Miért küzdenek meg olyan nehézségekkel a pilóták, akik újonnan érkeztek a sorozatba, az első szezonjukban?

Az oldal megosztása
Az F3-ből F2-be feljutó pilóták az első szezonjukban nehezen boldogulnak, mert nem csupán egy, hanem szinte egyszerre több fokozatot lépnek át: mintegy 60%-kal nagyobb teljesítményű autóra váltanak, jóval nagyobb leszorítóerővel vágják meg a kanyarokat, a hétvégén az egyetlen gumikeverékkel versenyzés helyett több keveréket kell kezelniük, ráadásul hajszálkülönbségekkel döntő versenybe csöppennek. Ezért a F2-ben töltött újonc évet a motorsportban szinte mindig tanulóévnek tekintik.
Kiemelt tényezők
- A F2-es autó körülbelül 620 lóerőt termel, míg az F3-as autó ~380 lóerőnél marad; az F1 hibrid erőegységei a ~1.000 lóerős határ körül mozognak.
- A F2-es autó 335 km/h végsebességre képes; az F3-ban ez az érték 300 km/h.
- A F2-ben a hétvége során több gumikeveréket kell kezelni; az F3-ban egyetlen keveréket használnak.
- Az F2-es bajnoki cím önmagában 40 szuperlicenc-pontot ér - vagyis egyetlen szezon alatt megnyithatja az F1 kapuját.
- Oliver Bearman elmondta, hogy újonc szezonjában a gumaropás és a gumikezelés bizonyult a legnagyobb kihívásnak.
Mi pontosan a különbség az F2-es és az F3-as autók között?

Kezdjük a számokkal, mert a különbség valóban hatalmas. Az F2-es autóban egy 3,4 literes, turbófeltöltött Mecachrome V6-as motor van, amely körülbelül 620 lóerőt termel. Az F3-ban viszont szintén 3,4 literes, de szívó Mecachrome V6-as dolgozik, vagyis nincs turbó, a teljesítmény pedig 380 lóerő körüli. Gondold csak el: azonos hengerűrtartalom, de az egyik turbófeltöltött. Olyan ez, mintha ugyanannak a márkának a szívó és turbós változatát vezetted volna - mindkettő gyors, de az egyik széen szegez téged.
| Tulajdonság | F3 | F2 | F1 (összehasonlításul) |
|---|---|---|---|
| Teljesítmény | ~380 LE | ~620 LE | ~1.000 LE |
| Motor | 3,4 literes szívó V6 | 3,4 literes turbófeltöltött V6 | Hibrid erőegység |
| 0-100 km/h | 3,1 mp | 2,90 mp | 2,4-2,6 mp |
| 0-200 km/h | 7,7 mp | 6,60 mp | - |
| Végsebesség | 300 km/h | 335 km/h | ~370 km/h |
De a dolog nem csak a motorról szól. Az igazi játék a leszorítóerőben van, vagyis abban az erőben, amellyel az autó a sebességével együtt a útra nyom. Pierre-Alain Michot, a FIA F3 műszaki igazgatója nagyon jól foglalja össze ezeket a lépcsőfokokat: amikor a pilóták a piramis aljátől az F3-ba érkeznek, egy szinttel több leszorítóerőt találnak, és ehhez az megnövekedett kanyarsebességhez kell alkalmazkodniuk; felfelé haladva pedig újabb lépcső waiting még hatékonyabb autóval. Vagyis minden szint azt jelenti, hogy megváltozik az, amit az autó közöl veled.
Az F3-as autót ezért tudatosan az F2-re való felkészülésre tervezték: a kormányergonómia az F2-vel egyezik meg, az elektronikai rendszer is az F2-re való felkészülést szolgálja. Az F3 alapja azonban egyszerűbb, és a leszorítóereje alacsonyabb. Ráadásul az F2-ben két hátsó szárny-specifikáció létezik, egy szokásos és egy alacsony leszorítóerejű; az F3-ban egyetlen szárnymegoldással fedik le a teljes versenynaptárat. Ez azt jelenti, hogy az F2-ben jelentősen nő a beállítások és a csomag összetettsége. A csapatoknak minden pályához a megfelelő csomagot kell kiválasztaniuk - az újonc számára ez pedig egy újabb változó, amire korábban soha nem gondolt.
Miért válik az újonc év tanulóévvé?
Egy újonc F2-es pilóta első szezonjában kétségtelenül a gumigazdálkodásról esik a legtöbb szó. Az F3-ban vannak lágy, közepes és kemény keverékek, de hétvégénként csak egyetlen keveréket használnak. Az F2-ben viszont több keveréket kell kezelned egy hétvége során - meg kell tanulnod, melyik keverékkel mikor támadj, és mikor óvd a gumikat. Ez egy teljesen más képesség, amit az F3-ban soha nem kellett tesztelni.
Oliver Bearman újonc F2-es szezonjáról beszélve nagyon őszintén fogalmazott:
Az, hogy megértsem a versenyeket, kicsit tovább tartott; a gumikopás és a gumigazdálkodás... de szerintem most már kikristályosodott a fejemben.
