Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
  3. Törökország autóipari története
  4. Zafer új élete Izraelben: Autocars Co.

Zafer új élete Izraelben: Autocars Co.

  • Törökország autóipari története
  • Szerző: Lütfi Mete Odabaşı
  • Létrehozás: 8 november 2026
Törökországban 1966-ban polcra tett Zafer név nélküli változtatás nélkül két évvel később Haifában, az Autocars gyártósorairól került az izraeli utakra.
Törökországban 1966-ban polcra tett Zafer név nélküli változtatás nélkül két évvel később Haifában, az Autocars gyártósorairól került az izraeli utakra.

Képzeld el, hogy egy autóprojekt temetése közben egy jegyet találnak a koporsóban. Törökországban 1966-ban leállított Zafer két évvel később egy másik ország útjain kezdett el közlekedni. Sőt, a nevét sem változtatták meg: Izraelben az Autocars gyárából kikerülő járműveket Triumph Zafer néven emlegették. De hogyan térhet vissza életre egy hazai autó álma éppen Haifában? Ülj le, ez a történet egészen hat évig tartott, és kevesen ismerik.

Mi volt a Zafer projekt, és miért ért véget Törökországban?

Az 1960-as évek Törökországában a hazai autógyártásról beszélni nemcsak a Devrim szomorú történetét jelentette. Azokban az években komoly mozgalom volt az ipari körökben, és ennek az erőfeszítésnek az egyik érdekes ága a TOE-től, azaz a Turk Otomotiv Endustrileri A.Ş.-től érkezett, amely International Harvester márkanév alatt traktorokat, teherautókat és pickupokat gyártott. A cég elindult, hogy saját autóját fejlessze ki a Zafer márkanév alatt.

Az út vélhetően nem ment simán. A TOE először a Volvóval próbált közös járművön dolgozni; mivel a megállapodás nem jött létre, az asztalhoz az angol Triumph ült le. A projekt alapját a Triumph kis családi autói képezték: az 1959 és 1971 között gyártott Triumph Herald, valamint az azt váltására tervezett, 1965-ben elsőkerék-meghajtással bemutatkozó Triumph 1300. A Zafer éppen erre a technológiára épült.

Aztán az ügy elakadt. A Zafer soha nem jelent meg Törökország utcáin, és a gyártás leállításának oka máig sem tisztázott teljesen. Egyes elmondások szerint a Triumph Törökország helyett Izraelt választotta; mások szerint a projektet az izraeli Autocars vette át. Nem tisztázott, melyik fél maradt kezdeményező, de az eredmény ugyanaz: A projekt Törökországban 1966 körül bezárt, és a licencgyártás joga Haifába került át.

Kiemelt témák

  • A Zafer egy hazai autóprojekt volt, amely a Triumph 1300-on alapult, és Törökországban 1966-ban ért véget.
  • Az Autocars Izrael első autógyártója volt Haifa városában, és 1957-ben lépett be az iparágba.
  • A Triumph Zafer Izraelben 1967-1973 között CKD-módszerrel lett összeszerelve.
  • Ugyanebből a családból a Sussita 13/60 a Herald 1296 cc -s, 61 LE -s teljesítményű motorját használta.

Ki az Autocars: Izrael első autógyártója

Türkiye'nin otomobil montajı daha emeklerken İsrail, 1957'de Autocars ile sahneye çıktı ve fiberglas gövdeli Sussita'yı 1978'e kadar üretti.

A Zafer megértéséhez először Haifába kell leereszkedni. A Autocars Co. Ltd. Izrael első autógyártója volt, és székhelye Haifában található. A cég 1957-ben lépett be az autóiparba; vagyis amikor Törökországban az összeszerelőipar még csak csecsemőkorát élte, az Autocars már színen volt, és 1960-tól kezdte gyártani a Sussita autóit. A Sussita először Haifában, majd a tirati üzemben 1978-ig maradt gyártásban, és ma Izrael autótörténetében klasszikusnak számít. A karosszériaelemeken használt üvegszálhoz kapcsolódóan ma is élnek városi legendák; állítólag olyan állatok, mint a teve, rágták az üvegszálat, de térfelé forduljunk vissza.

A dolog szép oldala ez: Az Autocars Triumph-kapcsolata nem a Zaferrel kezdődött. A cég Sussita modelljei már a Triumph Herald alvázára és motorjaira épültek. Vagyis a Haifában található gyár már jól ismerte a Coventryből érkező alkatrészekkel történő járműösszeállítást. Amikor a Zafer projekt lezárult, ez a kész infrastruktúra lépett működésbe.

