A négykerékhajtás elfeledett útja a Spykertől a Jensen FF-ig

A világ első összekerékmeghajtású autója, és egyben az első ma ismert értelemben vett benzinmeghajtású példány az 1903 -es Spyker 60 HP; hatszámú hengeres motorjával és mind a négy kerékre ható fékjével egyszerre három forradalmat hordozott. Az összekerékmeghajtás első szabadalmát viszont 1893-ban Bramah Joseph Diplock szerezte, egy gőzhajtású vontatóhoz. De a valódi meglepetés ez: ez a technológia csak 1966-ban jutott el a sorozatgyártású közúti járművekig, a Jensen FF formájában. Mi volt a közbeeső 63 év? Íme az összekerékmeghajtás elfelejtett útja.

Miért Fedezték Fel Enyire Későn az Összekerékmeghajtást?

Első ránézésre furcsán hangzik, nem igaz? Még a repülők feltalálása előtt voltak olyanok, akik megpróbálták mind a négy kereket meghajtani. De ez a kísérletező csak egyetlen autót gyártott, és a technológia ezután szinte egy egész emberöltőre a polcra került. Ennek az űrnek az oka egyszerű: az összekerékmeghajtás drága volt. Extra hajtásláncot jelentett: több súlyt, összetettebb mechanikát és magasabb árat. Mivel a gyártók nem tudták kiegyenlíteni ezt a különbséget, az összekerékmeghajtást a teherszállító munkajárművek és a katonai szféra felé tolták; nem az aszfaltra, hanem a földútra szánt technológiaként tekintettek rá.

Vagyis a probléma nem az volt, hogy hiányzott az ötlet, hanem a költség és a pozicionálás. Ennek a történetnek a megértéséhez a legjobb a legelejéről kezdeni: 1893-tól, egy angol mérnök szabadalmával.

Bramah Joseph Diplock és az 1893-as úttörő szabadalom

Gondolj bele: mindez legalább 70 évvel a Jensen előtt történt, a Spyker pedig tíz évvel azelőtt. 1893-ban az angol mérnök Bramah Joseph Diplock szabadalmat kapott egy rendszerre, amely egy gőzüzemű traction engine - vagyis azokba a hatalmas, kerekekkel rendelkező gőzvontatókba - egyszerre biztosított mind a négy kerék meghajtását, mind a négy kerék kormányzását. Ezt tartják az első Angliában kifejlesztett összekerékmeghajtású járműnek. Gondoljuk végig egyszerűen: hasonlítsd a klasszikus gőzvontatót egy olyan egyszerű kocsishoz, amelynek a kerekei össze vannak kötve egymással. Diplock rendszere pedig olyan, mintha ehhez a kocsihoz egy robotkart szereltek volna, amelyen minden kerék egyszerre forog és irányt változtat. Nehéz munka, mérnöki remekmű, de a gyakorlatban drága és nehézkes. Ezért a szabadalom után nem következett sorozatgyártású forradalom.

Spyker 60 HP: Három Elsőség Autója

Most lép a színre a fő hősünk: az 1903-as Spyker 60 HP. A holland Spyker céget 1880-ban alapította Jacobus és Hendrik-Jan Spijker kovács testvérek. Jacobus nagyon különleges járművet rendelt az 1903-as Paris-Madrid versenyre. (A dolog érdekessége: egyes idős motorsport-írók szerint ezt a Gordon Bennett versenyre készítették; az vitatott, melyik versenyről van szó, de az egyértelmű, hogy a járművet egy versenyre rendelték.)

A jármű agyában a belga mérnök, Joseph Valentin Laviolette aláírása ott volt. Laviolette egy külön, hatszínhengeres motort tervezett, és olyan váltót épített, amely a motor teljesítményét az első és a hátsó kerekeknek is továbbította. A váltóból az első kerekek felé nyúló kardántengely vitte az erőt az első kerekekhez. Ma már megszoktuk a négykerék-meghajtást, de 1903-ban már csak elképzelni is bátorság kellett hozzá.

Három forradalom egyetlen járműben

A Spyker 60 HP-t "három elsővel rendelkező autónak" nevezik, és ez a becenév teljesen megérdemelt. Az okokat a következőképpen sorolhatjuk fel:

• Az első benzines négykerék-meghajtás: Kardántengellyel mind a négy kerék kapott erőt.
• Az első hatszínhengeres motor: Egy 8,8 literes soros hatos konstrukció, amely a maga idejében hengerdarabsági rekordnak számított.
• Az első négykerék-fékrendszer: Fék mind a négy kerékre, ráadásként pedig egy váltófék. A fékerő négy részre osztását így képzeld el: aki egy kézzel nem tud négy poharat cipelni, négy kézzel sokkal könnyebben tartja azokat.

A végsebességét 130 és 145 km/h között adják meg. Gondolod, hogy 1903-ban erre valaki gondolt volna? Az utak akkoriban többnyire aszfaltozatlanok voltak; porosak, kövesek, sárosak. Vagyis a Spyker valahol a mai raliautók ősi hazáján futott.

Egy epikus élet két versennyel

Itt kezdődik az igazi keserű valóság. A jármű nem készült el időben az 1903 májusi Párizs-Madrid versenyre. 1903 decemberében mutatták be Párizsban, két hónappal később pedig a londoni Crystal Palace-ban állították ki. A pályafutása rendkívül rövid lett: összesen csak kétszer versenyzett. 1904-ben harmadik lett Blackpoolban, 1906-ban pedig megnyert egy hegyi versenyt Birminghamban. A hegyi versenyzés valójában kiválóan kihasználta a négykerék-meghajtást - sáros, csúszós utakon életmentő volt, ha mind a négy kerék kapott erőt. Egyes autótörténészek az 1906-os győzelmet és az akkori utak aszfaltozatlanságát összevetve a Spyker 60 HP-t valószínűleg a világ első négykerék-meghajtású raliautójának tartják. A versenyzői élete rövid volt, de az eredményei felejthetetlenek.

Ma ez a jármű a hágai Louwman Múzeumban látható. De még a kiállított állapota is kicsit kalandos: az 1920-as évek elején egy ügyetlen restoring faults van belesimítva a helyére. - az 1920-as évek elején szakszerűtlen restauráláson esett át, a karosszériája is megváltozott. A múzeum 1993-ban vásárolta meg, és egy öt éven át tartó restaurálással a járművet visszaállította az 1904-es Crystal Palace-beli kiállítás állapotába. Vagyis az általad látott jármű egy 120 éves restaurálási történetet hordoz magán.

A Spykertől a Jensenig: Az elveszett 63 év

De mi történt a Spyker után? Az autótörténelem egy klasszikus mintázata így szól: Jacobus Spijker holland mérnök első négykerék-meghajtású versenyautójának megépítése és a négykerék-meghajtás közúti járművekké válása között hosszú csend állt. Azokban az években, amelyek ezen a csenden átvonultak, a négykerék-meghajtás nem tűnt el teljesen, de főleg katonai és ipari munkajárművekben élt tovább. A fejlesztők a magas költségek indokolására olyan "munkagépekké" alakították a járműveket, amelyek több terhet tudtak szállítani. Személyautónak luxusnak, traktornak és katonai járműnek pedig szükségletnek tűnt.

Ezt így is elképzelheted: amikor az automataváltó először megjelent, az is nagyon drága volt, és évekig csak luxusautókban lehetett megtalálni. A különbség annyi, hogy az automataváltó egy évtizeden belül elterjedt; az összkerékhajtás viszont egy teljes emberi életet várt. Miért? Mert az összkerékhajtás nem csupán "egy extra hajtáslánc-elem" volt, hanem egy olyan rendszer, amely a jármű teljes újratervét megkövetelte. Ahhoz, hogy személyautóba kerüljön, egyszerre kellett egy jó mechanikai megoldás és egy bátor gyártó. A kettő csak 1966-ig nem jött össze.

Jensen FF: 1966 autóforradalma

Íme a pillanat, amikor minden megváltozott. 1966-ban egy kis angolszász karosszériacég két dolgot szerelt fel egy Chrysler-motoros grand tourerbe: állandó összkerékhajtást és blokkolásgátló fékeket, azaz ABS-t. A jármű neve Jensen FF volt - az FF a "Formula Ferguson" rövidítése. A Formula Ferguson rendszer volt az, amit ma "full-time összkerékhajtásnak" nevezünk; a teljesítmény mindig a négy kerékhez oszlott el, az elosztási arány az első/hátsó tengely között 37%/63% volt. Röviden: a hátsó tengelyre helyezte a súlyt, sportos karaktert kínálva.

