Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
  3. Törökország autóipari története
  4. Török Willys Overland: A Willys Jeep elfeledett Tuzla kalandja

Török Willys Overland: A Willys Jeep elfeledett Tuzla kalandja

  • Törökország autóipari története
  • Szerző: Lütfi Mete Odabaşı
  • Létrehozás: 10 november 2026
Devrimből tíz évvel, az Anadolnál még korábban, 1954-ben a Tuzlán lévő gyár csendben megkezdte Törökország első sorozatgyártású dzsipjének előállítását.
Devrimből tíz évvel, az Anadolnál még korábban, 1954-ben a Tuzlán lévő gyár csendben megkezdte Törökország első sorozatgyártású dzsipjének előállítását.

Tettél már valaha csendes vasárnap reggelen egy falu utcáján át az Égei-tenger vidékén? A szőlők közül egy "tik-tik-tik" hang szűrődik ki, és mögötte megjelenik egy évtizedek kemény munkájával megtapasztalt, ráncos, de még erős Willys Jeep. Gondoltál már arra valaha: hogy ahol azt a jeepet gyártották? A válasz kevés embernek jut eszébe, mert a történet egy Isztambuli Tuzla kerületében, 1954-ben alapított gyárban kezdődik. A Devriment ismerjük, az Anadolt szeretjük, de mindkettő tíz évvel korábban Tuzlában komoly munka folyt. Gyere, elevenítsük fel együtt azt a gyárat.

Török Willys Overland: 1954-ben Tuzlában Alapított Gyár

Az 1950-es évek elején Törökország, miközben megpróbált túltenni magán a háború utáni kimerültségen, az autóipart inkább csak egy álomnak tekintette. De 1954-ben Tuzlában Turk Willys Overland néven gyárat alapítottak, és sok forrás ma Törökország első autógyáraként emlékezik rá. Az alapítás az Egyesült Államokkal folytatott gyártási tárgyalások eredménye volt; a török oldalon képviseleti feladatát Ferruh Verdi vállalta.

A számok is mutatják, hogy nem volt kis vállalkozás: a gyár 33 hektáros területen épült fel, és teljes költsége 7 millió líra volt. Az első szakaszban az Amerikából behozott alkatrészeket a helyi alkatrészekkel együtt szerelték össze. Tehát az első nap nem volt teljesen hazai gyártás; de ez egy fokozatosan hazai jelleget öltő kezdet volt. Polgári és katonai célú Jeep-ek és könnyű haszonjárművek kerültek ki ezekről a sorokról; a gyárat a későbbi években átadták a Török Fegyveres Erőknek.

Kiemelt tényezők

  • 1954-ben alapították Tuzlában Turk Willys Overland néven, 33 hektáros területen, 7 millió líra költséggel
  • Az első összeszerelt modell a CJ-3B jeep-ek voltak
  • 1961-ben négy összeszerelő sorral, 768 alkalmazottal és évi 7.000 feletti termelési kapacitással
  • Az 1950-es évekből származó Willys Jeep-ek ma is használatban vannak az égei-tengeri falvakban

Honnan származik a Willys márka?

Bisiklet ticaretiyle başlayan John Willys'in hayali, 1912'de Ford'dan sonra Amerika'nın ikinci en büyük otomobil imparatorluğuna dönüştü.

A gyár nevében szereplő Willys maga is viharos történettel bír. John North Willys 1873-ban született New Yorkban, üzleti pályafutását kerékpárkereskedelemmel kezdte. 1899-ben egy Clevelandban tartott autókiállításon meglátta az autó jövőjét, és Elmira-ban Overland képviseletet nyitott. Mivel nem tudta biztosítani a forgalmazott járműveket, 1907-ben megvásárolta a gyárat, és 1912-ben a vállalat felvette a Willys-Overland Motor Company nevet. Egy időben az Egyesült Államok második legnagyobb autógyártója is volt a Ford után. 1915-ben Toledo, Ohio városban alakult meg a központ; olyan márkák csatlakoztak a csoportosuláshoz, mint a Duesenberg, a Stearns és a Moline Plow.

De az agresszív növekedés ára nehéz volt. A vállalat adósságokkal terhelődött, John North Willyset 1930-ban az Egyesült Államok lengyelországi nagykövetévé nevezték ki, 1933-ban a vállalat csődfelmondásba került, Willys pedig 1935-ben elhunyt. A márkát valójában az 1940-es évek 4x4-es katonai dzsippjei tették halhatatlanná. Ezek a járművek, amelyek nyomot hagytak a Második Vilmos Háborúban, a háború után támogatásként Törökországba is eljutottak; gyorsan elterjedtek a vidéken és a hadseregben. A tuzlai gyár alapításának ötlete éppen ebből az érdeklődésből táplálkozott.

A Tuzla helye a szereléstől a gyártósorig

Tuzla történetének egyedüli olvasása hiányos marad; mert Törökországban az autógyártás ötletének volt egy korábbi kísérlete is. 1929-ben a Ford összeszerelősort létesített Isztambul Tophane nevű részében; a gyár 1929 decemberében kezdte meg a termelést az első 8 autó összeszerelésével. Az akadémiai tanulmányok ezt az üemet Törökország autóiparának első külföldi befektetéseként tartják számon. Az 1930-as évek gazdasági viszonyai azonban nem tették tartóssá ezt a vállalkozást.

A tuzlai gyár ennek a vonalnak a második fontos láncszeme volt: 1954-ben összeszereléssel kezdte, és 1961-re négy szerelősorral, 768 munkással és évi 7000 feletti kapacitással olyan képet mutatott, amely még a mai szemmel nézve is tiszteletreméltó. És utána? 1961-ben Eskisehir vasúti gyárában 129 nap alatt elkészült a Devrim; 1961. október 29-én Cemal Gursel köztársasági elnöknek bemutatott jármű üzemanyaga 100 méter után elfogyott, így született meg a híres (és jogtalan) prototípus-történet, a sorozatgyártás soha nem valósult meg. 1966. december 19-én az Anadolal megjelent az első sorozatban gyártott hazai autó, amelyet 1991-ig gyártottak. Tehát a lánc így néz ki: Ford Tophane kísérlet, Tuzla összeszerelés, Devrim prototípus, Anadol sorozatgyártás. Minden láncszem valamit tanult az előzőtől.

Tuzla 1013: A gyár feledhetetlen második élete

Valójában Tuzla legérdekesebb fejezete 1954 után kezdődik. 1986-tól kezdődtek a dzsipek honosítási munkálatai; ezt a folyamatot, amelyet a Yildiz Műszaki Egyetem és a Török Hadsereg közös projektjeként emlegetnek, 1988-ban indították el ténylegesen. 1990-ben teljesen hazai tervezésű GT és GTD katonai járművekkel kezdődött meg a sorozatgyártás.

1995-ben a Tuzla 1013 név és a T logót a Török Szabadalmi Hivatal bejegyezte; típusjóváhagyási dokumentumokat szereztek az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól, és létrejöttek az exportfeltételek. A projektben minden, a motort is beleértve, Törökországban készült: a váltó, a terepfogaskerekek, a differenciálmű, a tengelyek, az erőátviteli rendszerek, a váz, a karosszéria, a teljes bel- és külső felszerelés a K.K.K. 1013 Hadsereg Felszerelési Fő Javítógyárában készült. A modellek között volt parancsnoki jármű, személyzeti jármű, mobil fegyverjárművek, mentőautó, személyszállító és halottszállító járművek. Ráadásul a költség modellenként körülbelül az importált megfelelők negyede vagy ötöde volt; Irán és Pakisztán meg akarta vásárolni a járműveket, de a kor jogszabályai ezt nem engedélyezték.

Miért zárták be a gyárat, és mi történik ma?

Ez a történet keserű része. 1988 és 2006 között több mint tízezer katonai jármű készült 15 különböző modellben (a megadott számok tízezer és mintegy 13 ezer között ingadoznak; ezt a terjedelem- és számlálási különbség természetessé teszi). De 2006-ban a gyártást hivatalos magyarázat nélkül leállították. Indoklásként csupán annyit említettek, hogy már nem volt rá szükség.

Még a projektben részt vevő szakértők sem tudnak egyértelmű választ adni. Prof. Dr. Rahmi Guclu úgy véli, hogy e járművek technikailag jobbak voltak az importált megfelelőknél, és jóval olcsóbbak; bár a bezárás mögött hadsereg-koncepcióváltásról vagy az import könnyüléséről szólnak vélemények, ő úgy gondolja, hogy az ügyet vizsgálni kellene. Ugyanakkor bírálja a nyilvánosság előtti láthatóság hiányát is: szerinte a "nem tudunk hazai autót gyártani" retorika nem egyeztethető össze az 1988-2006 közötti teljesen hazai tervezési és gyártási ténnyel.

A gyár ma a K.K. Logisztikai Parancsnokság 7. Karbantartási Központ Parancsnokság Gyáraként működik, alkatrészgyártással és logisztikai támogatással. A gyártott járművek még mindig a TSK leltárában vannak; néhányuk kaszárnyákban és ünnepségeken látható. És igen, az 1950-es évekből származó Willys Jeep-ek egy része ma is folytatja útját az égei-tengeri falvakban, nemzedékről nemzedékre adva át magát.

Melyik volt Törökország első autógyára?

Rövid és egyértelmű a válasz: a források többsége szerint az 1954-ben Tuzlában alapított Turk Willys Overland gyárat Törökország első autógyáraként említik; ugyanakkor az Anadol Törökország első sorozatgyártású hazai autója, a Devrim pedig Törökországban tervezett és gyártott első autóként pozicionálódik. Három cím, három különböző díj; senki nem veszi el senki koronáját.

Egy lábjegyzet egy olyan témában, amellyel tartozunk: létezik egy közösségi médián terjengő állítás, miszerint a tuzlai gyár Bussing-licenc alatt is gyártott. Ez az állítás archív forrásokból nem igazolható, ezért ezen az oldalon nem mutatjuk be valóságként. Az igazság a következő: Tuzla története az 1960-as évekbeli 11 ezer darabos összeszereléstől a mai 1,2 millió darabos gyártásig és a 18,5 milliárd dolláros exportig ívelő lánc alig emlékezett mérföldköve.

Legközelebb, amikor falusi úton hallod azt a kattog-kattog-kattog hangot, már tudod: az a hang nem csupán egy motor, hanem egy 1954 óta tartó kaland lélegzetének hangja.

Források

  • A Willys Jeep törökországi kalandja: Tuzla 1954-től napjainkig
  • A tuzlai katonai Jeep-gyár titokzatos története
  • A tuzlai Jeep-gyár titokzatos története
  • Az 1954-ben alapított tuzlai Jeep-gyárral kapcsolatos állítások
  • A török autóipar
  • Ford Motor Company Exports Inc., Isztambuli Autó-Összeszerelő Gyár (1925-1944)
  • Évi 11 ezer gyártástól 1,2 millióig

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Lütfi Mete Odabaşı

Lütfi Mete Odabaşı

Fiatal, dinamikus autó- és motorsportrajongó, aki szeret kutatni és tanulni. Mete fiatalok szemével gazdagítja autós hírekkel, tudással és kultúrával foglalkozó platformunkat. szorosan követi az autótechnológiai újdonságokat és a motorsportban történt fejlődéseket, és amit megtanul, hasznos, tartalmas tartalmakká alakít az otomobilgi.com számára.

Kapcsolódó tartalmak

Ford éppen 37 évvel az Anadol előtt szerelte az autókat 400 munkással a Tophane Rakpartján; a török autóipar valójában 1929-ben született.
Törökország autóipari történeteAnadol Előtti Török Autóipar Három Mérföldköve
A REO M 602 Cemse a TOE által a GMC és a REO licencével 1963 és 1973 között gyártott katonai teherautó-modell volt.
Törökország autóipari történeteA Türk Otomotiv Endustrileri A.Ş. (TOE) története
Tudtál a Şişli-ben gyártott háromkerekű Nobel 200-ról?
Törökország autóipari történeteNobeltől 200-ig a Sazan Onukig: elfeledett hazai autóipari kezdeményezések
A Devrim és az Anadol előtt 1929-ben a tophane-i rakparton lévő Ford-gyár alapította Törökország első autógyárát és első mozgó szerelőszalagját.
Törökország autóipari történeteA tophane-i rakter Ford-gyár: A hazai autógyártás ismeretlen története
A Renault 9, amely 1985-ben került le a bursai Oyak-Renault gyártósorairól, a 14 éve egyetlen modellt gyártó Törökországot valódi autóiparra emelte.
Törökország autóipari történeteHogyan került a Renault 9 a török gyártásba?
Törökországban 1966-ban polcra tett Zafer név nélküli változtatás nélkül két évvel később Haifában, az Autocars gyártósorairól került az izraeli utakra.
Törökország autóipari történeteZafer új élete Izraelben: Autocars Co.
Három éve még Törökország első autójaként ígérték az Imza 700-at, de végül csak néhány makettel és összegyűjtött ezer lirával vonult be a történelembe.
Törökország autóipari történeteImza 700-es per: 601 személy és 2504 év börtönbüntetés
1975-ben Volkswagen márkanévvel gyártottak kisteherautót Törökországban; a meglepő nem a gyártás, hanem hogy elfelejtették.
Törökország autóipari történeteVolkswagen a farmersnak: Törökország elfelejtett VW-kísérlete Wait - correct: "Farmerek Volkswagenje: Törökország elfelejtett VW-kísérlete"
A Zafer lett a második hazai autó, amelyet bemutattak, de soha nem került a gyártósorra; sorsa az izraeli Autocars gyárában alakult.
Törökország autóipari történeteMiért nem sikerült a Zafer autót Törökországban gyártani?
Évtizedeken át üzemeltettük a szerelősort, de a márka tulajdonjoga egyetlen partnerségi szerződésben sem tartozott Törökországhoz.
Törökország autóipari történeteMiért nem tudott évekig márkát alapítani egy ország, amely évente milliókat gyárt?

Címkék

  • tuzlai jeep-gyár
  • török autóipar
  • hazánk gyártotta autó
  • willys mb-2
  • török willys overland
  • willys cj-3b
  • tuzla 1013
  • szerelőipar
  • devrim autó
  • anadol
  • licenszelt gyártás
  • john north willys

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve