az 1950-es évek végére esnek. Az, hogy a Porsche 1974-ben a 911 Turboval piacra dobta a világ első sorozatgyártású, kipufogógázzal működő turbófeltöltős sportautóját, pontosan 69 évvel Buchi szabadalma után történt. A versenypályák is csak az 1930-as években ismerték meg ezt a technológiát; az 1980-as évek Formula 1 turbókorszaka és a mai downsizing-trend ugyanannak az ötletnek a folytatásai.

Rövid válasz: Hogyan találta fel Alfred Buchi a turbófeltöltőt?

Éles válasz a kérdésre: Alfred Buchi a Belgiumban és Angliában töltött mérnöki évei alatt látta, hogy a belső égésű motorok kipufogójánál kibocsátott nagy nyomású gáz energiája kárba vész; kim dolgozta ki azt az ötletet, hogy ezt az energiát egy turbinán vezetve hajtson meg egy kompresszort, amely a beszívott levegőt sűríti, és 1905-ben, 26 éves korában Németországban megkapta a 204630 számú szabadalmat. A szabadalom lényege egy erősen feltöltött kombinált motorrendszer volt, amelyet egy közös tengelyre egyesített kompresszor, dugattyús motor és turbina alkotott.

A találmány tartós jelentősége akkor is megmarad, hogy a szabadalom nem működött azonnal. Buchi elsőként írta le az égés után kivezetett energia visszanyerésének útját következetes mérnöki rendszerrel; amikor az anyagtechnológia beérett, ez a leírás minden területen működőképes lett, a hajózástól a repülésig, a teherautóktól a személyautókig. Ma, aki egy turbófeltöltőre a kipufogókollektor felől néz, valójában arra a lapra tekint, amelyet 1905 telén Berlinben pecsételtek meg.

Buchi már életében ismert volt ezért a hozzájárulásáért: 1938-ban az ETH Zurich tiszteletbeli doktor címet adományozott neki. Amikor 1959. október 27-én meghalt, az autótörténet egyik legkésőbb megvalósult, mégis legmaradandóbb ötletét hagyta hátra. A Winterthurban 2012-ben avatott, róla elnevezett utca ma is emlékeztet erre az örökségre a mérnök szülővárosában.

Források

  • Alfred Büchi
  • DE204630C - Google Patents
  • The turbocharger turns 100 years old this week
  • 100 Years of Industrial Turbocharging
  • Turbochargers Then and Now
  • History of the turbo

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Deniz Erkan

Deniz Erkan

Makine mühendisként az egyik legfontosabb szokás, amelyet a szakmám adott nekem, az volt, hogy egy rendszerre ne csak az eredményét, hanem azt is megvizsgáljam, hogyan és miért működik. Az autók iránti érdeklődésem is ebből a szemléletből táplálkozik. Számomra egy autó nem csupán dizájn, teljesítmény vagy kényelem, hanem egy holisztikus rendszer, amelyben a mechanika, az elektronika, a szoftver és a mérnöki tudás találkozik.

Mérnöki hátteremet az idő során a szoftverfejlesztéssel ötvöztem. Ennek a két területnek a metszéspontja lehetővé tette, hogy holisztikusabb perspektívából tekintsek a modern autókra. Az autók világát a motortól és a felfüggesztéstől egészen a vezetőtámogató rendszerekig és a szoftvertechnológiákig mérnöki szemmel és autórajongóként egyaránt követem nyomon.

Az Otomobilgi.com-on a célom az, hogy a technikai témákat felesleges bonyolultságba taszítás nélkül, a mérnöki pontosságot megőrző és az autó iránti kíváncsiságot elevenen tartó nyelven mutassam be. Mert számomra egy jó autó nem csupán szép vagy gyors, hanem egy különleges alkotás, amely a dizájnt, a technológiát és a vezetési karaktert egységként közvetíti.

Kapcsolódó tartalmak

1936-ban a Mercedes-Benz összetörte az autózás történetének egy tabuját: a dízelmotort teherautókból és traktorokból átültette, és először helyezte el egy személyautó motorháztetője alá.
Belső égésű autó történeteMercedes-Benz OM 138: Az első sorozatgyártású autódízel
A karburátor aranykorában Jonas Hesselman 1925-ben a benzin közvetlen befecskendezését sorozatgyártásba vitte teherautókon és buszokon.
Belső égésű autó történeteHesselman-motor: Az első motor, amely öt üzemanyaggal működött
A VC-Turbo 8:1 és 14:1 között változtatva döntötte meg a belső égésű motor legrégebbi szabályát, a 130 éve változatlan kompresszióviszonyt.
Belső égésű autó történeteHogyan került a változó kompressziós arány sorozatgyártásba?
Rudolf Diesel papíron tökéletes elmélete Augsburgban robbanó prototípusokkal négy éves próbán esett át.
Belső égésű autó történeteRudolf Diesel: Hogyan született meg az első dízelmotor?
A VTEC a szelepvezérlés állandóságának kételyéből fakadó dilemmáját áttörve megnyitotta az utat arra, hogy a motor alacsony fordulatszámon hatékony, magas fordulatszámon pedig erős legyen egyszerre.
Belső égésű autó történeteA VTEC forradalom: hogyan változtatta meg a szelepvezérlés a motor karakterét
A Formula 1 nem változtatta meg az utcai autókat, de mérhető módon felgyorsította a technológiákat, az üzemanyag-befecskendezéstől az energiavisszanyerésig.
Belső égésű autó történeteHogyan változtatta meg a Formula 1 a közúti autókat?
Az adók és a turbódízel technológia egy aranykorba sodorta Európát húsz év alatt, amelyben az autóik fele egyetlen üzemanyagtípushoz kötődött.
Belső égésű autó történeteHogyan ért véget a dízellel aranykora? Európa téves számítása
Az 1973-es embargó egy éjszaka alatt a négyszeresére emelte a hordó árát, és Amerika hatalmas motoros szedánjait kompakt, üzemanyagtakarékos autókká alakította át.
Belső égésű autó történeteHogyan tette kisebbé és hatékonyabbá az olajválságok az autót?
Rudolf Diesel már az első szabadalma bejelentésekor a Hornsby-Akroyd olajmotorok már órákig megszakítás nélkül működtek nehéz olajjal.
Belső égésű autó történeteFéldízel: Hornsby-Akroyd Olajmotor
Étienne Lenoir 1860-ban Párizsban többet is bemutatott egy zománcozósnál: a történelem első kereskedelmi szempontból is működőképes belső égésű motorját.
Belső égésű autó történeteLenoir motorja: belső égési kísérletek Ottó előtt

Címkék

  • turbo
  • belső égésű motor
  • autótörténet
  • dízel motor
  • túltöltés
  • alfred büchi
  • kipfüstgáz-visszanyerés
  • brown boveri
  • sulzer
  • repülőgép-motor
  • gottlieb daimler
  • üzemanyag-hatékonyság

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve