Mi történik a NASCAR-versenyző testével, amikor pályára megy?

Amikor egy NASCAR-versenyző pályára hajt, valós sportoló küzd a testében: három órán át 150-170 bpm pulzus, 3-4G kanyarterhelés és akár 60 fokot elérő kabinhő mérgesödik benne. A kormány mögött ülni a feladat könnyebbik fele; az igazi munka ezt a testi terhet, amelyet a gépjármű a versenyzőre ró, négy-öt órán keresztül cipelni. Nézzük meg, pontosan min kell átesniük ezeknek az embereknek?

G-erők: Miért leszel háromszor nehezebb a kanyarban?

Gondold így: normál úton haladva a testedre ható erő 1G, vagyis a saját súlyod. Amikor a NASCAR-autó kanyarba ér, a centrifugális erő kifelé, a kanyarral szembeni irányba kezd nyomni a ülésből. A gyors oválpályákon ez az erő eléri a 3-4G-t. Vagyis a fejed, a sisakkal együtt, hirtelen három-négyszer nehezebb lesz. Már a fejed egyenesen tartása is gyakorlássá válik.

És ez nem egyetlen kanyarra vonatkozik. Az oválpályákon a verseny nagy részét a gázadás és a kanyarozás körforgása teszi ki; gyorsítás közben a tested belesüpped az ülésbe, fékezéskor előre dőlél. Az F1-es autók magasabb csúcs-G-értékeket produkálnak, de csak rövid ideig. A NASCAR nehézsége egészen más: ezt a közepes erősségű terhet órákon át, megszakítás nélkül cipelni. Egy maratonfutó és egy 100 méteres sprinter közötti különbségre gondolhatsz.

Baleseteknél azonban az egész egészen más ligába fordul. Az ütközés pillanatában a 30G-t, sőt rövid időre a 40G-t is meghaladó erők mérhetők. Ezért viselik a versenyzők a fejet és a nyakat összekötő HANS-eszközt, és a pályák szélén lévő SAFER-korlátok nyelik el az ütközési energiát. A csapatok pedig a járműbe épített gyorsulásmérőkkel minden kanyar, minden érintkezés G-adatait figyelik.

Miért olyanok a kabinviszonyok, mint egy kemencében?

A NASCAR-autóban nincs légkondicionáló. Nulla. Sőt, a motor hője, a kipufogó melege és a nap által felhevített fém karosszéria gyakorlatilag kemencévé változtatja a kokpitet. Ha kint a hőmérséklet a 85°F (kb. 30°C) fölé emelkedik, az autó belsejében 140°F, azaz 60°C körüli hő is mérhető. Hidegnek tűnő napon is másképp alakulnak a dolgok bent: Egy 70°F -os, kellemes napon a kabin hőmérséklete akár 157°F-ra (kb. 69°C) is felmehet, számításaik szerint. Ez az érték persze a csapatok szigetelési és légterelési intézkedéseitől is függ.

A versenyzők e hő ellen folyadékhűtéses ruhát viselnek; ezek a rendszerek, amelyeken keresztül hideg folyadék áramlik a testen, a legforróbb versenyeken jelentenek különbséget. De nem mindig elég. A 2022-es szezontól a Cup Series-ben versenyző Next Gen autó ismét napirendre tűzte a kabinhőmérséklet kérdését. A radiátor légáramlása az autó körül keringve a kokpittot korábbinál melegebbé tette. Chase Elliott elmondása szerint a Next Gen autók melegebbek, és a levegő akár fűtésre is alkalmasan forró lehet. Kurt Busch az egyik futamát élete legmelegebb versenyeként jellemezte, és azt kérte, hogy a NASCAR hallgasson a versenyzőkre.

És a NASCAR nem tett semmit tétlenül: Brandon Thomas, a járműrendszerek csapatáért felelős vezető bemutatta a Next Gen hűtőrendszer frissítéseit a kokpit hőmérsékletének kezelésére. Tehát a hőháború folytatódik; a versenyzők izzadnak, a mérnökök is izzadnak.

Szívverés és kiszáradás: A maratonfutó a volánnál

De hogyan birkózik meg a test ezzel a terheléssel? Itt jön a meglepő rész. A versenyzők a háromórás versenyek során rutinszerűen 150-170 bpm pulzust tartanak; az újraindítások pillanataiban, azaz amikor a mezőny újrarendeződik és gázt ad, ez az érték átugorhatja az 190-at. Egy tudományos tanulmány kimutatta, hogy a verseny utáni pulzus eléri a versenyzők életkor szerint becsült maximális szívverésének 89%-át. Ez nagyon közel áll egy hosszútávú futás terhelési szintjéhez.

A folyadékvesztés is komoly. Landon Cassill megosztotta, hogy egy verseny során körülbelül 10 fontot, azaz 4,5 kg-ot fogyott, és maximális pulzusát 173 bpm -nek mérték. Kasey Kahne pedig azt mesélte, hogy a kiszáradás miatt a szíve túl gyorsan vert, és nehezére esett a légzés, így nehézségek árán fejezte be a versenyt. Tehát nemcsak azért küzdenek, hogy az autó maradjon úton, hanem azért is, hogy a test bírja. Ezért a versenyszünetekben és a boxkiállásoknál az italok, a sóegyensúly és a hűtés kritikus fontosságú.

