Cugnot gőzhajtású tüzérségi szekere - mi történt 1769-ben?
Az oldal megosztása
A világ első autóját pontosan egy évszázaddal az autó hivatalos megszületése előtt készítették: az 1769-1770-ben a francia hadsereg számára gyártott Fardier à vapeur, vagyis Cugnot gőzhajtású targoncája volt az első teljes méretű, saját erejéből közlekedő szárazföldi jármű. Három kereke, a 62 literes kéthengeres gőzmotorja és mindössze nagyjából 3,6 kilométeres óránkénti sebessége révén ez a furcsa gép egyszerre volt technikai csoda és csalódás. De miért bukott meg, mi lett a készítőjével, és tényleg megtörtént a híres 1771-es falbaleset?
Kiemeltek
- 62 liter térfogatú, kéthengeres gőzmotor, nagyjából 12 LE teljesítmény
- Legnagyobb sebesség: nagyjából 3,6 km/h - nem sokban tér el egy gyalogló embertől
- A gőznyomást minden negyedóránként újjá kellett termelni
- 1772-ben XV. Lajos király évi 600 livre fizetést biztosított Cugnotnak
- A híres 1771-es falbaleset nem szerepel kortárs forrásokban; először 1804-ben írták le
Ki Ez a Nicolas-Joseph Cugnot?
Az 1725. február 26-án a lotaringiai Void-Vaconban született Nicolas-Joseph Cugnot katonai mérnökként végzett, és az agya mindig a gépesítés felé dolgozott. A kor követelménye is egyszerű volt: a francia hadsereg nehézágyúit lovakkal szinte lehetetlen volt szállítani, és dombos terepen ez a feladat teljesen rémálommá változott. Cugnot ötlete az volt, hogy a lovat kiszorítva gőzzel húzza a járművet.
A kísérletek 1765-ben modellekkel kezdődtek. A védelmi miniszter Choiseul herceg és Gribeauval tábornok támogatását maga mögött tudó Cugnot 1769-ben elkészített egy kicsi, működő modellt. Aztán jött a nagy ugrás: 1770-ben elkészült a teljes méretű változat. Ez a gép a mai történészek többsége szerint a világ tényleges első autója. Igen, Benz Patent-Motorwagen-jét tartják az autó hivatalos ősének, de Cugnot már 1770-ben útnak indította az első, saját erejéből közlekedő, teljes méretű járművet.
Mi Van a Gépen Belül? Az 1770-es Év Technikai Csodája
Ha ránézünk a műszaki adatokra, nehéz elhinni, hogy 250 évvel ezelőtt készült. A jármű szívében egy 62 liter térfogatú, kéthengeres gőzmotor dolgozik, amely nagyjából 12 LE teljesítményt és 112 Nm nyomatékot termel. Az elrendezés meglepően modern gondolkodásmódról árulkodik: elöl a motor, elsőkerék-hajtás! A gőzkazán és a hajtómű az első kerék fölött kapott helyet - pontosan ott, ahol a lovaknak általában kellett állniuk. Hátul két nagy kerék található, vagyis a klasszikus háromkerekű elrendezés.
Még a kormányzás is hasonlít a maihoz: a first kerék egy kétkaros hajtáshoz csatlakoztatott fogasléces-fogaskerék rendszerrel fordul. A fék viszont problémás: az első kerékre préselt fa sarok. Egy 12 lós motor 2,5 tonnás (terhelve 2,8 tonnás) vasmasszájának megállításához mégis elég erre a feladatra. Cugnot volt az egyik első mérnök, aki a dugattyú egyenes mozgását forgómozgattá alakította csörlőmechanizmussal - gondoljunk rá úgy, mint a mai főtengely-forgattyú ősi elődjére.
| Tulajdonság | Érték |
|---|---|
| Motor | Kéthengeres gőzmotor, 62 liter |
| Teljesítmény / nyomaték | Nagyjából 12 LE / 112 Nm |
| Kerékelrendezés | 3 kerék, elsőkerék-hajtás |
| Tömeg | Üresen ~2,5 tonna, terhelve 2,8 tonna |
| Teherbírás (cél) | 4 tonna |
| Célsebesség | Óránként két lieue (7,8 km) |
| Valós sebesség | Körülbelül 3,6 km/h |
| Üzemanyag | Fa |
A cél egyértelmű volt: a jármű 4 tonna terhet szállítana és óránként 7,8 kilométert tenne meg. A gyakorlatban ezt a célt soha nem érte el; négy utassal óránként 3,6 km sebességgel haladt. De álljunk meg, idézzük fel, mi volt a cél: ez nem egy sebességi gép volt, hanem egy teherszállító jármű a ágyúk vontatására. Olyan súlyokhoz tervezték, amelyeket a lovak nem tudtak elhúzni; a sebesség egyébként sem szerepelt a tervben.
Miért bukott meg? Újratöltés negyedóránként
Íme, ami megtörte a jármű derekát: a kazán. A fával tüzelött csöves kazán nem volt képes hosszú ideig fenntartani a megfelelő gőznyomást; a tüzet minden negyedórában úgy kellett újraéleszteni, hogy a gőzt újból elő kellett állítani. Hadd tegyek egy egyszerű hasonlatot: a telefonod akkumulátora 15 perc alatt lemerül, és egy hosszú úton félóránként vissza kell menned a otthoni konnektorhoz. A hadsereg számára ez egyáltalán nem praktikus.
