HABAŞ első modelljeinek tervezését Frank Stephenson jegyzi majd

Az oldal megosztása
A Togg után Törökország második nagy, teljesen hazai tőkével induló személyautó-vállalkozását, a HABAŞ első modelljeinek külső formatervezését Frank Stephenson vállalta, aki a BMW, a Ferrari és a McLaren múltjában hagyta már nyomát. A cég a Honda gebze-i egykori gyárában induló, szedán és crossover karosszériákkal kezdődő gyártásból évente 75 ezer darabos kapacitást célzott meg, és az első modellek az év végéig várhatóan bemutatásra kerülnek. A mintegy 1 milliárd eurós beruházás részletei, a motorprogram és a tervezési folyamat ezen az oldalon olvashatók.
Kiemeltek
- A formanyelvet Frank Stephenson alkotja meg; az első fázisban szedán és crossover két modell tervezése folyik.
- A gyártás a Honda gebze/Şekerpınar-i egykori gyárában történik; a kapacitáscél évente 75 ezer jármű.
- A motorpalettán benzines, hibrid és plug-in hibrid változatok lesznek elérhetők.
- A teljes autóipari beruházás nagysága kb. 1 milliárd euró.
- Az első modellek 2026 végéig való bemutatására számítanak; a pontos dátumot még nem jelentették be.
Mikor mutatják be a HABAŞ hazai autóprojektjét?
A cég által közölt ütemterv szerint az első modelleket 2026 végéig szeretnék bemutatni a nagyközönségnek. Ez a projekt bejelentése óta beszélt legkonkrétabb dátum, azonban nem tisztázott még, hogy a bemutató melyik hónapban és milyen formában valósul meg. Az augusztus végén elterülő hírhullám nagyrészt tisztázta a tervezőcsapat, a gyártási bázis és a motorprogram kérdéseit; a hivatalos bemutató napjáról viszont a cég nem adott közös kiadányilatkozatot.
Ez a bizonytalanság egy olyan mintába is illik, amelyet az iparágban már évek óta követünk. Már magunk mögött hagytuk azokat a napokat, amikor egy új márka az első járművének bemutatása előtt megosztotta a teljes műszaki adatanyagot; ma már szinte minden lansman előtt darabonként áramlik az információ. A HABAŞ folyamata is hasonló: a fő vonalak ismertek, a részletek pedig a bemutatóra vannak tartogatva. A motorteljesítmény, az akkumulátor kapacitása, a fogyasztási és hatótáv-értékek mellett az árinformáció sem került még nyilvánosságra.
Emlékeztetni kell arra is, hogy ez nem az ütemterv első változata. A projekttel kapcsolatos korábbi hírekben arról volt szó, hogy a sorozatgyártás sokkal korábban indul; ez nem valósult meg, és a várakozás a bemutatási szakaszra csúszott. Tekintettel arra, milyen nehéz vállalkozás egy hazai tőkéjű személyautó-projektnek az első járművet útjára indítania, én úgy vélem, a csúszást természetesnek kell elfogadni.
A tervezést Frank Stephenson jegyzi: mit jelent ez a név?

A HABAŞ legfigyelemreméltóbb döntése a tervezés területén az volt, hogy a projektet Frank Stephensonra bízták. Aki sok évet dolgozott ebben a szakmában, annak Stephenson önéletrajza önmagáért beszél: ismert, hogy a modern MINI tervezésének egyik atyja, és aláírását megtaláljuk az első generációs BMW X5-ön, a Ferrari F430-on, a McLaren P1-en, a Maserati MC12-n és a Fiat 500-ön is. Kevés olyan név van, amely ebben a palettában egyszerre tudott gazdaságos és nagy teljesítményű járműveket tervezni; Stephenson olyan széles látókörrel rendelkezik, amelyhez csak kevés tervező jutott el.
Szerepe a projektben jóval szélesebb, mint egyetlen jármű külső vonalainak megrajzolása. A cél az új márka tervezési identitásának és a jövőben alkalmazni kívánt tervezési nyelvének nulláról való felépítése. Ez azt jelenti, hogy az első vázlatoktól a 3D modellezésen át, a felületfejlesztéstől az agyag- és keménymodell munkákig, onnan a mérnöki támogatásig és a szerszámozási folyamatokig terjedő, sorozatgyártásra irányuló átfogó munkáról van szó. Aki dolgozott már így, tudja: egy tervezés agyagmodellről sorozatgyártási szerszámra való átmenete maga a rajztáblán született ötlet; az igazi maraton csak ezután kezdődik.