Mi az a CKD-szerelés, és hogyan gyártották a Zafer Izraelben?

A CKD, vagyis a Complete Knock Down a világ autóiparának nagyon kedvelt módszere. Képzeljünk el egy makettkészletet, akárcsak a Lego: A Coventry-i gyárból a járművek alkatrészekként, teljesen szétszerelve kerülnek exportra, és a fogadó országban külön alvázon szerelik össze őket. Az 1960-as években a fejlődő országok így vámelőnyt élveztek, és tapasztalatot is szereztek a saját iparuk számára. A Triumph Herald készleteit számos országban így szerelték össze, és Izrael ezen országok egyike volt.

A Triumph Zafer pontosan ezzel a modellel készült, 1967-től 1973-ig hat éven át Haifában CKD-módszerrel gyártották. Az elbeszélésben még két név szerepel: ugyanaz alatt a tető alatt készült járműveket Gilboa és Carmel néven is említik. Vagyis a Zafer izraeli kalandja nem egyetlen névvel, hanem egy kis modellcsaláddal folytatódott.

A Sussita család és a Zafer rokonai

Ugyanebben az időszakban az Autocars által gyártott Sussita modellek a Zafer technikai rokonainak számítanak; ezek a Herald-alapú járművek jól szemléltetik a modellek közötti motorstratégiát is:

ModellGyártásKarosszériatípusokMotor
Sussita 12 / Carmel1968-1970Station wagon, sedanHerald 12/50 motor, 51 LE
Sussita 13/60 / Carmel Ducas1970-1975Station wagon, sedan, pickupHerald 13/60 motor, 1296 cc, 61 LE

A 13/60 motor 1296 cc-es hengerűrtartalommal, Stromberg CD150 karburátorral és 61 lóerővel rendelkezett; a 12/50 motor pedig 51 lóerőt termelt. A Zaferre vonatkozó külön hivatalos műszaki táblát a gyártó nem tette közzé, ezért az ismert adatok az alapul szolgáló Herald motorokra épülnek. A nyomaték és a gyorsulási értékek sem jelentek meg megbízhatóan ezeknél a járműveknél; itt őszintének kell maradni.

Mit csinált Törökország ugyanezekben az években?

A dolog drámai oldala a következő: Miközben a Zafer Izraelben készült, Törökország az autótörténete legmozgalmasabb éveit élte. A Devrim 1961-ben 24 mérnökkel, az Eskisehiri Vasúti Gyárban körülbelül négy és fél hónapos munkával készült; 1961. október 29-én ünnepélyesen bemutatták, de gazdasági támogatás hiányában polcra került. Ezt követően 1966-ban az Otokoc-Ford közreműködésével megérkezett az Anadol, és Törökország első sorozatgyártású autója lett; a tervezés a brit Relianté volt, alkatrészeinek egy része a Fordtól származott. 1971-ben a Tofas Murat 124, 1972-ben pedig 176 legyártott példánnyal az Anadol STC-16 került az utakra.

Vagyis a kép összetétele így néz ki: Miközben Törökország egyrészt az Anadollal és a Murat 124-gyel átállt az összeszerelésről a gyártásra, az elhagyott Zafer projekt egy másik országban talált életre. A két ország autós kalandja ugyanannak a technológiatranszfer-hálózatnak a része volt; ahol a Coventryből kikerült készletek kopogtattak, ott helyi ipar nőtt fel.

Miért fontos, hogy a Zafer Izraelben gyártották?

A rövid válasz ez: A Zafer Törökország feladott hazai autógyártási vállalkozásának kevéssé ismert, az ország határain túl tovább élő nyúlványa, és egyetlen történetben foglalja össze, hogyan működött az 1960-as évek globális autóipari gazdasága.

Ha ma visszatekintünk, ez az esemény két dolgot mond el nekünk. Egyrészt az akkori időkben egyetlen autóprojekt sem volt önmagában egy ország története; a licencek, a szerelvénykészletek és a partnerségek egy Európától a Közel-Keletig húzódó hálózaton vándoroltak. Egy Volvóval kezdődő, majd Triumphtal folytatódó alkudozás végén egy haifai gyárban termékhez vezethetett. Másrészt egy projekt befejeződése egy országban nem jelentette azt, hogy a projekt a világban is véget ért. A Zafer karosszériája Törökországban kihűlt, de hat éven át az izraeli utakonforgott.