A kazán teljesítménye mellé súlyeloszlási problémák és instabilitás is társult; az első kerék felett mind a kazán, mind a hajtómű elhelyezkedett, de ez nem hozott kiegyensúlyozottságot. A hadseregben belüli politikai viták is gondot okoztak; ahogy a támogatóik pozíciói gyengültek, a projekt is háttérbe szorult. Párizs és Vincennes között, valamint Meudonban csak néhány próbát végeztek, majd a projektet teljesen elhagyták. A Francia Hadsereg első mechanikus járműkísérlete így csendesen véget ért.
A királyi udvartól Maastrichtig: XV. Lajos király ajándéka Cugnotnak
A projekt viszont nem halt meg. 1772-ben XV. Lajos király jutalmazta Cugnot innovatív munkáját, és neki évente 600 livre fizetést ítélt meg. Egy fizetést kapó feltaláló - kellemes 18. századi karrier; a jármű viszont a fegyverraktárba került. Vagyis első autónk már élete elején a garázsba került.
Meghatódtál az 1771-es kertfal-balesetről? Tényleg megtörtént?
Most jöjjünk a legizgalmasabb részhez: az autótörténelem híres első balesete. Az elbeszélés így hangzik: 1771-ben a második prototípust elvesztette az irányítást, és Párizsban letaposta egy kertet vagy az Arsenal falát, és megtörtént a történelem első autóbalesete. Sőt, egyes verziókban azt is elmondják, hogy Cugnot-ot "veszélyes gépkocsi-vezetésért" letartóztatták. Nagyszerű történet, nem igaz?
A baj az, hogy az esemény semmilyen korabeli feljegyzésben nem szerepel. Először a baleset után pontosan 33 évvel, 1804-ben jelenik meg írásos forrásban. A letartóztatás történetéről pedig annyit, hogy az teljesen elterjedt legenda. A 19. században egy metszet vizualizálta a jármű falnak ütközését, és a legenda pecsétet kapott: Cugnot nem annyira "az első jármű megalkotójaként", mint inkább "az első közúti balesetért felelős személyként" lett ismert. Furcsa hírnévvesztés, be kell ismerni.
Ha tényleg történt baleset, mi lehetett az oka? A vitákban előtérbe került egyik elmélet szerint gőzfújás közben véletlenül hozzáérhettek a vezérlőkarhoz; szóba került az is, hogy a múzeumban kiállított járműre a baleset eredeti helyére az 1769-os jármű kis kísérleti kazánját szerelték, és a kéményeket fordítva kötötték be. Emellett az eredeti balesetnél a szigetelés hiányát és a biztonsági szelep hiányát is kritizálták akkoriban. Nehéz végleges ítéletet mondani - a baleset talán megtörtént, talán sosem történt meg. Bizonyos csak az, hogy kortárs bizonyíték nem létezik.
Forradalom, száműzetés és Napoleon utolsó gesztusa
Cugnot történetének legkeservesebb része ez. A francia forradalom után 1789-ben megszűnt a királyi fizetés, és a feltaláló szegénységben Brüsszelbe menekült. A világ első autóját megalkotó ember élete utolsó éveit szegényen és a hazájától távol töltötte. Amíg Napoleon Bonaparte a halála előtt nemrég vissza nem állította a fizetését. Cugnot visszatért Párizsba, de lejárt az ideje: 1804. október 2-án, 79 évesen elhunyt.
A jármű nem veszett el. 1799 februárjában átadták a párizsi Conservatoire National des Arts et Métiersnek, és azóta is ott van kiállítva. Vagyis a világ első autója még mindig a világ első technológiai múzeumainak egyikében, eredeti helyén áll. Ez önmagában is megnyugtató, nem igaz?
241 év múlva működött: a 2010-es replika és kapcsolata a jelennel
Az első autó tényleg működött, vagy csak szép ötlet volt a papíron? Erre a kérdésre a legvilágosabb válasz 2010-ben érkezett. Az Arts et Métiers ParisTech hallgatói Cugnot szülővárosával, Void-Vaconnal közösen egy működő másolatot építettek - pontosan 241 évvel utána. A replika tökéletesen működött, és bizonyította az 1769-os tesztek helyességét, vagyis a koncepció érvényességét. A járművet a 2010-es Párizsi Autószalonon állították ki, majd visszakerült szülőföldjére. Ezenkívül a Tampa Bay Automotive Museumban van egy teljesen működőképes, tölgyfavázas és kőrisfaborítású, történelmi módszerekkel készített replika is; Floridában már közúti engedélyt is kapott.
Még egy érdekesség: 1935-ben a németországi Deutsche Bahn Múzeum számára készült egy replika, egy gőz közlekedési mérnököket ünneplő filmhez; mivel a mérnökök többsége angol vagy francia származásúnak bizonyult, Hitler betiltotta a filmet. Még a világ első autójának története is kapott a politikából.
2025. február 26-án elmúlt Cugnot születésének 300. évfordulója. Igaz, a világ első autója lassú volt, bűzölt, és 15 percenként pihenőt tartott. De amit az a vaskup mutatott, az egyszerű volt: egy gép ló nélkül is haladhat. Amikor ma a leggyorsabb elektromos autóban ül, ne feledje: az út első métereit 1770-ben egy háromkerekű gőzkazán fektette le.