Mi történik egy versenyen az F1-es volánnál?

Egy modern Formula 1-es kormány már nem csupán egy jobbra-balra fordító alkatrész; ez egy valódi irányítóközpont, amelyen a pilóta több száz beállítást kezel a keze alatt. Motor módok, fékegyensúly, differenciálmű-beállítások, rádió, box utcasebességkorlátozó és még sok más egyetlen panelen található. De mennyi dolga van a pilótának ezeken a gombokon keresztül egy verseny során? Röviden: több tucat döntés egy kör alatt, tízszámolt váltás és folyamatosan változó beállítások sora.

Mire valók az F1-es kormány gombjai?

A mai F1-es kormányok összetettségének megértésének legegyszerűbb módja, ha egy konkrét példát megnézünk. A Mercedes-AMG 2019-es kormányán összesen 25 gomb és kapcsoló található, a tengelykapcsoló- és váltófülekkel együtt. Vagyis egy közönséges autó irányjelző- és ablaktörlő kartjai helyett a pilóta ujjai hegyén egy mini számítógépes billentyűzet áll. Ráadásul ezeknek a kormányoknak az ára sem semmi... állítólag tízezer dolláros nagyságrendbe is eshetnek az alkatrészek, de a csapatoknak megéri, mert minden gomb befolyásolhatja a verseny eredményét.

Fékbeállítások: ötgombos egyensúlyi játék

E gombokból öt közvetlenül a fékbeállításoknak van fenntartva. A pilóta a fékegyensúlyt előre-hátra, sőt akár fordítva is eltolhatja, sőt akár egy adott kanyarra szabott fékegyensúlyt is beállíthat. A motornyfékezés is változtatható; azaz a pilóta beállíthatja, hogy a motor mennyire lassítsa le az autót, amikor leveszi a gázt. Van egy érdekes beállítás is, az úgynevezett fék migráció: minél keményebb a fékezés, annál dinamikusabban változik az egyensúly. Ezt úgy lehet elképzelni, mint a kerékpáron azt az érzést, amikor minél erősebben húzod meg az első féket, annál inkább előre tolódik a súlypontod.

Differenciálmű, erőforrás és DRS

Három külön kapcsoló vezérli a differenciálművet. A hátsó kerekek közötti nyomatékátvitelt külön-külön beállíthatod a kanyarba lépésre, a csúcspontokra és a kanyarból való kilépésre. Vagyis a kanyarba lépéskor, közben és kilépéskor a hátsó gumik ereje eltérően osztható el. A fennmaradó gombok az erőforrás beállításai, a képernyőn megjelenő adatok cseréje, a rádió, a box utca sebességkorlátozója és a DRS. A DRS egyetlen gombbal aktiválható, és 2019-ben a nagyobb hátsó szárnyaknak köszönhetően erősebb hatást keltett.

Mennyi munka jut a pilótára egy kör során?

A gombok listája önmagában is izgalmas, de ami igazán meglepő, az ezeknek a vezérlőknek a használata egy gyors kör alatt. Vegyük például egy tipikus melbourne-i kört: a pilóta ott körülbelül 50-szer használja a váltófüleket. A kormány közepén lévő kijelző tetején 15 váltójelző LED található; ahogy a motor fordulatszáma emelkedik, ezek a LED-ek világítanak, és a pilóta a pontosan megfelelő pillanatban vált. Ezt össze lehet hasonlítani a gitározással: ha az ujjaid nem a megfelelő sorrendben, a megfelelő időben mozognak, elromlik a ritmus.

A váltáson kívül a leggyakoribb beállítás a fékrendszer súlypontjának (fék bias) módosítása. Egy kör során legalább néhányszor változtatni a beállításokon normális; sőt tudvalevő, hogy egyes pilóták a legtöbb kanyarhoz különböző beállítást használnak. Az őszinteség kedvéért: a fórumokon az a vélemény is kering, hogy a pilóták tényleges beállítási terhe egy kicsit kisebb a vártnál; vagyis nem minden état manuálisan állítanak, a csapat mérnökei az autó nagy részét automatikusan kezelik. De az olyan finomhangolások, mint a fékegyensúly, továbbra is a pilóta érzékére és ujjaira vannak bízva.

Időmérő kör vagy futamtempó?

A beállítások a futam típusa szerint is változnak. Az időmérő körökön a pilóta a push mode nevű módot választva felhasználja a körönként engedélyezett teljes energiát. Futamon viszont óvatosabb race mode-ot használnak; mert ugyanazt az energiát 60 körön keresztül kell menedzselni. Ezért a vezető pilóták tempójuk kontrollálása közben néha leveszik a motorbeállítást, máskor pedig agresszívabban hajtanak és későn fékeznek, ennek megfelelően alakítva stratégiájukat. Még mielőtt a kormány gombjaihoz nyúlna forgalomban vagy a gumikapás változásakor, a terve már készen áll a fejében.

Reflexgombok a hüvelykujj alatt

Vannak a kormányon olyan gombok, amelyeket a pilóták gondolkodás nélkül használnak; reflexszé váltak. Ez a hüvelykujjak alatt lévő vezérlőcsoport rádiót, italt, pit sebességhatárolót és pit-jóváhagyó gombokat tartalmaz. Amikor megnyomja a rádiógombot, a pilóta közvetlen kapcsolatba lép a futammérnökkel, és olyan kritikus információkat közöl, mint a gumikapás, a fékteljesítmény, az autó egyensúlya, az időjárás vagy a forgalom. Nem véletlen, hogy a csapatok titkosított üzeneteket használnak stratégiáik védelmére; nyilván azért, hogy az ellenfél ne hallgassa ki őket.

Az italgomb elsőre kardként csattanhat a fülére, de valójában rendkívül egyszerűen működik: szivattyúzza a folyadékot a szívószálba. A 60 fokot meghaladó kokpithőmérsékleten (bocsi, erre a számra nincs alátámasztó adatom, ezért így fogalmazok) az órákig tartó, nagy sebességű futamokon a szervezet kiszáradása közvetlenül rontja a teljesítményt; ezért azt a kis gombot életmentőnek tartják. Van egy neutral gomb is: anélkül, hogy körönként egyesével le kellene váltanod, azonnal üresbe teheted az autót. Akkor válik életmentővé, amikor az autónak álló helyzetben nem szabad gurulnia, vagy probléma esetén.

A rajt pillanata: miért olyan fontos a bite point?

Az F1-es autókban nincs klasszikus értelemben vett tengelykapcsoló-pedál, de tengelykapcsoló van; csak a kormány mögötti vezérlőkarokkal működik. A bite point az a pillanat, amikor a tengelykapcsolólemezek átadik a motor fordulatszámát a kerekeknek. A pilóta a fordulatszám emelése közben részben kiengedve a tengelykapcsolót igyekszik érezni a fogási pontot. Ez valójában az érmeszámoláshoz hasonlít: ha túl gyorsan számolsz, elszámolod magad, ha túl lassú vagy, elveszítesz. A rajt minősége teljesen attól függ, hogy mennyire pontosan találják meg a bite pointot.

A bemelegítő kör vége felé a pilóta elvégzi a Bite Point Find eljárást, amelyet a kormányon lévő gombbal indítanak. Vagyis közvetlenül a rajt előtt szisztematikusan megkeresik az autó tengelykapcsolójának fogási pontját. A jelenlegi szabályok is érdekesek: két vezérlőkar továbbra is megengedett, de csak a rajthoz használható, és a karok között nem lehet kölcsönhatás. A versen Rajtjánál a pilóta a fő kart teljesen lenyomva tartja; a másik kart pedig arra a teljes bite pointra állítják be, amely mozgásba hozza az autót. Kialszenek a lámpák, elengedik a kart, és egy másodpercen belül több tonnás autó elindul. Gondold át még egyszer ezt a precizitást: te az autóddal a rámpán tolatáskor néha két-háromszor is nekifutsz, ők a versen Rajtot egyetlen próbálkozásból végzik el.

Hogyan változtatta meg a kormány a pilótaképzést?

Az 1950-es években a kormány valóban csak kormány volt: fordítsd az autót, ennyi. Idővel gombok kerültek rá, a motorbeállítások és a sebességkorlátozó vezérlése a kormányra került. A félig automata váltás korszakával pedig megérkeztek hátulra a váltóvezérlő karok. Vagyis a mai vezérlőközpont nem egy éjszaka alatt jött létre; minden évtizedben nagy tervezési és technológiai változás történt, állítják. Bár ez nem bizonyított szabály, mindenki egyetért abban, hogy a kormányok generációról generációra egyre bonyolultabbá váltak.

Ez a bonyolultság a pilótaképzést is gyökeresen megváltoztatta. Az F1-es csapatok szimulátoraiban a kormány többnyire megegyezik a valódi autóban lévővel; így a pilóták és a mérnökök előre begyakorolhatják a vezérlési sorokat. Még az otthon edző fiatal versenyzők is több képernyős, valódi F1-es kormánnyal és pedálszettel épített szimulátorokat használnak. A modern szimulátorok a kormány és az ülés gibi komponensekben magas fokú személyre szabást kínálnak a pilóta igényei szerint. Vagyis ha ma F1-es pilóta szeretnél lenni, nem elég fejből ismerni a gombokat; be kell égetned az izommemóriádba, hogy melyik gombot mikor, milyen sebességnél nyomd meg.

Utolsó szó: a kezedben több száz döntés

Egy F1-es kormány egy élő járművezérlő egység, amely a pilóta keze alatt több száz állítható paramétert tartalmaz. A kör során tucatnyi váltás, néhány fékegyensúly-beállítás, a helyzettől függő motorüzemmód és DRS-használat, a mérnökkel való folyamatos kommunikáció és a boxnál a sebességkorlátozó kezelése... mindezt 300 km/h-s sebességnél csinálják. Legközelebb, amikor versenyt nézel, figyeld a pilótát; valószínűleg épp akkor érint hozzá az ujja egy gombhoz, miközben te ezt a mondatot kimondod. Most pedig megkérdezlek: bírnád-e egyszerre kezelni ennyi irányítást?

Források

• Hogyan működik egy F1-es kormánykerék?
• Magyarázat: A versenyző terhelése egy kör alatt
• Elemzés: Visszatér az egykartos rajt
• Egy F1-es kormánykerék összetett vezérlőelemei feltárva
• F1-es rajtszekvencia: a lámpáktól az első kanyarig
• Mit valójában csinál minden gomb egy F1-es kormánykeréken
• Az F1-es kormánykerék magyarázata
• Mire használják a Formula 1-es szimulátorokat?
• Hogyan edzenek az F1-es versenyzők a pályán és azon kívül
• Az F1-es kormánykerekek fejlődése: 1950-től napjainkig
• Mi a harapáspont a tengelykapcsolónál?
• Elemzés: Miért lesz nehéz az F1-es versenyzőknek az új rajtszabályokkal
• Hogyan használják az F1-es csapatok a rádiót a stratégiához