A járművek külső megjelenését egyelőre nem hozták nyilvánosságra teljes egészében. Ebben a szakaszban különösen ki szeretném emelni, hogy az interneten keringő vizuális értelmezéseket el kell különíteni a hivatalos információktól; az ilyen projektekben a spekulatív renderek valós tervezésként való terjesztése régi iparági szokás.
A gebzei régi Honda-gyár: Készen áll a termelési infrastruktúra?
A személyautó-gyártás a Honda kocaeli Gebze/Şekerpınarban található régi gyárában valósul meg. A Honda nagyjából 24 éven át gyártotta Civic Sedant ebben az üzemben, majd 2021-ben befejezte a személyautó-gyártást Törökországban; a gyár HABAŞ általi megvásárlása is ugyanerre az időszakra esik. Ismert, hogy a vállalat nemcsak az épületet hozta el, hanem a Honda által Angliában bezárt üzemekből megvásárolt gyártóberendezéseket is Törökországba szállította. Vagyis az infrastruktúra terén nulláról indulni helyett egy autógyártásra született üzemből indulnak ki - egy olyan választásról van szó, amely a befektetés költség és idő szempontjából jelentős megtakarítást várhatóan eredményez.
A gyár éves termelési kapacitásának 75 ezer darabra való emelését célozzák. A vállalat vezetése közölte, hogy az üzem Honda átvételekor a kapacitás 50 ezer szinten volt; egyes kiadványokban ezt a célt 75-100 ezer közötti tartományban is kezelik. Bármelyik oldalról nézzük, egy második hazai személyautómárka számára szilárd kiindulási volumenről van szó.
A kereskedelmi járművek oldala: a manisai láb
A HABAŞ autóipari befektetése nem csupán személyautóból áll. A teljes befektetés összegét körülbelül 1 milliárd euróra becsülik, és ez az összeg a személy- és kereskedelmi járműgyártást együtt foglalja magában. A kereskedelmi járművek gyártása a manisai ipari övezetben található 100 ezer m2-es gyárban zajlik; itt buszokat, midibuszokat, vonóegységeket és teherautókat gyártanak. A kereskedelmi járművek esetében évi 15 ezer darabos kapacitásról van szó, és a busz- és midibusz-paletta belső égésű, elektromos és hidrogén üzemcellás opciókat is tartalmaz.
A manisai gyártás kézzelfogható termékei már most láthatóvá váltak: a SteelPower gyártósor, amely dízel és 100%-ban elektromos hajtású alvázastól a nehéz teherautó gyártásáig terjedő termelést foglal magában, elkészült. A vállalat emellett bejelentette, hogy a hidrogénüzemű ComfortCity-H2 modellnél 1000 km feletti hatótávot céloz meg. Ez a kép azt mutatja, hogy a személyautó-projekt soha nem volt üres térbe tett lépés, hanem mögötte egy aktív termelési szervezet áll.
Első modellek: szedán és crossover, három motorváltozattal
Az első szakaszban két karosszériatípussal indul az út: egy szedán és egy crossover. A motorokat tekintve három változat tervezett: benzin-, hibrid és tölthető hibrid (plug-in hibrid). Ez a kombináció meglehetősen mértéktartó válasz a piac mai helyzetére: mivel Törökországban a töltési infrastruktúra még fejlődő szakaszban van, a benzin- és hibridváltozatok széles rétegeket érnek el, míg a plug-in hibrid hidat képez azokhoz a vásárlókhoz, akik kíváncsiak az elektromos élményre, de nem él bennük hatótáv-aggodalom.
Meg kell említeni, hogy egyes iparági hírek teljesen elektromos változatról is szóltak; azonban ez az állítás, amely a főáramú hírekben említett három opción túlra mutat, nincs megerősítve, és én inkább nem közlök ezen az oldalon megerősítés nélküli információt. Hasonlóképpen, hogy melyik gyártó motorjait fogják használni, azokkal a pletykákkal kapcsolatban sem létezik még hivatalos alap.