A Devrim történetét általában a politika árnyékában maradt kudarcként mesélik el; mégis az 1960-as évek hazai autógyártási mozgalmában voltak olyan vállalkozások is, mint a Zafer, amelyek később más kontinensekre is átmutattak. Az autók története néha éppen ilyen kanyargós utakat jár be: az egyik ország által feladott álom a másik ország összeszerelő során még hat évig lélegzik. A Zafer izraeli kalandja éppen ezért az autóipari történelem egyik legérdekesebb lábjegyzete.

Források

  • Török autóipar - Wikipédia
  • Triumph Herald - Wikipedia
  • Autocars vállalat - Wikipédia
  • Sussita (autó) - Wikipédia
  • Webtekno: A hazai autó, a Zafer
  • ZAFER TRIUMPH - Otometre
  • Az elveszett Zafer! - E-Motoring
  • Devrim (autó) - Wikipédia

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Lütfi Mete Odabaşı

Lütfi Mete Odabaşı

Fiatal, dinamikus autó- és motorsportrajongó, aki szeret kutatni és tanulni. Mete fiatalok szemével gazdagítja autós hírekkel, tudással és kultúrával foglalkozó platformunkat. szorosan követi az autótechnológiai újdonságokat és a motorsportban történt fejlődéseket, és amit megtanul, hasznos, tartalmas tartalmakká alakít az otomobilgi.com számára.

Kapcsolódó tartalmak

A REO M 602 Cemse a TOE által a GMC és a REO licencével 1963 és 1973 között gyártott katonai teherautó-modell volt.
Törökország autóipari történeteA Türk Otomotiv Endustrileri A.Ş. (TOE) története
A Zafer lett a második hazai autó, amelyet bemutattak, de soha nem került a gyártósorra; sorsa az izraeli Autocars gyárában alakult.
Törökország autóipari történeteMiért nem sikerült a Zafer autót Törökországban gyártani?
1966. december 19-én az Otosan gyárában sorozatgyártásba került Anadol A1 Törökország első sorozatban gyártott autójaként új korszakot nyitott a török iparban.
Törökország autóipari történeteTörökország első sorozatgyártású személygépkocsija, az Anadol története
Devrimből tíz évvel, az Anadolnál még korábban, 1954-ben a Tuzlán lévő gyár csendben megkezdte Törökország első sorozatgyártású dzsipjének előállítását.
Törökország autóipari történeteTörök Willys Overland: A Willys Jeep elfeledett Tuzla kalandja
A gyárkémények árnyékában kalapáccsal és formával kézzel autót formáló török mesterek a hazai autógyártás történetének legkitartóbb hősei.
Törökország autóipari történeteMaraltól Turkarig: Kézműves hazai autókísérletek
A díjnyertes, Wankel-motoros Anadol Cagdas soha nem került sorozatgyártásba, és a török autótörténelem egyik legcsendesebb fordulópontja lett.
Törökország autóipari történeteAnadol Cagdas 1980: Miért nem került gyártásba a díjnyertes prototípus?
Törökország első sorozatgyártású sportautója olyan jó volt, hogy Angliában egy új angol modellnek hitték, de élete mindössze két évig tartott az olajválság miatt.
Törökország autóipari történeteHogyan lett az Anadol STC-16 Törökország sportautója?
Tudtál a Şişli-ben gyártott háromkerekű Nobel 200-ról?
Törökország autóipari történeteNobeltől 200-ig a Sazan Onukig: elfeledett hazai autóipari kezdeményezések
Évtizedeken át üzemeltettük a szerelősort, de a márka tulajdonjoga egyetlen partnerségi szerződésben sem tartozott Törökországhoz.
Törökország autóipari történeteMiért nem tudott évekig márkát alapítani egy ország, amely évente milliókat gyárt?
A Devrim és az Anadol előtt 1929-ben a tophane-i rakparton lévő Ford-gyár alapította Törökország első autógyárát és első mozgó szerelőszalagját.
Törökország autóipari történeteA tophane-i rakter Ford-gyár: A hazai autógyártás ismeretlen története

Címkék

  • zafer autó
  • triumph
  • autocars
  • ckd-szerelés
  • hazánk gyártotta autó
  • török autóipar
  • devrim autó
  • anadol
  • licenszelt gyártás
  • sussita
  • haifa
  • üvegszálas karosszéria

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve