Ford Escort: 59.389 darab egység gyártásának története Törökországban

1993-ban Isztambul Acibademében, az Uskudar forgalmas utcái mögött közvetlenül álló gyár szalagjairól új autó kezdett lekerülni: Ford Escort. Senki sem tudta pontosan megjósolni azt a napot, hogy ez az autó, amely a szalagon gördült, egy vállalat sorsát is meg fogja változtatni. Mert az Otosan addig évek óta teherautókat, kisteherautókat és könnyű haszongépjárműveket gyártott; a személyautók terén pedig a Taunus állt egymagában. Az Escort egyszerre képviselte ennek a csendes korszaknak a lezárását és egy új kezdetét. De mi mindent rejtett ennek az autónak a története, amelyből hat év alatt összesen 59 389 darab készült? Meséljük el lépésről lépésre, minden szalagról lekerülő Escorttal együtt.
Az Acibademből indult út: Hogyan került ide az Otosan?
A történet gyökere 1928-ig nyúlik vissza, Vehbi Koc Ford ankarai képviseletének megszerzéséig. Ez a képviselet 1959-ben az isztambuli Acibademen, Uskudarban alapított Otosanná alakult, és a vállalat 1960-ban ugyanennek a gyárnak a szalagjain kezdte el gyártani a Ford Consul személyautót és a Ford Thames teherautót. Vagyis az a gyár, amely az Escortot szülte, Törökország egyik legrégebbi autóipari létesítménye volt.
Az 1960-as és 1970-es évek az Otosan számára a gyártás és az identitás szempontjából egyaránt intenzív évek voltak. 1966-ban megkezdődött az Anadol gyártása, és ebben a kalandban, amely 1984-ig tartott, összesen 84 000 darab Anadol került az utakra. 1967-ben a Ford Transit felkerült a szalagokra, 1973-ban pedig megszületett az első török sportautó, az Anadol STC-16. 1983-ban pedig az eszkisehiri Inonu gyárban gyártották a Ford Cargo teherautókat és Törökország első hazai dízelmotorját, az ERK -et. Az Otosan a török autóipar azon nevei közé tartozott, amelyeket az "első" szóval emlegettek.
Majd hosszabb csend kezdődött a személyautók terén. Az Anadol 1984-ben megszűnt; az Acibadem szalagjairól nem került le személyautó. Ezt a csendet a Ford Taunus törte meg, amely 1985. szeptember 12-én gördült le az első járművel. A Taunus egy udvarias és robusztus családi autó volt, amelyet Isztambulban gyártottak; de a 90-es évekre a tervezése elavult, az európai megfelelői pedig gyorsan megújultak. A Taunus zászlajának átadandó név egy sokkal modernebb jármű volt.
Kiemelt tények
- 1993 és 1999 között összesen 59 389 darab Ford Escort készült.
- Az Escort a gyártósorokon 1985 óta folytatódó Ford Taunus helyére lépett.
- A gyártás az Otosan acibademi gyárában történt; 1997-ben a vállalat neve Ford Otosan lett.
- 1999-ben a gyártást - ahogy azt bejelentették - gazdasági okokból leállították.
Miért és hogyan kezdődött a Ford Escort törökországi gyártása?

Az új generációs Ford Transit 1992-es gyártásba lépése arra az időszakra esik, amikor az acibademi gyár technológiai értelemben ugrást tett. A következő évben az Escort felkerült a szalagokra, és átvette a Taunus feladatát. Ez a változás nemcsak egy modellváltás volt: a teherautókra és könnyű haszongépjárművekre összpontosító gyártási portfólióval rendelkező vállalat újra valódi személyautó-gyártóvá válás útjára lépett.
A korszak képét kívülről is érdemes szemügyre venni. Törökország össz-járműgyártása 1980-ban 67.817 darab volt, 1990-ben pedig elérte az ennek csaknem 3,5-szeresét, 239.015 darabot. A 90-es években megkezdődött a Renault 21 gyártása, az első hazai gyártású Opel-ek és Toyota Corollák is megjelentek az utakon. A Vámunió folyamata és az, hogy a globális gyártók Törökországot választották gyártási bázisukként, lendületet adott az iparágnak. Az Escort éppen akkor ült Otosan személyautós székébe, ebben a növekvő pitében.
Egy kicsi, de érdekes lábjegyzet: Az Escort gyártásának kezdeti éve a legtöbb forrásban 1993-k szerepel; a cég saját tervezési prezentációjában viszont a gyártási bevezetés 1994-ként van feltüntetve. Ez nem ellentmondás, hanem a korszak átmeneti naptárának természetes tükröződése; olyan különbségként olvasható, amely az első autók leereszkedése a szalagról és a teljes kapacitású bevezetés éve között van.
A szalagról leereszkedő Escort: Karosszériatípusok és motorok

