Otomobilgi.comOtomobilgi.com
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • FŐOLDAL
  • HÍREK
    Törökországi Autóipari Hírek
    Globális automobilipari hírek
    Törökországi motorsport hírek
    Globális Motorsport Hírek
  • AUTÓK
    BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
    • Belső égésű modellek
    • Belső égésű motor technológiák
    • Üzemanyag és fogyasztás
    • Kibocsátás és Környezet
    • Belső égésű motor tulajdonjoga
    • Belső égésű autómobilok története
    ELEKTROMOS
    • Elektromos modellek
    • Villanyautó-technológiák
    • Töltés és infrastruktúra
    • Akkumulátortechnológia
    • Hatótávolság és fogyasztás
    • Elektromos tulajdonlás
    • Elektromos autók története
    HIBRID
    • Hibrid modellek
    • Hibrid rendszerek
    • Akkumulátor és töltés
    • Fogyasztás és Hatékonyság
    • Hibrid tulajdonlás
    • Hibrid autó története
    SUPERCAR
    HYPERCAR
  • TECHNOLÓGIA
    Vezetőtámogató rendszerek
    Biztonsági technológiák
    Világítási és Látási Technológiák
    Infotainment és kapcsolat
    Önvezető üzemmód és a mesterséges intelligencia
    A Jövő Technológiái
  • ÚTMUTATÓK
    Vásárlási útmutatók
    Értékesítési útmutatók
    Karbantartás és használat
    Tulajdonjog és költségek
    Gumi és Felni
    Biztosítás és műszaki vizsga
  • TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
    Autótörténelem
    Ikonikus Modellek
    Klasszikusok és Gyűjtemények
    Törökország autóipari története
    Autótervezés
    Az autó és a populáris kultúra
  • MOTORSPORT
    Formula 1
    Rali (WRC)
    Rallykrossz
    MotoGP
    Formula 2 & Formula 3
    Kartozás
    Le Mans-i 24 Órás
    WEC
    NASCAR
    IndyCar
    DTM
    GT Versenyek
    Drift
    Drag Versenyek
  • ISMERJEN MEG MINKET
    RÓLUNK
    KAPCSOLAT
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  • Türkçe
  • English
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Español
  • Português
  • Polski
  • Magyar
  • Azərbaycanca
  • Bahasa Indonesia
  • Русский
  • 中文
  • 日本語
  • 한국어
  • हिन्दी
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • বাংলা
  • العربية
  • فارسی
  1. FŐOLDAL
  2. TÖRTÉNELEM & KULTÚRA
  3. Törökország autóipari története
  4. Fatih Basoglu kézzel készített Samil 1 és Samil 2 autói

Fatih Basoglu kézzel készített Samil 1 és Samil 2 autói

  • Törökország autóipari története
  • Szerző: Lütfi Mete Odabaşı
  • Létrehozás: 14 november 2026
Nincs gyár, nincs költségvetés; csak egy cipész ötéves kitartása hozta létre Törökország kézzel készített szuperautóját, a Samilt.
Nincs gyár, nincs költségvetés; csak egy cipész ötéves kitartása hozta létre Törökország kézzel készített szuperautóját, a Samilt.

Mit szólnál ahhoz, ha egy cipőgyártó műhelyéből egy szupersport autó kerülne ki? Egy kicsit lehetetlen, egy kicsit pedig kalandfilmbe illő, nem igaz? De Fatih Basoglu pontosan ezt tette: Samil 1 és Samil 2 néven bejegyezte kézzel készített autóit 2007-ben, és Törökország egyéni hazai autógyártási kísérleteinek történetében kevéssé ismert láncszem lett. Kész vagy? Mert ebben a történetben nincs állami költségvetés, nincs hatalmas gyár; csak egyetlen ember döntése, ötéven át tartó gyártási maraton és egy 15 fős, kicsi de bátor csapat.

Mi az a Samil, és ki Fatih Basoglu?

Először is ismerjük meg a történet hősét. Fatih Basoglu egy Isztambulban cipőgyártásból élő vállalkozó. Vagyis nem az autóipari szektorból érkezett valaki; valaki, aki nem kormányt, hanem varrógépet forgatva kezdte munkásságát. De amikor az autószenvedélye nem fért már a falak közé, felgyűrte az ingujjait, és 2006-ban bejegyeztette a Samil márkát, majd megkezdte a gyártást. Az autó elkészülése összesen öt évet vett igénybe; vagyis egy középiskolai életnyi hosszú folyamatról beszélünk.

