A vörös zászlót vivő ember kötelezettsége az autó előtt
Az oldal megosztása
Az 1865. évi Locomotives Act, a köznyelvben ismert nevén a Red Flag Act előírta, hogy minden önjáró jármű előtt állandóan egy piros zászlót lengető gyalogosnak kell haladnia. A vidéken óránkénti 4 mérföldes, a városban pedig óránkénti 2 mérföldes sebességhatárral kombinált szabályok gyakorlatilag 31 évre betiltották az automobil fejlődését, és a brit autóipart Franciaország és Németország mögé szorították.
Kiemeltek
- A piros zászlós gyalogosnak a jármű legalább 60 yard (55 méter) előtt kellett haladnia.
- Sebességhatár: vidéken 4 mph (6 km/h), városokban és településeken 2 mph (3 km/h).
- A szabálysértés bírsága 10 font; a járművön háromfős személyzet kötelező volt.
- A zászlókötelezettség 1878-ban szűnt meg, a valódi korlátozásokat pedig csak 1896-ban engedték el.
- Az ünnepi verseny, az Emancipation Run lett a mai napig megrendezett London to Brighton Veteran Car Run elődje.
Gondold csak el: a világ leghűségesebb találmánya éppen most születik meg, és a kijön a kormány, és azt mondja: "Szép, de előtte fog majd haladni egy zászlót lengető ember." Viccesen hangzik, ugye? De az 1865 és 1896 között Angliában élő mérnökök és vállalkozók számára ez egyáltalán nem volt vicc. Ezért tekintenek a történészek gyakran erre az időszakra mint az "automobil elveszett nemzedékére". Nézzük közelebbről az autótörténelem legkülönösebb és legnagyobb hatású törvényét.
Mi az a Red Flag Act, és pontosan mit tiltott?
Hivatalos nevén a Locomotives Act 1865 1865. július 5-én kapott királyi jóváhagyást, és 1865. szeptember 1-jén lépett hatályba. A törvény célja kezdetben nem az automobilok voltak; hiszen gyakorlati értelemben még nem létezett olyan, hogy automobil. A szabályalkotók a vidéki utakat ellepő gőzvontatókra és mezőgazdasági motorokra gondoltak. Az eredmény viszont egy olyan korlátozássorozat lett, amely minden önjáró szárazföldi járművet érintett.
A törvény rendelkezései a mai szemmel nézve szinte hihetetlennek tűnnek:
- Minden járművön háromfős személyzetnek kellett lennie: vezető, fűtő és elöl haladó személy.
- A jármű legalább 60 yard (55 méter) előtt egy egész nap piros zászlót vivő gyalogosnak kellett haladnia. Ennek a személynek az volt a feladata, hogy figyelmeztesse a lovasokat és a hintóvezetőket, és ha kell, megállítsa a járművet.
- A sebességhatár vidéken 4 mph, városokban és településeken 2 mph volt; a túllépés büntetése 10 font volt.
- Az éjszakai közlekedéshez két lámpa használata volt kötelező; úton fütyülni és gőzt ereszteni tilos volt.
- A járművek legfeljebb 14 tonna súlyúak és 9 láb szélesek lehettek.
Hadd mondjak egy hasonlatot: Ha ma vennél egy szupersportautót, mellé mindenképp fűtőt kellene fogadnod, előtte 55 méterre egy zászlós barátodnak kellene futnia, és olyan járműnek kellene lenned, amely még a biciklivel sem tudna versenyezni. Vagyis a találmány megvan, de a használata szinte lehetetlen. Éppen ezért a törvény egy letaglott tilalomként működött. Még egy részlet: ezeket a szabályokat a világ első közúti sebességhatáraként tartják számon. Vagyis a sebességhatár gondolata ezzel a furcsa születéssel vonult be a gépjárművek hagyományába.
