Le Mans dízelkorszaka: Peugeot az Audi ellen

Az oldal megosztása
A 2006 és 2011 között a Le Mans-i 24órásat uraló küzdelem az Audi R10 TDI által elindított dízel-forradalom és a Peugeot 908 HDi FAP által adott válasz története: a papíron erősebb Peugeot mindig egy lépéssel le volt maradva az Audi üzemanyag-hatékonyságával és bokszstratégiájával szemben. Ennek a korszaknak a végét a 2010-ben jóváhagyott hibrid szabályok hozták el.
Kiemeltek
- 2006: A Le Mans-t nyerő első dízel jármű az 5,5 literes V12 TDI motoros Audi R10 lett.
- Az R10 1 100 Nm-t meghaladó nyomatékot termelt; a Peugeot 908 pedig 700 lóerő teljesítménnyel és 1 200 Nm feletti nyomatékkal válaszolt.
- 2008: A Peugeot az időmérőkön volt a leggyorsabb, de a futamot az Audi bokszműködése döntötte el.
- 2009: A Peugeot végre legyőzte az Audit Le Mans-ban.
- 2012: A hibrid szabályokkal az Audi R18 e-tron quattro lett az első hibrid jármű, amely megnyerte a Le Mans-t.
A dízel bevezetése Le Mans-ba: Miért lett az R10 dízel?
A dízel valójában nem ismeretlen téma Le Mans-ban; az első dízel résztvevő már 1949 ban a Delettrez volt. De attól az időtől 2006-ig egyetlen dízel jármű sem nyerte meg az összesített értékelést. Itt lépett színre az Audi, és töltötte be az űrt: Az R10 TDI mint az első dízel sportautó, amely megnyerte a Le Mans-i 24órásat, bekerült a történelembe. De miért dízel? Mert Le Mans igazi próbája nem a sebesség, hanem a hatékonyság és a tartósság. A dízel motor hatékonyabban égeti az üzemanyagot, vagyis ugyanazzal a tartállyal nagyobb hatótávot érsz el, és kevesebbszer kell bokszba menned.
A számok is ezt igazolják. A 90 literes üzemanyagtartállyal az R10 az előző generációs, kompresszoros benzin Audi R8-hoz képest 27,3 km-rel nagyobb hatótávot kínált. A 2006-os Le Mans-on literenként 100 km-en 41,05 litert fogyasztó autó 2008-ban 45,56 literre emelte ezt az értéket - a teljesítmény növekedésével a hatékonyság áldozatot hozott, de még mindig elég volt kevesebb bokszlátogatáshoz, mint a benzines riválisoknak. Le Mans-ban az autók 24 óra alatt körülbelül 30-szor töltenek üzemanyagot; ezért minden benzinkút kihagyása komoly taktikai előnyt ad a csapatnak. Gondolj úgy rá, mintha egy hosszú úton az egyik benzinkutas megállót teljesen kihagynád. Gondold el, órákat nyersz vele.
A V12 TDI technikai receptje
Az R10 szívében egy 5,5 literes (5 499 köbcentis), 90 fokos hengerszállású, ikerturós V12 dízel dolgozott. Az Audi 650 lóerő feletti teljesítményt és 1 100 Nm feletti nyomatékot közölt - ráadásul ez a nyomaték már az alapjáratoktól aktív volt, és a használható teljesítménysáv 3 000 és 5 000 1/perc között volt. A motor az Audi első alumíniumkarteres dízelje volt; hengerenként négy szeleppel, dupla felülfekvő vezérműtengellyel és Common Rail befecskendezéssel szerelték. A befecskendezési nyomás a gyártmányú autókat meghaladó 1 600 bar feletti volt. Menő, ugye?
És persze ott vannak a kulisszák mögött szivárgó pletykák is. A versenyautókat vezető legendás alak, Henri Pescarolo szerint a 2006-os verzió valódi teljesítménye körülbelül 700 lóerő állította. A gyártók hivatalos számai általában konzervatívak, így nem meglepő, hogy a bejelentett 650 lóerő és a pályán mért valódi teljesítmény között rés volt.
Peugeot 908 HDi FAP: A franciák dízelnedő válasza
Audi forradalmát nézni természetesen nem illett Peugeot-hoz. A francia márka 2007-ben 908 HDi FAP jelent meg a színen; ez volt a Peugeot első dízelmeghajtású LMP1-es autója, és a legnagyobb gyártótól érkező második dízelmeghajtású sportautóként közvetlenül az R10-nal szemben állt. A papíron a számok a Peugeot-nak kedveztek: a motor a szabályok által megengedett maximális 5,5 literes térfogatú, 100 fokos szögben álló V12 HDi dízelmotor volt, amely 700 LE feletti teljesítményt és 1.200 Nm feletti nyomatékot termelt. A Ricardo által fejlesztett váltót is úgy tervezték, hogy elbírja ezt az 1.200 Nm-es nyomatékot. Vagyis a nyomatékharcban a Peugeot járt elöl, az Audi pedig ott, ahol teljesítményt vesztett, a hatékonysággal válaszolt.