A folyadékvesztésnek van egy érdekes mellékhatása is: a koncentráció. Ahogy a kiszáradás előrehalad, a fókuszálás és a reakcióidő romlik; és egy óránként 300 km-rel száguldó autóban ennek az ára elképzelhetetlen. Ezért a versenyzők előre megtervezik a folyadékvesztést, és a verseny előtt és alatt szisztematikusan folyadékot visznek be.

Szuperspeedway vagy rövid pálya: Melyik viseli meg jobban a testet?

Valójában nem mindegyik ugyanaz a verseny. Az 1 mérföld alatti pályák rövid pályáknak számítanak; az 2 mérföld felettiek pedig a szuperspeedway kategóriába tartoznak. Mindkettő terhet ró a testre: rövid pályákon sok a kanyar, a fék-gáz ciklus folyamatos, és a mechanikai érzékenység és a türelem kerül előtérbe. Szuperspeedwayeken pedig a magas sebesség hosszan, megszakítás nélkül tart; a draft, azaz az elöl haladó autó légáramlatához tapadás játéka mindent eldönt, és az idegrendszer terhelése leírhatatlan.

Amint látható, a legmagasabb G-érték nem mindig a leggyorsabb pályán születik; a rövid, szűk pályák a kanyarterhelésben túltevhetnek a szuper speedway-eken. Fiziológiailag összefoglalva: a rövid pálya versenyzőjének teste szakaszos, de intenzív terheléssel küzd, míg a szuper speedway versenyzője hosszan tartó magas éberséggel és közepes intenzitású, folyamatos G-erőkkel viaskodik. Egyik sem könnyű; csak a nehézség jellege más.

Hogyan készítik fel a versenyzők a testüket erre?

Ha azt hiszed, ülve vezetik az autót, tévedsz. A versenyzők CrossFit-stílusú edzésekkel építenek ki extrém állóképességet; például Denny Hamlin elmondta, hogy hetente 3-5 alkalommal eddz a személyi edzőjével. A programok nem egységesek, de vannak közös pontok:

• Core és nyakizmok: a G-erőkkel szemben a legkritikusabb zónák. A fejet egyenesen tartó izmoknak a futam végéig ki kell bírniuk.
• Kardiovaszkuláris kondíció: a magas G befolyásolja a véráramlást, és megnehezíti a szív agyba való vérpumpálását. Egy jó kardió-alap megőrzi a koncentrációt és a reakcióidőt.
• Hőhöz való alkalmazkodás (heat acclimatization): a szervezet előzetesen hozzászoktatása a forró kabinviszonyokhoz csökkenti a dehidratáció hatását.
• Rugalmasság: A hosszú ideig fenntartott ülő pozícióban elengedhetetlen az izmok és ízületek egészségéhez.

A pit crew, azaz a boxcsapat is edz, de az ő fókuszuk más; őrik azok az atléták, akik másodpercek alatt cserélik a kerekeket. Vagyis a NASCAR-nak nem csak a volán melletti oldala sport, hanem a pálya széle is sportszíntér. Nem szabad elfelejteni, hogy a legendás nevek, Richard Petty-től Dale Earnhardt-on át Jimmie Johnson-ig, a sport e csillagai a testüket is felkészítették a versenyre. Az is feltűnően mutatja a sport pszichológiai hullámzását, hogy Jimmie Johnson futam alatti pulzusgörbéjének legalacsonyabb pontja egy nagy baleset utáni sárga zászlós pillanatban látható.

De vajon a NASCAR-versenyzők igazi sportolók?

Ha még mindig van, aki ezt kérdezi, a válaszunk egyértelmű: Igen. Azokért az emberekért, akik 3-4G-s kanyarterheléseket viselnek, 60 fokos kabinokban töltik az óráikat, 170 bpm-en tartják a pulzusukat és futamonként tömeget veszítenek, nem tudunk más definíciót elképzelni. Szokták az F1-gyel összehasonlítani; az F1 magasabb csúcs-G-értékeket mutat, de a NASCAR nehézsége e terhelés 4-5 órás időtartamú fenntartása. A kettő különböző szakág, de mindkettő igazi atletikát követel. Ha te döntnél, melyik nehézséget választanád?

Források

• What G Force Do NASCAR Drivers Experience?
• G-Force and Formula One: Explained
• Next Gen cooling system upgrade controls cockpit heat
• Next Gen (NASCAR)
• How NASCAR drivers keep their cool in 140-degree cockpits
• How NASCAR drivers keep from overheating
• NASCAR Cup: Chase Elliott Explains Why Next Gen Cars Feel Hotter
• How Fit Are NASCAR Cup Series Drivers Compared to Other Elite Athletes?
• Szuperspeedway-verseny vs. rövid pályás verseny: Melyik követel többet a Cup-versenyzőktől?
• Hidratációs állapot és hőszabályozási válaszok profi autóversenyzőknél
• A NASCAR-versenyző majdnem 10 fontot veszített a Cup Series futam alatt
• Kasey Kahne a kormánynál tapasztalt dehidratációs problémákról beszél
• Edzenek a NASCAR-versenyzők?
• A megfelelő test a pályához
• Mennyire melegszik fel egy NASCAR-autó?
• Versenyzői fitneszedzés