A fék oldala sem volt kevésbé ambiciózus, mint a hajtás: a Ferguson összkerékhajtást Dunlop Maxaret blokkolásgátló fékekkel párosították. Gondolj egy pillanatra az ABS-re - arra a rendszerre, amelynek köszönhetően az autó ma is csúszás nélkül tud megállni. A Jensen FF volt az első autó, amely ezt sorozatgyártású személyautóba építette. Ráadásul ez pontosan 14 évvel az Audi Quattro előtt történt. Vagyis a Quattro megjelenése előtt évtizedekkel egy kis műhely Nyugat-Bromwichben, Angliában a jövő autóját gyártotta.

A Jensen FF a számokban

A Jensen FF az "első nem terepjáró"ként, vagyis az első, kifejezetten aszfaltra tervezett sorozatgyártású összkerékhajtású járműként vonult be a történelembe. Más szóval az összkerékhajtás először haggya el a traktorok és katonai járművek polcát, hogy belépjen az aszfalton közlekedő autók polcára. Nem véletlen, hogy megelőzte a tekintélyes és sikeres Audit; egy brit autó, amely nem riviera, hanem grand tourer, úttörővé tétele egészen másfajta bátorság volt a kor autóvilága számára.

A Quattro titkos tankönyve

Íme a dolog legédesebb része: a szóbeszéd szerint az Audi mérnökei a Quattro fejlesztésekor beszereztek egy Jensen FF-t, szétszedték és megvizsgálták. Erre az állításra nincs hivatalos forrás, amelyet közvetlenül bizonyítani tudnánk, de a történet a mérnöki kultúra szempontjából nagyon értelmes: egy úttaló generáció komolyan vette az előző úttörőt, kézbe vette és tanulmányozta. Bizonyos, hogy a Jensen FF 1966-ban bemutatott jellemzői olyan dolgok voltak, amelyeket más gyártóknak évtizedekbe tett elérni. A gyártási darabszám állítólag mindössze 110 körüli volt - ez az adat alacsony megbízhatóságú forrásból származik, és függetlenül nem igazolható, ezért a "kb." megfogalmazás a legkorrektebb. De ha a szám kicsi is volt, az ötlet óriási volt.

A történelem úttörői valóban "elsők"? Definíciós vita

Az autótanulás rajongóinak kedvenc vitatémája ez: Mit is jelent az "első"? Itt egy kis különbséget kell tenni. A Spyker volt a petrol/autó világának első benzines összkerékhajtású járműve; Bramah Diplock pedig 1893-ban kapott szabadalmat egy gőzüzemű traction engine négykerékhajtására és négykerekű kormányzására. Tehát a "szabadalmi elsőbbség" és a "benzines megvalósítás elsőbbsége" különböző személyeknél található. Ráadásul egyes autós fórumokon vannak, akik a Mitsubishi 1930-as évekbeli munkajárműveit vagy a Subaru és az Audi 1970-80-es évekbeli modelljeit említik "első összkerékhajtásként"; ezek különböző definíciókból származó állítások, és ahogy ez a cikk is elmondja, közúti használatra szánt sorozatgyártású összkerékhajtást senki sem tudott megvalósítani a Jensen FF-ig. Van egy FF elsőéve kérdés is: a legtöbb forrás 1966-ot ad meg, egyes általános történeti írások 1965-öt használnak - attól függően, hogy a gyártás kezdetére vagy a bejelentésre gondolnak-e.

Tekintsünk a jelenre: Az összkerékhajtás öröksége

Ma már ha bemész egy showroomba, és összkerékhajtású SUV-t vagy AWD hatchbacket kérsz, senki sem néz rád furcsán. Pedig e választás mögött egy 1893-as szabadalom áll, egy 1903-ban egy brit versenyre rendelt, de időre nem érő holland jármű, egy két versenyből álló epikus karrier és több mint hat évtizednyi várakozás. Nem elég, hogy egy technológia jó legyen; meg kell találnia a helyes időpontot, a megfelelő árat, és a megfelelő igényre kell válaszolnia. Az összkerékhajtás pontosan ennek a leg szebb példája. A Spyker 60 HP bizonyította az ötletet, a Jensen FF pedig végre valódi közúti autóvá alakította. Ha te lennél, hogyan értékelnéd ezt a 63 éves csendet?

Források

• Spyker 60-hp Four-wheel Drive Racing Car
• Spyker 60 HP
• Spyker 60hp - Dutch automotive pioneers - Revs Automedia
• Jensen FF
• The 1966 Jensen FF Had All-Wheel Drive and Anti-Lock Brakes
• Fast Forerunner: The Jensen Interceptor and FF
• The History of All Wheel Drive
• The Complete History of 4-Wheel Drive Vehicles