2008-ban a Peugeot három 908-essel nevezett, és az időmérő edzéseken a leggyorsabb csapatként robbant be. De amikor a versenynap jött, a kép megváltozott - és éppen itt mutatkozik meg Le Mans valódi tanulsága: a leggyorsabb autó nem mindig nyer.
| Jellemző | Audi R10 TDI | Peugeot 908 HDi FAP |
|---|---|---|
| Motor | 5,5 l-es V12, 90°-os szög, biturbo dízel | 5,5 l-es V12, 100°-os szög, biturbo dízel |
| Teljesítmény | 650+ LE | 700+ LE |
| Nyomaték | 1.100 Nm felett | 1.200 Nm felett |
| Első Le Mans-i győzelem | 2006 | 2009 |
| Teljesítménysáv | 3.000-5.000 rpm | - |
2007-2008-es párbaj: Miért maradt egy lépéssel lemaradva a Peugeot?
Két éven át ez a párbaj volt Le Mans fő témája, és az eredmények gyakran egészen vékony vonalakkal váltak el. 2007-ben a #8-as Peugeot közvetlenül a nyertes R10 mögött másodikként végzett. 2008 pedig a történet kulcséve volt: a Peugeot papíron gyorsabb volt, és az időmérőn is előrébb állt; de a verseny során az Audi Sport boxműködése olyan tiszta volt, hogy az új 908-ek nem tudták elkerülni a vereséget egy hároméves R10-tól. A 2008-as eredménnyel a #2-es R10 megnyerte az összesített versenyt, a Peugeot előtt két további Audi töltötte be a dobogó alsó fokait - vagyis az Audi dupla győzelemmel távozott.
Nem volt egyetlen oka a Peugeot lemaradásának; több ok halmozódott egymásra:
- Boxműködés: Amikor az Audi üzemanyag- és gumiabroncs-stratégiája 2008-ban találkozott az időjárási körülményekkel, kevesebb üzemanyaggal megelőzte a Peugeot-t.
- Hatékonysági filozófia: Az Audi a dízelt nem sebességi, hanem hatékonysági fegyverként használta; a Peugeot viszont nem állt el a teljesítménytől.
- Pályakarakter: Az R10-t az egyenesben kifejezetten gyorsnak és a kanyarokban sokkal stabilabb autónak írták le.
Eközben 2009-ben az Audi új R15 TDI-je lépett pályára. A szabályok 10%-kal csökkentették a levegőbeömlő nyílást, és mintegy 7%-kal csökkentették a turbónyomást; az Audi erre 5,5 literes V10 TDI motorral, kb. 592 LE-vel és kb. 1.000 Nm nyomatékkal rendelkező új autóval válaszolt. És végül 2009-ben, ennek az enyhén gyengített Audinak a ellenére, a Peugeot lezárta hosszú várakozását: a 908 először győzte le az Audit Le Mans-ban. A négy évig tartó türelem itt talált válaszra!
Pit Stratégia: Az üzemanyagszámítások által nyert csata

Le Mans-ban a boxkiállás nem csupán gumicsere, hanem valóságos sakkozás. A tankolások számának csökkentése egyszerre mérsékli a boxutcában töltött másodperceket és az ideális körritmust megtörő megállásokat is. Az Audi teljes dízel-filozófiája erre a számításra épült: hatékonyabb motor, kevesebb megálló, hosszabb stintek. Az R10-nak kevesebb üzemanyag-boxkiállásra volt szüksége a benzines versenytársaknál - ez volt az egyik legtöbbet hangsúlyozott pont a korabeli beszámolókban.
2008 érdekessége az, hogy az adott évi verseny részben az időjárási viszonyoktól formálódott, de az eredmény ugyanazért a mechanikáért jött. Az Audi a Peugeot erejét az üzemanyag-tartomány és a boxablak számításával semlegesítette. Egy 24 órás versenyen minden megállás kockázat; az Audi volt a csapat, amely minimálisra csökkentette ezt a kockázatot. A mai versenyszimulációkban használt boxkiállás-kalkulátorok őse valójában e valós világbeli üzemanyag- és stint-tervezés logikája.