| Megnevezés | Állapot |
|---|---|
| Karosszériatípusok | Szedán és crossover |
| Motorváltozatok | Benzin, hibrid, plug-in hibrid |
| Gyártási helyszín | Gebze/Şekerpınar (a volt Honda gyár) |
| Kapacitási cél | Évi 75 ezer jármű |
| Beruházás mértéke | Körülbelül 1 milliárd euró |
| Tervezés | Frank Stephenson |
| Bemutatóra vonatkozó várakozás | 2026 végéig |
| Műszaki adatok és ár | Még nem hozták nyilvánosságra |
A Togg riválisa? Őszinte pillantás a piaci pozícióra
A HABAŞ a közvéleményben gyorsan a Togg után a második hazai autóként pozicionálódott, és ez a keret helyes: ez a második nagy vállalkozás Törökországban, amely teljes egészében hazai tőkével kíván személyautót gyártani. Ugyanakkor a két projektet eleve egymás riválisává kijelenteni, amikor még nincs termék, korai ítélet lenne. A termékválaszték, a motortechnológiák és a célközönség eltérhet; úgy vélem, a valódi összehasonlítást a hivatalos bemutató után kell elvégezni.
Eközben a szegmensbecslések is már most szóba kerültek. A C-szegmens várakozásnak megfelelően a szedán oldalon a Civic, a Corolla és az Elantra, a crossover oldalon pedig a T10X, a Tucson, a Sportage, a Qashqai és a 3008 elleni lehetséges versenyt sorolnak fel. Elegendő emlékeztetni arra, hogy mindezek csupán becslések, és egyik sem hivatalos közlésen alapul. Mégis érthető, hogy a piac ezeket a neveket végiggondolja: mint aki több mint harminc éve figyeli ezt a piacot, nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre lássam: egy hazai márka megjelenésének pillanatában Törökország legérintettebb szegmenseinek fogja kihívni a kesztyűt.
A cég saját oldalán pedig a cél egyértelműen megfogalmazásra került: globális autóipari márka lenni. Jelezték, hogy az K+F és a termékfejlesztési infrastruktúrát bővítik; szóba került, hogy a projekt jövőben SUV-kat és könnyű haszongépjárműveket is magában foglalhat. Vagyis a Gébze-n indult út nem egy olyan projekt, amely két modellre korlátozódik majd.
Ismertek, ismeretlenek és a bemutató előtti várakozások
Ha a projekttel kapcsolatos szilárd alapokon nyugvó információkat összegezzük: a tervezés Frank Stephenson felügyelete alatt, nem csupán egyetlen jármű külsejére, hanem a márka teljes formanyelvére kiterjedően zajlik; a gyártás a gébzei egykori Honda-gyárban, évi 75 ezer jármű kapacitás célkitűzésével valósul meg; az első két karosszéria szedán és crossover lesz, benzin-, hibrid és plug-in hibrid motorokkal; a teljes befektetés körülbelül 1 milliárd eurós szinten áll, a bemutatót pedig az év végéig tervezik megtartani.
Az ismeretlenek legalább olyan fontosak, mint az ismertek: a pontos bemutató dátuma, a járművek műszaki adatai, a hatótáv és a fogyasztási értékek, a felszereltségi csomagok és természetesen az ár. Törökországban az autót vásárló olvasó első kérdése az ár; erre a kérdésre a válasz a bemutatóig nem lesz elérhető. A projekt értékelésekor a hivatalos közléseket alapul venni, és távolságot tartani a vizuális és technikai spekulációktól a legjobb út.
Végül pedig a HABAŠ az elmúlt hetekben kirajzolódott képe egy komolyságot mutató projektre utal: egy működő haszongépjármű-gyártó támogatásáról, egy tapasztalt formatervezési igazgató aláírásáról és egy bejáratott gyártóüzemben létrehozandó személyautós vállalkozásról. Az év végéig megtartott bemutató lesz az első pillanat, amikor ennek a képnek a termékoldalát megismerjük. Addig a legmértékletesebb mondat a következő: az infrastruktúra, a csapat és az időrend megfelelőnek tűnik; a valódi vizsga a bemutató után kezdődik.
Források
- HABAŞ Otomotiv – hivatalos weboldal
- Visszaszámlálás a HABAŞ új nemzeti autójáért: a tervezésen Frank Stephenson jegye – Ipari Befektetés
- Jön a HABAŞ nemzeti autó: Frank Stephenson tervezte új autó – OtoPanorama
- A HABAŞ 1 milliárd eurós befektetéssel autógyártásba kezd – Motor1
- A HABAŞ körülbelül 1 milliárd eurós befektetéssel személy- és haszongépjármveket fog gyártani – Sabah
- Törökország második nemzeti autója érkezik: a Ferrari és a McLaren tervezője a főszerepben – CNBCE
- HABAŞ nemzeti autó: Frank Stephenson terve, 2026-os cél – Oto Kampanya