Bearman újonc évében átélt folyamata nem egyedülálló példa. Ugyanez a lecke az F1-ben is megismétlődik: szó volt arról, hogy Oscar Piastri újonc évében gumigazdálkodási problémák miatt vesztettek el versenyeket, és hogy a McLarennél ezt nagy tanulási folyamatnak tekintették. A McLaren nyíltan elmondta, hogy Piastri első évében még volt mit tanulnia a verseny közbeni gumigazdálkodásról, és hogy Lando Norris elkapta és megelőzte. Vagyis a legnagyobb akadémiák legfényesebb nevei is belefutnak ebbe a küszöbbe.
Nem csak a gumi: versenytáv és mentális terhelés
Az F2-es versenyek hosszabbak, mint az F3-asok. A hosszabb táv azt jelenti, hogy mentálisan és fizikailag is hosszabb ideig kell koncentrálnod. Arthur Leclerc arról beszélve, hogy az F3-ban tanultak hogyan támogatták újonc F2-es szezonját, egy nagyon kritikus pontra tér ki: nála a kérdés inkább mentális állapot és az időmérő edzés nyomásérzete. Abban a pillanatban, hogy bízel a saját körödben, tudod mutatni a teljesítményedet. Röviden: az újonc év nemcsak fizikai, hanem pszichológiai vizsga is.
A versenytávolság szélessége is ott van. Az F2-ben szinte mindenki ugyanazzal az autóval versenyez - ez a spec-sorozatos formátum természete. A különbségek annyira kicsik, hogy az időmérőkön tizedmásodpercekről beszélnek. Egy F3-ból érkező pilóta számára ez azt jelenti, hogy a hibahatár szinte nullára csökken. Egy kis hiba a rajtrács legvégére is küldhet.
Miért válik a fizikai felkészültség kritikusabbá az F2-ben?
Mivel az F2 az F1-be közvetlenül tápláló sorozat, az autók szinte F1-szintű teljesítményt nyújtanak, ami kivételes kardiovaszkulális kondíciót igényel. Ahogy nő a versenytáv, az autó gyorsul és nő a downforce, úgy nő a testet érő terhelés is. Az F1-ből átvitt referenciaszámok keretet adnak: fékezéskor körülbelül 140 kg nyomást gyakorolnak a pedálra, a leszorítóerő miatt a pilóták 5G körüli erőknek vannak kitéve, és egy verseny alatt 2-3 kg-ot veszítenek. Ezek F1-adatok, és nem közvetlenül általánosíthatók az F2-re, de jó referenciák ahhoz, hogy átgondoljuk, mennyire fontos a fizikai átállás az F2 nehezebb és hosszabb versenyeire.
Az antropometria, azaz a testméretek is beleszólnak a dologba. Ismert, hogy a professzionális versenyzők speciális fizikai alkalmazkodást mutatnak; azok a versenyzők maradnak fenn, akik rendelkeznek az autók által megkövetelt fizikai adottságokkal, akik nem, azok küzdenek. Az F3-ban elegendő fizikum nem feltétlenül működik az F2 magasabb sebességeinél és hosszabb futamainál. A újoncok ezért nemcsak a pályán, hanem az edzőteremben is új programba kell, hogy kezdjenek.
Pénz és lehetőség: miért ilyen nyomasztó az újonc év?
Egy F3-as szezon költsége elérheti a több millió eurót, és a legtöbb versenyző ezt saját finanszírozásból vagy akadémiai támogatásból állja. Az F3-as kategóriában 1 millió eurós díjalap van, amelyet az első 5 versenyző között osztanak szét; ez tényleg segít a versenyzőnek, de nem elég egy F2-es szezon finanszírozásához. Tehát sok tehetséges versenyző kénytelen választani: második F3-as szezon, vagy egyetlen szezon az F2-ben.
Ez további nyomást helyez az újonc évre: kevés van a hibázási lehetőségből, mert talán ez az egyetlen esélyed. Az életkorhatár is érdekes - F3-ban a minimum életkor 16, F2-ben 17. Felső korhatár nincs, de a mezőny általában 18-20 éves korúakból áll. Tehát aki 17 évesen kerül az F2-be, ugyanabban a sorban 20 éves, harmadik éve tapasztalt riválisokra talál. Ezt az egyensúlyt megteremteni a újoncoknak egyáltalán nem könnyű.
És mi történik ennek a tanulóévnek a végén?
A jó hír az: az F2-ből az F1-be vezető út egyértelmű. Az F1 szuperlicenchez az elmúlt 3 szezonban 40 pontot kell gyűjtened, és az F2-es bajnoki cím önmagában pontosan 40 pontot ér - tehát az F2 megnyerése egyetlen szezonban biztosítja a licencet. Emellett további utak is vannak, amelyek versenyenként 1 pontot hoznak, például legalább 100 km vezetés a szabad edzéseken (eseményenként legfeljebb 10 pont).
De ezt a fokot nem mindenki mászik ugyanolyan sebességgel. Gabriel Bortoleto egymás után nyerte meg az F3-as és F2-es bajnokságokat újoncként, és 2025-ben az F1-be jutott - tehát lehetséges minden fokot első évben átugrani. Arvid Lindblad pedig az F4 után a Formula Közel-Keleten, majd egy-egy szezont futva az F3-ban és az F2-ben, 2026-ban a Racing Bulls-szal jutott fel az F1-be. Két név, két különböző tempó; mindketten ugyanazt a létrát használták. Másrészt vannak kivételek is: Max Verstappen teljesen kihagyta az F2-t, és azt mondta, hogy a kártról az F3-ba való átállás nagyobb ugrás, mint az F3-ból az F1-be. Kimi Räikkönen is hasonlóan átugorta az alsó fokozatokat. De ezek kivételek, nem szabályok.
Az akadémiai versenyzők F2-es teljesítményét is vitatják: a Williams akadémiájának versenyzője, Victor Martins harmadik évében is küzd. Ez azt mutatja, hogy az újonc év utáni fejlődés sem garantált. Sőt, a mezőny szűkülése miatt még a versenyzők számára előírt szezonlimit bevezetése is felmerül - tehát lehet, hogy nem lesz jogod végtelen tanulóévekre az F2-ben.
Hogyan fogja megváltoztatni ezt az egyenletet a következő autó?
A Formula 2 bemutatta az új autóját, amelyet 2027-től és azt követően fognak használni, Monzában. A tervezési folyamatot F2 technikai igazgatója, Pierre-Alain Michot vezette, az autót pedig ezúttal is a Dallara fejleszti. Ez azt jelenti, hogy az újoncok a közeljövőben egy teljesen új autóval ismerkednek meg - a tanulási görbe egyszer ismét nulláról indul, a csapatok és a pilóták számára egyaránt.
Eközben a jelenlegi F2-es autó a versenyzővel együtt körülbelül 755 kg. Mivel az F2 és az F3 Dallara-gyártmányú egységes sorozatok, a cél ugyanaz: versenyzőket nevelni az F1-be, és előtérbe helyezni a versenyzői képességeket. Az F2 az F1-es hétvégék kísérő sorozataként kizárólag F1-es pályákon versenyez; a futamok az F1-nél rövidebbek, és általában a nap korai óráiban futják őket. Vagyis az újonc az F1-es pályákon tanul, az F1 utáni ökoszisztéma teljes közepén - ez az a környezet, ahol a leckék leggyorsabban elsajátíthatók.
A tanulmányi év valójában befektetés
Az F3-ból az F2-be való átmenet a motorsport ranglétrájának egyik legkeményebb ugrása. A teljesítmény, a downforce, a gumikeverékek, a versenytávolság és a hajszálpontos verseny - mindez egyszerre változik. Van pilóta, aki azonnal ragyog, van, aki egy évvel lemaradva jön fel; de végeredményben ez a tanulóév nem akadály, hanem az F1-be vezető út részese. Bearmantól Piastriig sok név alakította az első szezon nehézségeit későbbi sikerre. Te szerinted egy újonc első évében miben kell a leginkább nehézségekbe ütköznie - a gumikezelésben vagy az időmérő kör nyomásában? Nálam mindkettő; ráadásul mindkettő valójában ugyanannak a dolognak a megnyilvánulása: az F2 megtanít neked az F1 nyelvét.
Források
- F1 vs F2 vs F3: A legfontosabb különbségek elmagyarázva
- F3 elmagyarázva: Hogyan áll közelebb az új autó a F2-hez, mint valaha
- Munka közben készülő projekt: Oliver Bearman az újonc szezonjáról
- Az F3-ban szerzett tanulságok fokozhatják az újoncok F2-es teljesítményét
- F1 elmagyarázza: Újonc szezonok
- Oscar figyelemre méltó újonc szezonja
- Hogyan biztosítják az F2 és az F3 az eszközöket az F1-es sikerhez
- Aerodinamikai fejlődés: Az F1 és az F2-es versenyzés összehasonlítása
- A versenyautó-vezetők fiziológiai megterhelése és edzési ajánlások formula-versenyzőknek
- Bulls útmutató: A versenyzői fittség és táplálkozás
- Kezdők útmutatója az F1-es Super Licenchez
- Az új F3-as díj 'nem finansírozza a teljes F2-es szezont'
- Hogyan készülnek az F2 és az F3 legjobb újonc reménységei bemutatkozó szezonjukra
- Hogyan teljesítenek az akadémiai versenyzők az F2-ben és az F3-ban?
- Bevezessenek-e szezonkorlátot az F2 és az F3 a versenyzőknek?
- A Formula 2 bemutatta 2027-es új autóját Monzában
- F1 útmutató a Formula 1-be frissen belépőknek
- Az első 10 F3-as végzett, aki eljutott a Formula 1-be