Siegfried Marcus: A náci rendszer által a történelemből kitöröltetni próbált autóipari úttörő

Autótörténet
Szerző: Lütfi Mete Odabaşı
Létrehozás: 14 október 2026

Siegfried Marcus 1870-ben Bécsben feltalálta a benzines járművet, de a nácik hatalma hetven évvel később megpróbáltatta kitöröltetni a nevét a lexikonokból.

Az oldal megosztása

Siegfried Marcus, 1870-ben a methyl.domuégban benzinnel működő motort szerelt egy egyszerű kézikocsira, akinek a nevét a nácik 1940-ban megpróbálták töröltetni a lexikonokból - zsidó származású feltaláló. Az autó feltalálása körüli vitában őt nemcsak találmányai teszik ilyen érdekké, hanem az is, hogy munkásságát tudatosan megpróbálták kitörölni a történelemből. Íme a teljes történet a benzintől a szabadalmáig, az emlékművétől a tankönyvekig.

Kiemelkedő tények

1870: Marcus megépítette Bécsben az első benzinnel működő járművét - de a jármű egy kézikocsi volt, és ő maga sem volt elégedett vele.
131 szabadalom, 16 ország: Az autójára soha nem adott be szabadalmi bejelentést.
1940. július 4.: A Birodalmi Propagandaminisztérium hivatalosan elrendelte, hogy a lexikonokban az autó megalkotójaként Marcus helyett Daimlert és Benzt említsék.
Az egyetlen fennmaradt Marcus-autó 1918 óta látható a Bécsi Technikai Múzeumban.

Ki volt Siegfried Marcus, és honnan jött ez az egész?

Siegfried Samuel Marcus 1831. szeptember 18-án született a Mecklenburg-Schwerin-i Malchin városában, zsidó családban. (Egyes források a születési évet 1833-nak adják meg; már ez a kis zavar is előrevetítheti a történetében zajló törlési és javítási háborúkat.) 12 évesen kezdett dolgozni gépész tanoncként, 17 évesen lépett be a Siemens & Halske kapuján, és 1852-ben Bécsbe költözött.

Bécs lett az a színpad, ahol kibontakozhatott: 1860-ban saját mechanikai-elektromos műhelyét nyitotta meg a Mariahilferstrasse 107-ben. Az innen kikerülő találmányok száma meglepő - a relémágnes tökéletesítésétől (1861) az üzemanyag-levegő keverő készülékig (1872), a továbbfejlesztett gázmotortól (1883) az elektromos gyújtókészülékig (1884). A bányászat és a robbantás világában használt "Wiener Zünder" nevű robbantógép is az ő alkotása. Összesen 16 országban 131 szabadalmat szerzett; pályája csúcspontján I. Ferenc József császártól Arany Érdemkereszttel tüntették ki, és halálakor a Bécsi Központi Temetőben "díszsírhelyre" került.

Vagyis halálakor megbecsült, kitüntetett, becsben álló mérnök volt. A történet csak ezután kezd fordulni.

Az 1870-es furcsa kézikocsi: hogyan született meg Marcus első járműve?

Ami leginkább tetszik nekem egy benzinmotor autóhoz csatlakoztatásában: az első kísérlet egyáltalán nem nagyszabású. Marcus 1870-ben építette meg Bécsben az első benzinnel működő járművét, és ez a jármű - igen - csupán egy kézikocsi volt. Sőt, az indításához a hajtókerekeket fel kellett emelni a talajról és el kellett forgatni - vagyis az autó valójában nem is került az utakra. Marcus annyira nem volt elégedett vele, hogy szétszedte a járművet. Csak a modellje hagyott nyomot, az 1873-as Bécsi Kiállításon való bemutatással.

Hadd hozzak egy példát a mindennapi életből: ez pontosan olyan, mint amikor az első főzési kísérlet eléget. Tetszik az étel, kiemelheted a tányért, de a recept megmarad, és évekkel később más szakácsok erre a receptre építenek tovább. A Mercedes-Benz Group hivatalos történelmi oldala ezt az 1870-es járművet az első motoros járműként igazolja; és általánosan elfogadott, hogy Marcusé volt az a kísérlet, amely először használt benzint üzemanyagként egy járműben.