Tisztázzunk egy részletet, mert a dátumok zavarba hozhatnak: 2006-ban a Samil márka és név lett bejegyezve, 2007-ben pedig maguk a Samil 1 és Samil 2 járművek. Vagyis két külön bejegyzés, két külön fázis. A márka megszületett, majd a járművek hivatalossá váltak. Fontos erre a kettősségre figyelni, hogy helyesen értsük a történetet.

A legfontosabb tudnivalók

  • A Samil név 2006-ban, a Samil 1 és Samil 2 járművek pedig 2007-ben lettek bejegyezve
  • A jármű fejlesztése körülbelül 5 évig tartott
  • A gyártásban egy 15 fős csapat vett részt, mérnökökkel a soraiban
  • 2012-ben a jármű 280 ezer eurós áron került fel egy hirdetési oldalra eladásra
  • A motorteljesítmény és a nyomaték technikai értékeit egyetlen forrás sem hozta nyilvánosságra

Kézi gyártás: Mit jelent egy autó megépítése a nulláról?

Fatih Başoğlu'nun Şamil 1 ve Şamil 2'si, hiçbir hazır altyapıya dayanmadan her ayrıntısı sıfırdan projelendirilerek imal edilen gerçek el yapımı otomobiller.

Most jöjjön a legérdekesebb rész. A Samil gyártási megközelítése nem választja a legtöbb korlátozott költségvetésű vállalkozó útját. Vagyis nem egy kész autó vázát veszik meg, és arra új karosszériát húznak. A márka 2009-es bemutatóján ismertetett megközelítés ez volt: Semmilyen legyártott vagy gyártásban lévő jármű alváza nélkül, minden részletét egyenként megtervezve, a nulláról egyedileg gyártva. Meséljem el egy hétköznapi példával: Olyan, mintha kész süteménykeverék helyett magad őrölnéd meg a búzát, és a tojást a farmon gyűjtenéd; vagyis teljesen munkaigényes út.

Van egy másik pont is, amelyre a tervező nagy gondot fordított: Hangsúlyozzák, hogy a Samil sem egy más márkától ellopott tervezés, sem replika, sem pedig puszta karosszériamunka, és az ipari dizájnbejegyzés is befejeződött. Sőt a logika nagyon egyszerű: Egy másolt tervezést amúgy sem lehet bejegyeztetni. Így a bejegyzési okirat a tervezés eredetiségének hivatalos bizonyítékaként emelkedik ki.

A motort kivéve szinte minden a vevő ízlésére van bízva: felszerelés, szín, felnik, sőt a kárpit bőre is... Vagyis a Samil őszintén szólva nem igazán sorozatgyártásban készült autóként, hanem inkább egyedi megrendelés alapján formált butikprojektként képzelhető el. 2009-ben a kiállított jármű valódi méretű prototípus volt, és a mozgásra kész, teljesen befejezett gyártási változat még hiányzott. Ez pedig megmutatja nekünk, milyen korai szakaszban került a történet a nyilvánosság elé.

Teljesítményállítás: 4 Másodpercet Célzottak, De...

Şamil'in 4 saniyelik hız vaadi hiçbir teknik tabloyla belgelenmedi; üretici verileri yayınlamadı, sadece tutkusunu duyurdu.

Most térjünk át arra a lenyűgöző összegre: A tervező szerint a nagy teljesítményre készített motor a járművet álló helyzetből 100 km/h sebességre 4 másodperc alatt gyorsítja fel. Hihetetlenül hangzik, nem igaz? Itt őszinte szerkesztői kalapot kell húznom: Ez a szám független teszttel nem igazolt érték, hanem közvetlenül a tervező saját nyilatkozata. A motorteljesítmény, a nyomaték vagy a fogyasztás gibi műszaki értékeket egyik forrás sem közölte. Vagyis az, hogy ezen az oldalon nem látsz műszaki táblázatot, nem titoktartás miatt van, hanem az adatok hiánya miatt; a gyártó ezeket az értékeket soha nem tette közzé.

Mégis maga az állítás világosan elmeséli a projekt célját: A Samil nem azért indult útnak, hogy városi kedves kupé legyen, hanem kifejezetten a nagy sebesség és a dizájn rajongói számára gyártott szupersport-jármű identitásával. Sőt az egyik hírben Törökország első szupersport-autójaként definiálják. E körül a jelző körül vitának is nincs híján; Az Etox pozicionálása az Anadol STC-16 utáni második török sportautóként, valamint az Onuk Sazanhoz hasonló prototípusok létezése bonyolulttá teszi a kérdést, kihez tartozik az "első" jelző. Mindazonáltal a Samil sajátos helye egészen más: Eltérően a többiektől, bejegyzett védjegyet és bejegyzett ipari formatervezési mintát hordoz.