Törökországban gyártott Escort ugyanazt a vonalat követte, mint Európában a hatodik generációs család. A gyártási évek alatt sedan, hatchback és kombi karosszériatípusok készültek a szalagon; tehát az ügyfél a maga életstílusához illő Escortot találhatott. A család számára sedan, a fiatalos és egyedülálló használatra hatchback, a hétvégi kiszálláshoz kombi.
A motorok terén a benzin és dízel opciók ugyanabban a teljesítménytartományban találkoztak. A kor Escortjában mind az 1.6 benzin, mind az 1.8 turbódízel egység 90 LE teljesítményt kínált; azaz a benzin és a dízel gazdaságossága papíron hasonló teljesítményt ígért. A benzin 1.6 motorban a maximális forgatónyomaték 134 Nm-ig ért el.
Ha ezeket az adatokat a mai léptékkel hasonlítjuk össze, nem tűnhetnek nagyon ambiciózusnak; de a 90-es évek Törökországában a 90 lóerő több mint elég teljesítmény volt mind a városi, mind pedig az országúti utazáshoz. Sőt, az Escort legnagyobb trükkje nem az erő, hanem az autó általános használhatósága, a megszokott technológia és a Ford szervizhálózat kiterjedtsége volt.
1993-1999 Ford Escort műszaki adatok

| Variáns | Időszak | Motor | Teljesítmény | Forgatónyomaték |
|---|---|---|---|---|
| Escort 1.6 16V (CL) | 10/1998 - 07/2000 | 1.6 benzin | 66 kW / 90 LE | A gyártó nem hozta nyilvánosságra |
| Escort Classic 1.8 TD | 10/1998 - 07/2000 | 1.8 turbódízel | 66 kW / 90 LE | A gyártó nem hozta nyilvánosságra |
| Escort VI Cabrio 1.6i | 1996 | 1.6 benzin | 90 LE @ 5500 /perc | 134 Nm @ 3000 /perc |
Mivel a gyártó nem tett közzé hivatalos és teljes adatokat a Törökországra vonatkozó verziókra vonatkozóan a 0-100 km/h gyorsulás, a fogyasztás és a csomagtér térfogatának értékeire vonatkozóan, inkább nyíltan jelezzük, minthogy ezeket az értékeket itt osszuk meg: a vonatkozó adatokat a gyártó nem hozta nyilvánosságra. Sokkal rosszabb olvasói élményt nyújtana, ha a táblázatot kitalált számmal töltenénk ki, mintha egy őszinte "nem hozta nyilvánosságra" lenne.
A korszak piaci feltételei és az Escort pozíciója
A 90-es évek Törökország autópályája egy olyan korszak volt, amikor a maihoz képest sokkal kevesebb modell versenyzett, de a verseny teljes mértékben kemény volt. A Doğan és Sahin mellett a Renault, az Opel és a Toyota olyan márkák Törökországban gyártott modelljei is jelen voltak a piacon. Az Escort ebben a helyzetben az volt a név, amely importált modellhez közeli minőséget kínált hazai gyártással, és azoknak kopogtatott az ajtaján a középkategóriában, akik megbízható autót kerestek a családjuknak.
1997-ben fontos lépés történt a cég szerkezetében: A Ford részesedését 41%-ra emelte, így egyenlővé tette a Koc Holdinggal, és a cég neve Ford Otosan lett. Az Escort gyártása éppen arra az évre esett, amikor ez a partnerség megszilárdult. Vagyis minden a szalagról lehulló Escort a két óriási partnerség Törökországra vonatkozó közös jövőtervének része volt.
1999: Miért állt le a gyártás, és hány darab készült?
Az Escort európai kalandja is kifáradt a 90-es évek végére. A modell az 1998-as utolsó ráncfelvarrás után Európában már csak Angliában folytatta a gyártást. Törökországban viszont 1999-ben véget ért a gyártás. A kori hírek szerint a Ford Otosan az öt éve folyó Escort gyártást gazdasági okok miatt állította le. Más szavakkal, a modellt leállító döntés nem az autó kudarcáról szólt; hanem arról, hogy a kor költségegyensúlyai megváltoztak.
A teljes gyártási darabszámot több független forrás is ugyanúgy igazolja: Összesen 59 389 darab Ford Escort készült Törökországban 1993 és 1999 között. Ez a szám nem tűnhet hatalmasnak az autóipar történetében, de ha belegondolunk, hogy Törökország 1990-es teljes éves gépjárműgyártása 239 015 darab volt, akkor ez az a volumen, amit egyetlen modell ért el hat év alatt, messze nem lebecsülendő eredmény.
A Taunus utódja: Az Escort helye a hazai autótörténelemben
A török autóipar történetében egyes modelleket nemcsak az eladott darabszámuk, hanem az általuk vállalt szerep alapján is emlegetnek. Az Escort pontosan ilyen modell. Miután az Anadol 1984-ben lekerült a szalagról, a Taunus egymaga viselte az Acibadem személyautó-gyártó vonalát, és ezt a feladatot 1993-ban adta át az Escortnak. Az Escort pedig 1999-ig, vagyis teljesen hat éven át folytatta ezt a feladatot.
Az Escort leállításával egy korszak zárult le Acibademen; a cég fókusza a gyártási infrastruktúrát a kereskedelmi járművek és az új generációs projektek felé fordította. De az Escort története több volt mint egy búcsú története: fontos láncszeme volt annak a láncnak, amelyben a török autóipar a szerelvénygyártástól a teljes gyártóiparrá fejlődött. Ma az, hogy a Koc Csoport vállalatai egyedül végzik a török autógyártás és -export jelentős részét, a leghitelesebb bizonyítéka annak a láncnak.
Szóval legközelebb, ha jó állapotban lévő 90-es évekbeli Escortot lát az utcán, álljon meg és nézzen meg jobban: az a jármű az Anadol és a Taunus nyomdokaiban folytatódik, és egy 59 389 darabos, kis de tiszteletre méltó történet része.
Források
- Ford Otosan - Wikipédia
- A Ford-Otosan 50 éves - OtoHaber
- Búcsú az európai Escorttól - Milliyet
- Leállt a Ford Escort gyártása - Hürriyet
- TÜBİTAK Ford Otosan bemutató
- Török autóipar - Wikipédia
- Török autóipari termelés - DergiPark
- Egy autóipari ország felépítése - Gazete Oksijen
- Ford Otosan - Invest in Türkiye