| Szabály | 1865-ös törvény | 1896-os törvény (könnyű járművek) |
|---|---|---|
| Sebességhatár | 4 mph vidék / 2 mph város | 14 mph |
| Piros zászlós gyalogos | Kötelező, 60 yarda előrébb | Eltörölték |
| Személyzet | 3 fő | Eltörölték |
| Alkalmazhatóság | Minden jármű 14 tonnáig | Csak 3 tonnánál könnyebb járművek |
Miért született meg ez a törvény? A kor félelmei
A törvény mögötti logika megértéséhez az 1860-as évek Angliáját kell megnéznünk. A mezőgazdaság ekkor ismerkedett a gőzerővel, és az utak nagy részét gőzhajtású mezőgazdasági gépek használták. Sehol aszfalt, csak sáros és keskeny macskaköves utak. Ezzel szemben a kor állításai szerint az új gőzüzemű közúti lokomotívok 14 tonna súlyúak, 9 láb szélesek voltak, és 10 mph sebességgel haladhattak. A közvélemény félelmei is ehhez kapcsolódtak: halálos balesetek, lovak megijesztése, utak eltorlaszolása és éjszakai üzemelés.
Valójában ezek a félelmek egyáltalán nem voltak tudományosak. A kor ellenvetéseinek egyike így szólt: voltak bizonyítékok arra, hogy a gőzautók fékeik és széles kerekük révén kevésbé károsították az utakat, mint a lóvontatású szekerek. Vagyis a károsodásra hivatkozó indok legalábbis vitatható volt. Egy élesebb állítás szerint a törvény mögött a vasúti és lóvontatású közlekedési érdekcsoportok lobbija állt. Figyeljünk arra: ez a lobbikampány-állítás nem bizonyított teljesen, és a történészek körében vitatott. De az biztos: a törvényt Lord Palmerston korszakának liberális kormánya vezette be, és egy szerző megfogalmazásában több mint negyedszázadra gyakorlatilag leállította a gépjármű-közlekedési innovációt Nagy-Britanniában.
Miért tolódott el az autóipar Angliából Franciaország és Németország felé?
És itt kezdődik a történelem egyik legkeserűbb iróniája. Az 1880-as évek végén, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler Németországban, a francia úttörők pedig gyorsan fejlesztették a benzinmotoros autót, Angliában minden mérnöki ötlet ugyanannak a falnak ütközött: a 2-4 mph sebességhatár és a háromfős személyzetre vonatkozó előírás alkalmatlanná tette a gépjárművet a lóvontatású közlekedéssel való versenyre. Miért fektetne befektető pénzt az autóba? Törvényesen nem lehetett eladni, nem lehetett használni.
A leglátványosabb összehasonlítás az Egyesült Államokból érkezik. Vermont állam 1894-ben hasonló törvényt hozott, de két évvel később hatályon kívül helyezte. Ez a gyors visszalépés lehetővé tette, hogy az ipar jóval gyorsabban növekedjen a térségben. Anglia viszont pontosan 31 éven keresztül követett el ugyanazt a hibát. 1896-ig Franciaország és Németország jelentősen megelőzte az országot az autótechnológiában. Vagyis a Red Flag Act tankönyv példája annak, hogy egy ország nemcsak lelassíthat egy technológiát, hanem azt is okozhatja, hogy a technológia központja más országokba költözik.
Az 1878-as módosítás: a zászló eltűnt, de a gond megmaradt
A piros zászló kötelezettségét az 1878-as Highways and Locomotives (Amendment) Act törvény eltörölte. Ettől a dátumtól kezdve a kísérő személy már zászló nélkül sétált, de a feladata megmaradt: legalább 20 yarda előrébb az utat tartotta, hogy segítse a lovaskocsikat. Sőt, néhány helyi hatóság túllépte hatáskörét, és továbbra is kikényszerítette a zászlókövetelményt; West Sussex ennek ismert példája.
A kritikus pont ez: 1865-ös sebességkorlátok és a háromfős személyzeti követelmény változatlanul megmaradtak. Vagyis a zászló eltűnése nem szabadította fel az autót. Még mindig előtte járt egy ember, még mindig a gyaloglási sebesség alatti sebességkorlát, még mindig háromfős személyzet. Emiatt a törvényt a nép körében 1878 után is továbbra is "Red Flag Act" néven emlegették. A zászló eltűnt, de a zászló által képviselt gondolkodásmód a helyén maradt. Mikor tört át ez a korlátozás? Nos, ez itt a legjobb rész.
1896: A szabadság éjszakája és a vörös zászló szimbolikus felszakítása
A felszabadítás legerősebb képviselői közé tartozott a coventry-i vállalkozó, Harry J. Lawson Lawson 1895-ben megvásárolta a Daimler motor szabadalmait, és később megalapította a The Daimler Motor Company-t. Mellette olyan szószólók álltak, mint a Self-Propelled Traffic Association alapítója, Sir David Salomons. A kampány hangulatát jól tükröző részletek is bőven akadtak: a British Motor Syndicate 1895. november 2-án kiadta a The Autocar magazin első számát; a walesi herceg, a későbbi VII. Edward autótesztet végzett, és Nagy-Britannia első autókiállításának védnöke lett. Vagyis az arisztokrácia is már az autó oldalán állt.
Az eredmény a Locomotives on Highways Act 1896 lett. A törvény a 3 tonnánál könnyebb járművek számára új kategóriát határozott meg "könnyű lokomotív" néven, és ezekre a járművekre nem alkalmazta a régi törvények korlátozásainak egyikét sem. Eltűnt a zászlós gyalogos, eltűnt a háromfős személyzet, eltűntek a híd-korlátozások. A sebességkorlátot 14 mph-ra emelték; a helyi hatóságok saját belátásuk szerint ennél alacsonyabbat, nagyjából 8 és 16 mph közötti határt szabhattak ki. A nehéz lokomotívokra vonatkozó szigorú rezsim egy 1898-as törvénnyel nyilvántartási rendszerhez kapcsolódva folytatódott; sőt Dél-Wales és Middlesex olyan régiók teljesen lezárták útjaikat minden lokomotív előtt.
Az új törvény 1896. november 14-én éjjel, röviddel éjfél után lépett hatályba. És Anglia tudta, hogyan kell ezt megünnepelni: Másnap ünnepi hajtást rendeztek Londontól Brightonig. A neve egészen jelentéssel bírt: Emancipation Run, azaz Szabadság Menet. A program a Charing Cross Hotelben egy reggelivel kezdődött, és elérkezett a nap legemlékezetesebb pillanata: A konzervatív politikus, Lord Winchelsea szimbolikusan kettéhasított egy vörös zászlót. Harmincegy éves korlátozás temetése egyetlen szimbolikus gesztussal. Nem gondolod, hogy ez az autótörténelem leghatásosabb "záró jelenete"?
Az Emancipation Run-tól a mai rally hagyományig
Íme a legszebb kapcsolat: Az 1896-os ünnepi hajtás nem maradt egyszeri esemény. Ma minden novemberben megrendezésre kerülő London to Brighton Veteran Car Run közvetlenül az Emancipation Run folytatása, és a világ leghosszabb múltú autóeseményeként emlegetik. Több mint száz éve a történelmi járművek, amelyek 1896 előtt készültek, újra átélik azt az első szabadságutat Londonból Brightonba. Vagyis a ma ismert autós rally kultúra magvait, egyfajta értelemben azokon az utakon vetették el, ahol a vörös zászlós ember járt. A 2026-os esemény dátumát már bejelentették: november 1., vasárnap.
De ejtsünk egy kiegyensúlyozott pillantast: a Red Flag Act nem törölte ki Angliát teljesen az autók korából. A brit autóipar a 19. század utolsó éveiben született meg, és az 1950-es évekre a világ második legnagyobb gyártójává vált. Az 1896-ig elvesztett harminc év azonban éppen elég volt ahhoz, hogy az áttörésben a vezető szerep Franciaországra és Németországra szálljon. Mint egy törvény egész iparágat formálásának, sőt egy ország technológiatörténetébe való beírásának legtisztább bizonyítékát, ez a törvény ma is megérdemli, hogy meséljenek róla.
Legközelebb, amikor egy versenyen figyeled, hogyan indulnak el a zászlós autók, emlékezz meg rá, mennyi mindent változtatott meg egy zászló szakadása egy évszázaddal ezelőtt. Az autótörténelem néha egy zászlóval korlátozott, és teljes egészében egy zászlóval szabadult fel.