Nem Csak Verseny Volt: AzUtcára Kiszivárgó Dízeltechnológia
Ennek a csatának a hatása a pályán nem maradt. Az Audi dízel-tudása közvetlenül az úti járművekbe áramlott: az R10-ból származtatott Q7 V12 TDI 6,0 literes motorjával 1 000 Nm nyomatékot produkál, és a 0-100 km/h-t 5,5 másodperc alatt abszolválta. Ez a versenyprototípusból született dízel SUV a dízel-korszak látványos gyümölcsei közé tartozott. Nem véletlen, hogy Le Mans a történelem során a tárcsafék, a közvetlen befecskendezés és a hibridtechnológia újításainak próbaterülete volt; 1923 óta a pálya az úti technológiák legkegyetlenebb vizsgapályája.
Az R10 pályán nyújtott teljesítménye is érdemes az értékelésre: az Audi benzinest R8-asával 2000-2002, 2004 és 2005 között diadalmaskodott, majd a dízellel 2006 és 2008 között háromszor egymás után ünnepelhetett. 2007-ben a másik két R10 nem fejezte be a futamot, de az #1-es autónak sikerült a győzelem. A dízel nemcsak fenntartotta az Audi le mans-i fölényét; új technikai aláírást is adott neki. 2009-2010-ben a hivatalos programon kívüli R10-ok kizárólag a privát Colin Kolles csapattal futottak; 2009-ben 7. és 9. helyen, 2010-ben pedig mindkét autó nem fejezte be a versenyt.
A Dízel-korszak Vége: Hogyan Változtatta Meg Mindent a Hibridszabály?
Minden korszaknak van befejezési dátuma, és a dízel-korszaké 2010. június 10-én pecsételtetett meg: azon a napon az ACO jóváhagyta a hibridprototípusokat a 2011-es Le Mans-ra. Az új szabályok érvénytelenítették az első generációs 908-at; a Peugeot 2009 végén kezdte el az új prototípus fejlesztését, és 2011-ben a HDi FAP nevet elhagyva, V8 dízelmotoros új 908-cal versenyzett. Velük szemben az Audi zárt pilótafülkéjű, 540 lóerős teljesítményű R18 TDi-je állt - a szabályok által hozott korlátozások mindkét csapat zsebéből ettek erőt, 2011-ben mintegy 150 lóerő/hatékonyságveszteség következett be.
Az igazi törés 2012-ben jött el: R18 e-tron quattro, a Dallara-gyártású karbon monocoque-ra telepített 3,7 literes monó turbo V6 dízel és az F1 technológiájával fejlesztett, lendkerék alapú hibrid rendszerrel az első hibrid autó lett, amely megnyerte Le Mans-t. Kettős hajtású felépítésével az első Le Mans-győztesként is számon tartják, amely mind a négy kerékére leadta a hajtást. Abban az évben hibrid nélküli Ultra R18-ak is futottak, de a jövő már egyértelmű volt: a verseny a hatékonysági versenyből energianyerési versennyé alakult át. Az Audi és a Porsche WEC-ből való kiszállásával a Toyota a legutolsó LMP1 hibrid szereplőként megőrizte helyét a színpadon. 2026-ban, ahogy ma visszatekintünk, a dízelkorszak hatéves kalandja a Le Mans egyik legszínesebb technológiai fejezeteként áll előttünk.
Zárszó: A leggyorsabb győztes, vagy a legokosabb győztes?
A dízelkorszak egyszerre mutatta meg újra Le Mans lényegét: ez a verseny nem a teljesítményt, hanem azt jutalmazza, aki a teljesítményt a megfelelő helyen és a megfelelő időben használja ki. A Peugeot erősebb, nagyobb nyomatékú és gyakran gyorsabb autót épített; az Audi viszont minden liter üzemanyagot és minden boxutca-másodpercet aranyat érőként kezelt. A 2008-as vereség, a 2009-es győzelem és a 2011-es céges újjászületés... Ennek a történetnek a hőse valójában nem a motor, hanem a stratégia. Szerinted melyik a lenyűgözőbb: a papíron óriási számok, vagy a boxablakban felállított tökéletes számítás?
Források
- Peugeot és Audi: a generációt meghatározó rivalizálás
- Audi R10 TDI - Wikipédia
- Peugeot 908 HDi FAP - Wikipédia
- A Peugeot 908 HDi FAP váltójának fejlesztése - Ricardo
- A dízel sportautók kora, amelyet az Audi fűtett fel - OneShift
- Audi R18 Ultra / e-tron quattro - Racecar Engineering
- 2012-es Audi R18 e-tron quattro - Road & Track
- Boxkiállási taktikák: az egyik legfontosabb tényező a Le Mans-i 24 órás versenyen
- Audi Le Mans (hivatalos)
- Audi R10 TDI eredmények - lemans24h.com