Az Eladás Története: 280 Ezer Eurótól a Hirdetési Oldalakig

Fatih Başoğlu, Şamil'i ilk kez 280 bin Euro ile satışa çıkardı; yıllar sonra aynı el yapımı otomobil 750 bin TL'lik ilanla yeniden karşımıza çıktı.

A történet legjobban beszélt fejezete a jármű piacra dobása volt. 2012 novemberében a Samilt egy hirdetési oldalon 280 ezer euró áron kínálták eladásra, és a hír rövid idő alatt széles visszhangot kapott. Csak képzeld el: Egy hétköznapi hirdetési oldalon látni egy hirdetést, amelynek fényképei egy kézzel készített szupersport-autóhoz tartoznak... Mindenki, aki ezt látta, ugyanaz a kérdés fogalmazódott meg a fejében: Tényleg eladják, lesz-e vevő?

A témának van egy aktualizált folytatása is. A következő években a Samil ismét felbukkant a hirdetési oldalakon; ezúttal az ár 750 ezer TL volt, és az eladásra kínált jármű elkészítési szakaszához tartozó összes fényképet megosztották a hirdetésben. Vagyis a potenciális vevő nemcsak a kész terméket kapta meg, hanem a jármű/nulláról történő megépítésének dokumentumszerű vizuális archívumát is. Hány darabot gyártottak belőle, azt a források nem tartalmazzák konkrét számmal; a rendelkezésre álló felvételek és hirdetések egyetlen példány köré épülnek.

A Helye Törökország Egyéni Hazai Autó Kísérletei Között

A Samilt önmagában értékelni annyit jelent, hogy a történetnek csak a felét látjuk. A saját autó megépítésének álma Törökországban szinte egy évszázados, és ezen az úton van államilag támogatott hatalmas projekt, de van makacs kezdeményezés is, amelyet egyetlen személy vagy kis csapat visz tovább. A Samil éppen ebbe a második csoportba tartozik.

Állami projektektől az asztalosműhelyekig: Rövid történelmi háttér

A sorrendet nagyjából így rajzolhatjuk fel: Az 1929-ben a Forddal kötött megállapodás alapján Isztambulban létrehozott összeszerelő üzem volt az első komoly lépés az autógyártás felé, de az 1930-as évek gazdasági válsága után bezárt. 1961-ben a Devrim legendás kísérlet volt, amelyet a török mérnökök az eszkisehir-i vasúti gyárban meglepően rövid, körülbelül négy hónap alatt terveztek meg és gyártottak le, de sorozatgyártásba nem ment át. 1966-ban az Anadol íródott be a történelembe az első sorozatgyártásba került hazai autóként, üvegszálas karosszériájával és Fordból származó mechanikus alkatrészeivel. A 2000-es évek pedig az egyéni kezdeményezések csillagának éve volt: Az Etox prototípus, a Yonca-Onuk Onuk Sazan és Onuk S-56 kísérletei, az olasz motorral szerelt Diardi, amelynek neve olaszul kis visszás macskát jelent, valamint 2009-ben az első hazai 4x4 terepjáró kísérlet, a Turkar... És ennek a láncnak egy láncszeme a Samil, amely a legtöbb kronológiában mindössze egyetlen soros bejegyzésként szerepel.

Ha megnézzük, a Samil ennek a láncnak az egyik legkevésbé beszélt, de legpersonálisabb láncszeme. A Devrim az államé, az Anadol pedig egy nagy ipari csoport projektje volt; a Diardi magáncég keretében működött. A Samil viszont egyetlen vállalkozó álma volt, amelyet a cipőgyártásból szerzett erejével és egy kis csapattal valósított meg. Az, hogy a szellemi tulajdon oldalán befejezte a bejegyzéseit és jogilag is létezni tudott, megkülönbözteti őt számos névtelen garázsprojekttől.

A Samil öröksége és a valóság, amellyel szembenézünk

De mi a tanulság ebből a történetből? A Samil 1 és a Samil 2 kézzel készített sportautók, amelyeket 2007-ben jegyeztek be, tervezésüket és márkájukat hivatalosan védették, és a nulláról tervezték őket; a tervezési eredetiség állítását ipari dizájnbejegyzéssel támasztották alá, 2012-ben 280 ezer eurós árcímkével kerültek a hirdetési oldalakra, majd elkészülési fotóikkal együtt újra eladásra kínálták őket. Minden eddig le nem fedett technikai értékű, független teszten át nem esett, sorozatgyártásba vissza nem térő projektként maradtak; de mint egyetlen ember kitartása révén hivatalossá vált, nevével és tervezésével bejegyzett autótörténet egészen valósak voltak.

Véleményem szerint az igazi üzenet ez: A török autótörténet elmesélésekor, a Devrim drámájától a Togg sorozatgyártásáig vezető fő úton haladva ez a kis tábla az út szélén mindig valami súg. A gyárak, költségvetések és konzorciumok a történelem látható szereplői; de néha egy cipőgyártó is odatesz öt évet és 15 embert, és bejegyeztetheti a saját szupersport-autóját. A Samil talán nem hódította meg az utakat; de beíratta a nevét a bejegyzési könyvbe, és onnan senki nem törölheti ki. Te szerinted kié lesz a következő garázsból kikerülő történet, amely mindannyiunkat meglep majd?

Források

  • A Şamil eladó!
  • Şamil, tescilltetett autó
  • Török gyártású Ferrari "Şamil" - Fotógaléria
  • A Sahibinden-re bízott kézzel készített török autó legenda lett!
  • Törökország autótörténelme
  • A Devrimtől a TOGG-ig: Törökország autós kalandja
  • Hazai autóprojektek a múlttól a jelenig

Az oldal megosztása

Kategóriaszerkesztő

Lütfi Mete Odabaşı

Lütfi Mete Odabaşı

Fiatal, dinamikus autó- és motorsportrajongó, aki szeret kutatni és tanulni. Mete fiatalok szemével gazdagítja autós hírekkel, tudással és kultúrával foglalkozó platformunkat. szorosan követi az autótechnológiai újdonságokat és a motorsportban történt fejlődéseket, és amit megtanul, hasznos, tartalmas tartalmakká alakít az otomobilgi.com számára.

Kapcsolódó tartalmak

A gyárkémények árnyékában kalapáccsal és formával kézzel autót formáló török mesterek a hazai autógyártás történetének legkitartóbb hősei.
Törökország autóipari történeteMaraltól Turkarig: Kézműves hazai autókísérletek
Törökország első sorozatgyártású sportautója olyan jó volt, hogy Angliában egy új angol modellnek hitték, de élete mindössze két évig tartott az olajválság miatt.
Törökország autóipari történeteHogyan lett az Anadol STC-16 Törökország sportautója?
Tudtál a Şişli-ben gyártott háromkerekű Nobel 200-ról?
Törökország autóipari történeteNobeltől 200-ig a Sazan Onukig: elfeledett hazai autóipari kezdeményezések
A Zafer lett a második hazai autó, amelyet bemutattak, de soha nem került a gyártósorra; sorsa az izraeli Autocars gyárában alakult.
Törökország autóipari történeteMiért nem sikerült a Zafer autót Törökországban gyártani?
Törökország már nem csupán autókat gyártó, hanem szellemi tulajdont magának birtokló autómobilokat tervező ország.
Törökország autóipari történeteTervezéstől a gyártásig - török autómérnökség
Törökország hazai autó történetében a tragédia nem az ötletek hiányában rejlett, hanem abban a drága és türelmet igénylő szakaszban, amely a prototípustól a sorozatgyártásig vezet.
Törökország autóipari történeteA Devrim és a Togg közötti elfeledett hazai autógyártási kísérletek
Devrimből tíz évvel, az Anadolnál még korábban, 1954-ben a Tuzlán lévő gyár csendben megkezdte Törökország első sorozatgyártású dzsipjének előállítását.
Törökország autóipari történeteTörök Willys Overland: A Willys Jeep elfeledett Tuzla kalandja
Ford éppen 37 évvel az Anadol előtt szerelte az autókat 400 munkással a Tophane Rakpartján; a török autóipar valójában 1929-ben született.
Törökország autóipari történeteAnadol Előtti Török Autóipar Három Mérföldköve
Törökországban 1966-ban polcra tett Zafer név nélküli változtatás nélkül két évvel később Haifában, az Autocars gyártósorairól került az izraeli utakra.
Törökország autóipari történeteZafer új élete Izraelben: Autocars Co.
Három éve még Törökország első autójaként ígérték az Imza 700-at, de végül csak néhány makettel és összegyűjtött ezer lirával vonult be a történelembe.
Törökország autóipari történeteImza 700-es per: 601 személy és 2504 év börtönbüntetés

Címkék

  • hazánk gyártotta autó
  • török autóipar
  • devrim autó
  • anadol
  • szellemi tulajdon
  • anadol stc-16
  • şamil 1
  • samil 2
  • fatih başoğlu
  • kézzel készített autó
  • kézzel készített autók
  • etox zafer

Kövessen minket a közösségi médiában

  • Rólunk
  • KVKK Tájékoztató Szöveg
  • Adatvédelmi Szabályzat
  • Kapcsolat
Otomobilgi.com
FUGGETLEN AUTÓS KULTÚRA PLATFORM
Virgo CMS által működtetve