Második Marcus-autó: Mikor a valódi dátum?

Marcus történetének második felvonását évekig tartó dátumviták bonyolítják. A korai dátumokat védő források az 1864-es vagy 1875-ös éveket hozták fel; az az állítás, miszerint 1875-ben készült egy Marcus-jármű, akkor cáfolatott meg, amikor Ludwig Czischek-Christen, a patentügyvédek nyomására kutatást végezve bizonyítékot talált arra, hogy a jármű valójában 1888-ben készült, és az 1900-as párizsi világkiállítás osztrák pavilonjában helyesbítette ezt a dátumot. Ezért még a „Marcus első autójaként" emlegetett évek között is jelentős eltérések vannak.

Mit tudunk valójában? 1887-ben Marcus a morvaországi székhelyű Märky, Bromovsky & Schulz céggel lépett együttműködésre, és második járművét ezekben a műhelyekben 1888/1889-ben építtette meg. A jármű négyütemű benzinmotort, felszíni karburátort és elektromos gyújtást tartalmazott. Ez a gyújtás Marcusnak 1883-ban Németországban szerezett kisfeszültségű mágnesgyújtás szabadalmán alapult; ugyanezt a motort 1886-ban a Német Haditengerészet torpedócsónakokon használta.

A jelenlegi történetírás elismeri, hogy Marcusnak ez a második járműve csak évekkel a Benz Patent-Motorwagen után működött. Marcus járművei gyakorlati hatást nem gyakoroltak az automobil fejlődésére; a korabeli újságírók kísérleti járművét „nem praktikusnak" minősítették. A másik oldal legérdekesebb alakja maga Benz: egy 1925-ben publikált írásban felvetette, hogy a „Marcus Wagen" sosem járt úton, de elismerte, hogy Marcus motorja lényegesen jobb volt a saját elődeinél. Vagyis a kollégák között is volt tisztelet; a probléma a kulisszák mögött máshol volt.

Eközben az egyetlen fennmaradt Marcus-automobil, az 1888/89-ben készült második jármű, 1918 óta a Bécsi Technikai Múzeumban van kiállítva. 1890 óta mindössze kétszer indították be - ami jól mutatja, mennyire alkalmas a jármű a múzeumi nyugalomban való öregedésre.

Miért és hogyan törölték el a nácik Marcus nyomait?

Naziler, modern otomobili Marcus'un yerine Daimler ve Benz'e yazdırmak için ansiklopedilere resmi emirler gönderdi; bir mucit böyle silinmek istendi.

Íme a történet legkeményebb része. Marcus zsidó származású volt, és a nácik rezsimje tervezett kampányt folytatott az automobiltörténet ezen úttörőjének teljes eltörlésére. A kampány elvont formája így nézett ki: műveinek megsemmisítése, nevének a jövő tankönyveiből való kihúzása és emlékműveinek eltávolítása. A konkrét lépések pedig a következők voltak:

1938 márciusában, Ausztria Németországhoz csatlakozása (Anschluss) után eltávolították a Marcus-emlékművet a Bécsi Műszaki Egyetem elől.
Lebontották a szobrát a Bécsi Technikai Múzeum homlokzatáról és az első automobil makettjét.
Elrendelték a Bécsi Automobil Klubban kiállított eredeti Marcus-automobil megsemmisítését; a járművet a múzeum munkatársai a megszállás alatt elrejtették.

A kampány leginkább dokumentált lépése pedig a következő volt: 1940. július 4. dátumú hivatalos levél: A Joseph Goebbels vezetése alatt álló Reich Propagandaminisztérium a Daimler-Benz A.G.-nek küldött levelében elrendelte, hogy a Meyers Konversations Lexikon és a Große Brockhaus enciklopédiák a modern autó megalkotói helyett Siegfried Marcus helyett Gottlieb Daimlert és Carl Benzt említsék meg. A dokumentum teljes szövege még ma is tanulmányozható. Vagyis a "Benz feltalálta az autót" állítás mögött nemcsak tudományos értékelés, hanem fajgyűlölő politikai döntés is áll.

Ennek ellenére nem maradt ellenállás nélkül. 1937-ben az ausztriai Harand-mozgalom a fajgyűlölet elleni kiállításra válaszul bélyegeket bocsátott ki, amelyeken nevezetes zsidók, többek között Marcus képei szerepeltek, és Marcust a benzinüzemű autó feltalálójaként nevezte meg. Az emlékművet 1948-ban újra felállították, és ma is a helyén áll. Marcus személyes archívumát is az 1950-es évek elején a Zsidó Nép Történetének Központi Archívumaira bízták - vagyis létrejött egy emlékezetvonal, amely nyomot hagyott azokkal szemben, akik megpróbálták eltörölni.

Ki az autó feltalálója? Benz vagy Marcus?

Ez a leggyakrabban feltett kérdés, és az őszinte válasz így szól: sem olyan egyszerű, mint amilyennek te gondolod, sem bonyolult. A feljegyzések szerint 1870-ben Marcus volt az első, aki benzinnel hajtott járművet. Benz pedig az, aki 1886-tól kezdve a Benz Patent-Motorwagennel a kísérleti stádiumról a gyártásra váltott, és az autót valódi termékké alakította. A Mercedes-Benz Group hivatalos "Forerunners" oldala Benz mellett megemlíti az úttörők között Isaac de Rivazt (1807), Lenoirt (1863) és Marcust (1870); hozzáteszi azt is, hogy e járművek többsége nem tudott utasokat szállítani.

Úttörő	Év	Hozzájárulás
Isaac de Rivaz	1807	Az első motoros járműkísérlet
Lenoir	1863	Belső égésű motoros úttörő jármű
Siegfried Marcus	1870	Az első benzinnel működő jármű (kézikocsi)
Carl Benz	1886	Az első sorozatgyártásba került autó

Miért nem szabadalmaztatta Marcus az autót? A kérdés gyakran felmerül, a válasz kissé szomorú: soha nem adott be szabadalmi bejelentést. Néhány értékelés arra hívja fel a figyelmet, hogy ez az üzleti tehetség hiányából fakadt. A történelem során a feltalálók számára nemcsak találmányaik, hanem marketingkészségeik is fontosak voltak; Marcusban ez az első nem volt meg. Mindazonáltal annak az elismerése, hogy az egyetlen fennmaradt Marcus-autó "a világ legősibb, máig fennmaradt autója", a autótörténelem szívébe, azt a helyre helyezi, amelyet valóban megérdemel.

Miért torzítja a történelem törlése az autóról szóló elbeszélést?

Marcus története megmutatja, miért ilyen érdekes az autótörténelem: nemcsak a technikai fejlődésnek, hanem annak is van története, ahogyan ezt a fejlődést elmesélik. Egy rezsim hivatalos levelezéssel megváltoztathatja az enciklopédiákat; a tankönyvekbe bekerülhet egy név, és kikerülhet egy másik. De egy múzeumban őrzött jármű, az újból felállított emlékmű és a megőrzésre bízott archívum kézzelfogható bizonyítékként marad a történelem törlésére irányuló kísérletekkel szemben.

Ezért az autó feltalálójáról vitatkozni nem arról szól, hogy egyetlen nevet keressünk. Benz termékiesítési sikere, Daimler mérnöki zsenialitása és Marcus korai kísérlete - a három együtt alkotja az autó születéstörténetét. Ha Ön döntene, kit tartana az elsőnek? A legőszintébb válasz szerintem az: az első kísérletet és az első terméket nem szabad egy kalap alá venni. És ha valakinek a nevét politikai döntéssel törlik, az az autótörténet narratíváját máig felforgató legnagyobb hibák egyike.